Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

I EGYESÜLJETEK! 77. úvíolyam, 251. szám 1987. október 24., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Gabonás jelen, s jövendő A 7. új kormányprogram mezőgazdasági ágazati dokumentumai az elkövetkezendő évekre a hazai gabonatermelés növekedesi ütemenek mérséklését tartják kívánatosnak. De igencsak hangsúlyozottan említik a imínöség fontosságát. Csongrád megye a hazai gabonatermesztés ben speciális helyzetben van, hiszen például ez.en a tájon lehetséges a durumbúza termesztése is. Prohászka Ottóvá!, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójával a kormányprogram végrehajtásának vállalati vonásairól, egyes új kezdeményezések lehetőségéről, a cég jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. — Van-e biztos jövője Csongrád megyében a gabonatermesztésnek? A nálunk megtermett gabonának mindig lesz. piaca belföldön és külföldön egyaránt. Svájcban és az NSZK-ban is eladható a mi tábláinkon beérett szem. Nem a nagy tetei ü eladásokra kell koncentrálni, hanem a pár ezer tonnás értékesítésekre. amelyeknél a minőség miatt kedvezőbb az ár is. Nagy a jelentősége a durumbúzának nemcsak a közvetlen külföldi értékesítésben. hanem a hazai tésztaipar exportjában is. Például Franciaországba ma már a szalmonella veszély miatt tojással készült száraztésztát nem engednek be. Ott csak a durumból készült termékek eladhatóak. — Ismét erőteljesen felvetődött a hazai mezőgazdaság fehérje import csökkentésének igénye. A hazai növénytermesztéshez először is megfelelő vetőmag kell. Tud-e ebben a GMV segíteni? — Alapító tagja és egyben gesztorai is vagyunk az Agrotricia Gt-nek, amely most fejezte be a második szezonját. Ez egy vetőmag előállító üzem. Évente 10-11 tonna a kapacitása és feladata a durum. a lóbab, a borsó, a szója és a nem olajipari céllal termesztett napraforgó szaporítóanyag előállításának. A Gl. segítségével csak olyan növényeket szabad szaporítani amelyeknek a piaca biztosított. — A forgalmazóknak a termelőkre való ráhatásban elegendő-e az eszköze ahhoz, hogy piaci információkat, illetve ellatásbani elvárásokat közvetítsen? — Engedje meg. hogy egy példával válaszoljak. Máikét éve észleltük, hogy komoly gondok adódhatnak takarmánybúzából. Mivel annak felvásárlási ára mázsánkent 331 forint, még az étkezésié 360 forint. Így a termelők minden erejükkel az. utóbbi kategórába való átminősítésen fáradoztak. Ha A mintabolt, ahol a GMV közvetlenül találkozhat a Nagy László felvétele vevői igényekkel étkezési búzaként felvásárolt terményt takar,manynax adunk el, az árkülönbözet a vállalatnál veszteségesként jelentsezik. S paruaianul ezt a hiányt sem luaja lenyelni az. allam. A megoldás: legyen a céltermelésoen oiyan taKarmánygaoona fajta, amely 7-8 tonnát fizet hextáronKént és akkor a nagy mennyiség miatt ezt is megéri a gazdaságoknak vetni. Ilyen szabadon megvásárolható fajta jelenleg nincs az.országban. Most már a szegedi Gabonakulató Intézet előrehaladt a nemesítésben, de az ö új fajtájuk legelőbb jövőre indulhat a nagyüzemekben. Mi úgy érezzük ebből 3 megyét vetőmaggal el tudunk majd lálni. — Állhat-e több lábon a gabonaipar? — Például a 60-as évek vége óta foglalkozunk gépés alkatrészgyártással. Nem nagy nagyságrendben, de ha ez nem lenne, igencsak hiányozna. Most gabonaipari elzáró szerkezeteket, elosztószekrényeket, adagolókat, tételes keverő- és présgépeket készítünk. ^S ezzel évente mintegy 2 millió dolláros importot takarítunk meg az országnak. Ezt a területet fej lesz len dönek ta rt j u k. — A vállalat nevét az országban talán a legtöbben az Unikorn porok reklámjából ismerik. — Ezzel a termékcsaládunkkal az. élelmiszerprogramhoz csatlakoztunk. Ebbe a termékcsooortba tartoznak a konyhakész és félkész porokon kívül azok a sütőipar, számára készülő adalékanyagok. amelyek a lágytészták térfogatát növelik és a kenyérféleségek öregedését lassitjak. Itt a választék bővíthető. Foglalkozunk olyan adalékanyagok elöálliMagyar—NDK barátsági nap Pénteken a délelőtti órákban nemet demokratikus k 11 z.tá rs j isá g be 1 i küldőt tseg érkezett Csongrádra, a magyar— NDK barátsági napok keretében Mihalik Hajnalka, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatarsa kisereteben. Werner Warneckét, az NDK Kulturális es Tájékoztató Központ igazgatóját és Wolfram Küstncrt. az. NDK Budapesti