Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

Csütörtök, 1987. október 31. Gázzal fűthetnek Az ország legmélyebb pontján Üjszentiván határában végeláthatatlan, szabályosan kiásott árkon akadt meg a szemem. Fekete műanyag cső kígyózik a partján, sok helyen mar benne az árokban. Egyértelmű: gázt vezetnek. Autózunk tovább, amikor a község után kollégám megjegyzi : nézd. az meg egy glóbusz. Majd megtudjuk Tiszaszigeten a tanácsnál, mire készülnek a társközségekben. Marikné Gyólai Katalin vb-litkár tájékoztat: — Itt és közös községünkben, Szentivánon van már régen ivóvizkút, de azok nyomása nem elegendő A falvak között felállítunk egy glóbuszt, ezzel összekötjük a két kutat, s így magasnyomású vizet kapnak a lakók. Ahogy megtudtam, ennél is sürgetőbb most a gázvezeték lefektetése. Ez a munka a tanács legfontosabb feladata, az áldásos fütőenergia az emberek legfőbb vágya. Tudni kell erről a beruházásról, hogy nem tervezték a VII. ötéves tervben. de váratlanul megkapták az engedélyt az elmúlt ev októberében. Sokáig nem volt látványos a munka, noha azonnal hozzáláttak a tervezéshez és elintéztek ezernyi olyan dolgot, ami nélkül nem lehet hozzáfogni a gázhálózat építéséhez A lakók is megszavazták közben a házanként 11 ezer forintos hozzájárulást. Telt. múlt az idő. látványos munka nélkül, ám az a ténv. hogy néhány hét múlva fellobbanhat a gázláng, bizonyítja. nem tétlenkedtek a közös tanács dolgozói. Ehhez azonban a háztulajdonosok segítsége is szükségeltetik: vágják ki a fákat, azokat. amelyek a vezeték nyomvonalában vannak. Beszélgettünk a vb-titkárral - a településfejlesztési hozzájárulásról is. Tiszaszigeten 600, Üjszentivánon pedig 800 forintot szavaztak meg, amiből járdát építettek. felújítják a temető kerítését és kialakítottak Újszentivánon egy sportszobát. A fejlesztésre felajánlott összeget már felhasználták. Ezután tanácsi hozzájárulásból és önkéntes befizetésekből tudják folytatni az építést. A két községhez tartozik még Térvár is. Ez egy sor házból áll. Zömében idősek lakják a kis települést. Ott nem fizettek településfejlesztésre, de fizettek 10 ezret lakásonként, hogy bevezessék a vezetékes vizet. Természetesen rengeteg társadalmi munkát is adtak a lakók, hogy mielőbb jó vizük legyen. Gázt is kaphatnak esetleg, de újabb anyagi hozzájárulást kell vállalniuk a térváriaknak. Iparról csak kisipari „szinten" beszélhetünk a községekben. Természetesen a Tisza—Maros Tsz kerülete is ad munkaalkalmat. Ügy tájékozódtam, hogy a tanács támogatna autófényezőt, férfifodrászt és szabót, ha letelepedne. Egyébként a lakosság száma nem nőtt, de nem is csökkent. Tiszaszigeten és Térváron 1592-en, Üjszentivánon pedig 1350-en élnek. A kereskedelmet itt is a Dél-Tisza Menti Árész látja el. Szentivánon felújították a vendéglőt és egy élelmiszer üzletet. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a községekben akadozik néha az ellátás. Gyakran már reggel 8-ra elfogy a kenyér, de más élelmiszerekből is szűkös a választék. Mindkét faluban mozi, Üjszentivánon klubkönyvtár, Tiszaszigeten művelődési ház és könvétár szolgálja a művelődést. A nyugdíjasklubok jól működnek Állandó létszámuk 50-60. A községekben orvosi rendelőben látják el a betegeket Szentivánon jól felszerelt fogorvosi rendelő is van. A gyerekek két általános iskolában tanulhatnak, két óvoda várja a kicsiket és Készül a gázvezeték A magasnyomású vizet majd a glóbusz adja Üjszentivánon egy bölcsőde fogadja a legkisebbeket. A közlekedés drága. A helyközi járatokon egy utazás Szegedre és vissza 28 forint. Gondoljuk csak el, mennyibe kerül egy fiola gyógyszer a kispénzű nyugdijasoknak! Legalább megkapnák az idős emberek azt a kedvezményt az utazáshoz, amit a helyi járatokon mások élvezhetnek! Végül Péter László írását hívom segítségül, aki az idén április 8-án Az ország fenekén címmel irt lapunkban Tiszaszigetről. Idézem: „Végig kell hajtani Tiszaszigeten. A falu ősi neve