Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

Hol ín, 1987. október 5. 5 Kutyaszorítóban, macskanézoben Sajnálom a kutyákat, mert szeretem őket. Nem ellentmondás, mert a sajnálatom a nem természetes körülmények kőzött tartott ebekre vonatkozik. Lehet, marndian korszerűtlen vagyok, ugyanis úgy vélem, hogy a kutya természeténél, ösztönénél fogva úgy érzi jól magát, ha házat őriz, macskákat hajkurászhat. juhokat terelhet A panelokba szorított állatokat ezektől a lehetőségektől megfosztották. Futnak azok naponta, de az ilyen egészségügyi séták zöme törvényellenes: nem sétálhatnak a parkokban (sajnos sétálnak!), csak bizonyos töltésszakaszokon, kijelölt helyeken. Ennek ellenére a játszótereken végzik kisebb-nagyobb dolgukat, fertőznek, veszélyeztelnek gyerekeket, felnőtteket. * Szombaton a MEOE helyi szervezete rendezett a Toibuhin sugárúti kutyakiképzőben kisállatvásárt és munkakutya-bemutatót. Okos. ügyes, tekintélyt parancsom német juhászok, vizslák produkálták magukat. Katonásan pattogtak a parancsok. Feküdlek, hasaltak, futottak, tolvajt fogtak — A fegyelmezés, a kordába szorítás fáj a kutyának'.' — Egyáltalán nem — válaszollak kórusban többen is. — Mi a jó abban, hogy kutyát tart valaki? — Ki kedvtelésből, ki munkára tartjn — jött a tömör válasz. Elmondták azt is. hogy aki pórázon tartja kedvencét azért teszi, hogy ne szaladgáljon el az állat a városban, mert sok a jármű, azoktól féltik őket. Ezek szerint a kutyát féltik, és nem az embert a kutyától. Nemrégen pedig súlyos gyermekbalesetet okozott egy eb ... * Arasznyi fehér kutyus szuszog egy hölgy kezében. — Eladó? — Persze! ötezer forint, uram. Ez palotapincsi! — Látok itt macskákat is. Lustán nyiflnak el a ketrecben. Ezek meg tudják fogni az egeret, másztak már fára? — Természetesen, de ezek a perzsa cicák inkább dísznek valók. Nézze, a háromezer forintos cicusoknak nem föltétlen egér után kell koslatniuk. Nálunk kertes házban vannak, ott azért egerésznek, madarat fognak. Nagyon szeretik a papagájpecsenyét. , — Itt tőlük 3—4 centire legalább 25—30 papagáj tollászkodik. Miért nem bántják azokat? — Mert nagyon meg vannak ijedve. — Mégiscsak diszmacskák. Mondja, feltehetek egy pimasz megjegyzést? A macska olyan, mint sok nő. Alamuszi, számító. — Ügy igaz. Kiharcolja magának, amit ő akar. Közbeszól a férj: — Szélsőséges, mint a nő. A macska is ravasz. Aranyos a macska, mint a no, csak szélsőséges ' uram, szélsőséges. * Sok százan voltak a kutyakiképző iskolában. Gondolom, sok száz ellenséget szereztem furcsa véleményemmel. Talán többeket megbántottam, noha az állatok érdekében szóltam, amiatt. amit az elején már em litettem: a panelban tartolt állatok nem az ösztöneik szerint élnek. Riportalanyaim nevét abból a megfontolásból nem jegyeztem föl, hogy a sok őszinte vélemény miatt legalább őket ne érhesse szemrehányás. Akit viszont szidhatnak: Aes S. Sándor Díjak sorozatban Á fotós: termelőmester Péntek László a Szegedi Fotóklub titkára. Az utóbbi időszakban sorozatban nyerte különböző pályázatok díjait. Fotóival kiérdemelte például a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének művészeti nívódíját, a Bányászélet országos fotókiállítás első díját, hogy csak a két legutóbbi elismerését említsük. — Mit jelentenek önnek ezek a sikerek? — Többen elmondták már, hogy ezek a dijak nem túlzottan mérvadóak. Ugyebár, az itt ítélkező zsűri is szubjektív. Egy idős fotós kollégánk érdekes felfedezést tett nemrégiben, összeállította 1945 és 1980 között a fotókiállítások, és az ezeken pályadijat nyertek listáját. Kiderült, hogy