Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
3 * Szombat, 1987. október 3. Magyar számítógépes programok a világpiacon Az elmúlt új magyar programot mutatott napokban két Az SZKI szakemberei 8 számítógépes esztendeje kezdtek hozzá a be a program kifejlesztésehez hazai és külföldi felhaszná- szükséges matematikai algoJóknak a Számitástechnikai ritmusok kidolgozásához. A Kutató Intézet és lnnováci- magyar kutatóknak így volt ós Központ (SZKI). A Re- lehetőségük arra, hogy időcognita elnevezésű lapolva- ben alkalmazkodjanak az élvonalbeli nemzetköz) szá: fejlesztéseksó programot, valamint a Prima képfeldolgozó rend- mitástechnikai szert csaknem egy évtrze- hez. des alapkutatás eredménye- A magyar programot jeként fejlesztették ki. E szel- lenleg több japán, egyesült Jemi termékek a nemzetkö- államokbeli és nyugat-euzi számitástechnikai piacon rópai forgalmazó cég szakis feltűnést keltettek, mert emberei tanulmányozzák, s a jelenleg forgalomban levöknél sok tekintetben versenyképesebbek. felmérik a piac igényeit. A Recognita a világon egyik legjobban elterjedt, IBM PC számítógépcsalád tagjaihoz A Recognita lapolvasó készült, de az SZKI kutatói program óránként 60-120 hamarosan alkalmassá teoldalnyí, írógéppel írt, vagy szik más típusú számítógéTiyomdailag sokszorosított pekhez )s. szöveget értelmez, s tárol be A Prima elnevezésű képa számítógépbe. Így szinte feldolgozó programcsomag korlátlan mennyiségű infor- kifejlesztését most jelentetmációt lehet rendkívül gyor- te beazSZKI a felhasználóksan rögzíteni, s a szakembe- nak. A szoftver személyi rek azonnal le tudják hív- számitógépen oldja meg ni a szükséges adatokat. A ugyanazokat a feladatokat, különböző szakterületek tu- amelyeket eddig csak nagy dásanyagának tárolása a Recognita alkalmazásával szám ¡tógépeken lehetett: vagyis a televiziókamerával tízszer gyorsabb, mintha rögzített felvételeket a küugyanezt a szöveget hagyó- lönböző szakterületek megmányos módon szám ¡tógépbe. irnák be a határozott szempontjai szerint értékeli. Újabb fehérjenövények A fehérjetartalmú növények vetésterületét az elkövetkező években jelentősen növelik. A mezőgazdasági termelők számára jó lehetőséget biztosit, hogy új zöldborsófajták vetőmagjának szaporítását kezdték meg az idén a mezőgazdasági nagyüzemek a vetőmag-termeltető vállalat megbízásából. Két új zöldborsófajta termesztését engedélyezte a fajtaminősitő szakbizottság, és ezután láthattak hozzá az üzemek — a várhatóan a nagy vetőmagszükséglet ismeretében — a szaporítóanyag előállításához. Az egyik új fajta a csehszlovákiai luzsani kísérlet) állomáson kinemesített zöldborsó, amelynek különös ismertető jele: talán minden, hazánkban ismert zöldborsónál szebb, mély árnyalatú zöld színe van. Hozamát is jónak találták. Jól tűri a hazai időjárási viszonyokat, és a talajadottságokhoz )s alkalmazkodik. A fajta vetőmagját exportra is szánják, azon túl, hogy ellátják vele a nagyüzemeket és szükség esetén a kistermelöket is. Kincs, ami nincs Hajózás a Tiszán, Dunán... — Gondolom, regényes életet él... — Le se tagadhatnám — válaszolja Robotkai Nándor első géptiszt, aki Budapesttől Regensburgig járja a Dunát teherszállító hajókkal. — Mióta hajózik? — De mi van akkor, ha jünk is át a személyszállítás egy éppen vizén járó hajó témájára! Miért