Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

12 Szombat, 1987. október 24. Berend T. Iván lálogatása Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a dél-alföldi régióban tett látogatása keretében tegnap reggel időszerű tudománypolitikai kérdésekről tartott megbeszélést Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkárával, a megyei pártbizottság épületében. Ezt követően a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Grassclty Gyula professzorral, a SZAB elnökével folytatott eszmecserét az Akadémia elnöke a tudományszervezés aktualitásairól. Berend T. Iván a város hároim új akadémikusával is találkozott: Gécseg Ferenc, Bartók Mihály és Venetianer Pál mutatta be kutatási tevékenységét. A látogatás utolsó aktusaként a Szegedi Biológiai Központban Alföldy Lajos igazgató ismertette a legfrissebb tudományos eredményeket. Tömbrekonstrukció Tízévi munka után. befejezéséhez érkezett Pécs egyik legértékesebb műemléki együttesének, az úgynevezett Elefántos tömbnek a rekonstrukciója. Az épülettömb különböző stílusú tagjai, szerves egységet alkotva, átfogó képet adnak Pécs építészettörténeti múltjáról. A több mint 100 millió forintos költséggel helyreállított épületegyüttesben üzletek, vendéglátó egységek és intézmények kaptak helyet Gyógyszerészek értekezlete A gyógyszertérítési díjak tervezett emelése volt az egyik fő témája Szombathelyen a gyógyszertári központok vezetőinek pénteken véget ért kétnapos országos értekezletén. Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője bevezető előadásában egyebek kftzött elmondta, hogy a jelenlegi térítési rendszert számos kritika érte nem különben sokan bírálják a gyógyszerforgalmazás rendjét is. Ennek felülvizsgálatára már lépéseket tettek. Visszatérő téma szakmai körökben a gyógyszertárak működési rendje. Felhívás SZOT-díjasok jelölésére A SZOT titkársága felhívással fordul az irodalmat, művészetet értő és szerető dolgozókhoz, a szakszervezeti tisztségviselőkhöz és aktivistákhoz, munkahelyi kollektívákhoz, szocialista brigádokhoz, hogy tegyenek javaslatot az 1988. évi SZOTdíják odaítélésére. A SZOT elnöksége minden évben, május elsején SZOT-díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, közművelődési és közoktatási szakembereket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik a mozgalom céljaiért, szocialista kultúránkért elkötelezett alkotói tevékenység megbecsülését. SZOT-díjra javasolhatók az irodalomban, a filmművészetben, a fotóművészeiben, a sajtóban, a rádióban, a televízióban, a színházművészetben, a képzőés iparmüvészetben, a zeneművészetben, a tánc- és artistaművészetben, valamint a társadalom- és a természettudományokban, a közoktatásban és a közművelődésben, a munkahelyi nevelésben az utóbbi években, illetve életpályájuk során kiemelkedő sikereket elért személyek, munkacsoportok és alkotóközösségek. SZOTdíj adományozható mai témájú, szocialista kultúránkat gazdagító, a munkásosztály, a dolgozó nép életét tükröző magas színvonalú alkotások létrehozóinak, a dolgozók világnézetének, érzésvilágának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában kitűnt előadóművészeknek, a tudományos és a közéleti tevékenységben kitűnt tudós személyeknek, a közművelődésben és a közoktatásban kiemelkedő eredményeket elért szakembereknek. A SZOT titkársága kéri az alapszervezeteket, hogy javaslataikat 1987. november 30-ig küldjék el az iparági-ágazati szakszervezetek kulturális, agitációs és propagandaosztályára. A szakmaközi művelődési intézmények, valamint a művelődéspolitika irányításában, végrehajtásában érintett megyei és fővárosi állami, társadalmi szervek ugyancsak eddig a határidőig juttassák el javaslataikat a szakszervezetek megyei