Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

3 * Szombat, 1987. október 3. Magyar számítógépes programok a világpiacon Az elmúlt új magyar programot mutatott napokban két Az SZKI szakemberei 8 számítógépes esztendeje kezdtek hozzá a be a program kifejlesztésehez hazai és külföldi felhaszná- szükséges matematikai algo­Jóknak a Számitástechnikai ritmusok kidolgozásához. A Kutató Intézet és lnnováci- magyar kutatóknak így volt ós Központ (SZKI). A Re- lehetőségük arra, hogy idő­cognita elnevezésű lapolva- ben alkalmazkodjanak az élvonalbeli nemzetköz) szá: fejlesztések­só programot, valamint a Prima képfeldolgozó rend- mitástechnikai szert csaknem egy évtrze- hez. des alapkutatás eredménye- A magyar programot je­ként fejlesztették ki. E szel- lenleg több japán, egyesült Jemi termékek a nemzetkö- államokbeli és nyugat-eu­zi számitástechnikai piacon rópai forgalmazó cég szak­is feltűnést keltettek, mert emberei tanulmányozzák, s a jelenleg forgalomban le­vöknél sok tekintetben ver­senyképesebbek. felmérik a piac igényeit. A Recognita a világon egyik legjobban elterjedt, IBM PC számítógépcsalád tagjaihoz A Recognita lapolvasó készült, de az SZKI kutatói program óránként 60-120 hamarosan alkalmassá te­oldalnyí, írógéppel írt, vagy szik más típusú számítógé­Tiyomdailag sokszorosított pekhez )s. szöveget értelmez, s tárol be A Prima elnevezésű kép­a számítógépbe. Így szinte feldolgozó programcsomag korlátlan mennyiségű infor- kifejlesztését most jelentet­mációt lehet rendkívül gyor- te beazSZKI a felhasználók­san rögzíteni, s a szakembe- nak. A szoftver személyi rek azonnal le tudják hív- számitógépen oldja meg ni a szükséges adatokat. A ugyanazokat a feladatokat, különböző szakterületek tu- amelyeket eddig csak nagy dásanyagának tárolása a Recognita alkalmazásával szám ¡tógépeken lehetett: vagyis a televiziókamerával tízszer gyorsabb, mintha rögzített felvételeket a kü­ugyanezt a szöveget hagyó- lönböző szakterületek meg­mányos módon szám ¡tógépbe. irnák be a határozott szempontjai sze­rint értékeli. Újabb fehérje­növények A fehérjetartalmú növé­nyek vetésterületét az el­következő években jelentő­sen növelik. A mezőgazda­sági termelők számára jó lehetőséget biztosit, hogy új zöldborsófajták vetőmagjá­nak szaporítását kezdték meg az idén a mezőgazda­sági nagyüzemek a vető­mag-termeltető vállalat megbízásából. Két új zöld­borsófajta termesztését en­gedélyezte a fajtaminősitő szakbizottság, és ezután lát­hattak hozzá az üzemek — a várhatóan a nagy vető­magszükséglet ismeretében — a szaporítóanyag előállí­tásához. Az egyik új fajta a csehszlovákiai luzsani kísér­let) állomáson kinemesített zöldborsó, amelynek külö­nös ismertető jele: talán minden, hazánkban ismert zöldborsónál szebb, mély árnyalatú zöld színe van. Hozamát is jónak találták. Jól tűri a hazai időjárási viszonyokat, és a talajadott­ságokhoz )s alkalmazkodik. A fajta vetőmagját exportra is szánják, azon túl, hogy ellátják vele a nagyüzeme­ket és szükség esetén a kis­termelöket is. Kincs, ami nincs Hajózás a Tiszán, Dunán... — Gondolom, regényes életet él... — Le se tagadhatnám — válaszolja Robotkai Nándor első géptiszt, aki Budapest­től Regensburgig járja a Dunát teherszállító hajók­kal. — Mióta hajózik? — De mi van akkor, ha jünk is át a személyszállítás egy éppen vizén járó hajó