Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
Péntek, 1987. október 23. 5 Tegnap, csütörtökön kihelyezett akadémiai ülést tartott Kecskeméten a Szegedi Akadémiai Bizottság Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a dél-alföldi régióban tett látogatása alkalmából. A kecskeméti városi tanács épületében rendezett eszmecserén Grasszelly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát és Polinszky Károly akadémikust, az MTA elnöksége tagját. A SZAB elnöke rövid bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy két éve, 1985 ősze óta dolgozik a jelenlegi összetételben a regionális bizottság elnöksége. Azóta is hangsúlyozott alapelv, hogy a SZAB nem áll fölötte a régió egyetlen kutatóhelyének sem, de a hálózat összekötő ereje kívánt lenni. A másik alapelv az, hogy a nevében szegedi bizottság regionális szervezet legyen. Grasszelly Gyula véleménye szerint a továbblépés útja az lenne, ha az Akadémia szorosabb kapcsolatot építene ki a felsőoktatási intézményekben működő és egyéb kutatóhelyekkel. Annál is inkább, mert a kiművelt emberfők sokasága jellemzi e régiót, 2 ezer 800-an dolgoznak kutatói státusban, közülük 650 rendelkezik tudományos minősítéssel, és 16 akadémikus tevékenykedik: itt (közülük 15 Csongrád megyében). Hodossy Sándor, a BácsKiskun megyei* pártbizottság titkára, aki a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a megyei tudományos életéről tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy Bács-Kiskunban 20 kutatóhelyen 400 kutató-fejlesztő munkát végző szakembert foglalkoztatnak. A kutatók — az országos arányokhoz illeszkedve — elsősorban a megyeszékhelyen dolgoznak, Baján a szakemberek egyötöde tevékenykedik. A műszaki újítások, találmányok, szabadalmak tekintetében az országos középmezőnybe tartozik ez a megye. A kutatók fele oktat is, de csak ötöde rendelkezik nyelvvizsgával. A megyére elsősorban a mezőgazidasági kutatás a jellemző: a gyümölcstermesztés, a szőlészet-borászat és a zöldségtermesztés a kiemelkedő terület. Berend T. Iván a kutatás jelenéről és az Akankémia jövőjéről szólt összefoglalóan. Az MTA 1985-ös közgyűlésén az alapkutatások veszélyeztetettségét kell regisztrálni. Létrejött ugyan az Országos Tudományos és Kutatási Alap, de ebből a Kecskeméten pályázóknak csak negyede aktív akadémiai doktorok 4 részesülhetett, s a másodiki ezer, a nyugállományba vokiírásban csupán a jelent- nultak 3 ezer forint emelést kezőknek tizede számíthat kaptak. További küzdelmet pozitív elbírálásra. Egyértel- kell folytatni a fiatal kutaműen kevésnek bizonyult tók és a kandidátusok anyatehát az OTKA 4 milliárdja, gi elismeréséért, hiszen röde ez mégis a finanszírozá- videsen vészhelyzet következhet be. A tudomány életfáján nehezen pótolható hiány keletkezhet. Az Akadémián felhalmozódó tudás és tapasztalat elismerését bizonyítja, hogy idén május és augusztus között az MTA 5 fontos, pártás kormánydokkimentumot véleményezett. Ilyen jellegű munkát és a kormányzati tevékenységet segítő tanácsadói szolgálatot a továbbiakban is készséggel vállal si rendszer új, hasznos elemét jelentette. A szegénység éveiben egyre erőteljesebb nyomás nehezedik az intézményekre, hogy pénzt termeljenek. Ez olykor inspiráló erő, de sokszor eltereli a figyelmet az akadémiai feladatok megvalósításáról. Az MTA költségvetését is sújtották a központi elvonások: 70 millióról kellett váratlanul lemondani. Jövőre — mondta az Akadémia elnöke — 20 százalék az Akadémia, körüli lesz a reálisan várha- Fontos feladat a tudotó inflációs ráta. Kérdáses, mány önigazgatását is fejhogy ezeket a terheket el- ieSzteni — hangsúlyozta vébírja-e a kutatás. gQ, Berend T. Iván —, hiA kormányzati szervek szen ez az a terület, amit ígéretet tettek arra, hogy államigazgatási szabályozók1990-ig „visszapótolják" az , , , , . . . elvonásokat, és kiegyenlítik kal nem lehet ™ltaniaz infláció okozta vesztesé- * geket. Ez az intézkedés meg- A SZAB kihelyezett ülése felel a kormány munkaprog- után, késő délután, a József ramjának, amely a tudó- Attila Tudományegyetemen mányt és az oktatást prefe-. folytatódott