Nagykövetségének titkárát a népfront városi bizottságának székházában Vincze Mária titkár • fogadta. Beszelt a vendégeknek Csongrád társadalmi és gazdasági életéről, a ket ország közötti baráti kapcsolatokról, s a mozgalmi munka időszerű kérdéséiről tásával is, amely a hazai sú I yhatárel várások legkényesebb igényeinek is megfelel. Ezt jövőre képesek leszünk nagyobb mennyiségben gyártani. Számításaink szerint ezzel 11)88-ban 7-8(10 ezer dolláros importot válthatunk ki. Az. Unikorn poroknál a kalóriaszegény öszszetétel felé hajlunk. Egyre tudatosabb a gyártmányfejlesztésünk. K u tatái n lézetektől veszünk ötleteket. Kapcsolatban állunk például a szegedi belklinikával a Dieti'kai Intézettel és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai karral, és más kutatóintézetekkel is. — Meglepetésként éri-e a vállalatot a gazdálkodási váltás kényszere? — Az új tartalmi irányok nem ériek bennünket felkészületlenül. Egy sor változáshoz tudunk csatlakozni. A meglevő technikai eszközeink is adnak alapot a bizakodásra. Nagy gondunk most a szegedi Tisza-malom további sorsa. Bízom benne, hogy találunk megoldást a város lisztéi látását szolgáló egység jövőjére. Ügy számolunk, ha be lehet fejezni egy 10 ezer tonnás gabonasiló építkezését, akkor vége a raktárbázis kialakításának. Ma ezen a területen máisemmiképpen sem szabad új vállalkozásba fogni. A kukorica forgalmában jó lenne, azt elérni, hogy a '.vállalat ne felvásárlóként, hanem kereskedőként jelenjen meg. El kellene azt érni, hogy a tárolást, raktározást legyen módunk megfizetni, s ha ezeket a müveleteket mi végezzük, akkor ezt az árakban is érvényesíthessük. A megye gabonakereskedői akarunk maradni. — Hogy alakulnak az idei év gazdasági mutatói? — Az első féléves mérlegünk 31 millió forintos eredményt mutat. Ezt a mai becslésünk szerint — sikerült megőrizni a III. negyedévben is. Így minden reményünk megvan rá, hogv a tavalyinál jobb évet zárunk majd. — Mitől van a javulás? — 1.086 végétől nyilvánvaló volt. hogy a vállalat a régi, megadott rendszerben ¡nem képes továbbfejlődni. Ezért az árrés-köitség gazdálkodási típusról áttértünk az árbevétel-költség formára. így a költségek visszaszorításában az alapanyagra költött forintjainkra is jobban tudunk ügyelni. Kevesebb kamatot fizetünk ki az idén,"1 mint tavaly. Jobban gazda lkodtunk a készleteinkkel is. — Erez-e változást — vagy annak lehetőségét — a vállalati mozgástérben? — Sokat segíthet a jövőnkben is, hogy már régóta mertünk különböző területeken — persze, nem fegyelmezetlenül — vállalkozni. Ilyen széles profilja mint a miénk egyetlen gabonaipari vállalatnak sincs az országban. Ezeket a próbálkozásainkat a tröszt nem gátolta, igaz különösebben nem is támogatta. Egyes esetekben a központban két kézzel szavaztak, csak semmilyen dokumentumot ne kelljen aláírni. Ma az a gond, hogy a Gabonaipari Tröszt egésze túlságosan az exportbevételek jelentós csökkenésének bénító hatása alatt van. Gyorsan át kellene állni a hazai P'ac mind többoldalú kiszolgálására. Ez a folyamat elkezdődött. Ha sikerül megfelelő gazdálkodással is követni és lehetőség nyílik a tagvállalatok között a nagyobb differenciálásra, akkor lehel esély a feladatokkal való si keres megb i rkózásra. Bole István Ellenőrzési konferencia Növelni a vállalatok mozgásterét! Az új vállalati adózási szisztéma (az általános forgalmi adó) megalkotását kezdettől fogva nagy figyelem kíséri. Már az indulásnál megfogalmazódtak a legfontosabb célok: csökkenteni kell az elvonás mértékét, a vállalati zseben belül kohvertálhatóvá kell tenni a forintokat, növelni a vagyonérdekel tséget, értéket adni a pénznek. A tervezés első szakaszában még meglehetősen kedvezőnek tűnő feltételek azonban mára némileg megszigorodtak. Többen azt mondják, eredménnyel járt a visszarendeződésre tett kísérlet. — Valóban szükségessé vált némi visszalépés — kezdte előadását Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tegnap, az ellenőrzési akadémia második munkanapján tartott előadásában. A számitások során ugyanis kiderült, hogy az indulásnál meglevő elképzelésekkel nem lehetett volna a gazdálkodás és a pénzforgalom egyensúlyát fenntartani. Az eredeti elképzelés szerint a vállalatok nyereségét mintegy harmadára csökkentettek volna, de lényegesen kisebb elvonás mellett. A tervek sz,érint a termelői áraknak 10-12 százalékkal csökkenniük