Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

VILÁG PROLE YESÜLJETEK! YARORSZAG 77. évfolyam, 253. szám 1987. október 27., kedd A ¡MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Noha eddig is világos volt... Érdekeltség és biztonság az áramszolgáltatásban Vannak szolgáltatások, amelyeket csak akkor veszünk észre, amikor nincs szolgáltatás. Vezetékes gáz, távfűtés, villamosáram — ne soroljuk tovább. Magyarázatra sem szoruló tény: ezek olyannyjra részévé lettek az életünknek, hogy a közfigyelemnek js a perifériájára szorulnak az átlagos — úgy értjük: zavartalan — hétköznapokon. E megítélés igazságtalanságát szeretnénk némiképp csökkenteni azzal, hogy időről időre bekopogtatunk a szolgáltató vállalatokhoz a kérdéssel: mi újság? Nos, mi újság a Démász szegedi üzemigazgatóságán? Noha a 710 dolgozót foglalkoztató és évente 2 milliárd forint termelési értéket létrehozó szervezet működési területe jóval nagyobb a nevében jelzettnél — kiterjed egészen Tiszaalpárig — Kovács János üzemigazgatónak ezúttal elsősorban a szegedi olvasókat érdeklő kérdéseket tettünk föl. Ritkán dolgoznak ennyire az egész város szemeláttára, mint ezekben a napokban a Széchenyi tér északi oldalán és a Kossuth Lajos sugárúton. A daruskodát kerülgetőben is bizonyára felvetődik: miért cserélik a lámpák armatúráit és izzóit, noha a sugárút eddig is elég világos volt... Nos, a magyarázat: az energiafelügyelöség energiaracionalizálási pályázatán a városi tanács harmincszázalékos támogatást nyert el ahhoz az akciójához, melynek befejezése után a város villanyszámlája évente másfél millió forinttal csökken. Ha ezt öszszevetjük a ráfordítás 2.4 millió forintjával, érthetővé válik, miért éri meg nátriumgőzlámpákra cserélni a régebbi higanygőzizzókat. Az előbbiek ugyanis fele annyi áramot fogyasztanak, Szerelik vekben amelyek sugárút kerültek a nátriumgőzlámpákat — kisebb lesz a város villanyszámlája vezetik a kábelt/ a Kossuth Lajos rekonstrukciójakor a földbe. Pedig mis a nem csökken, látható: mintha vezetne a városa sötét égbolt fényhatás Sőt. már íényalagút ból kifelé alatt! Hazaiak, Tungsram-termékek az új izzók, s pontosan még nem tudni, hány égési órát bírnak ki. Ezért — s mert armatúránként csak egv izzót szerelnek fel — különös gondossággal szervezik meg a „figyelőszolgálatot", s a cserét, hogy ne maradjanak sötét foltok a kiégett iz/ók alatt. Itt keli elmondanunk, hogv a közhiedelemmel ellentétben az áramszolgaltató nem abban érdekelt, hogy többet vagy kevesebbet fogyasztunk-e, hanem a szolgáltatás folyamatosságában, minőségében, s hogy az esetleges hibákat minél gyorsabban elhárítsák. Épp emiatt dolgozták ki a karbantartási és felújítási programot, s alkalmazzák a rendszer ellenőrzésében a számítógépet, szervezték meg a diszpécserszolgálatot éí! a távközlési hálózatot. S az útépítéseket is fölhasználják, hogy az áramellátó rendszerben minél kevesebb legyen az üzemszünet. Jó példa erre a Mikszáth Kálmán utca átépítése, vagy az a tény, hogy a/, és/.uki alállomástól a leendő déliig majd azokban a betoncsőkor volt az már! Ez az előrelátás nélkülözhetetlen az áramszolgáltatásban — hallottuk Kovács Jánostói —, így a Démásznak az ezredfordulóig kidolgozott fejlesztési programja van. — Nem mondhatjuk, hogy lesz, ami lesz holnap! Egy ilyen nagy vonzáskörzetü város ellátásában a biztonság a legfontosabb követelmény. Gondoljon csak a klinikákra, vagy a nagy ipari fogyasztókra! — De egy-egy hosszabb áramszünet a kis áramigényü háztartások működését is megbénítja. Emlékszünk még fl2 elmúlt évek hófúvásaira .. . — A transzformátorállomások akkori hibáiból tanultunk. Megkerestük a műszaki megoldást, s ma már ilyen gonddal nem kell számolnunk. Do említhetnék idei példát is: a nyári szélvihar utón egyetlen hibabejelentés sem érkezett Kübekháza környékéről, mert ott a csatlakozó vezetékek cseréjének programja befejeződött, s az újak mind szigeteltek. Ugyanilyen céltól ma már nem minden tartóoszlopon, hanem csak úgynevezett csomópontokon szerelünk biztositekokat. S ha már az utcai légvezetékek szóba kerültek, hadd mondjam el: egyre több gondot okoznak nekünk a fák. Mi szeretnénk „környezetbarátok" lenni, s a szakszerű nyesésért áldozunk is inkább, de a vezetékekhez közeli fák gondozásában az eddiginél hatékonyabb együttműködést kérnénk az ingatlantulajdonosoktól. A tömeges zavarok nagy részét okozzák ugyanis a nagyra nőtt fák... A tárgyilagosság