nincs pélsérül meg? dául sétahajó Szegeden? — Hát megjavítjuk... — Elvitték a pestiek; Ezek általában nem súlyos azelőtt a szegedi Volán esetek. ToUrist bérelte. Százötven — Itt nemcsak javítják, személyes vízibuszaink köde épitik is a hajókat. zül az egyik most a szolno— Fő profilunk a cseh- kiakat szállítja, a másik — Huszonhat éve... Most szlovák exportra készülő, pedig a Kőrösben van. két hónapos szabadságon va- 1800 tonna hord képességű — Miért nem itt? gyok itthon, Szegeden. Még bárka. Egy év alatt négyet — Mert ott bérelték ki. csak három hete, de kez- építünk meg ebből, továb- Pedig állíthatjuk, hogy lendem magam már nem jól bi kettőt a dunaharaszti ne igény Szegeden személyérezni... üzemmel együttműködve, hajózásra. Iskolai csoporto — Család? Fölújításból pedig hat-nyolc — Épp ezért nincs... II- bárka javítása, és négy letve volt... úgynevezett fenékcserés át— Ügy tudom, a hajóso- építés az évi mennyiség. A kat minden kikötőben más munkák jó része szabad ég és más nő várja... alatt, fagyban, ihöségben — Valóban?... Én erről történik., mert nincs szekat szállítanának gyönyörű helyekre, például Mártélyra; vállalati kirándulásokat bonyolítanánk le; műsoros esttel egybekötött hajózásról is gondoskodnánk; a csongrádiak hajóval jöhetnem tudok. Alig pár órát relőcsarnokunk. A távlati nének ide szórakozni, idevárakozunk egy-egy kikötő- tervekben persze szerepei, ben. _ Kevés az időnk. de a csarnok ettől még nem — Hogy lehet beállni ha- 'lesz kész 7.. Van viszont jósnak? Ügy értem: nekem melegedőheiyiségünk, amire például milyen iskolát kéne nagy a szükség, hiszen az elvégeznem? évből három hónap a tél, — Kell valami közé, per- s aki át van fagyva, nem sze szakmával. Ha ez meg- tud dolgozni. van, matróznak alkalmaz- * nák. Ha rátermett, hadnagyi — Most azonban még iskolába küldik, s ha ott ősz van, térjünk is vissza •megállapítják, hogy ebből „ «ízre... Mi mindent szálaz emberből még lehet va- htanak a teherhajókon? — Jami, akkor kapitányi isko- kérdezem ismét Robotkai lába is mehet. Nándort. — Fantasztikus! Életem _ Cementet, úgynevezett vágyálma a kapitányi is- peiletet (lucerna, fű, alma ada járni ... Csak hát ehhez a városi tanács igénylése kellene. Annak idején a csongrádi művelődési ház (Pozsár Ferenc vezetésével) rendszeres iskolai kirándulásokat szervezett Szeged re. Reggel lehozta a gyerekeket a hajó. bejárták a múzeumokat. megebédeltek, várost néz.tek, s estére már vissza is érkeztek Csongijidra. Életképes program volt, amíg élt. Farkas Csaba Országgyűlés után Az Országgyűlés közelmúltban lezajlott, őszi ülésszaka zat bölcsességében, őszintetörténelmünk egyik fontos állomása volt. Mind az élőké- ségoben és felelősségtudataszítése, mind az ott folyó, új stílusú munka felkeltett* Xrjdk SSgV he?S társadalmunk széles rétegeinek figyelmét. Megkérdeztünk tünk megerősödését, vállalnéhány szegedi választópolgárt: hogyan értelmezik az Or- nunk kell a keserűnek látszó szággyűlésen felvetett problémákat, az azok megoldására gyógyszereket is ", hozott intézkedéseket, s hogyan értékelik kormányunk Molnár Domonkosné szöstabilizácós munkaprogramját. úgy (téli meg az Országgyűlés jelentőségét, mint * egyik képviselőnk, aki azt mondta: „körülbelül egy év Csonka István, a Szeged sa érdekében. Kellemesen múlva lehet