Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

77. évfolyam, 256. szám 1987. október 30., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára : 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szegedi élelmiszeripar Optimizmus és lehetőségek A7. elmúlt hetekben egymás után közöltünk beszélgetést hat szegedi élelmiszer-ipari vállalat — a Délalföldi Pincegazdaság, a szalámigyár és húskombinát, a konzervgyár, a paprikafeldolgozó, a tejipar és a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — első számú vezetőjével. Ezúttal az összegzéssel, a szegedi élelmiszeriparra ma, 1987. őszén jellemző általános yonások megfogalmazásával próbálkozunk. A jelen tulajdonságainak sorolása mellett természetesen elmaradhatatlan, hogy a stabilizáció és kibontakozás e területre érvényes feladatairól is szót ejtsünk. Beszélgetőtársnak Bessenyei Zsoltot, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjét kértük meg. — Az igazgatók általaban meglehetősen optimistán értékelték vállalataik jelenlegi helyzetét, és különösebben a jövőtől sem félnek. Vajon a róluk meglehetősen ,sok információval rendelke• ző külső szemlélő szerint indokolt-e ez a derűlátás? — Reálisnak tűnik ez az optimizmus a szegedi élelmiszer-ipari vállalatoknál. A a valós alapjai. Szinte valamennyi cégnél az idén várhatóan eredményesebb évet zárnak majd, mint tavaly. A jövő gazdálkodásába vetett hit jele az is, hogy mindegyik vállalat erősen törekszik az alapanyag ellátása stabilizálására. A szalámigyár nemrégiben szervezte Szegedről kerül az asztalunkra — Az élelmiszeripar a világon mindenütt dotált ágazat, de a központi támogatás elveinek világosnak kell lenni egy jól működő nemzetgazdaságban. Például vállalati jelzések szerint t boylercsirke feldolgozása, exportja 1988-tól veszteséges lesz. Pedig a minisztérium állásfoglalása szerint a marhahúsnak az állíttal'omány kis száma miatt bekö,, , , vetkező hiányát az exportbizakodasnak megvannak . _ keretekben eppen baromfival kellene helyettesíteni. Csakhogy hiába van a kimondott elv, ha az ösztönzés anyagilag nem alátámasztott. A költségvetés akaratához igazodni kell a vállalatoknak. Különösen a nagy nyugodtan felfogható jelzésként. Ez az együttműködés a tudomány eredményeinek a gyakorlathoz való útját megkönnyíti. Segít az új termékek receptúréinak kialakításában is. De vannak még a városban a gyakorlat által kellően ki nem hasznait tudományos lehetőségek is. Gondolok például a Gabonatermesztési Kutatóintézet, az SZBK, a SZOTE, a ,IATE biológiai, kémiai tanszékeinek ki nem használt lehetőségeire. A melléktermékek és a hulladékok továbbfeldolgozásában még sok a tennivaló. — Lehetne csomagoláson javítani a is. Nem jutgással egy külkereskedelmi iroda megalapítására. — Meddig jutott a megvalósítás? — A dolog jelenleg az elgondolás szintjén van, gyakorlati megvalósulása még nem látszik. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát most építi külkereskedelmi részlegét. Elképzelhető lenne, hogy a többi cég piackutatásával is foglalkozzon ez a szervezet. Persze csakis érdekeltségi alapon. Biztos, hogy lesz valamilyen új formája Szegeden a külkereskedelmi szervezetnek, de ezt nem ártana minél gyorsabban megcsinálni. fejlesztés végrehajtása után „¿nak előbbre ezen a teriia húskombinátnak kell li mes a eazdasáei társas-ient Nyelnie, mert csak idehaza T „ - g tarsasagot. ekko mennyiségű terméA konzervgyár szerződőse- ket nehéz ,enyne ^ladnia A többi élelmiszer-ipari cégnél egy-egy exportpiac esetleges bedugulása nem jelenthet abszolút gondot. — Nem mindegy a kiszállított áruk jövedelmezősége sem. Mennyit segíthet a feldolgozottsági fok emelése? — Ez alapcél, de csak ott érdemes végrehajtani, ahol megéri. Ezt a követelmenyt sem szabad abszolutizálni. Például a pritaminpaprikán jelenleg nagyobb a haszon, ha féltermékként adják cl egyes külföldi vevőknek, mintha teljesen feldolgozzák. Viszont nem vitatható, hogy az élő állat vagy hasított félsertés-értékesítésnél nagyobb hasznot hoz a darabolt hús konyhakész (érmékként való eladása. Szóval a feldolgozottság optimális fokáról döntsenek mindig a piac igényei. — Milyen az egyes vállalatok készsége az