Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

Szerda, 1987. október 28. 3 Szabadkai vöröskeresztes delegáció Szegeden A szabadkai és a szegedi vöröskereszt vezetősége 1978­ban kötött együttműködési megállapodást. A tízéves" múltra visszatekintő kapcso­lat ideje alatt a két szer­vezet vezetői rendszeres cse­relátogatásokon, megbeszé­léseken értékelik az elvég­zett feladatokat és vitatják meg a tennivalókat. Tegnap, kedden kétnapos látogatásra Szegedre érkezett a Jugo­szláv Vöröskereszt Szabadka Községi Vezetőségének há­romtagú küldöttsége. A de­legáció tagjai Piszárov Hilda, a Szabadka Községi Vörös­kereszt Elnökségének elnöke, Jugoszláv Jerkovics, az el­nökség titkára és Mikléno­iács Tibor, az alkoholellenes bizottság elnöke. A vendégek tegnap, ked­den tájékoztatót hallgattak meg a Szeged Városj Vö­röskereszt vezetőségének te­vékenységéről és családvé­delmi munkájáról. Ezt köve­tően pedig látogatást tettek a szegedi drogambulancia kísérleti központjában, majd részt vettek a Szeged Városi Vöröskereszt ünnepi vezető­ségi ülésén. A szabadkai vöröskeresz­tes delegáció ma, szerdán a Budaprint Szegedi Textil­müvek Gyárában tesz láto­gatást, majd megtekinti az idősek otthonát, ahol tájé­koztatást ' hallgat meg a gondozási központok műkö­déséről. Végezetül a kétna­pos találkozó értékelésére kerül sor a Vöröskereszt Szeged városi vezetőségén. 0 bútor­értékesítés ellenőrzése A kereskedelmi felügyelő­ségek a főváros és nyolc megye 97 bútorgyártó cégé­nek 172 üzletében, lakbe­rendezési áruházában és ipari mintaboltjában vizs­gálták a bűtorértékesités helyzetét, a termékek minő­ségét, valamint a raktározás és a szállítás körülménye­it. A garanciális ügyintézés szabályosságát a szervizhá­lózatban ellenőrizték. A vizsgálat tapasztalatai azt íhutatják, hogy a lénye­ges dolgokban — például a bútorok minőségében — nincs javulás. A megvizsgált 2650 bútor mintegy egyhar­madánál kifogásolták az el­lenőrök a minőséget. A hi­bák elsősorban a technoló­giai fegyelem megsértéséből, valamint a gyártás során el­mulasztott ellenőrzésből adódnak. A népfront elnökségének napirendjén Fiatalok elhelyezkedési lehetőségei A Hazafias Népfront Sze­ged Városi Elnöksége teg­nap, kedden ülést tartolt, ímelyen — egyebek közt — a fiatalok elhelyezkedésének tapasztalatairól esett szó. Farkas Miklósné, a városi tanács osztályvezetője el­mondta. hogy Szegeden az utóbbi években mérséklődik a munkaerő iránti kereslet, a munkáltatók létszámigé­nye azonban még mindig jelentősen meghaladja a kí­nálatot. Az általános • iskolában végzettek lehetőségei vi­szonylag szerények; számuk­ra fölajánlott lehetőségek kébhanmada betanított, egy­harmada segédmunka. A legnagyobb számban az ipar és a szállítás-hírközlés terü­letén foglalkoztathatják őket. A gimnáziumi érettsé­givel rendejkezők elég nagy nányada csak fizikai jellegű munkakörben tud boldogul­ni. A középfokú képzési cé­lú szakközépiskolát végzet­tek közül mindenekelőtt a közgazdasági, az egészség­ügyi és a textilipari szako­sok munkavállalása nem ütközik akadályokba. A ke­reskedelmi szakközépiskolá­ban érettségizett fiatalokat szakmunkásként alkalmaz­zák a vállalatok, s az egész­ségügyi szakközépiskolát végzetlek is el tudnak he­lyezkedni területükön belül. Évek ót/i feszültséggel jár viszont az erdészeti, a víz­ügyi, a művészeti és az óvó­női végzettséggel rendelke­zők szakirányú elhelyezke­dése. legalábbis Szegeden. A szakközépiskolát végzettek 'talán viszonylag kevésbé, a szakmunkásképző intézetben Csapatzászló-átadás Tegnap, szerdán délután csapatzászló-átadási ünnep­séget tartottak Szegeden, a szalámigyár és húskombinát kultúrtermében. Az eseményen megjelent Ladvánszky Ká­roly