tanácsaihoz, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsához. (MTI) Hétfőtől Pályaválasztási hetek A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet és számos megyei intézmény közös rendezésében október 26-án, hétfőn kezdődnek a pályaválasztási hetek. A megye általános iskoláiban jövő nyáron végző diákok számára kiscsoportos üzemlátogatásokat, a középiskolákat bemutató előadásokat, helyszíni ismerkedéseket szerveznek a pályaválasztási szakemberek. A 27-i, keddi program ígérkezik mindenki számára érdekesnek: a pályaválasztásról szülőknek tartanak előadásokat a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának nagytermeben, az Eszperantó utcában. Gyifkó Mária a pályaválasztás pszichológiai kérdéseiről, Czene László a megyei és megyén kívüli továbbtanulási lelhetöségekről szól délután öt órától. A jövö héten, szerdán és csütörtökön lesz nyitott kapuk napja. 28-án, szerdán a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, csütörtökön a Gutenberg utcai Közgazdasági Szakközépiskola, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola és a 640. Számú Textilipari Szakmunkásképző várja az érdeklődőket. A kapuk mindenütt délután háromkor nyílnak ki. Czikora Károly búcsúzlalása Életének 81. évében elhunyt Czikora Károly, a szegedi munkásmozgalom ismert alakja. Kubikoscsalád gyermekeként született 1907. március 26-án, s már fiatalon megismerhette az egyszerű munkások nehéz életét. Az elemi iskola elvégzése után munkát vállalt a szegedi téglagyárban, a 20-as, 30-as években a MÁV pályamunkása volt, majd tanult kőművesmesternél, később pedig a csepeli kikötőben dolgozott. Itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal, s 1934-ben belépett a pártba. Részt vett a különböző megmozdulásokban, bekapcsolódott a választási harcokba. A felszabadulás után elsők között jelentkezett polgárőrnek, a polgárőrség szervezői között tartják számon. Később a demokratikus rendőrség tagja lett, majd betegsége miatt 1955-ben leszerelt. Munkája mellett számos pártfeladatot vállalt, részt vett az alsóvárosi MKP-szervezet megalakításában is. Munkásságát pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el. * Czikora Károly búcsúztatására október 27-én, kedden délután 3 órakor kerül sor az alsóvárosi temetőben. MSZMP Szeged Városi Bizottsága A Silbermann testvérek A két világháború közötti szegedi munkásmozgalom közismert és tevékeny résztvevői voltak a Silbermann testvérek, akik a második világháború alatt tragikus események következtében a fasizmus áldozatai lettek. Az apa az auschwitzi koncentrációs táborban, Gyula és Ferenc munkaszolgálatosként a keleti fronton, a nyomdász Imre a jugoszláviai Bor munkatáborában halt meg. Az apa, Silbermann Pál, esernyők észítő mester, aki három fiúgyermekét az elemi iskola elvégzése után iparosnak taníttatta. A legidősebb fiú, Silbermann Gyula, Szegeden született, 1907. augusztus 8-án. Borkereskedő segédként dolgozott, 1926-ban belépett a Bőripari Munkások Szakszervezetébe, 1928-tól tagja a szociáldemokrata pártnak. Mozgalmi tevékenysége leginkább a munkáskultúra területén bontakozott ki. Az eszperantó nyelvet 1925-től tanulta, majd ő is rendszeresen oktatta a munkásfiatalokat. Egyik legszorgalmasabb hallgatója Szepesi Imre marxista előadásainak és szemináriumainak. 1930ban bekapcsolódott a Természetbarátok Turista Egyesületének tevékenységébe. Kapcsolatba került az illegálisan tevékenykedő kommunistákkal. A szociáldemokrata párt mellett mull ködő Országos Ifjúsági Bizottság politikája őt is vonzotta, és testvére, Ferenc társaságában tagja lett az OIB szegedi csoportja szervezőbizottságának. Cikket írt az 1932-ben szerkesztett Házi Üjságba. 