Sziget (a nép ajkán Szüget) volt, s éppen onnan kapta, hogy a mély tájból némileg kiemelkedő partosabb, szigetszerűen föl magasodó hátságon települt Miért fontos ez? Mert a község és a Tisza töltése között egy emiékje) tudatja: itt van Magyarország legmélyebb pontja. A térképészek tudják, hogy a faoszlop 75,5 méteres tengerszint feletti magasságot jelöl. Kár, hogy ezt legalább nem vésték rá! Nem késő, még pótolható, mielőtt elfelejtenénk A.S. Ga Iván iszapbirkózás Utolsó menet ? Lapunkban július elején riportsorozatot közöltünk az algyői veszélyeshulladék„botrányról" Emlékeztetőül most érdemes röviden visszaidézni a legfontosabb eseményeket. A szegedi Fémszelekt Kisszövetkezet Algvön, a Szücs-tanyán meg nem engedett körülmények között tárolt 750 tonna veszélyes hulladékot, zömében galváníszapot. Ezért akkor az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-alföldi Felügyelősége 12 millió 875 ezer forint birsággal sújtotta. Az ügy kapcsán szabálytalanságok sorozatára derült fény a kisszövetkezetnél. Többek között az is kiderült, hogy vállalkozásuk, bármennyire is hasznos, tovább így nem folytatható, mert megalapozatlan, veszélyes. Kiderült az is, hogy a vállalkozók nyolcmilliós vagyonát közel húszmillió forint követelés terheli. Mivel fizetési kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni, megkezdődött a hitelezők sorban állása, egyre kétségesebbé vált, lehej-e tovább működtetni a vállalkozást. De mi van akkor, ha szétugranak, és a tetemes tartozás, azaz kár mellett még a veszélyt rejtő hulladékot is maguk után hagyják? Hiszen a tagok nem hordhatták haza vödörrel tevékenységük ..eredményét", egy-egy adag ga Iván iszapot! Mi történt az elmúlt három hónapban? Erre kerestünk választ pénteken délután a kisszövetkezet elnökválasztó közgyűlésén. Biztonságos helyen a veszélyes hordók Baráth István, a kisszövetkezet (volt) elnöke még július elején, az események hatására lemondott, munkáját azonban tovább folytatta a kisszövetkezetben. Július 16-án a Kiszöv székházában megtartott sorsdöntö egyeztető tárgyaláson már nem is ö, hanem Aigner Gyula megbízott elnök képviselte a kisszövetkezetet. Ekkor ugyanis tárgyalóasztalhoz ült az ügyben érdekelt összes fél. Az eredmény: a kisszövetkezet létét reális alapokra kell helyezni, hiszen több kár ketletkezne. ha szétugranának. Az ideiglenes vezetőség kapta a feladatot, dolgozzon ki kilábalási programot. Hogyan lehetne nyereségessé tenni a tevékenységet, garantálni a biztonságot? Az elmúlt három hónapban számtalan kérdés tisztázódott. Először is — a problémák okát előidéző — vezetési gondok, hiányosságok felszámolása. Sokáig nem akadt vállalkozó, aki a csapat élére állt volna. Ne-héz batyut kínáltak fel a tagok, hiszen mig a legnagyobb bevételt jelentő veszélyes hulladékok fogadására „él" a tilalom, úgy kell gazdálkodni, hogy egyik oldalon a hitelezők szorongatják a kisszövetkezetet, a másik oldalon pedíg csak Kettős szorításban Éles határvonal lesz a magyar gazdaságban 1988. január elseje. A változás előjelei már igencsak jelentkeznek. Sót, érzékelhetőek voltak már hónapokkal ezelőtt is. Szinte minden termelővállalat igyekezett és igyekszik árait felfelé tornászni, azért, hogy a majdani új termelői árat számára kedvezőbb alapértékből számítsák ki. Az áremelések bejelentési kötelezettségének bevezetése óta nem egy helyen a gyárkapukon belül tartalékolják a késztermékeket addig, amíg döntést nem hoz az Országos Anyag- és Arhivatal arról, hogy növekedhetnek-e a számjegyek az árcédulákon. Az országgyűlési döntést követően pedig a vevők rohamozzák a boltokat. Az utóbbi napokban egyre magasabbra szökött a felvásár lási láz. Sokan törekednek arra, hogy az új esztendő első napjáig mind kevesebb pénzük maradjon otthon, vagy éppen a betétkönyvükben. A kétirányú szorítás talán a legerősebb a vas- és műszaki kereskedelmi ágazatban. A Vidia Kereskedelmi Vállalat erre az évre egy és másfél milliárd