altábornagy, belügyminiszter-helyettes; valamint Szé­kefy Sándor, a városi pártbizottság első titkára; Somogyi Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, s a megyei fegyveres testületek vezető képviselői. Az egy éve megalakult szegedi BlM-rendőrtiszthelyct­tcs-képző iskola első végzős hallgatói lehettek részesei an­nak, hogv iskolájuk csapatzászlót kapott a szalámigyártól. A zászlót az üzem vezérigazgatója, Bálint László adta át Tóth Lajos alezredes, iskolaparancsnoknak. bizonyítványt szerzők vi­szont annál inkább el tud­nak helyezkedni az építő­iparban, a kereskedelemben, a szállítás és a hírközlés te­rületén. Évek óta változatlan a divatszakmák köre (fod­rász, kozmetikus, ruházati eladó), melyekben a munkát keresők száma jóval megha­ladja a keresletet. A ma­gánszektorban még foglal­koztatni tudják őket. To­vábbra is hiányszakma azonban a kőműves, az asz­talos, a villanyszerelő, az ács-állványozó rttb" A'gyorS­és gépírók munkavállalása sem okoz gondot. A felsőfokú oktatási in­tézményekben diplomát szerzők közül — érthető mó­don — sokan a városban szeretnének maradni. Mun­kavállalásuknál jelentős problémát okoz, hogy a he­lyi képzés szakiránya eltér az igényektől, mely igény ráadásul jóval kevesebb a munkát keresők számánál. A felsőfokú végzettségűek iránti kereslet egyharmada műszaki, egyötöde közgaz­dasági és mezőgazdasági te­rületeken jelentkezik. Növe­kedést mutat a pedagógusok, orvosok részére létesített munkakörök száma (az állá­sok egyharmadát ajánlották föl nekik); a jogászok, vala­mint a gyógyszerészek szá­mára azonban egyetlen mun­kakör sem ínyílik meg. Az ülésen javaslatként hangzott el az oktatásnak és képzésnek a munkaerő-ke­reslethez való Igazítása, il­letve új állások létesítése is. F. Cs. A minőség programja A magyar élelmiszer, és fagazdaság az elmúlt év­tizedekben, hazai és nemzetközi mércével mérve egyaránt, elismerésre méltó eredményeket ért el. A lakosság kiegyensúlyozott, jó élelmiszer-ellátása, az agrártermékek egynegyedes aránya országunk export­jában, tanúsítják ezt. Az agrártermelés sikeres foly­tatásához azonban elengedhetetlenül szükség van ar­ra hogy szembenézzünk azzal az új helyzettel, azok­kal az új követelményekkel, amelyek már napjaink, de a jövő gazdálkodását méginkább meghatározzák. Ismeretes, hogy az utób­bi évekb.en a magyar ag­rárgazdaság számára előny­telenül alakultak a világ­gazdaság körülményei. Az agrártúltermelés, az élel­miszerárak zuhanása a töké? piacokon, a protekcioniz­mus, a több éve tartó ked­vezőtlen időjárás, gazdál­kodásunk gyengeségei, és nem kismértékben a szabá­lyozó rendszer szigorodása miatt az élelmiszer- és fa­gazdaság is a tervezettnél lényegesen rosszabb körül­mények között folytathatta termelését az elmúlt néhány évben. Az Országgyűlés a közelmúltban tárgyalta és hagyta jóvá a kormány J 988—90-re szóló munka­programját, melynek szer­ves részét képezi a mező­gazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság hároméves munkaprogramja. Az élel­miszer-gazdaság jövő évi feladatairól és a szabályozó­rendszer tervezett változta­tásairól tartottak a múlt hét végén országos értekezletet a Kertészeti és Élelmiszeripa­ri Egyetemen, melyen Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­tott tájékoztatót. Az élelmiszer-gazdaság az elmúlt tervidőszakban je­lentős eredményeket ért el — kezdte előadását a mi­niszter. A kiegyensúlyozott lakossági ellátás mellett nettó termelését és export­ját 1981—1985. között a népgazdasági átlagnál gyor­sabb ütemben növelte. Ez­zel a népgazdaságban sta-­bilizáló, külkereskedelmi egyensúlyjavító • szerepet töl­tött be. Egyes termékek ter­melési színvonala nemzet­közi viszonylatban is ran­got adott az