1932 áprilisában politikai tevékenységéért, 28 társával, bűnvádi eljárást indítottak ellene. Főként az OIB szegedi csoportjában végzett tevékenységéért, 5 hónapi fogházbüntetésre és 1 évi mellékbüntetésre ítélte a bíróság. Fogházbüntetésének letöltése után, a rendőri felügyelet ellenére is, folytatta politikai, mozgalmi munkáját. Silbermann Ferenc ugyancsak, Szegeden született, 1912. október 25-én. Asztalosinas, és már szabadulása után, 1929-től tagja a Faipari Munkások Országos Szövetsége szegedi szervezetének, és 1930-tól a szociáldemokrata pártnak. 1928-tól bátyjától tanulta az eszperantó nyelvet, és részt vett a munkás eszperantó mozgalomban. Csatlakozik ő is az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjához, és tevékeny tagja a Természetbarátok Turista Egyesületének; társaival részt vesz a kirándulásokon, ahol politikai előadásokat hallgatnak. Számos szociáldemokratával és kommunistával keiül kapcsolatba, részben bátyja révén. Igen tevékeny tagja a munkás színjátszó csoportnak: szaval, játszik a zenekarban, gyakran kíséri a szavalókórust és a munkásdalárdát. 1932 áprilisában, amikor a Szegeden szervezkedő kommunista mozgalom ellen, megindult a felgöngyölítési akció, 6 is a gyanúsítottak között volt. 1932 októberében 28 vádlottra mondott ki ítéletet a szegedi törvényszék. Lázításért, tiltott könyvek és kiadványok terjesztéséért, a munkásotthon Házi Újságjában megjelent írásaiért és mozgalmi dalok énekléséért találták bűnösnek, és 5 hónapi börtönre ítélték. Szabadulása után továbbra is tevékenyen részt vett az OIB szegedi szervezetének munkájában, 1942-ig. A háború kitörése után a katonai szolgálatra alkalmas, de „megbízhatatlan", keresőképes férfiakat munkaszolgálatra hívták be, amely fegyvertelen katonai szolgálatot jelentett. Szegeden, a>. V. hadtestparancsnokság 5101-es számú századát állították fel, és 1941-ben hadiállományba sorolták. Silbermann Gyulát és Ferencet 1942 áprilisában hívták be munkaszolgálatra, majd a keleti frontra vitték őket. Gyula a Sztálingrád— voronyezsi csatában fogságba esett, a lágerben tífuszban halt meg, 1943. január 13án, Ferenc ismeretlen körülmények között halt meg, valószínű 1944-ben. Silbermann Ferenc most lenne 75, Silbermann Gyula 80 éves. Kanyó Ferenc Műsorajánlat INDIÁN NAPOK lesznek a hét végén az ifjúsági házban : a program ma, szombaton délután 2-kor kezdődik, ekkor nyílik meg Korniss Péter Vörös felhő földjén című fotókiállítása, s ugyanettől az időponttól kezdve, egészen fél 4-ig, videófilmeket vetítenek az indiánok maj életéről. Fél 4-től Erdélyi György előadóművész Hosszú Lándzsa című műsorát rendezik meg, amely egy, a századfordulón élt indián önéletírása kapcsán ad képet az indián életformáról és -szemléletről. Holnap, vasárnap egész nap megtekinthető egy felállított eredeti tipi, azaz jndánsátor. Délelőtt 10-től ismét videófilmeket vetítenek, a gyerekeknek pedig délután 5-ig rajzversenyeket tartanak, a cim, s egyben a központi téma: így látom az indiánokat. Ugyancsak délelőtt 10kor kezdődik az Osceola című NDK-film, továbbá Borcsányi László vetítéssel illusztrált előadása is, amely az indián nyírfakéregkenu készítéséről szól. Különböző kézműves-foglalkozások, lesznek délután 5-ig: indiánmotívumokat földolgozó gyöngyfűzést, mokasszinkészítést, indián arcfestést és tolldíszkészítést tanulhatnak a résztvevők. Délután fél 4kor ismét Erdélyi György műsora következik, 2 órától a Vadölő című NDK-, 4-től pedig Az inkák kincse című olasz—NSZK—spanyol Ilim zárja az indián napok programsorozatát. A SAOLIN-TEMPLOM SZENT KÖNTÖSE című kínai—hongkongi filmet vetítik a Rákóczi utca 1. szám alatti Vasutas Művelődési Ház gyermekfoglalkozásán ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. Több filmvetítés között is válogathatnak az érdeklődők október 26-án, hétfőn: a SZÜZFORRAS című svéd filmet a Tisza