l-l név 4-5 évig tündökölt, és aztán általában eltűnt. Ma az országban másfél millió fényképezőgép-tulajdonos van Aki ilyen masinát vásárol, először a gyereket kapja le a fenyőfa előtt, aztán nyáron, az üdülőben és télen, szánkózás közben készülnek felvételek. A fotósok tömegének csak nagyon kis százaléka vetődik el szakkörökbe, klubokba. Aki itt megmarad, az előbb-utóbb kiállításra is eljut. Képei falra kerülnek, később valószínűleg dijat is nyer. Ha valaki elért egy szinvonalat, akkor új színt és új formát jelent a fotósok között. S amikor már megmutatják, akkor dől el, hogy lesz belőle valaki, avagy visszasüllyed a tömegbe. — A saját maga által felállított periódusos rendszernek most melyik részén tart? Az ötödik év vége felé. A Fotó című szaklapban 1986-ban hatszor szerepeltem. Az idén még egyszer sem. Ügy tűnik, nálam a tavalyi év volt a csúcs. — A dijak ennek ellentmondanak, mert ma is sorozatban, szinte menetrendszerűen vándorolnak önhöz. — Aki valamire vitte a fotózásban, az általában nélkülözéseken keresztül lett amatőrből profivá. Nekem három gyermekemet kell eltartanom. A pályázatok dijait nem veszik figyelembe a pénzes melók elosztásánál. Én az életformaváltást a jelenlegi helyzetemben nem vállalhatom. — Péntek László „civilben" az NKFV szegedi üzemének a termelömestere. Hat-e képeire a munkahelyi környezete? — Igen. Itt, a 4-es tankállomás környékén is sokszor fényképezek. A természet egy-egy szeletét, esetleg egy sajátos technikával. De szerepelnek a tankállomás berendezései is a témáim között, persze úgy, ahogy én látom őket. Más olajostémák is érdekelnek. Egyszer például sokáig gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne ábrázolni azt a hatalmas mennyiségű csövet, ami a föld alatt van egy fúrótoronynál. Aztán egyszer csak eszembe jutott a megoldás. — A termclömesteri munka közben jut idö arra, hogy a majdan elkészülő képein gondolkodjon? — Nem. Ezen a munkahelyen még gondolatban sem lehet elkalandozni, állandóan figyelni kell. Délután likőr megyek haza. Aztán következik félóra alvás. Ezután már kimosott aggyal elfelejtem, hogv mit csináltam délelőtt. Ezután jöhet a fényképezőgép vagy a sötétkamra. — Van-e kedves témája? — Van kedves és van, amit ki lehet állítani. Az a szerencsés eset, ha egyszer-egyszer ez a kettő egybeesik. Sok mindennel akarok foglalkozni. Embereket, portrékat nem fényképezek, de nagyon érdekel az ember természetes és mesterséges környezete. A fotóklubon belül a Kontakt alkotócsoporthoz tartozom. Ez a tény már eleve fegyelemre kötelez. — Milyen a Szegedi Fotóklub helyzete most? — Országos jelenség ma, hogy visszaesik a mozgalom. A munka, a pénz hajszolása elvonja innen is az embereket. Mi is egyre kevesebben vagyunk. Bőié István Péntek László felvétele Ennyi cső van egy fúrótorony alatt a mélyben Angelika, lestyán, édes kömény:.. Hol vannak manapság akasztófa tövén nőtt füvek és virágok? Hol a nadragulya, kutyabengekéreg, án-tán-titiom, vérező liliom, mit szőke boszorkány gyűjt harmatos mezőben, holdas éjszakákon? Megmondom: sehol. Manapság korrekt és megbízható gyógynövények vannak, melyeket a Herbária forgalmaz, előzőleg azonban a gyógynövényátvevö üzletben adják le a termesztök. — Bizony, a gyógynövények jó részét manapság már termeszteni kell — mondja Apáti Sándor, a Szent István téri átvevő hely üzletvezetője. — Vannak gyógynövények, melyeknek természetes élőhelyeit fölszágnolták, megszüntették. lepermetezték a területet — így hát termeszteni kell. — Lepermetezték? ... Kik. hol, mikor? Es egyáltalán ... — Ez ügy megy, hogy