forint közötti forgalomnövekedést ter vezett. Kiskereskedelmi forgalmuk az első nyolc hónapban 50 százalékkal nőtt, de az ipar áremelési torek vései miatt júliusban szinte kiürültek a nagykereske delmi raktárak Az azóta eltelt időszakban valamelyest javult a helyzet. Az augusztus végi adatok már a nagykereskedelemben is 5 százalékos többletet jeleztek a múlt év hasonló időszakához képest. A második félévre 230 milliós többletforgalmat prognosztizáltak a tervezők ezen a területen. Ügv tűnik, az elképzeléseket a gyakorlatban is valóra tudják váltani. Előreláthatólag az idén hosszúra nyúlik a boltok „elleni" év végi vásárlási roham. A Vidia vezetői úgy gondolják, megfelelő árualapokkal rendelkeznek a nagybevásárlásokhoz. Ez jórészt az idén kétszeresére növekedett külkereskedelmi forgalmuknak köszönhető. Feszültségekre automata mosógépek és különböző hűtőszekrények gyenge választéka, illetve hiánya miatt lehet számítani. Csaptelepekből az idén csókkent a monopolhelyzetben levő hazai gyártó, a Mofém szállítókészsége. A kereskedelmi vállalat megrendeléseinek mindössze 60 százalékát igazolta vissza a gyártó. Sajnos, ezen a területen jövőre sem lesz alapvető változás. Viszont kiegyensúlyozott lesz az év hátralevő honapjaiban a kínálat fekete-fehér tévékészülékekből. — Számitanak-e forgalmuk visszaesésére a következő évre elörejelzett keresletcsökkenés miatt? — kérdeztem Csölle Tibor vezérigazgatót. — Mérsékelt keresletvisszaesésre felkészülünk, de ez nem jelentheti a válla lat visszafejlődését. Belekezdtünk két vegyes vállalat alapításába. Mindenképpen növeljük meglehetősen gyors ütemben a "külkereskedelmi tevékenysé günket. Mindenképpen megteremtjük a forgalmunkhoz szükséges tőkét. Üj boltokat nyitunk. Néhány napja adtuk át Hódmezővásárhelyen a felújított gazdaboltunkat. December elsején Budapesten nyitunk szakboltot. A jövő év tavaszán Bulgáriában, Várnában egy olyan üzletet avatunk, amelyben csak magyar cikkeket kínálunk majd. Szegeden vagy Kecskeméten is nyitunk egy import áruk boltját, ahol majd minden relációból beérkező cikkek kaphatók lesznek. Ettől az évtől van eseti jogunk tőkés exportra is. Ez mindenképpen jelentős előrelépés a Vidia tevékenységében. Az előszámítások állal a kereskedelem számára jelzett kedvezőtlen hatásokat a belső tartalékaink mozgósításával várhatóan ellensúlyozni tudjuk. S így a dolgozóinknak ígért fejlődésünket a következő időszakban is tartani tudjuk majd. A szegedi központú kereskedelmi vállalat a következő hónapokban létszámátcsoportositást, -csökkentést is végrehajt. Már az év végén kevesebben dolgoznak majd az adminisztrációban, de növekszik a bolti dolgozók száma. A Vidia korábban tudományos kutatásra adott megbízást a JATE politikai gazdaságtan tanszékének. Ennek nyomán több vállalati racionalizálási döntés született. A vállalatot a nyilvánvaló haszon is ösztönözte arra, hogy újabb megbízást adjon a gazdaság elméleti szakembereinek B. I. csurran-csöppen a bevétel. Daróczy Bálint elnökjelöltre igazán nem illik rá a jelző, hogy pesszimista, ötvenhét évesen, munkahelyet változtatva, felvállalta, hogy rendbe szedi a szövetkezet szénáját. Hogy mit szóltak hozzá a tagok' A pénteki voksokból sok minden kiderült: harmincegy lehetséges szavazó közül huszonnyolcan neki adták a bizalmukat. Még a volt elnök, Baráth István is, aki „tüntetőleg" nyilvánosan adta le voksát, lássák, nincs tüske benne utódjával szemben. Igaz, az urna mellől azonnal távozott is, a végeredmény már kevésbé érdekelte. — Csak annyi veszélyes hulladékot fogadunk a jövőben, amennyit fel is tudunk dolgozni! — mondta választási „szűzbeszédében" az új elnök. Ez • mindenesetre megnyugtató. Az eddig felhalmozott mennyiség is biztonságos helyre került, az Universal Vegyipari Sz<j vetkezet tárolójába. A Szücstanyán maradt kis mennyiséget pedig szalonképes állapotba hozták Bekerítették, lezárták. Ügy, ahogvan büntetés nélkül is kellett