agrártermelés­nek. Váncsa Jenő hangsú­lyozta: a népgazdaság 1988. évi terve ugyan még nem végleges, ám az ágazat jövő évi irányelveit már most közzéteszik, hogy a gazdasá­gok, a vállalatok kellő in­formációt kapjanak a közel­jövő feladatairól, és azok feltételrendszeréről. Az élelmiszer-gazdaság munkaprogramja szorosan kapcsolódik a kormányprog­ramhoz, alapvető feladat to­vábbra- is a jó színvonalú belföldi ellátás megőrzése, a külgazdasági egyensúly ja­vításához való hozzájárulás, s a jövedelemtermelő ké­pesség jelentős növelése. A mezőgazdaság 1988-ra ter­vezett bruttó termelési ér­téke öt—öt és fél százalék­kal haladhatja meg a meg­lehetősen alacsony idei szin­tet. Az élelmiszer-ipari szakágazatok termelése át­lagosan 0,9 százalékkal nö­vekedhet. Az ideinél dina­mikusabb növekedés tervez­hető a baromfi-, a bor-,, a sör-, a tartósító- és az üdí­tőital-iparban, a szesz- és a dohányiparban viszont lé­nyeges visszaesésre lehet számítani, amennyiben a keresletcsökkenés szerke­zetváltással nem ellensú­lyozható. A hároméves program időarányos teljesítését szol­gálják az 1988. évi ágazati előirányzatok, melyek tel­jesítése természetesen nagy­ban függ az idei eredmé­nyektől. Az ágazatok 1987­ben a várható teljesítmé­nyek alapján közepes évet zárnak. Főleg a kalászosga­bona-termelésben, valamint a szőlő-, bor- és gyümölcs­ágazatokban voltak szá­mottevő veszteségek. A ga­bonatermelés jövőbeni sze­repéről szólva a miniszter egyébként megjegyezte: nem ért egyet azokkal az elkép­zelésekkel, amelyek szerint ezen gazdálkodási terület sú­lyát csökkenteni kellene az ország gazdaságában. Az ágazati program módosítja a termelés szerkezetét, de mint minden jelentős élel­miszer-gazdaságnak, a mi mezőgazdaságunknak is a gabona- és a hústermelés az 'alapja. Az egyenletesen ja­vuló minőség az ágazat ver­senyképességének, fejlődé­sének alapja. Az ágazat munkaprogramja a minőség programja, ami egyben az élelmiszer-gazdaság inten­zív pályára állítását jelen­ti. A magyar élelmiszer- és fagazdaságnak mindhárom piacra azonos minőséget kell termelnie. Az élelmiszer-gazdaság konvertibilis exportja meg­levő piacainkon mennyisé­gi oldalról lényegesen nem bővíthető. Az elmúlt évek dinamikus fejlődése ismé­telten felhívja a figyelmet a nem kiemelt, úgynevezett aprócikkek jeléntőségére. 1988-ra már 400 millió dol­lárhoz közeli árbevétel el­érését tervezik. Ez a jövő évi export-előirányzat több mint 30 százalékát adja. A je­lenlegi külpiaci feltételek Jó vetőmag - fél siker A karfioltermelők a meg­mondhatói, hogy az idén mennyi gondjuk volt ezzel az ízletes zöldnövénnyel. Az mái- közismert, hogy öntö­zés nélkül nem sok ered­mény várható. De ez még nem minden. A száraz és meleg nyár vége sok helyen „Ikiborította" a fejeket. A ta­karólevelek nem védték meg a fénytől, s az elszíneződött termés értéktelenné vált. Torna László. a Szegedi Konzervgyár termeltetési osztályának körzeti felügye­lője 200 négyszögöles kis­parcelláján tegnap, kedden a helyszínen osztotta meg tapasztalatait az érdeklődő termelökkel, kereskedőkkel és a feldolgozó vállalatok képviselőivel. Az ő karfioljai jól mutattak. A zömmel az Agrovet Vetőmagtermeltető és Kereskedelmi Kft. áltai behozott Royal Sluis hol­land vetőmagok mellett más fajtákat és hibrideket is használt, így nagyobb az összehasonlítási lehetőség. A sok fajta Iközül a Planta hibridet dicsérték leginkább, de például a Mátrának azt hozták fel előnyeként, hogy a feldolgozás során megtart­ja fehér színét, a Serva pe­dig gyors növésű, korai sze­désre alkalmas. A helyszí­nen lévő vetömagboltos el­mondta, hogy az üzletekbe a napoikban érkezik ezekből az igényes, kisárutermelők­nek való magvakból is. A hibrid