témájára! Miért nincs pél­sérül meg? dául sétahajó Szegeden? — Hát megjavítjuk... — Elvitték a pestiek; Ezek általában nem súlyos azelőtt a szegedi Volán esetek. ToUrist bérelte. Százötven — Itt nemcsak javítják, személyes vízibuszaink kö­de épitik is a hajókat. zül az egyik most a szolno­— Fő profilunk a cseh- kiakat szállítja, a másik — Huszonhat éve... Most szlovák exportra készülő, pedig a Kőrösben van. két hónapos szabadságon va- 1800 tonna hord képességű — Miért nem itt? gyok itthon, Szegeden. Még bárka. Egy év alatt négyet — Mert ott bérelték ki. csak három hete, de kez- építünk meg ebből, továb- Pedig állíthatjuk, hogy len­dem magam már nem jól bi kettőt a dunaharaszti ne igény Szegeden személy­érezni... üzemmel együttműködve, hajózásra. Iskolai csoporto — Család? Fölújításból pedig hat-nyolc — Épp ezért nincs... II- bárka javítása, és négy letve volt... úgynevezett fenékcserés át­— Ügy tudom, a hajóso- építés az évi mennyiség. A kat minden kikötőben más munkák jó része szabad ég és más nő várja... alatt, fagyban, ihöségben — Valóban?... Én erről történik., mert nincs sze­kat szállítanának gyönyörű helyekre, például Mártély­ra; vállalati kirándulásokat bonyolítanánk le; műsoros esttel egybekötött hajózás­ról is gondoskodnánk; a csongrádiak hajóval jöhet­nem tudok. Alig pár órát relőcsarnokunk. A távlati nének ide szórakozni, ide­várakozunk egy-egy kikötő- tervekben persze szerepei, ben. _ Kevés az időnk. de a csarnok ettől még nem — Hogy lehet beállni ha- 'lesz kész 7.. Van viszont jósnak? Ügy értem: nekem melegedőheiyiségünk, amire például milyen iskolát kéne nagy a szükség, hiszen az elvégeznem? évből három hónap a tél, — Kell valami közé, per- s aki át van fagyva, nem sze szakmával. Ha ez meg- tud dolgozni. van, matróznak alkalmaz- * nák. Ha rátermett, hadnagyi — Most azonban még iskolába küldik, s ha ott ősz van, térjünk is vissza •megállapítják, hogy ebből „ «ízre... Mi mindent szál­az emberből még lehet va- htanak a teherhajókon? — Jami, akkor kapitányi isko- kérdezem ismét Robotkai lába is mehet. Nándort. — Fantasztikus! Életem _ Cementet, úgynevezett vágyálma a kapitányi is- peiletet (lucerna, fű, alma ada járni ... Csak hát ehhez a városi tanács igénylése kellene. Annak idején a csongrádi művelődési ház (Pozsár Ferenc vezetésével) rendszeres iskolai kirándu­lásokat szervezett Szeged re. Reggel lehozta a gyerekeket a hajó. bejárták a múzeu­mokat. megebédeltek, várost néz.tek, s estére már vissza is érkeztek Csongijidra. Életképes program volt, amíg élt. Farkas Csaba Országgyűlés után Az Országgyűlés közelmúltban lezajlott, őszi ülésszaka zat bölcsességében, őszinte­történelmünk egyik fontos állomása volt. Mind az élőké- ségoben és felelősségtudata­szítése, mind az ott folyó, új stílusú munka felkeltett* Xrjdk SSgV he?S társadalmunk széles rétegeinek figyelmét. Megkérdeztünk tünk megerősödését, vállal­néhány szegedi választópolgárt: hogyan értelmezik az Or- nunk kell a keserűnek látszó szággyűlésen felvetett problémákat, az azok megoldására gyógyszereket is ", hozott intézkedéseket, s hogyan értékelik kormányunk Molnár Domonkosné szö­stabilizácós munkaprogramját. úgy (téli meg az Or­szággyűlés jelentőségét, mint * egyik képviselőnk, aki azt mondta: „körülbelül egy év Csonka István, a Szeged sa érdekében. Kellemesen múlva lehet majd