egymás közötti kooperációra? Nemcsak a készség van — Szegeden nagy éle'tmileten a szegcdi élelmiszer- szer-ipari vállalatok dolgozgyártók, ha esetleg közösen nak. Ez a tény viszont a vüket köt a mezőgazdasági üzemekkel a kölcsönös érdekeltség alapján. Bár az „együtt sírunk — együtt nevetünk" állapotot még nem sikerült kialakítania, hiszen partnerei a feldolgozás kockázatából nem vállainak részt. — Az alapanyag előteremtése évekkel ezelőtt még nagy gondja volt a vállalatoknak. Sőt, a szalámig-jarban még fél évvel ezelőtt is súlyos fejtörést okozott a vágóállatok alacsony számit. — A szalámigyár túlságosan is ragaszkodott a felvásárlási ár betű szerinti eleírásaihoz. Ez hiba volt. Közben más megyéből vásárolták fel az állatokat. A versenytársak átlagsúlyt számoltak, és „lezserebbek" voltak az átvételnél. Ezzel nyerték meg a termelőket. A gt. segített ennek a helyzetnek a megváltoztatásában. Ma még a nagy súlyú sertésekből kell más megyékben is vásárolni a szalámigyártáshoz. A kisebb sertéstenyésztő nehezményezik, hogy maradtak a gt-n, de még lehet változtatni. — Az élelmiszeriparban a piaci helyzeten kívül egyegy vállalat eredményességét nagyon meghatározza a költségvetési tamogetás mértéke is. Az állami forintok összege a következő években várhatóan csökken. gondolkodnának? — A csomagolás gondjával például a Szegedi Konzervgyár és a paprikafeldolgozó vállalat termékeinél is ros ellátásában a lehetőségekhez képest alig érződik. — Teljesen jogos ez a felvetés. Az élelmiszer-ipari vállalatok többsége mivel találkozunk. Elképzelhető sajat bolttal nem rendeil;elenne esetleg, hogy ők egy csomagolóüzemet közösen működtetnének. Lehetne anyagi előnyöket keresni a szállításban is. Például a szalámigyár az egész országban teríti a termékeit. Elképzelhető lenne esetleg, hogy a visszafele jövő üres kocsik paprikát vagy gyümölcsöt hoznának a társválzik, nem is a vevők igényeit ismeri. Tudvalevő, n kereskedelem megrendelései eltérnek a valós fogyasztói kereslettől. Így fordulhat elő, hogy kevés féle sajt van az üzletekben, de a szalámigyár termékeinek teljes választéka is csak a saját boltjában kerül a pultokra. lalatoknak A közős fel- Evekkel ezelőtt megfogatnia lepesben rejlő gazdasago- .... ., . ,, , sabb megoldások keresésé- zodott az '««V bcllok nek leckéjét fel lehetne adni nyitására, mégsem követkea vállalatoknak. Semmibe zett be ezen a területen forsem kerülne, ha megbeszél- dulat. Pedig ezeknek az űznék ezeket a dolgokat. — Fogalmazhatunk Iwgy a szegedi vállalatok • között az információáramlás nem elégséges? — Két-két vállalat között van kapcsolat, de együtt a hat cég alig találkozik. Mind leteknek nemcsak a közvetlen gazdasági haszna jelenBőle István Befejeződtek a közgazdasági napok Tegnap, csütörtökön befe- ződött a pénzügyi munka is. jeződött a X. közgazdasági Mivel a decentralizált terünapok megyei rendezvényso- leten rendszeresen több felrozata. Az október 6—29. kö- halmozás jött létre. mint zötti időszakban négy és amennyire a szabályozás fél ezer szakember vett részt számított, kialakult egy kora mintegy negyven rendez- rekciós mechanizmus a gazvényen és kiállításon. Az daságban, ami azt jelenti, MTESZ székházában Mohá- hogy a tervnek megfelelő est László, a Magyar Hitel- irányba szerveztük a forrábank Rt. elnökhelyettese sokat. tartotta meg a záró plenáris A kény,zer hatá£a alatt előadást A tokeallokáció, batortalanul bizonytalanul, penzkereskedelem a magyar de s felvetódnek ma gazdaságban címmel. már o,yan ^^^ a gaz_ Hosszú ideig csend volt dasági életben, mint például Magyarországon a tőkeallo- a kötvény, a részjegy, a káció (a tőke szerkezeti el- részvény, a kereskedelmi hihelyezkedése a gazdaságban) tel, vagy a váltó. Az intézszerepének megítélését ille- ményi változások íelgvorsítően — kezdte előadását a tották ezt a folyamatot — ez pénzügyi szakember. 