kellett volna. Ma már látszik, hogy a vállalatok magatartása ezt nem teszi lehetővé. A fogyasztói árak 15 százalékos növekedését valójában nem is szerették volna jövőre ..kitölteni", a 10 százalék körüli megállásra azonban ma már nincs esély, a termelői árak szerényebb csökkenése miatt. A piac ugyanis nem képes korlátozni a vállalatok áremelési törekvéseit. Ezért' nem egyharmadára, hanem egyharmadával lehet csak csökkenteni a vállalatok nyereségét. Az ismételt számolgatásnál kiderült, növelni kell a prést, mert az eredeti elgondolás fenntartása mellett túl nagy lenne a hiány. A kormány szándéka ugyanis, hogy a költségvetési deficitet jövőre 25 milliárd forint alá tornászsza, két-három év múlva pedig nullára szorítsa. A külső adósságállomány csökkentésében is szeretnénk fordulatot elérni! A ílO-es évek elejére a mai tetemes negatívumot közel egymilliárdos pozitívummá szeretnek átfordítani. A szigorítások miatt több vállalat úgy gondolja, hogy lehetetlen lesz jövőre nyereséggel gazdálkodnia. A pénzügyi kormányzat ezt másképp látja: 150-200 vállalat valóban kritikus helyzetbe kerülhet, de a 20 százalékkal mérsékelt elvonás eredményeként a mainál 10 milliárddal többől gazdálkodhatnak jövőre a vállalatok. Az ipari szférában a nyere.ségalap 50 százalékát. a mezőgazdaságban pedig 40 százalékát vonják el jövőre. Igaz. 18 jogcímen lehet majd adókedvezményt kérni. Óriási a nyomás a preferenciák további bővítésére. A vállalatoktól 100-110 milliárdos nyere.ségalap Várható jövőre, a kedvezményeket leszámítva ez 40 milliárdos költségvetési bevételt jelenthet. Sajátosan alakul jövőre a beruházások értékelése. Egyelőre itt a forgalmi adónak csak 20 százalékát lehet majd visszaigényelni. Ez az arány évente növekszik, s öt esztendő múlva már nem „büntetik" adóval a beruházásokat. Ez a szisztéma. ha ké'nyszerből is, de konzerválja a ma annyi vitára okot adó felhalmozási adót. A néhány kompromisszumos megoldás ellenére hoszszú távon kialakulhat egy olyan vállalati jövedelemszabályozási rendszer, amely jól illeszkedik a piaci viszonyokhoz, és segíti a gazdaság dinamizálását — fejezte be az előadó. R. G. Kelnek az őszi vetések Jó ütemben haladnak az őszi munkák, a mezőgazdasági nagyüzemek kihasználják a kedvező időjárást. A természet az idén két-három hetes késésben van, s az őszi érésű növények a szokottnál valamivel későbben kerülhetnek le s földekről. Ezért is jó, hogy esőzések nem zavarják az emberek és a gépek munkáját, s folyamatosan érkezhetnek a raktárakba, a feldolgozókhoz a földekről a szállítmányok. A vetési munkák a hónap közepe óta meggyorsultak. Az őszi kalászosok kijelölt vetésterületének mintegy 70 százalékán már a földben van a mag. korai velősek már ki is keltek. Befejeződött a rozs és az őszi árpa vetése és mintegy kétharmadánál tart a búzavetés. Tavaly ilyenkor előbbre tartottak; a késés amiatt adódott. hogy a kiszemelt területről a szokásoshoz képest későbben tudták csak betakarítani rz úgynevezett elöveteményeket, például a napraforgót, és meg kellett várni, amíg előkészítették a talajokat a vetőgépek fogadásához. A teendők emiatt kissé összetorlódtak, ám az üzemeknek — jó szervezéssel — sikerül mégis folyamatossá tenni ezt arifontos őszi munkál. A betakarítás úgyszólván zavartalan ezekben a napokban. Kisebb gond egyedül a;-, alföldi vidékekén mutatkozik, ahol meglehetősen száraz a talaj es emiatt eléggé sokat vesződnek a cukorrépa felszedésével. Ill a ves/tesegek is nagyobbak a szokásosnál. Másutt viszont a gepek a meghatározott ütemterv szerint dolgoznak. Befejeződött a napraforgó és a burgonya betakarítása, és alig van már munkájuk a szóját és a rizst aratóknak Kamarai elnökök értekezlete A KGST-tagországok kereskedelmi kamaráinak elnökei október 20—23. között Budapesten tartották 27. értekezletüket. A tanácskozáson részt vettek a KGSTtagország« >k kereskedel mi kamaráinak küldöttségei, s ott volt a KGST-titkárság képviselője. Az ülésen képviseltette magát Jugoszlávia gazdasági kamarája. Az értekezleten megvitatták a kamaráknak a tudomány is- m üszaki fejlődés gyorsításában, a KGST-tagországok közötti külgazdasági kapcsolatok formainak további fej lesz', esőben adódó legfontosabb feladatait. Megvitatták a közös vállalatok alapításával és a KGSTtagországok kereskedelmi kamarái közötti információs tevékenység tokéletesitesével kapcsolatos kérdéseket