megmon­Megyei Városi Tanács elnö- lepte meg a parancsnokság dani, miben léptünk előre", kének általános helyettese az dolgozóit miniszterelnökünk Munkatársai sem tudnak so­1968-as gazdasági reformot is nyíltsága és határozottsága, kat az adótörvények lénye­nagy horderejű eseménynek valamint a képviselői hozzá- _ mjnt mjndpn .litrSi tartja, de megjegyzi: politi- szólások érdemi jellege Az R*ro1 , 1 UR01; kai kultúránk akkoriban ke- Országgyűlésen kibontako- az S7-ia-ml Is felnek. Attól vésbé volt érett a változásra, zott viták felbolygatták a fart hogy az áfa révén is Az MSZMP Központi Bizott- dolgozókat, de azt szűrték le emelkednek majd a termé­rSí^'fA^n^Jiltm!: belÖ,Ük* hoRy akik ott VolUik kek árai. Valami megoldást S! üléssLkL eTfogadi'tt * Parlamentben, képesek ,s MIeU toWn| , felgyülem. kormányprogram között nem valamit tenm a stabihzactós ,elt nehézségekre, s a téesz­lát ellentmondást, hiszen — program megvalósításáért." szervezéshez hasonlóan ko­mim mondja - az állásfog- Egy parlamenti interpellá- rabban ke]]ett volna hozzá. IX rSbrtzíSrb!: fhoz kapcsolódva elmond- fogni problémáink radikáli3 z.ottsági határozatok által új- Ja' a J°voben sem mondha- feltárásához. Nem tartja he­ra elindított reformfolyama- tunk le had'technikánk fej- iyeSnek azt a gyakorlatot, tot, másrészt a júliusi, alap- lesztésérö1- legalábbis lépést hogy a gazdálkodó egységek kell tartanunk a korszerű vezető beosztású dolgozóit hadviselés által támasztott sokszor nem vonják felelős­követelményekkel. Elismerő- ségre. Nem tudja például, en szól a korábbi időszakok hova költöttük felvett hitele­színvonalát meghaladó tá- ¡nk egy részét, jékoztatásról, de hozzáteszi: Tp(()fc Jan()s ötódéves tör­az országgyűlési időszak ténelem—földrajz szakos előtt részleteiben nem voltak egyetemi hallgató. Az Or­ismeretesek az adókkal kap- szággyűlés döntése az adóre­, . ... . , form bevezetéséről számára csolatos törvénytervezetek. n(?m V()U meglepöi mmdJlti , Hagy Tibor kanonok, mó- s ezért nem akarja túlérté­ravárosi plébános — aki egy- kelni az azt megelőző vilii­ben tagja a Hazafias Nép- kat, és a Parlamenttel szem­tött.) A magyar megszokás- front megyei bizottságának beni értelmiségi várakozúso­nak egykönnyen nem elvi- is — a kérdéskörre adott vá- kat. Szerinte a Parlament selhetö, nehéz menetelés kö- 'astób?n, kret momentumra funkciója a jelenlegi struk­hívja fel a figyelmet. Az Or- turuban szuksegkeppen kor­vetkezik, s átmeneti nehezsé- szággyűlés öszi ülésszaka ko- lálozott, szerepe a vegrehajtó geink komolyak lesznek. Egy moly felülvizsgálatot végzett, hatalomhoz képest aláren­jó irányba haladó politikai illetve új utakat jefölt ki delt. Ugy gondolja, a valódi munka eredménvekénnen he|y*etünk javítására, a kérdés az, hogy a kibontako­munka etedmenyekeppen s2ükséges gazdasagi re{„r_ Zi)sj program sikeres lehet-e jott letre a mostani kor- mok megvalósítására — de akkor, ha majdnem ugyan­mányprogram, de szükséges- ehhez szükség van mindany- azok az emberek fogalmaz­ségének felismerése még nyiunk munkájára. Egy zsol- zák meg és akarják megva­, . „„ „„„„„,. tárversböl idéz.: „Kezed lósítanl, akik az elmúlt két nem biztos, hogy megegye- munküj,,t é,vc/nj f„g()di b()1. évtized válsághelyzeteire zést fog jelenteni a végre- dog leszel, és jó leszen so- sem voltak képesek a meg­rod,..". Mint mondja, az felelő módon reagálni. „Ez emberek csak akkor fogad- az, ami alapvetően bizalmat­„ . . „, . ,, . , iák el jövedelmük átmeneti lanná tesz azzal szemben, Csongrád Megye. Hadk.ege- csokkenJésél, ha ,álJák és amlt a jelenlegi vezetés ^meg­sz.lest es Teruletyedelm. Pa- d k értel|^t A f,malmtt>." - hangzik a d.