kívánja, hogy e sorok írója közzétegye: az iménti kritikai megjegyzést nem számítva, a szegedi üzemigazgató csak dicsérte partnereiket. A kiskerteket osztó tanácsokat és termelőszövetkezeteket, melyek méltányolják az áramszolgáltató kérését, hogy tudniillik célszerű egy felvonulással megteremteni az áramvételezésl lehetőséget, lehetőleg még a telekosztás előtt. Vagy említhenénk a takarékszövetkezeteket, ahol a pénzügyesek precizitásával tisztóba tették é.s sikerre vitték az évenként egyszeri leolvasás és külterületi számlafizetés elöször Szeged környékén meghonosított rendszerét. A falvak pénztárosainak — közülük például a szatyma/.iaknak — nincsenek behajtási gondjaik: ismervén ügyfeleiket, akár meg is előlegezik a villanyszámla összegét. S vajon a szeptember 20-i tarifaemelés okozott-e gondol? — kérdeztük Kovács Jánost végül. Az ő tapasztalatai szerint nem, de ha valahol nem sikerült volna időben leolvasni a fogyasztásmérőt, s ezt a fogyasztó nehezményezné, állnak rendelkezésére. A Démásznak nem üzlet az esetleges, indokolatlan többletbevétel. Elmenőfélben megérdeklődtem, mi a titka, hogy oly sokakkal ellentétben az áramszolgáltatók nem emlegetik mumusként 1988-at, nem panaszolnak utánpótlási gondokat, egyáltalán: nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos ellátást ígérnek. S tudják, milyen választ kaptam? „Aki sokáig jár a malomba, nem csak liszt ragad rá." Az üzemigazgatóság munkatársainak 67 százaléka öt évvel régebben adta le a munkakönyvét. Pálfy Katalin Magyar akadémikus Stockholmban Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja október 22—26. között H. G. Forsbergnek, a Svéd Királyi Mérnöki Tudományos Akadémia elnökének meghívására Stockhotmban tartózkodott, ahol részt vett az Akadémia éves közgyűlésén, és tegnap hétfőn előadást tartott „A műszaki fejlődés aktuális problémái" címmel. Pártmunkásküldöttség a JNDK-ban és Szíriában Sikula Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkárának vezetésével október 17. és 21. között pártmunkásküldöttség járt a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség Husszein Nagi Mohszennel, a KB titkárával é.s Szaed Aszkari Abdullával, a KB titkárhelyettesével megbeszéléseket folytatott a két párt közötti kapcsolatokról. Aláirtak az MSZMP és a JSZP 1988— 1989. évre szóló együttműködési munkatervét is. A delegáció október 22— 24-ig az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) meghívására Szíriában megbeszéléseket folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két párt kapcsolatairól. A magyar pártmunkásküldöttséget fogadta Abdullah al Ahmar, a Baath párt főtitkárhelyettese. A magyar delegáció hazaérkezett. Országos műszaki vándorgyűlés Tegnap Szegeden megnyílt a XIX. országos műszaki vándorgyűlés, melynek témája a műszaki fejlesztés a stabilizáció megteremtéséért. A kétnapos rendezvényt Szabó János akadémikus, a műszaki választmány elnöke nyitotta meg, majd Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára köszöntőjében megyénk iparáról tartott rövid tájékoztatót. Elmondta, megyénkben az innováció a mezőgazdaságban bontakozott ki a legerőteljesebben, .számottevő előrehaladást i.s az élelmiszer-gazdaságban értünk el. A régió kedvező adottságaiban rejlő lehetőségeket viszont az eddigieknél is jobban ki kell használni a műszaki fejlesztésre alapozott struktúraváltásban. Ezt követően Kapolyi László ipari miniszter tartott előadást, A kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának ipari feladatai cimmel. Bevezetőjében kiemelte, a lakossági jövedelemszerzést döntően az határozza meg, hogy a vállalat, gazdaság kapcsolata hogyan alakul a költségvetéssel. Alapvető célunk ezért a jövedelemtermelő képesség novele.se a vállalati szférában. Vállalati szinten a makrogazdasági célkitűzések nem értelmezhetőek, ezért a szabályozórendszer hatásmechanizmusát kell a megfelelő irányba terelni. A kormányprogram, végrehajtásának az. iparra háruló feladatairól szólva, a miniszter megjegyezte: mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a hetedik ötéves terv eddig kialakított vállalat-stratégiai elképzelései hol és miképpen valósulnak meg. Olyan szerkezetátalakítási programot kell kialakítani, amely révén az Iparban megteremtett nemzeti jövedelem mennyisége nó, vagyis azokat. az ágazatokat kell a jövőben fejlesztenünk, amelyeknél több lesz a hozzáadott érték. 