például a kamilla csak a mi számunkra hasznos növény ... A téeszek éppolyan gyomnak tekintik, mint mondjuk a mezei aszatot. s hiba nélkül ki is irtják. No nem rosszindulatból; kell a termöhely nekik is, a gazt pedig ki kell irtani. — Tehát megfogyatkoztak a gyűjthető gyógynövények ... — Ezért kell termeszteni. A Herbária kutatóegységei végeredményben bármely gyógynövény vetőmagját elő tudják állítani. méghozzá elég nagy tömegben. — Az alapanyag, a vetőmag tehát megvan. Hol vetik el a magot, kertekben? — Dehogy ... Minden növénynek megvan a maga kedvelt helye, ahol jók számára a talajviszonyok. Tehut ott vetik el u magot, ahol eredetileg is éltek ezek a növények. Persze, a talajt éppoly gondosan elő kell készíteni számukra. majd pedig művelni, mint bármely más haszonnövény esetében. — Szó esett a termőhelyekről ... Milyen gyógynövény hol terem? — Környékünkön elég sok a szikes talaj. Ezt például a már említett kamilla és a szarkaláb kedveli. A ligetszépe is elterjedt, s kezdenek meghonosodni a különféle gyökerek: az angelika, a lestyán (ennek levele is fölhasználható), a nagyüzemi termelésben pedig az édes kömény és a koriander ... A szabolcsi homokvidékek kedvelt növénye pedig a macskagyökér. — De azért nemcsak termesztik: gyűjtik is a gyógynövényt, vagy nem? — Dehogynem. Algyö vidékén például egész kamillamezök vannak. Speciális szerszám, egy kicsit talán a gereblyére hasonlító „fésű" segitségével szedik össze a kamillavirágot. — Ktk foglalkoznak gyógynövénygyűjtéssel? Vannak esetleg, akiknek ez a fö megélhetési forrásuk? — Vannak . . Két-három hét alatt 20—25 ezert kereshetnek meg, illetve jóval többet is ... De érteni kell nagyon a gyógynövényekhez: tudni keil, mi hol, mikor terem, érdemes-e vele foglalkozn.. mennyi a fölvásárlási ár ... Általában azonban időtöltésként, szórakozásképpen szokás gyűjteni gyógynövényt Kimegy például a tanárember a családdal bodzavirágot gyűjteni. Ami maguknak kell teának, szörpnek, azt fölhasználják, a többit meg behozzák nekünk — Tehát úgy megy ez, hogyha én például behozok ide egu zsák akármit, azt lemérik, s már kapum is a pénzt? — Nagyjából így van A minőségre persze vigyázni kell; minőség alatt értem azt, hogyha kamillát hoz, akkor az tényleg knmlll.t legyen, ne pedig széna szalma. — Nyersen veszik rft n gyógynövényt, azon ntele gében? Vagy előbb meg szokás szárítani? — Nyersen, azaz frissen vesszük át, mert az embereknek által.-.ban nemigen van száritóhe.yiségük. ötkilónyi nyers kamilla száradás után egy kilót nyom. Minden gyógynövényre alkalmazható egy mutatószám. ami jelzi a súlykülónbséget a szárítás előtt és után. S persze a szárazanyagért fizetünk. — Mennyire jó üzlet a gyógynövény? — Sok hasznunk nincs belőle, az bizonyos. Évente 3—4 százalékos nyereséggel zárunk. De ezen beiül a gyógynövények részaránya egyre csökken . . Kenytelenek vagyunk a babtól a zöldségfélén át a csigakereskedelem ig mindennel foglalkozni, ha teljesíteni akarjuk a haszontervünket. Manapság már nincs olyan, hogy szerződői becsület... Leszerződik egy ember például ennyi meg ennyi kamillara. vagy mákgubóra, vagy vadgesztenyére. de csak azért, hogy kezében legyen a pa • pír. Aztán meg máshova adja el a termest. — Apropó, csigázás ... Hogyan is van ez? — A csigaszedésből van a legtöbb hasznunk Ara folyvást emelkedik: a gödöllői áfész veszi át tőlünk, s maris viszi a kamion Görögországba Csiga azonban csak tavasszal van, s nem is a fő profilunk . . De azért megva gyünk, élünk, a tervünket teljesítjük Farkas Csaba Tápai búcsú 198/. október 4. Schmidt Andrea képriportja