ára igen borsos, ezért szemenként egységcsomagba kiszámolva adják, elkerülve az értékes szaporítóanyag pazarlását. S mindehhez mi köze a konzervgyárnak? Fontolgat­ják, hogy a jövőben ismét készítenek karfiolból kon­zerveket. Az első lépés a szükséges nyersanyag biz­tonságos megtermelése, a feldolgozásra leginkább al­kalmas fajták kiválasztása. Ehhez kívánnak ezzel a be­mutatóval is hozzájárulni. A gyárban nem titkolt szándék, hogy a kistermelő­ket a saját hasznukat sem feledve egyre inkább bevon­ják az alapanyag-termelésbe. A bemutató helyszínén, az Algyői út mentén pár éve 54 knsparcellát osztottak ki. S itt uborkát, káposztát, neta­lán karfiolt is termelhet a dolgozó. Ehhez már csak egy lépés az, hogy jövőre a kö­zelben 10 hektár földiepret ültetnek, s ezt részesműve­lőknek kiadják. T. Sz. I. között közepesen feldolgo­zott, közepes minőségű ter­mékekkel nem vagyunk versenyképesek. A magyar élelmiszereknek továbbra is erős versennyel kell szem­benézniük mind a Közös Piacon, mind a közel- és távol-keleti térségekben, fej­lődő országokban. A külke­reskedelmi egyensúly javí­tására a KGST-tagorszá­gokba irányuló kivitel — a partnerországok igénye alap­ján — továbbra is növek­szik. ugyanakkor a Szovjet­unió bor- és pezsgőimport­jának jelentős csökkenésére kell felkészülni. Jövőre 700 millió dollár aktívumot kel­lene teljesítenie az ágazat­nak, amely 15 százalékkal haladja meg az idén várha­tó 600 millió dolláros egyen­leget. Mindezek feltételeiről szól­va Váncsa Jenő külön is kiemelte a piac igényeihez gyorsan és rugalmasan iga­zodó változtatások szüksé­gességét. Az árak szerepé­nek növelésével, az adóre­form követelményeivel össz­hangban csökkenteni kell az ipari és mezőgazdasági árak között ma tapasztalható diszparitást, az elmúlt évek­ben bekövetkezett agrárolló nyílását meg kell állítani, sőt, szűkíteni kell. Ennek ér­dekében a jelenlegi kötött árrendszert úgy fejlesztik to­vább, hogy a szükséges mér­tékű hatósági beavatkozás csak az ellátásban megha­tározó legalapvetőbb mező­gazdasági termékekre ter­jedjen ki. A tervek szerint jövőre a felvásárlási árak­nak csupán tizede lesz ha­tóságilag rögzített, 40 szá­zalékuk úgynevezett garan­tált ár, a termékek felp pedig szabadáras lesz. Áj. életszínvonal várható ala­kulásával összhangban a ha­zai igények kielégítése az élelmiszer-termelés meny­nyiségében szerényebb, vá­lasztékában és minőségében számottevőbb fejlesztését te­szi lehetővé. A lakosság ki­egyensúlyozott ellátását az élelmiszer-termelés mennyi­sége mintegy 70 százatéká­nak hazai felhasználása biz­tosítja. A közgazdasági szabályo­zás az elmúlt időszakban megfelelően segítette a kis­termelés fejlődését, ami an­nál is fontosabb, mivel a mezőgazdasági termelés bruttó értékének mintegy 35 százalékát évről évre a ház­táji és kisegítő gazdaságok adják. A jövőben tovább bő­vülnek a kölcsönös érde­keltségre épülő együttmű­ködések. A felszámolt tée­szeknél 1988-tól kezdve le­hetővé válik új, önállóan működő szervezeti forma­ként a kistermelők szövet­kezeteinek alakítása — a volt tagok a szövetkezés egyszerűbb formáit (szakszö­vetkezet, kisszövetkezet) is választhatják, de agrárpoli­tikánkban változatlanul a hatékony nagyüzemek ki­alakítása az elsődleges és meghatározó. Dányi László Ülést tartolt a KISZ megyei bizottsága Tegnap, kedden ülést tar­tott a KISZ megyei bizott­sága. A tanácskozás első napirendi pontjaként a sze­gedi középiskolák ifjúság-­mozgalmáról készített je­lentést vitatták meg. Ezt követően a megyei bizottság mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló réteg­tanács eddigi munkáját ér­tékelték, majd javaslat hangzott el a további fel­adataikra is.

Next

/
Thumbnails
Contents