Berend T. Iván rált területként tünteti fel. programja. A szegedi felsőEz a preferencia a mai vi- oktatási intézmények vezeszonyok között azt jelenti, tőivel folytatott beszélgetéhogy az élet egyéb terüle- sen a tudományos kutatás tein jelentkező terhek itt és a felsőoktatás időszerű várhatóan nem hatnak majd. kérdéseiről volt szó. CsáIdőszerű voll a vezető értelmiség anyagi megbecsülésének rendezése. Az Akadémia tagjainak fizetése 40 százalékkal emelkedett, az kány Bélának, a JATE rektorának köszöntője után kötetlen eszmecsere alakult ki a témában. Dlusztus Imre Létszámgondok a rendőrségnél ? Hallja az ember, hogy rendőrtiszthelyettes-képző iskola nyilt Szegeden, hogy munkába álltak a rendőrtiszti főiskola végzett hallgatói. Ugyanakkor azt is gyakran hallja, hogy egyre emelkedik a bűncselekmények száma. Fölmerülhet hát — többek közt — a kérdés: a több feladat kíván-e számbeli növekedést, a több iskolázott ember hoz-e minőségi javulást a munkában? A kérdések megválaszolásában Lajkó Ferenc őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának vezetője volt segítségünkre. — Hadd kezdjem azzal: remélem, érezhető az a törekvésünk, hogy rendőreink szolgálatként fogják fel munkájukat, s nagyfokú hivatástudattal lássák el feladatukat — mondta Lajkó Ferenc. — Mi azt szeretnénk, ha a tisztességes emberek biztonságban éreznék magukat, s tudnák, hogy mellettük állunk, a rossz úton járók viszont azt éreznék, hogy van mitől félniük. Ügy gondolom, nehéz gazdasági körülmények között, amikor amúgy is sok minden nyugtalanítja az embereket, jó, ha a becsületes emberek úgy érzik, legalább a- közrend megnyugtató. — Mennyiségben és minőségben egyaránt nagyobb tehát a feladat. Hogyan tudnak ennek megfelelni? — Az utóbbi években a személyi állomány összetétele, fölkészültsége, iskolázottsága jelentősen megváltozott, mondhatnám: generációváltás volt. Az iskolázottságról annyit: dolgozóink hét százaléka egyetemi, toVáltozó idők, változó munkastílus vábbi harminc százalék szakmai fölsőfokú, azaz rendőrtiszti főiskolai végzettségű. — ök nyilván vezetőposztokon dolgoznak. — Igen, és azt is tudjuk, hogy a rendőrt általában nem az ő ténykedésük alapján ítélik meg az emberek. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a közrendőreink munkája is javuljon. — Úgy tudom, épp ez az a munkaterület viszont, ahol létszámgondokkal küzdenek. — A legutóbbi időkig ez valóban így volt. A máshol problémát jelentő elhelyezkedési gondok azonban szából nem is kell vizsgáznia. — Elég hosszú tehát az előrejutás útja. S aki vállalja, cssrébe mit kaphat? — Ha a fizetésünkre gondol, tömören annyit: nem olyan jó, mint azt az emberek gondolják, de nem olyan rossz, mint egyes rendőreink mondják. Például egy középiskolát végzett, járőrnek jelentkező fiatal alapfizetése hatezer forint. Ehhez jön a rendfokozati bér, ami például egy őrmesternél ezerháromszáz forint. Évente egyszer teljesítményelismerés is jár, ami gyakorlatilag tizenharmadik havi fizetés. Évente tehát 105-110 ezer forint a keresetük, ami munkra pozitív hatast jelen- tisztességesnek nevezhető. A tettek: egyre többen akar- gond nem iu van> hanem a nak ugyanis nálunk dolgoz- nagyságrendek között. A tani. Köztük sok a középiskolát végzett, így választási lehetőségünk is nagyobb. — Ezek szerint, minden területen cél az iskolázottság javítása. — Mi úgy gondoljuk, hogy a rendőrviccek mögött meglevő társadalmi értékítélet ellen gumibottal nem lehet küzdeni, csak oktatással. Mi például a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők részére hároméves kihelyezett szakközépiskolát indítottunk. A 600-as szakmunkásképző tanárai kijárnak nulás, a többlettudás elismertsége nálunk is ellentmondásos, akár a civil életben. — A fizetés tehát jónak látszik, a munkával persze kötöttségek is járnak. — Ez változó. Egy nyomozó például bármikor mozgósítható, egy körzeti megbízott viszont saját maga osztja be a munkaidejét, amiben annyi .a megkötés, hogy harminc százalékban az éjszakai órákra kell esnie. Bizonyos kötöttségek mind a belföldi, mind a külföldi Találkozás a Drüaszokkal