Volán-filmklubban, a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban, este fél 7töl vetítik, este 7-kor pedig a Vár utca 1. szám alatti Huszti József-emlékülés a JDTE-n Délép-klubban videón két amerikai filmet, A STOPPOS és az OTHELLO PARANCSNOK című alkotásokat tűzik műsorra. ARGENTÍNA, AZ EZÜSTORSZÁG — ezzel a címmel Gyimesiné Dudás Irén tart előadást október 26-án, hétfőn este 6 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. Az ECRANUL NOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora október 28-án, szerdán, 19 óra 10 perckor jelentkezik: legközelebb a 2-es programban. Az adást október 31én, szombaton, 12 óra 55 perckor az l-esen megismétlik. A Szegedi Nemzeti Színhíz Kisszinházából Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című, kétrészes komédiáját sugározza a televízió 2-es programjának SZÍNHÁZI ESTE... című műsora, október 29-én, csütörtökön, 18 óra 45 perces kezdettel. Szeged is egyik helyszíne lesz a tévé l-es programjában az október 30-án, 17 óra 15 perckor kezdődő, PÉNTEK DÉLUTÁN című műsornak. Huszti József születésének századik évfordulója alkalmából felolvasóülést tartottak a József Attila Tudományegyetemen, csütörtökön. Az egész napos rendezvényt Szádeczky-Kardoss Samu egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezetőjében méltatta a neves klasszika-filológus munkásságát és a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatait. Itteni munkálkodása idején készült Janus Pannonius monográfiája. A délelőtti ülésszakon Karácsonyi Béla a Horatiusnál fellelhető inf initivus-problémákról értekezett. Dér Terézia pedig a görög és a latin nyelv kihagyásos tömörítő szerkezeti terminus technikusainak alakulását elemezte az ókortól napjainkig. Maróti Egon a haltenyésztés kérdéseit vizsgálta Cassiodorus műveiben. Kristó Gyula eddig fel nem használt adatok alapján Károly Róbert ismeretlen első feleségéről lebbentette fel a feledés fátylát. Almási Tibor Rogerius Siralmas éneke datálásának problémakörét taglalta, míg Petrovics István a forrásközlő tevékenység fokozott kutatói felelősségére mutatott rá a kunok keresztény hitre térítésével kapcsolatos, újnak vélt oklevelek közlése kapcsán. Hajnóczi Gábor a budapesti Vitruvius-kézirat és a milánói humanizmus összefüggéseivel foglalkozott. Az ülésszak további részében elsősorban a régi magyar irodalom és a latin filológia határterületein mozgó előadások hangzottak el. Ludovicus Tuberóval két előadó is foglalkozott; Sz. Galántai Erzsébet, a humanista szerző „Kommentárok" című munkája magyar vonatkozású részeinek stílusát elemezte, Blazovich László pedig ugyanezen munka alapján Tubero magyarságképét vázolta fel, összevetve azt a korabeli történetírók magyarságképével. Balázs 'Mihály új adatokkal gyarapította az erdélyi antitrinitárius, Iaccíbus Palaeologus életrajzát, Tar Ibolya pedig Baranyai Decsi János újonnan előkerült oratióját ismertette és elemezte. Háportoni Forró Pálról szintén két előadás hangzott el; Monok István a későhumanista szerző Curtius Rufus-forditása alapján egy alkotáspszichológiai attitűddel, és ezen keresztül egy újfajta értelmiségi csoport megjelenésével foglalkozott. Lázár István Forró Pál kiseposzát elemezte, és a műben kimutatható Vergilius-reminiscentiákat ismertette. Szörényi László Koptik Odó „Thalleis" című, a Máriavölgy néven ismert zarándokhely történetét elbeszélő kiseposzát választotta előadása tárgyául. A gazdag tematikájú, impozáns felolvasóülést Pirnát Antal, az Akadémia irodalomtörténeti intézetének professzora zárta, méltató szavakkal. K. Z. Tirol Bemutatkozik a Tisza Szállóban 1987. október 29-én 14 órától idegenforgalmi kiállítás, 20 órától műsoros vacsoraest tiroli vendégművészekkel. Érdeklődni: Alföld Tours, Szeged, Bajcsy-Zs. u. 28. Telefon: 12-070, 11-792.