volna. Veszteség helyett nyereséget! Arról is szóltunk annak idején, hogy mig mások 26 forintért vállalták át a veszélyt rejtő hulladékok, kezelését, ártalmatlanítását, addig a fémszelektesek 12 forinttal mindenkinek aláígértek. A hulladéktermelőket viszont aligha érdekelte, mi lesz a veszélyes hordók további sorsa, örültek. hogy megszabadultak; tőlük. A tavalyi számítási hibák miatt kritikus helyzetbe került a kisszövetkezet. Hogy legalább bért tudjon fizetni, az engedélyezett mennyiségen felül is hozott el veszélyes anyagokat, mert csak így jutott gyorsan bejvételhez. Milyen ma a kisszövetkezet pénzügyi helyzete, nem kell-e attól tartani, hogy megismétlődik a tavalyi szabálytalanság? — Az év végéig előteremtettük a bért, ettől tehát nem kell tartani a tagoknak — mondja Vigh Laszlóné főkönyvelő. — Megindult a kisszövetkezet anyagi talpra állítása is. Felemeltük, reális alapokra helyeztük a fogadási árakat, a galvániszapét például 12-röl 40 forintra „értékeltük át" így js, az első félév végén 5 millió 100 ezer forint veszteségről állíthatták ki a bizonyítványt. Ez mára már négy és fél millióra csökkent. Szilárd elhatározásuk, hogy az év végére ledolgo; j zák a Jiátrányt. Hogyan? Többek között úgy, hogy felélesztik eredeti tevékenységüket, a fémek válogatását, szelektálását. Szeretnék a vegyi üzemet is mihamarabb beindítani, kérték a fogadási tilalom feloldását. A felszaDorodott mennyiséget pedig megpróbálják másnak továbbadni, hiszen a biztonságos raktárban csak december végéig maradhat. Ha sikerül a tervük és elérik azt a mennyiséget, ami mellett már fogadhatnak újabb anyagokat —sínre kerülnek. Rendnek kell lenni! Ügy tűnik, a dolgok elrendeződtek. Azért ez mégsem ilyen egyszerű. Arról is írtunk annak idején, hogy az algyői vegyi üzem terveit — amiért máig nem tudtak fizetni a Szegedi Tervező Szövetkezetnek — pályázatra kellene benyújtani, hogy profitálni is lehessen belőle. Az elmúlt időben ez meg is történt. A technológiai szabadalom iránt külföldről is érdeklödnek. Most úgy döntöttek, hogy nem zárkóznak el attól. hogy eladják — ez is segíthet a sorban álló hiteilezók éhségének enyhítésében. Van mit javítani a fegyelem terén is. Ezutár: aligha lehet majd besétálni a vegyi üzembe, ügyelni fognak arra, hogy növeljék a biztonságos őrzést. A szanaszét tátongó hordókat is rendbe rakták, néhány új berendezéssel korszerűsítették a feldolgozást. Levegőben lóg viszont a több mint 12 milliós bírság sorsa. No, nem úgy, hogy egyszerűen elengedik. Hiszen a környezet veszélyeztetését nem lehet azzal elintézni, hogy bocsánat, tévedtünk, felejtsük el. Igaz. nem is kérték ezt a kisszövetkezet vezetői. A benyújtott fizetési haladékra sem jött még válasz, legföljebb csak biztatás. Ha nem akadnak többet, mint arr.ire képesek, és ehhez sikerül reális programot készíteniük, akkor rendelet ad rá lehetősécet. hogy a befizetett bírságot részben, vagy egészében idővel visszaforgassák környezetvédelmi beruházásra. De ehhez, a 800 milliós vegyi üzem álomterjveiről le kell mondani. A környezetért aggódok aligha vélekednek úgy, hogv kár érte. Kevevári Józsefnek, az. ipari szövetkezetek pártbizottsága titkárának szavait is érdemes megszívlelni: — Nem lesz örömünnep az elkövetkező néhány esztendő a kisszövetkezetnek. De hihetnek abban, hogy becsületes munkával talpra állhatnak. Csak saját erejükre számítsanak. hiszen egyelőre felelőtlenség lenne bármit is ígérni. Az új elnök bírja a bizalmunkat: demokratikusan, szaktudással vezesse a jövőben a kisszövetkezetet A tanulságokat nemcsak a kisszövetkezetnek, de mindenkinek le kell vonnia, aki hozzájárult, hogy ez a helyzet kialakulhasson. Világos, tiszta beszéd. Az is az, amit az új elnök búcsúzóul mondott: — Nem akarunk úgy dolgozni, hogy legközelebb ne állhassunk nyugodtan a nyilvánosság elé. Ki fogunk] lábalni a nehézségekből — ígérem! Higgyünk neki, hogy nemcsak veszélyes anyagok mar radnak utánuk. R&fai Gábor fc