Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

2 Csütüríök, 1987. október 29. Magyar-lengyel tárgyalások Grósz Károlyt, a magyar Minisztertanács elnökét lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának második napján Varsóban fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke. A találkozón jelen volt Zbigniew Messner lengyel kormányfő. A tervezettnél fél órával tovább, közel két óráig tartó megbeszélésen Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly áttekintette a két ország belső helyzetét, a társadalmi-gazdasági kibontakozás alakulását. Ha nem is a két ország helyzetében, de abban a goindolkodásmódban, ahogyan Varsóban és Budapesten egyaránt a kibontakozást keresik, sok hasonlóságot láttak. Ez a hasonlóság mutatkozik meg abban is — szögeztek le —, hogy Magyarországon és Lengyelországban is a gazdasági kérdések állnak előtérben. Ezzel összefüggésben egyetertettek abban, hogy a politikai intézményrendszer megváltoztatása nélkül nem érhető el haladás. Fontosnak ítélték a szocialista demokrácia fejlesztését, és hangsúlyozták a Szovjetunióban folyó átalakítás, a „peresztrojka" jelentőségét, azt, hogy ennek megvalósulása kölcsönhatásban van az egyes szocialista országokban folyó reformok eredményességével. A nemzetközi kérdéseket áttekintve az enyhülési folyamat jelentőségét hangsúlyozták azért is. mert az a gazdasági kibontakozás végrehajtásának feltétele, továbbá tágítja egy-egy ország mozgásterét. Ebben az Összefüggésben is nagyra értékelték Mihail Gorbacsov békekezdeményezéseit. A két ország viszonyában Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski egyaránt fontosnak nevezte a rendszeres politikai konzultációkat. Ezzel kapcsolatban a lengyel vezető megemlítette, hogy nagy várakozással tekint közelgő magyarországi látogatása elé. Külön elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország a legnehezebb időszakban is fenntartás nélkül támogatta a lengyei szocialista megújulási törekvéseket. Egyetértettek abban, hogy az egyszerű árucsere lehetőségei kimerülőben vannak, döntő jelentőségű lett a kooperáció, és ezen belül a vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlesztése. Ezért a lengyel és a magyar kormányzatnak törekednie'kell azehhezszükséges minden feltétel megteremtésére. A találkozó után Grósz Károly rövid városnéző sétát tett. Megtekintette az óvárost és az újjáépült varsói királyi várat. A délután folyamán a varsói magyar nagykövetség épületében találkozott a magyar kolónia tagjaival. A magyar miniszterelnök kíséretének tagjai intenzív megbeszéléseket folytattak lengyel partnereikkel, sor került számos szakértői véleménycserére is. Ambrus János magyar és Helmut Floeth lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettesek kormányaik nevében aláírták a két ország 1988-ra vonatkozó árucsereforgalmi és kölcsönös fizetésekről szóló jegyzökönyvet. Ennek értelmében a magyar—lengyel áruforgalom értéke jövőre eléri az 1 milliárd 233 millió rubelt, ami 4 százalékos növekedést jelent, változatlan árakon számolva. • Grósz Károly, aki elutazása előtt találkozott a lengyel és a magyar sajtó képviselőivel, hangsúlyozta, hogy a két ország álláspontja teljesen megegyezik a nemzetközi helyzetről és a világban tapasztalható politikai folyamatokról. A magyar fél - érdeklődéssel figyeli a lengyel kormányzati munka átalakítását, mivel a magyar kormány előtt is az a feladat áll, hogy irányítási rendszerét a megváltozott körülményekhez igazítsa. A gazdasági együttműködésről szólva Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy fő területévé a vállalatok közötti együttműködést kell tenni. A lengyel és a magyar kormányt — hangsúlyozta Grósz Károly — egyaránt foglalkoztatja a kérdés: miként lehet működőképessé tenni és növelni a gazdaság teljesítményét, hatékonyságát. Az esti órákban Grósz Károly és kísérete elutazott Varsóból. Sevardnadze . az Egyesült Államokba utazik # Moszkva (TASZSZ) Mint a TASZSZ szerdán bejelentette, kétoldalú megállapodás alapján Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag ja, a Szovjetunió