majd megmonMegyei Városi Tanács elnö- lepte meg a parancsnokság dani, miben léptünk előre", kének általános helyettese az dolgozóit miniszterelnökünk Munkatársai sem tudnak so1968-as gazdasági reformot is nyíltsága és határozottsága, kat az adótörvények lényenagy horderejű eseménynek valamint a képviselői hozzá- _ mjnt mjndpn .litrSi tartja, de megjegyzi: politi- szólások érdemi jellege Az R*ro1 , 1 UR01; kai kultúránk akkoriban ke- Országgyűlésen kibontako- az S7-ia-ml Is felnek. Attól vésbé volt érett a változásra, zott viták felbolygatták a fart hogy az áfa révén is Az MSZMP Központi Bizott- dolgozókat, de azt szűrték le emelkednek majd a termérSí^'fA^n^Jiltm!: belÖ,Ük* hoRy akik ott VolUik kek árai. Valami megoldást S! üléssLkL eTfogadi'tt * Parlamentben, képesek ,s MIeU toWn| , felgyülem. kormányprogram között nem valamit tenm a stabihzactós ,elt nehézségekre, s a téeszlát ellentmondást, hiszen — program megvalósításáért." szervezéshez hasonlóan komim mondja - az állásfog- Egy parlamenti interpellá- rabban ke]]ett volna hozzá. IX rSbrtzíSrb!: fhoz kapcsolódva elmond- fogni problémáink radikáli3 z.ottsági határozatok által új- Ja' a J°voben sem mondha- feltárásához. Nem tartja hera elindított reformfolyama- tunk le had'technikánk fej- iyeSnek azt a gyakorlatot, tot, másrészt a júliusi, alap- lesztésérö1- legalábbis lépést hogy a gazdálkodó egységek kell tartanunk a korszerű vezető beosztású dolgozóit hadviselés által támasztott sokszor nem vonják felelőskövetelményekkel. Elismerő- ségre. Nem tudja például, en szól a korábbi időszakok hova költöttük felvett hiteleszínvonalát meghaladó tá- ¡nk egy részét, jékoztatásról, de hozzáteszi: Tp(()fc Jan()s ötódéves töraz országgyűlési időszak ténelem—földrajz szakos előtt részleteiben nem voltak egyetemi hallgató. Az Orismeretesek az adókkal kap- szággyűlés döntése az adóre, . ... . , form bevezetéséről számára csolatos törvénytervezetek. n(?m V()U meglepöi mmdJlti , Hagy Tibor kanonok, mó- s ezért nem akarja túlértéravárosi plébános — aki egy- kelni az azt megelőző viliiben tagja a Hazafias Nép- kat, és a Parlamenttel szemtött.) A magyar megszokás- front megyei bizottságának beni értelmiségi várakozúsonak egykönnyen nem elvi- is — a kérdéskörre adott vá- kat. Szerinte a Parlament selhetö, nehéz menetelés kö- 'astób?n, kret momentumra funkciója a jelenlegi strukhívja fel a figyelmet. Az Or- turuban szuksegkeppen korvetkezik, s átmeneti nehezsé- szággyűlés öszi ülésszaka ko- lálozott, szerepe a vegrehajtó geink komolyak lesznek. Egy moly felülvizsgálatot végzett, hatalomhoz képest alárenjó irányba haladó politikai illetve új utakat jefölt ki delt. Ugy gondolja, a valódi munka eredménvekénnen he|y*etünk javítására, a kérdés az, hogy a kibontakomunka etedmenyekeppen s2ükséges gazdasagi re{„r_ Zi)sj program sikeres lehet-e jott letre a mostani kor- mok megvalósítására — de akkor, ha majdnem ugyanmányprogram, de szükséges- ehhez szükség van mindany- azok az emberek fogalmazségének felismerése még nyiunk munkájára. Egy zsol- zák meg és akarják megva, . „„ „„„„„,. tárversböl idéz.: „Kezed lósítanl, akik az elmúlt két nem biztos, hogy megegye- munküj,,t é,vc/nj f„g()di b()1. évtized válsághelyzeteire zést fog jelenteni a végre- dog leszel, és jó leszen so- sem voltak képesek a megrod,..". Mint mondja, az felelő módon reagálni. „Ez emberek csak akkor fogad- az, ami alapvetően bizalmat„ . . „, . ,, . , iák el jövedelmük átmeneti lanná tesz azzal szemben, Csongrád Megye. Hadk.ege- csokkenJésél, ha ,álJák és amlt a jelenlegi vezetés ^megsz.lest es Teruletyedelm. Pa- d k értel|^t A f,malmtt>." - hangzik a d.