ák rancsnoksag partvezeUisege- ,^ünos bizik a kormány_ „ítélete", nek titkara, így erdemben is tud szólni a honvédség állo- * mányát foglalkoztató kérdé­sekről. Kissé meglep beve- Miként a fentiekből i,s kitűnik, megszólaltatott kü z.etőjével. „Az. Országgyűlés lönböző foglalkozású és korú — választópolgátok egy nyilláSárvoit^Tunkm - ™snak ellenmondó véleményeket is megfogalmaz, mondja —, az állomány attól lak az Országgyűlés öszi ülésszakának munkájáról. Rög tartott, hogy a képviselők tön tegyük hozzá: nem feltétlenül baj az állampolgárok el esetleg nem ^fo^adj^el^a térő érlékítélete. A közvéleménykutatók és a szociálpszi • é^az^zja-t ""^Ezz.el együtt laz chológusok minduntalan azt tapasztalják vizsgálódásaik utóbbi néhány évtized legje- során, hogy az egyes emberektől „a politika messze van", lentösebb országgyűlési ülés- pedig nincs távolság köztünk és a politika közölt. A po­szakának tartja a szeptembe- ,juka ^„„jj,^ is van> s aokféle politikai hatással átszőtt mindennapi életünk során hétköznapi reagálásainkkal Megjegyzi: .Valamikor, míígunk ^ hozzájárulunk a sokat emlegetett demokrácia, 1978-ban kimondtuk: a 24. ** , , ^ ,,, „ órában vagyunk, de eddig a demokratikus részvétéi kiteljesitesehez. valamint allam­sajnos nem sokat tettünk polgári „felnőtté válásunkhoz". gazdasági helyzetünk javitá- Dányi László jaiban politikai jellegű elha­tározás állami nyelvre tör­ténő átültetése éppen az Or­szággyűlésen történt meg. Öva int attól, hogy a kép­viselők által megszavazott törvényekkel megoldottnak véljük problémáinkat. (A Parlament egyébként sem csak a személyi jövedelem­adóról |sz.ja| és az általános forgalmi adóról (áfa| dön­hajtásban is. Sinyi Imre alezredes. stb. nagy mennyiségben — granulált tápokat állítanak belőle elő), gázolajat, mű­trágyát, cukrot, különböző kola... — Persze, műszaki része is van a dolognak. Létez.ik •gépmesteri, másod gépészeti tanfolyam, első géptiszti is- darabárukat, kola, s végül jön az üzem- _ jfát ez i2<jp lista... vezetés. gzt „ Tiszán is meg lehetne — Kikből áll egy folyami csinálni, mégis alig-alig lát­hajó személyzete? m ^t egy-egy hajót. — Vannak a matrózok, az _ Nemi forgalmunk azért ö vezetőjük a fedélzetmes- Van — mondja Tóth János, •ter, rangban következő a a Mahart üzemvezetője. — másodkapitány, s végül a Algyón rakják be az árukat, hajó parancsnoka... S a ami mind az NSZK-ba ke­műszaki emberek. Egy na- rQi, a dunaiak közvetitésé­gyobb dunai hajó személy- Val. Búzát is szállítunk a zele tizenhat fö körüli. Szovjetunióba, Jugoszlávián, — Egy hajó, gondolom, Bulgárián, Románián, * vé­éi is romolhat. Zátonyra gd| a pekete-tengeren át. fut, ilyesmi... — Ebben a kérdésben a tápéi hajójavító üzem já­ratos * — Legfőbb munkánk — — Szép kis fcerü.'Ji.. . Nem tenne egyszerűbb fölvinni Záhonyig, s ott átrakni? — Nem... Különben is, most javítás alatt áll Kis­köre zsilipje. Egyebek közt tájékoztatott a tápéi üzem- ezért sem volt nagy forgal­ben Ördög Sándor hegesztő- műnk, ebben az évben. A művezető — a