külügyminisztere október 30—31-én munkalátogctásra Washingtonba utazik, hogy átadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetét Rónáid Reagannek, az Egyesült Államok elnökének, VSZ-külügyminiszterek Prágában £ I'rága (MTI) Szerdán Prágába érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, akik részt vesznek a csehszlovák fővárosban csütörtökön összeülő VSZ külügyminiszteri bizottság tanácskozásán. Petar Mladenov bolgár, Marian Orzechowski lengyel, Vár.konyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK, loan Totu román, és Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminisztert a ruzynei repülőtéren csehszlovák kollégájuk, Bohuslav Chnoupek fogadta. Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével szerdán ülést tartott a Parlamentben, A testület megtárgyalta a belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló jogszabályok múlt évi módosításának tapasztalatait. A műszaki-tudományos tájékoztatás helyzetét és fejlesztésének feladatait, valamint a hazai televíziózás aktuális kérdéseit vitatta meg szerdán, a Magyar Televízió székházában tartott kihelyezett ülésén — az Országgyűlés kulturális bizottsága. II Paksi Atomerőmű beruházásáról A IV. reaktorblokk üzembe helyezesevel beiejezoüott a Paksi Atomerőmű beruházásának első szakasza, s ebből az alkalomból.szerdán nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az Ipari Minisztériumban. A csaknem 100 milliárd forintos költséggel felépített atomerőmű ünnepélyes avatása pénteken lesz. Az atomerőmű megvalósítása nemcsak hazánk energiarendszerében, hanem iparvállalataink műszaki fejlődésében, a nemzetközi munkamegosztásban, s ezen belül a magyar—szovjet műszaki-gazdasági kapcsolatokban is jelentős változásokat hozott — mondta Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. A Paksi Atomerőmű már az idén több mint tízmilliárd kilowattóra villamos energiát termel, s ezzel meghatározója hazánk energiaellátásának Teljesítménye az elkövetkező években 12—13 milliárd kilowattórára emelkedik, s így 1990-ben ez az erőmű állítja majd elő a hazai villamosenergiatermelés 38—40 százalékát, amivel r,a igények 28—30 százaléka elégithető ki. Az atomerőmű belépése Sajtóértekezlet jelentősen megváltoztatja a villamosenergia-iparág tü-. ós vett részt, s az építkezések idején több mint 500 szovjet szakember segitette Pakson a szerelést, a reaktorok indítását. A magyar a szovjet szakemberek zelöanyag-felhasználását; a villamos energia előállításában. a szénhidrogének aránya 1990-re 33,5 százalékra csökken az 1980. évi — az erőmű I. blokkjának üzembe helyezése előtti — 48,9 százalékkal szemben. A továbbiakban arról szólt, hogy a beruházás a kezdeti szakaszokban késedelmet szenvedett ugyan, de ezt az építőknek vállalniuk kellett, hogy a teljesítmény lehetőség szerinti fokozása mellett messzemenően eleget tegyenek az üzembiztonsági követelményeknek. A Paksi Atomerőmű semmiféle károsító hatással nincs környezetére — emelte ki. Ezt követően Anatolij Jeliszejev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa méltatta a két ország atomenergetikai együttműködésének eredményeit. A Paksi Atomerőműhöz szállított szovjet berendezések kifejlesztésében és elkészítésében több száz vállalat és intézmény folytatják együttműködésüket, mert tavaly a két orság kormánya megállapodott abban, hogy 1990-ig két újabb, egyenként 1000 megawattos blokkal bővítik a Paksi Atomerőművet. A szovjet gazdaság 70 éve (I.) A hadikommunizmus és a HEP Amikor 1917 októberében a bolsevikok a Téli Palota ostromára, vagyis a polgári kormány megdöntésére és a munkásosztály, valamint a szegényparasztság hatalmának megteremtésére készültek, megvoltak a szocialista társadalom építésének az irányítását szolgáló alapelvek ugyan (magukévá tették a marxi kommunizmus eszményét), de nem voltak birtokában az eszme beteljesüléséhez szükséges gazdasági-társadalmi alapoknak. A születő új társadalmi-gazdasági berendezkedés belső politikája mind céljainak megfogalmazásában, mind eszközrendszerének kialakításában a konkrét feltételektől különböző, egykor elképzelt