ák rancsnoksag partvezeUisege- ,^ünos bizik a kormány_ „ítélete", nek titkara, így erdemben is tud szólni a honvédség állo- * mányát foglalkoztató kérdésekről. Kissé meglep beve- Miként a fentiekből i,s kitűnik, megszólaltatott kü z.etőjével. „Az. Országgyűlés lönböző foglalkozású és korú — választópolgátok egy nyilláSárvoit^Tunkm - ™snak ellenmondó véleményeket is megfogalmaz, mondja —, az állomány attól lak az Országgyűlés öszi ülésszakának munkájáról. Rög tartott, hogy a képviselők tön tegyük hozzá: nem feltétlenül baj az állampolgárok el esetleg nem ^fo^adj^el^a térő érlékítélete. A közvéleménykutatók és a szociálpszi • é^az^zja-t ""^Ezz.el együtt laz chológusok minduntalan azt tapasztalják vizsgálódásaik utóbbi néhány évtized legje- során, hogy az egyes emberektől „a politika messze van", lentösebb országgyűlési ülés- pedig nincs távolság köztünk és a politika közölt. A poszakának tartja a szeptembe- ,juka ^„„jj,^ is van> s aokféle politikai hatással átszőtt mindennapi életünk során hétköznapi reagálásainkkal Megjegyzi: .Valamikor, míígunk ^ hozzájárulunk a sokat emlegetett demokrácia, 1978-ban kimondtuk: a 24. ** , , ^ ,,, „ órában vagyunk, de eddig a demokratikus részvétéi kiteljesitesehez. valamint allamsajnos nem sokat tettünk polgári „felnőtté válásunkhoz". gazdasági helyzetünk javitá- Dányi László jaiban politikai jellegű elhatározás állami nyelvre történő átültetése éppen az Országgyűlésen történt meg. Öva int attól, hogy a képviselők által megszavazott törvényekkel megoldottnak véljük problémáinkat. (A Parlament egyébként sem csak a személyi jövedelemadóról |sz.ja| és az általános forgalmi adóról (áfa| dönhajtásban is. Sinyi Imre alezredes. stb. nagy mennyiségben — granulált tápokat állítanak belőle elő), gázolajat, műtrágyát, cukrot, különböző kola... — Persze, műszaki része is van a dolognak. Létez.ik •gépmesteri, másod gépészeti tanfolyam, első géptiszti is- darabárukat, kola, s végül jön az üzem- _ jfát ez i2<jp lista... vezetés. gzt „ Tiszán is meg lehetne — Kikből áll egy folyami csinálni, mégis alig-alig láthajó személyzete? m ^t egy-egy hajót. — Vannak a matrózok, az _ Nemi forgalmunk azért ö vezetőjük a fedélzetmes- Van — mondja Tóth János, •ter, rangban következő a a Mahart üzemvezetője. — másodkapitány, s végül a Algyón rakják be az árukat, hajó parancsnoka... S a ami mind az NSZK-ba keműszaki emberek. Egy na- rQi, a dunaiak közvetitéségyobb dunai hajó személy- Val. Búzát is szállítunk a zele tizenhat fö körüli. Szovjetunióba, Jugoszlávián, — Egy hajó, gondolom, Bulgárián, Románián, * vééi is romolhat. Zátonyra gd| a pekete-tengeren át. fut, ilyesmi... — Ebben a kérdésben a tápéi hajójavító üzem járatos * — Legfőbb munkánk — — Szép kis fcerü.'Ji.. . Nem tenne egyszerűbb fölvinni Záhonyig, s ott átrakni? — Nem... Különben is, most javítás alatt áll Kisköre zsilipje. Egyebek közt tájékoztatott a tápéi üzem- ezért sem volt nagy forgalben Ördög Sándor hegesztő- műnk, ebben