négyszázton- tokaji kőszállítás is szünetel, nás uszályok „önjáróvá" — A Marosból állítólag való átépítése. Ezeket hordanak kavicsot... Egy­ugyanis régebben vontatták, altalán, hajózható a Maros? Most azonban motor kerül — Csak a hetes folyam­rájuk, így vontatóhajó nél- kilométerig, kül is mennek — Hát ez nem sok Tér­Vesszük-e a lapot ? Mit tudok én, KISZ- és szakszer­vezeti tag arról, hogy a közelmúlt­ban együttműködési megállapodás született a szegedi szakszervezeti bizottság és a KISZ városi bizottsá­ga között? Szerencsés esetben elol­vastam a hírt, de a bőrömön (leg­alább is egyelőre) semmit nem ér­zek. Miért? Mit várhatunk ettől a kapcsolattól? Kérdéseinket a két testület veze­tőjének; Tóth Tamásnak, a KISZ szegedi bizottsága első titkárának és Horváth Andrásnak, a szegedi szakszervezeti bizottság titkárának tettük fel. — Konkrétan, mi sürgette. az együttműködést? T.T.: — Több területen a saját erőnk kevésnek bizonyult. A fiata­lokat jelenleg leginkább a lakás­gondok nyomasztják. Ha, mondjuk, a vállalati támogatást a szakszer­vezet és az ifjúsági szervezet együtt szorgalmazza, talán lesz is belőle valami. Ha az indokainkat, érvein, ket ketten mondjuk, esetleg meg­győzőbb erővel hat. H.A.: — A szakszervezeti ifjúsági Érdekükben, azt hiszem, nem árta­na egy programot kidolgoznunk. — Az együttműködés fontos része az ifjúság nevelese. Bíztok ennek sikerében, hiszen annyian próbál­nak formálni, okítani bennünket? H. A.: — Eleinte a nepszerübb formákkal kezdjük. Ha egyaltalan nepszerü manapsag a kulturálódás, a sport! Nincs ugyanis adónk ra. Ha mégis? Együttesen tobb pénzt tu­dunk szánni erre a területre, A „..,,,., . , ... .. sportbizottságot például közösen - A futatokat leginkább ugató szeretnenk makodletn. Hamarosan tagozatok és a KISZresek között időnként feszültség jön létre. Annak erősítésében, hogy az egységes fel­lépés megsokszorozhatja az ener­giánkat. számítunk a szakszerveze­ti vezetőkre. Az együttműködés élet­képességének próbája lesz majd az ifjúsági parlament. kérdés az érdekvédelmük. Ezt ho­gyan képzelitek? Az együttes fel­lépésre volt-e már példa? T. T.: — A különböző testületi üléseken a fiatalokat érintő kérdé­sekben próbálunk azonos álláspon­tot kialakítani. A VII. ötéves terv­ről szóló vitában például elértük, hogy a lakásprogramban maximáli­sán figyelembe veszik a fiatalok ér­dekeit. Kiemelten kezelik az elsö­lakáshnz jutókat. A lakásmobililás­ra ugyancsak felhívtuk a figyelmet. H. A.; — Az érdekvédelem mind fontosabb területe lesz a foglalkoz- inken. Ne csak tatás. Félő, hogy az átszervezések, amit szeretnénk a létszámcsökkentések leginkább a fiatalokat érintik majd; elsosurban a szakmunétkulieket, az adminiszt­ratív dolgozókat és a pályakezdőket létrehozzuk a szabadidőklubot. Nem a nagy rendezvényekre fogunk kon­centrálni, hanem fő szempont lesz a folyamatosság — No, és a politikai nevelés? T. T : — Kemény dió iNagyon fontosnak tartom az információk egy koncepciójú atadását. Vágyás, ne mondjon must a KISZ. mint a szakszervezet. (A tényeket illetően.) Közös rendezvényeket is kívánunk szervezni. Arról is. meg vagyok győződve. h«<gy radikálisan vál­toztatnunk kell a munkumúdszere­mondjuk. írjuk, hanem legyünk életközeiben is A permanens, sze mélyes kapcsolatok nelkulozbetetle nek Bodzsár Erzsébet V. r

Next

/
Thumbnails
Contents