1987-ben az. Ipar konvertibilis exportja csaknem 3 milliárd dollárt tesz ki, s ez 12 százalékkal meghaladja a tavalyi szintet. Ezzel szemben valamelyest a tervezett szint alatt marad a rubelelszámolású export. 1987 legsikeresebb konvertibilis exporttevékenységét a könnyűipar (különösen a textilipar) mondhatja magáénak, 30 százalékos részesedéssel. Meg kell azonban említeni azt is, hogy jelentős anyagellátási gondokkal küzd ez az. ágazat. További Harcászati gyakorlat Hétfőn, a korábbi bejelentésnek megfelelően, a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak és törzscinek részvételével — mintegy nyolcezer katona bevonásával —, Bazalt—87 elnevezéssel harcászati gyakorlat kezdődött hazánkban. a dunántúli katonai gyakorlótereken. A gyakorlatot Török Mihály altábornagy, seregtestparancsnok vezeti. (MTI) feladatunk a könnyűipar KGST-érdekeltségel „átterelni" u gép- és múszeripari a. 1973-tól 1984 végéig a kőolajt és a földgázt a világpiaci árakon alul vettük meg, ezeket petrolkémiai termékké dolgoztuk fel, s az akkori világpiaci áron adtuk el. A kumulált árnyereség ezen időszak alatt 450500 milliárd forintot tett ki. Lehet azon vitatkozni — mondta Kapolyi László —, hogy helyes volt-e ezt az összeget teljes egészében beáramoltatni a fogyasztásba, a mai teljesítmények értékelésénél azonban az akkori komparatív előnyt mindenképpen figyelembe kell vennünk. A magyar gazdaságban felhasznált nyersanyag« «k fele ma külföldi forrásból származik. 1990-re a szénbányászat állami támogatása a nullára redukálódik. Jelenleg mintegy 6 ezer megawatt kapacitáshoz elegen, dő uránt bányásznak a Mecsekben. Ahhoz, hogy Magyarországon a jövőben sem legyen energiakorlátozás, a paksi atomerőmű további építésére, a szénerőművek rekonstrukciójára, viztározós erőművek létesítésére és gázturbinák beépítésére van szükség. A bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban a miniszter elmondta, a lakossági életkörülmények miatt van szükség a rugalmas energiarendszer kialakítására. Abból a 3 milliárd kob. méter földgázból pedig, amelyet, az. erőművekben tüzelnek el. egyre többel kell fordítani a lakosság ellátásának javítására. A Krivoj Rog-i vasércet a jövőben nem használjak fel vállalatai nk — jelentette be a miniszter —, mert a dúsítás ellenére is (¡0 százalék alatt marad az érc vaslarlalma. Brazil iából. Ausztráliából, Indiából és Svédországból szerezzük be ezentúl a kieső mennyiséget. Az iparban három célkitűzést kell megvalósítani a jövőben. A közép, es kisvállalatok dinamikus fejlődése mellett a szocialista brigádok yersenymoz.galmát a vállalaton belüli autonóm csoportok vállalkozásával kell helyettesíteni, s nagyobb lehetőséget kell adni a telephelyenkénti, műhelyenként! önálló elszámolásra. A bértömeg-szabályozásra való áttérés nem a munkanélküliség veszélyével jár együtt, hanem a teljesítménykövetelményhez való nagyobb alkalmazkodással. Ugy néz ki, hogy a 390 ezer ipari munkahelyi létszámból 100 ezer megszűnik, 200 ezer pedig beépül máshová. A magyar szellemi tőkét az eddigieknél nagyobb mértékben kell bevonnunk a termelésbe — fejezte be előadását Kapolyi László. A vándorgyűlés ma újabb előadásokkal folytatódik. D. A. L Világkonferencia Hétfőn, a Pesti Vigadóban megkezdődött a veszélyes hulladékokkal foglalkozó világkonferencia egyhetes tanácskozássorozata. A világkonferenciát a Nemzetközi Környezetorvostudományt és Környezetbiológiai Egyesület (IAMBE) és az Országos Környezet- és Természetvédő Imi H1 vatal közösen készítette elő. FőVédnöke az Elnöki Tanács elnöke. A tanácskozást több án. különösen sokan jöttek Csehszlovákiából. Lengyelországból. a Szovjetunióból, valamint Angliából. az Egyesült Államokból, Franciaországból. és az NSZKból. Hazánkat mintegy 100 szakember képviseli. A megnyitó ülésen Antoni Ferenc akadémikus elnökölt, aki vezetője volt a nemzetközi tanácskozást előkészítő magyar bizottságnak. A viENSZ-szervezet és számos lágkoníerencia résztvevőit nemzetközi tudományos elsőként Ábrahám Kalman szervezet támogatja. A rendezvény egyik fontos célja, hogv a veszélyes hulladékok kérdésében érdekelt szakágak, illetve kormányzati szervek képviselői kicseréljék tapasztalataikat. Mintegy negyven országból 4U0-an vesznek részt a konferenciái lamtitkár az OKTH elnöke köszöntötte. Ezután a, tanácskozást Richárd Abbou, az IAMBE elnöke nyitotta meg. A résztvevők az október 31-ig tartó világkonferencián nyolc szekcióban számos kérdést vitatnak meg.