1968- év júniusáig 5 milliárd foban a tökeallokáció vagy rintot tett ki a kötvényfornem vetődött fel mint köz- galom. ugyanannyit, mint ponti kérdés vagy pedig egé- tavaly egész évben. Az Igazi szen más megközelítés nyert kérdés az: eljutunk-e oda, érvényt a gazdaságban be- hogy a magyar állampolgár töltendő szerepével kapcso- részvénytulajdonos leheslatban. A gazdálkodók cse- sen. A megtakarítási hajlam lekvési szabadságának meg- olyan mértékben csökkent, valósulásat csak a napi dön- hogy majdnem megszűnt a tések terén segítette elő a felhalmozás. Jól szabályozott kormányzat, a fejlesztések tőkepiacra és társpiacokra van' szükség, hogy a lökeallokáció az eddigieknél raciovonalán nem. Az elmúlt másfél évtiz.edben 65-70 százalékban a központi döntések domináltak a gaz.daságban, s a központi felfogás hátterében szervenálisabban menjen végbe gazdaságunkban — fejezte be előadását Mohácsi László. I). A.!,. Fejlesztések a gationamagnál A Gabonamag Alapanyag- elkészült egy ezer négyzetszaporitó Gazdasági Társasá- méteres raktár és négy 400 got termelési rendszerek, s köbméteres silótartály is. többek között a Szegedi Ga- Jelenleg a kukorica vetőbonatermesztési Kutatóinté- mag-feldolgózás kellős közez.et és a Vetőmag Vállalat pén tartanak. A GKI és az hozta létre a vetömagter- Agker Kft részére termelt melés, feldolgozás és értéke- 860 tonna alapanyag melsítés összhangjának rnegte- lett 6-féle hibridből 2400 remtésére. Az érintettek tonnát kínálnak a továbbévente kétszer igazgatótaná- szaporító • gazdaságoknak. A esi ülésen elemzik a gaz- vetőmagtermelésben szakdasági egység tervékenysé- tanácsadóik segítik az üzegét. A tegnapi, csütörtöki meket. az így felügyelt temegbeszélésen az 1987-es év rü'et 33 ezer hektár. termelési Mátrai Pál, eredményeiről i száz fős GaAz őszi kalászosok szaporító anyagát az idén a , ... » korábbiakban megszokottól bonamag GT vezetője sza- korabban kiszaUl£uák, s molt be. A kiszombori üzemben most be egy közel 30 rintos felújítás. A nagyobb teljesítményű gépsoron a vetőmagfejeződött szárítás, csomagolás megbiz_ a ebben nagy szerepe volt a MÁV-val, illetve az ezen belül működő MÁVTRANSZ-szal kötött együttmillió fo- njüködési, szerződésnek. Sajnos a gyors munkának más oka is volt. a termés a kedvezőtlen időjárás miatt tavalyitól 30 százalékkal hatóbb módon, rövidebb idő eimaradt alatt elvégezhető. Emellett meg, hanem a kooperáció Szegeden dolgozik, ilyen tegazda-jágok doigozókat kívülezen kialakult gyakorlata is. A szezonális munkák idején kölcsönöznek egymásnak. Ebbe bekapcsolódnak a környék termelőszövetkezetei is. A konzervgyár például alapvető a húskombinát szerepe. De jó a kapcsolat az élelmiszer-ipari főiskolai karral is. Mást ne említsek: az idei tanévnyitón valamennyi vállalat,gazkintetben mégis nagy a távolság közöttük. Pedig egy ilyen koordinációba a környező téeszek, állami gazdaságok, sőt a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat ¡s bealapanyag-ellátásában kapcsolódhatna — Ügy tűnik, még a külkereskedelemben is hozhatna hasznot az együttes fellépés. — Előkészületek vannak a gatö jelen volt. Ez a gesztus megyében vállalati összefőBerecz Frigyes hazaérkezett Varsóból Berecz Frigyes, a Minisz- ipari együttműködés továbbtertanács elnökhelyettese, fejlesztését. A bizottság aki október 26. és 28. között hosszú távú együttműködési Varsóban részt vett a KGST programot fogadott el autoGépipari Együttműködési matizált üzemek létrehozóBizottság 7. ülésén, csütör- sara, és intézkedéseket hozott tökön hazérkezett Buda- a kölcsönösen szállított géppestre. ipari termékek pótalkatrészA varsói tanácskozáson — ellátásának javítására a KGST közelmúltban befe- A tagországok küldöttséjeződött 43., rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatok szellemében — előirányozták a sokoldalú gépgeit vezető miniszterelnökhelyetteseket fogadta Zbig. niew Messner, a lengyel •kormány elnöke, (MTI) A napraforgó vetőmaghozamai egyes fajtáknál a tervezettnek közel másfélszeresét is elérték. így elképzelhető, hogy a világszerte kedvelt Vikiből az export teljesítése után a hazai gazdaságok is vásárolhatnak. Amennyiben a gazdálkodási eredmények lehetővé teszik az alapanyagok biológiai tulajdonságoknak jobb megőrzése érdekében egy újabb, légkondicionált raktár építését tervezik. Emellett nagy szükség lenne az iparvágány megépítésére is, hiszen nagy tömegű árunál a többszöri rakodás, a vasútállomáson való feladás jelentős többletköltséggel jár. T.StL