bázison nyugodott, amely erősen kötődött volna a világforradalmi hullám fejlett országokra történő átterjedéséhez. A szovjet hatalom kiépülésének módját a konkrét történelmi körülmények (az első világháború, az intervenció és a polgárháború, valamint a múlt belpolitikai öröksége) erősen meghatározták. Az igen bonyolult belső és nemzetközi helyzet nem adott időt hosszabb töprengésre, és a dolgok kényelmes előkészítésére, ráadásul a feladatok megoldása közben teljesen új utakon kellett haladni, hiszen olyan osztály került hatalomra, amelynek nemhogy gazdaság- és államvezetési tapasztalata nem volt, hanem nagy tömegei még az írás-olvasás tudományáig sem jutottak el. Az irányító apparátus gyengesége, a szervezési és gyakorlati munka alacsony színvonala, a nyilvántartás és az ellenőrzés megszervezésének hiánya, a fegyelem tömeges megsértése oda vezetett, hogy visszaesett a termelés, valamint aránytalanságok keletkeztek a város és a falu közötti árucserében. Hogy megmentsék a városi lakosságot az éhínségtől, külön élelmezési osztagokat kellett létrehozni, amelyek elkobozták a parasztoktól a gabonafelesleget, és csak az előírás szerinti gabonát hagyták meg — családonként egy hónapra egy pud (16,38 kilogramm) rizst vagy búzát, lovanként 1,5 pud zabot és tehenenként háromnegyed pud gabonát. Ez óhatatlanul tovább élezte a politikai-gazdasági helyzetet. A pénz megszűnt általános egyenértékes lenni, mivel elveszítette értékmérőként és forgalmi eszközként betöltött szerepét. Az ipari termelés a háború előtti színvonal ötödére csökkent, az üzemek többsége állt. A szovjet kormány nemcsak a nagyipart államosította, hanem a közép- és kisipart is, de az úgynevezett „hadikommunizmus" tartalmát mindenekelőtt nem a termelés, hanem a fogyasztás, az elosztás adminisztratív módszerekkel történő szervezése jelentette. A fő mezőgazdasági körzetek .erősen megszenvedték a háborús cselekményeket, és az 1921. évi szárazságot. Az éhínségtől 43 milliónyi ember szenvedett. Az 1920as évek elején egy „bűvös háromszög" alakult ki: éhínség. a közlekedés megbénulása és a tüzelőanyaghiány. „A Kreml álmodozója" — ezt a címet adta H. G. Wells, Oroszország sötétségben című könyve hatodik fejezetének, amelyet a Leninnel való 1920 októberi találkozásának szentelt. 1920-ban az ipari termelés az 1913. évi színvonalnak mindössze 17 százalékát tette ki, 1926—27-re viszont már újra elérte az 1913. évit. A gyors gazdasági fejlődés annak a merész és nagyszabású gazdasági „hadműveletnek" volt köszönhető, amelyet a bolsevik párt 1921 tavaszától kezdve hajtott végre, és amely mint az új gazdasági politikára (NEP) való áttérés vált ismeretessé. A gazdasági főszereplői az. idő tájt az egyénileg gazdálkodó parasztok voltak — a lakosságon belüli részarányuk az 1913. évi kétharmadról az 1920-as évek elejére csaknem 75 százalékra emelkedett. A megváltozott körülmények között a kereskedelem lett az. a terület, amelyre támaszkodva ki lehetett húzni a szovjet gazdaságot abból a káoszból és összeomlásból, amelybe az. 1920as évek elején került. A másik fő irányt a pénzügyi rendszer és a szilárd rubelárfolyam helyreállítása jelentette. Az iparban az áruk fő előállítóivá az önelszámoló trösztök váltak, amelyek több azonos profilú vállalatot egyesítettek. Az. anyagi-műszaki ellátást és az árucikkek értékesítését a kereskedelmi alapon működő szindikátusok bonyolították le. Az ármegállapításnál a trösztök és szindikátusok széleskörűen felhasználták a forradalom előtti cégek árjegyzékeit, tőzsdei jegyzéseik amelyeket az új feltételeknek és a piaci konjunktúra változásainak megfelelően módosítottak. A textilipari nyersanyagok és félkész termékek importja a húszas években végig jelentősen meghaladta a fémek behozatalát. A textilipar ebben az időszakban ugyanis a Szovjetunió legnagyobb iparága volt: 1926 —27-ben az ipar teljes termelésének 32,3 százalékát adta. A gazdaságilag megalapozott növekedési ütemet nem volt egyszerű dolog meghatározni. Emiatt heves vita keletkezett a távlati tervezés szerepét illetően. Az első ötéves terv elfogadott változatának beruházási programja jelentősen meghaladta a megvert baloldali ellenzék korábbi követeléseit. Dányi László (Folytatjuk.) Áz ellátás javításáért Mint ismeretes, a közelmúltban koordinációs tárcaközi munkacsoport alakult, amelynek feladata, hogy az utóbbi időben tapasztalható nagyarányú felvásárlás ellenére biztosítsa a lakosság áruellátását a termelők, a kül- és belkereskedelem munkájának összehangolásával. A munkacsoport vezetője. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát az eddigi döntésekről és azok várható eredményeiről. Elmondta, hogy az intézkedések megalapozásához olyan információs rendszer kidolgozására volt szükség, amelynek segítségével nyomon követhetők a nagy- és & Francia Központi Bank kormányzójának látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán, az MSZMP Központi Bizottságának székházában fogadta jacgues de Larosiere-t, a Francia Központi Bank kormányzóját. A francia bankember Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására október 25. és 28. között tartózkodott Magyarországon. Látogatásának célja az volt, hogy tárgyalópartnereivel eszmecserét folytasson a magyar—francia gazdasági és pénzügyi kapcsolatok időszerű fejleményeiről, valamint a nemzetközi pénzügyi helyzet alakulásáról. Jacques de LarosiertM itt-tartózkodása során fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Vendéglátóival tárgyalt a magyar gazdaság időszerű kérdéseiről, a kormány sta. bilizációs munkaprogramjából adódó aktuális feladatokról. kiskereskedelem készletelnek. tartalékainak alakulása, a lakosság igényeinek változásai, a hazai termelök szállítási készsége, valamint az importlehetőségek. A kellő információk birtokában a munkacsoport eddig egyebek közt döntést hozott az építőanyag-forgalmazás rendjéről, s intézkedett, hogy az építkezők kellő időben tájékozódjanak lehetőségeikről, illetve teendőikről az anyagbeszerzéssel kapcsolatban. Aki a már birtokában lévő építőanyag-utalvány alapján megállapodott a gyártó céggel, még az idén garantáltan hozzájut az építőanyaghoz. Az élelmiszer-kínálat javítása érdekében a munkacsoport állásfoglalása alapján a MÉM szükség esetén terven felül 2099 tonna • húst szállít a kereskedelemnek, a tejipar pedig többlet tejport és vajat, a gabonaipar többlet rizst importál. Mivel a mosó- és tisztítószerek iránt is igen megnövekedett a kereslet, a munkacsoport felkérte a Külkereskedelmi Minisztériumot, hogy mihamarabb intézkedjék az import alapanyagok beérkezése érdekeben. Felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét is, hogy a keresleti cikkekből fokozottan töltsék fel készleteiket. A munkacsoport legutóbbi ülésén a többi között áttenyiség, édesipari termékekből is kielégítő lesz a választék, ám a szaloncukor és a díszdobozos desszertek kínálatának javítására további tárgyalások szükségesek az iparral. A déligvümölcs-behozatalra kapott importkeretek döntő hányadát, a vállalatok narancs és mandarin behozatalára kívánják forditani, a Belkereskedelmi Minisztérium azonban szorgalmazza, hogy színesebb legyen a választék, s a lehetőségekhez képest próbáljanak vásárolni banánt és más déligyümölcsöket is. Az ellátás kritikus pontja immár hónapok óta a tartós fogyasztási cikkek kínálata. A munkacsoport határozata értelmében a kereskedelem további tárgyalásokat folytat a hazai termelőkkel,, hogy a leginkább keresett 'termékek — színes tv-k, fagyasztóládák. automata mosógépek — az év végi ünnepek előtt kaphatók legyenek az üzletekben. Importból a karácsony előtti hetekben a szokásos mennyiségű, az év eddigi időszakánál színesebb áruválaszték érkezik. mind a szocialista, mind a tőké>s országokból. Az egész évben forgalomba kerülő importcikkeknek az időarányosnál jóval nagyobb része kerül ekkor az üzletekbe, A tárcaközi munkacsoport legközelebbi ülésén ellenőrzik az addig hoz/itt döntékintelte az év végi ünnepeknek végrehajtását, s a piaci várható árukínálatát. Megál- információk alapj.in ekkor lapította, hogy az élelmisze- is a legfontosabb ellátási rek döntő többségéből ele- problémákkal foglalkozik gendőnek ígérkezik, a meny- majd,