Orpheusz. Kalliopé múzsá- lett többé neki, és sohasem neteit úgy, hogy mi is ott nak és Oiagrosz folyamis- talált vigasztalást bánatára, állunk Piéria fái között, s tennek, mások szerint magának Apollónnak volt a fia. Felesége, Eurüdiké a folyó partján játszadozott társnőivel, a Drüaszokkal, a fák istennőivel, amikor meglepte Arisztaiosz, Apollón fia, a pásztoristen, a méhek kedvelője. Megijedt és futott előle Eurüdiké, és futtában nem látta a mérges kígyót a magas fú között, s az megmarta őt. A marás halálát Éneke, lantjának bús dália- fölöttünk a sötéten villogó ma örök időkig lebeg Hel- vihar, és együtt lehetünk a lasz fölött. Drüaszokkal a Strymon A görög regék talán leg- partján. A Vándor színesen szebbikét dolgozta föl és ál- is egységes, a görög táj fűlította ki az Ifjúsági Ház szerillatú levegőjét idézi. A galériájában Bakacsi Lajos Lakoma vörös ködbe borult festőművész. Nehéz, de ne- vigalma bakkhoszi. Az Alom mes feladatra vállalkozott, lebegő, valósága, az Alkony még akkor is, ha műveltsé- terrakotta színei, vagy a günk szánté minden ága a Búcsú, fájdalmát megfogalgörog kultúra termékeny mazva, a múlt, a görög kultörzséből nőtt ki. Persze a túra tengerbe süllyedt, meg^T^ történhetett, sejtelmes valósiratóének töltötte be a he gyek völgyeit és a Hebrosz folyó partját. Orpheusz lantja zengő hangjával keresett azzal is, hogy jó másfél évtizede a főiskolán egyik mesterét úgy hívták: Vinkler László; vagy: valahol vigasztalást. Perszephoné, az mindannyiunkban él Orphealvilág királynéja, hallván a keserves harmóniát, megenyhült kemény szive, s visszaengedte Eurüdikét a napvilágra, egy kikötéssel: míg föl nem érnek, nem nézhet egymásra a két szerelmes. Az alvilág engesztelhetetlen urával történt alkut Orpheusz megszegte, így örökre elvesztette kedvesét. Üj szerelem nem kelusz és Eurüdiké szomorú. ságképét vetíti elénk. És hogy szól hozzánk? Ügy, mint Orpheusz és Eurüdiké története. Mert mi, a huszadik század negyedik szép története is. A kiállított negyedében is a találkozás, huszonnégy alkotás sajátos a várakozás, a' csalatkozás. színvilágát, misztikus, lírai az örömök és a búcsú állanmegfogalmázását, finom ko- dd és örökké visszatérő körloritját, jelzésszerű figurá- forgásában élünk, it, főszereplőit látva, szinte féltem: ha túl sokáig nézem egyiket-másikat, még eltűnik, mint az álom. Bakacsi Lajos képei elénk varázsolják a történet jeleCz. J. hozzánk, s heti egy nap az utazásban is vannak. Ugyanoktatásé. A pozitív tapasztalatok alapján idén újabb osztály kezdte meg a tanulást, úgyhogy, ha minden jól megy, két év múlva . mintegy ötven új, éíeffségtzett dolgozók" kőzött? is a szolgálati körzetét egy rendőr szabadidejében is csak parancsnoki engedélylyel hagyhatja el. — Milyen a nők aránya a emberünk lesz, akik munkában versenyre tudják késztetni az elkényelmesedett körzeti megbízotti állományt. — S milyen a lehetősége az előrejutásra annak, aki eleve középiskolai veazeuséggel jelentkezik önökhöz? — A határőrségnél tizenkét hónap katonaidőt kell letöltenie, s ezután kerülhet BM-állományba. Bizonyos próbaidő után tiszthelyettesi iskolára mehet, ez tíz hónap, majd visszakerül szolgálatba. Ha van kedve az illetőnek továbbtanulni, egykét év múlva zászlósképző iskolába mehet — ez egy év —, s azt elvégezve már irányítófeladatot is kaphat Üjabb két-három év után lehetséges a rendőrtiszti főiskola elvégzése, ami nappali tagozaton három, levelezőn négy év. Ezenkívül jó a kapcsolatunk a JATEval is, a jogi karra bejuthatnak főiskolát végzett embereink, ráadásul, aki rendőrtisztire járt, néhány tárgy— Nem éri el a tíz százalékot, ők is főleg az igazgatásrendészet területén dolgoznak. Ez a leterheltség nem családos nőknek való, ennek ellenére a jelentkezők egy részét — köztük sok diplomást — el kell küldenünk, helyhiány miatt. — Apropó, helyhiány. Állandó létszámmal dolgoznak? — Általában igen. Csupán az utóbbi három évben volt lehetőségünk a megyében egy—másfél százalékos állománygyarapításra. Figyelembe véve persze, hogy a bűncselekmények száma az országban az 1980-as 127 ezerről 1986-ra 186 ezerre emelkedett, ez