az évben. A művezető — a négyszázton- tokaji kőszállítás is szünetel, nás uszályok „önjáróvá" — A Marosból állítólag való átépítése. Ezeket hordanak kavicsot... Egyugyanis régebben vontatták, altalán, hajózható a Maros? Most azonban motor kerül — Csak a hetes folyamrájuk, így vontatóhajó nél- kilométerig, kül is mennek — Hát ez nem sok TérVesszük-e a lapot ? Mit tudok én, KISZ- és szakszervezeti tag arról, hogy a közelmúltban együttműködési megállapodás született a szegedi szakszervezeti bizottság és a KISZ városi bizottsága között? Szerencsés esetben elolvastam a hírt, de a bőrömön (legalább is egyelőre) semmit nem érzek. Miért? Mit várhatunk ettől a kapcsolattól? Kérdéseinket a két testület vezetőjének; Tóth Tamásnak, a KISZ szegedi bizottsága első titkárának és Horváth Andrásnak, a szegedi szakszervezeti bizottság titkárának tettük fel. — Konkrétan, mi sürgette. az együttműködést? T.T.: — Több területen a saját erőnk kevésnek bizonyult. A fiatalokat jelenleg leginkább a lakásgondok nyomasztják. Ha, mondjuk, a vállalati támogatást a szakszervezet és az ifjúsági szervezet együtt szorgalmazza, talán lesz is belőle valami. Ha az indokainkat, érvein, ket ketten mondjuk, esetleg meggyőzőbb erővel hat. H.A.: — A szakszervezeti ifjúsági Érdekükben, azt hiszem, nem ártana egy programot kidolgoznunk. — Az együttműködés fontos része az ifjúság nevelese. Bíztok ennek sikerében, hiszen annyian próbálnak formálni, okítani bennünket? H. A.: — Eleinte a nepszerübb formákkal kezdjük. Ha egyaltalan nepszerü manapsag a kulturálódás, a sport! Nincs ugyanis adónk ra. Ha mégis? Együttesen tobb pénzt tudunk szánni erre a területre, A „..,,,., . , ... .. sportbizottságot például közösen - A futatokat leginkább ugató szeretnenk makodletn. Hamarosan tagozatok és a KISZresek között időnként feszültség jön létre. Annak erősítésében, hogy az egységes fellépés megsokszorozhatja az energiánkat. számítunk a szakszervezeti vezetőkre. Az együttműködés életképességének próbája lesz majd az ifjúsági parlament. kérdés az érdekvédelmük. Ezt hogyan képzelitek? Az együttes fellépésre volt-e már példa? T. T.: — A különböző testületi üléseken a fiatalokat érintő kérdésekben próbálunk azonos álláspontot kialakítani. A VII. ötéves tervről szóló vitában például elértük, hogy a lakásprogramban maximálisán figyelembe veszik a fiatalok érdekeit. Kiemelten kezelik az elsölakáshnz jutókat. A lakásmobililásra ugyancsak felhívtuk a figyelmet. H. A.; — Az érdekvédelem mind fontosabb területe lesz a foglalkoz- inken. Ne csak tatás. Félő, hogy az átszervezések, amit szeretnénk a létszámcsökkentések leginkább a fiatalokat érintik majd; elsosurban a szakmunétkulieket, az adminisztratív dolgozókat és a pályakezdőket létrehozzuk a szabadidőklubot. Nem a nagy rendezvényekre fogunk koncentrálni, hanem fő szempont lesz a folyamatosság — No, és a politikai nevelés? T. T : — Kemény dió iNagyon fontosnak tartom az információk egy koncepciójú atadását. Vágyás, ne mondjon must a KISZ. mint a szakszervezet. (A tényeket illetően.) Közös rendezvényeket is kívánunk szervezni. Arról is. meg vagyok győződve. h«<gy radikálisan változtatnunk kell a munkumúdszeremondjuk. írjuk, hanem legyünk életközeiben is A permanens, sze mélyes kapcsolatok nelkulozbetetle nek Bodzsár Erzsébet V. r