a létszámgyarapodás igencsak szükséges. — A munka tehát önöknél is nehezzdik. — Az a célunk, hogy nagyobb feladatunkat érzékenyebb politikai körülmények között is az emberek többségének megelégedésére tudjuk teljesíteni. B. T. Huszonnyolc ország 33 városába A hét végén, október 25én lép életbe a Malév téli menetrendje — ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak csütörtkön az Átrium Hyatt Szállóban a légitársaság vezetői. Az új menetrend szerint 1988. március 26-áig 28 ország 33 városába közlekednek a Malév gépei. A legforgalmasabb téli időszakban hetente 122 Malév-járat indul a Ferihegyi repülőtérről. Üjdonság, hogy a prágai járatot a lipcseivel, a szófiait pedig £ bukarestivel öszszevontan indítják heti 3—3 alkalommal. Mivel — átépítés, felújítás miatt — a jövő év elején bezárják a drezdai repülőteret, oda csak lece^priber 31-éig közleked_ek a járatok. A legtöbb Malév-járat egyébként továbbra is az NDK-ba indul. Az útvonalak száma valamelyest csökken, most a bejrúti és a tripoli járatok ideiglenesen nem közlekednek, s egyelőre Szalonikibe sem mennek Malév-gépek. A gyér forgalom miatt szünetelteti a Malév a szerdai szófiai és a csütörtöki isztambuli járatát. A spanyol Ibéria, az olasz Alitalia és a belga Sabena légitársaságokkal meglevő közös üzemeltetési szerződés alapján továbbra is Malévgépek járnak a Budapest— Madrid, a Budapest—Róma, illetve Budapest—'Milánó, valamint a Budapest—Brüszszel útvonalon. Közös üzemeltetésű a párizsi járat is, de ezen az útvonalon felváltva közlekednek a Malév és az Air Francé gépei. A téli menetrendi idényben az eddiginél több légitársaság indít Budapestre járatokat. Ezentúl az algériai és a dél-jemeni légitársaságok gépei is leszállnak heti egy-egy alkalommal a budapesti repülőtéren, így 21 külföldi légitársaság gépei közlekednek rendszeresen Ferihegyre. A Malév új menetrendfüzete a korábbinál áttekinthetőbben tájékoztatja az utasokat a tudnivalókról. Vincze András fejfájára Hosszú éveken át gyötörte a test árulása, de éltette, biztatta a szellem tréningje. A csont áruló kötőanyaga kiparancsolta kezéből az ecsetet, a pasztellkrétát, a karcolótűt, a linóvésőt, az írótollat, de ugyanakkor — paradox módon, Kőműves Kelemenné hamvainak módjára — erősítette a hitet. Hitet az élet folytonosságában, a művészet küldetésében, az emberi szellem és munka legyőzhetetlenségében. Most azonban suhintott a kasza,, mely egyik legismertebb grafikáján az életet jelentő szerszám és fegyver a parasztember kezében. Vincze András meghalt. Tf/.-»zőművészeti és írói-újságírói munkásságának gyökerei Baiára nyúlnak viszsza, ahol Nagy István bűvkörében fogott Ke .eoe ecsetei, s Kudnay Gyula elismerő biztatása segített a döntésben: az egykori hivatalnok, regényíró és novellista élethivatásul mégis és végérvényesen a képzőművészetet választotta. Baja és környéke, az ottani emberek alakították, formálták pályakezdésének témáit, motívumvilágát. Csak innen érthető, micsoda hatalmas volt az az út, mely a látvány megragadó bájától, a bajai életképektől a filozofikus-jelképes, expresszíx-szürrealisia taiomásokig iveit. Le ennek a Kiteljesedésnek színtere mar Szeged, ahol 1954től haláláig élt. Talán éppen a nagyobb léptékű város, a lüktető tudományos-művészeti élet, a felgyorsult idő gazdagította gondolkodását, feszítette indulatait, fokozta kísérletező kedvét. Az élet minden rezdülésére érzékeny volt — elég csak) végignézni kaleidoszkópszerű, montázs szerkesztésű intellektuális látomásait, naplóként is felfogható, vibráló, felkavaró grafikai lapjait. Mée aktív képzőművészként fogalmazta meg hitvallását: „A szüntelen változásban a megsemmisülés után újra az élet áradása következik, s ebben az ember élete, az élet folytonossága a megrendítő és örömteli tény... Az életben való hit nem egyszerű dolog. Annak van igazi hite, aki kétkedve, mintegy a végtelen szakadék partján ácsorogva nem a mélység felé nyúl, hanem egy hangszerért." Vincze András — született 1914-ben Feleden, meghalt 1987-ben Szegeden — ránk hagyta „a hangszert". Ma búcsúztatják a református temető ravatalozójából. 4