Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

Péntek, 1987. október 23. 3 Magyar-NDK barátsági napok Tegnap, csütörtökön a magyar—NDK barátsági napok kezdődtek Szegeden és ebből az alkalomból a Német Demokratikus Köztársaságból küldöttség érkezett a városba. Werner Warneekét, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját Molnár Sándor, a népfront megyei, s Kulcsárné Kiss Piroska, a népfront városi titkára fogadta. Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa pedig a megyei pártbizottságra látogatod, ahol Bartha Lászlóval, a pártbizottság titkárával a Csongrád megyei üzemek NDK-beli gazdasági részvételéről folytatott megbeszélést. A vendégek ezután a szegedi ruhagyárba mentek, ahol megtekintették a német nők életét bemutató fotókiállítást, amelyet Werner Warnecke nyitott meg. Rudi Gütter nagykövetségi tanácsos tartott előadást az NDK gazdaságpolitikájáról, a kereskedelmi kapcsolatairól, Georg Folk a Magyar Tudományos Akadémia Újszegedi Biológiai Központját kereste fel. Az MSZMP oktatási igazgatóságán Werner Warnecke, illetve Peter Wegner nagykövetségi másodtitkár tett látogatást. A Kiosz Szeged városi alapszervezeténél Pálvölgyi Zoltán, az alapszervezet vezetőségének elnöke fogadta a vendégeket, majd megnyitották a Frit.z Cremer grafikusművész munkáit bemutató kiállítást is. A küldöttséggel együtt érkező NDK pol-beat együttes délelőtt a 600-as Számú Szakmunkásképző Intézetben, este pedig Makón, a Medicor-klubban adott műsort. Ma, pénteken csongrádi látogatáson vesznek részt a küldöttek. F. Cs. Szmt-ül és Kibontakozás és a szakszervezetek Mit tehet a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, a helyi • szakszervezeti mozgalom a gazdasági, társadalmi kibontakozás érdekében? E kérdés került napirendre tegnap délelőtt Szegeden, a szakszervezeti székházban tartott szmt-ülésen. Az szmt elnöksége elkészítette programját, melyet Ágoston József, az szmt vezető titkára ismertetett. A kibontakozást szolgáló pártós állami döntésekben tükröződik a szakszervezetek véleménye még akkor is. ha a bérreformmal kapcsolatos kérések egyelőre nem teljesülhettek. A program értekteremtő, -helyreállitó célokat szolgál. A gazdasági viszonyok leromlásával szoros összefüggésben áll a politikai szervezetek tekintélyének csökkenése. A szakszervezélek seim tudták minden vonatkozásban teljesíteni a funkciójukat. A gazdasági szervezeteknek és a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknak egyaránt keresni keLl az együttműködés ó'sszerü megoldásait még akkor is. ha azok kompnomiszszumok árán jönnek létre. Sokszor tesszük fel a kérdést, kik a felelősek a jelenlegi helyzetéit. A - jövőben ikon krétán kell fogalmaznunk, előtérbe helyezve az egyéni felelősséget. Erre többek között akkor is nagy szükség lesz, amikor tömegessé válnak az átképzések, a leépítések. A szakszervezetek nem hagyhatják bizonytalanságban a dolgozókat, felelősséggel kell intézkedniük. Az adóreform nagy felkészültséget igényel a szakszervezeti tisztségviselőktől, többek között azért is. hogy a dolgozók tudjanak kihez fordulni. A jogsegélyszolgálatok is készüljenek fel a segítségnyújtásra. A várható áremelkedések nyomán a kereskedelmi, társadalmi ellenörök munkája is megszaporodik. A továbbiakban Ágoston József a szakszervezeti érdekvédelemről szolt. Majd hozzászólások következtek. László István azt mondta el, hogy anyagi alapok híján veszélybe került a szociálpolitika. Elavultnak ítélte meg a brigádmozgalom-, a versenvmozgalom-fogalmakat, melyek kiürültek, elveszítették tartalmukat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkavédelemben, a környezetvédelemben legfontosabb a megelőzés. Rafíai Zoltán a textilipar területéről hozott példákkal arra mutatott rá, hogy sok j.ó határozathoz csatlakoztunk, mégsem valósultak meg azok. A gyakorlatra a jövőben jobban kellene figyelni. Fabula Andrásné. a pedagógus társadalom megbecsülésére hívta fel a figyelmet, és arra, hogy (korszerűtlen a mi értelmisegfei fogásunk. Az iskolákban már hosszú idő óta a munkaverseny-mozga!om helyett a nevelői közösségek erősitése a cél. Dob-óczky Károly né elmondta, hogy a programnak segíteni kell az alapszervezeti munkát, a tisztségviselők tevékenységét. A tudás, a felkészültség pedig a szellemi megújulás alapvető feltétele, amit az intézmények korszerűsítésénél sem lehet figyelmen kívül hagyni. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára n munkamódszer, a munkastílus változtatásáról beszélt. Ugyanilyen fontosnak tartotta az információk gyors áramlását. Ha a központi szervek késlekednek a tájékoztatással. a cselekvés lehetetlen. és zavar támad a végrehajtásban. A gazdaságvezetők, az intézmények jelenleg várakozó álláspontra helyezkedtek, hiszen az új szabályozók részletes és konkrét ismertetése még várat magára. Csongrád megyében eddig nem jelentkeztek súlyos foglalkoztatási gondok, ezekre azonban a jövőben fel kell készülni. Mit vállaljon a szakszervezet? Mindazokkal a kérdésekkel foglalkoznia kell, ami a dolgozókat érdekli, előtérbe helyezve az érdekvédelmet. Biró Lajos és Harangozó József végül arról beszéltek, hogy a szakszervezeti program legyen nyitott. és gyorsan reagáljon az új helyzetekre. ü. E. Ki vezet? Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (9.) Hegyei böngésző Hatalmas társadalmi program segítette jó évtizeden át az óvodás gyermekek sorsát. 1975-ben 163 óvodát tartottak számon Csongrád megyében — 182 lett 1986-ra. Kózel 3 ezer 700-zal növekedett ezalatt a helyek száma — vagyis gyakorlatilag megszűntek az óvodai gondok. A száz helyre jutó óvodások száma 110-ről 99-re zsugorodott, ami azt jelenti, hogy manapság már gyakorlatilag nincs elutasított óvodás korú gyermek! Majdnem hatszázzal több az óvónő is. Oz iskolák mérlege Az iskolák száma nem sokat mondana, ennél reálisabb mutató az osztálytermek száma. — 1975-ben .1392 osztálytermet tartott számon a statisztika Csongrád megyében — tavaly viszont már 18!8-at. Közel megkétszereződött ugyanezen idö alatt a tornatermek, tornaszobák száma, s ezerrel több pedagógus foglalkozik a tanulólétszámmal. Egy pedagógusra öszszességében változatlanul 14 tanuló jut. Tíz esztendő alatt, mintegy 500-zal emelkedett a szakmunkásképző iskolák Janulói létszáma (7 ezerről 7 ezer 572-re). A középiskolákban 1500 körüli az emelkedés. Jelentősebb növekedés a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tapasztalható: 500, illetve 1000 az elmúlt tíz esztendőben. A tantermi viszonyokban és a pedagógus-ellátottságban nincs említésre érdemes változás. Érdekes lehet a középiskolák nappali tagozatán megyénkben tanuló diákok lakóhely szerinti öszszetétele. A meghatározó többség természetesen Csongrád megyei (11 843ból 9640). Ám elgondoltató, hogy Békés megyéből majdnem ezer, BácsKiskunból közel 700, s Szolnok és Szabolcs megyéből is több mint 100— 100 középiskolás tanul Csongrád megyeben. Hajdú és Pest megye is közel 100—100 diákkal képviselteti magát középiskoláinkban. A felsőfokú oktatás mércéi, viszonyszámai teljesen mások, hiszen regionális szerepkörben kell gondolkodni. Mindenesetre az abszolút számok is érdekesek: 1975-ben 9 és fél ezer nappali tagozatos hallgató tanult megyénkben — most pedig 7816. Nappali tagozaton a befejezett tanévben 5672 hallgatót tartottak nyilván, s közülük jó 2 ezer levelező hallgató volt. Figyelemre méltó, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok nem szerinti megoszlásában megyénkben a nők vezetnek. A nő-férfi hallgatói számviszony 198(5—87-ben a következő volt: 3575—2097! A múlt évi adatok szerint Csongrád megyében 8 felsőoktatási intézmény képez szakembereket; ebből a kihelyezett tagozatok száma 5. összességében nappali tagozaton 6613, esti tagozaton 221, levelező tagozaton 2252 hallgató tanult. A felsőfokú képzésben itt részesülök száma tehát meghaladta a 9 ezret. A

vita mindennapi gazdasági döntéseinknek a velejárója kell, hogy legyen. Még ma is túlságosan kevés van belőle. Évtizedek óta, gyárak között és a gyárkapun belül, nem voltak gyakoriak, jellemzőek az ilyen összecsapások. A nemzeti megegyezés a gazdaságban is hatott. A késlekedő alapanyag-szállítót nem perelték a feldolgozók szerződésszegés miatt, mert holnap is lesz nap. A minőségi hibák felett szemet hunytak a kereskedők, nehogy hónapok múltán bővüljön a hiánycikklista. A vásárlók közül pedig sokan nem is nehezen jutottak az ezerforintosokhoz, így könnyebben fizették) ki a négyötjegyű eladási árakat. Nincs vitakultúránk a gazdaságban. Érvelni és a döntések "előtt sok-sok szempontból mérlegelni, vezetőink jó részt nem tanultak meg. Gazdaságunk új pályára állításával foglalkozó központi bizottsági állásfoglalás és a kormányprogram egyaránt hangsúlyozza a vezetők kulcspozícióját. Könnyű belátni, hogy a fordulat bekövetkeztéhez a vállalati szférában is szükség van személyi változásokra. Méghozzá nem az eddig általános, „nyugdíjkivárásos" alapon. Ugyanis elfecsérelhető egy-két éve már a jelenleg legjobban prosperáló vállalatoknak sem lehet. Aki a visszavonulásra készül és fontos székben ül, természetszerűleg kevésbé érzékeny a távlatok felmérésére. A kormányprogram parlamenti vitájának összegezésében a miniszterelnök szólt arról, hogy dolgoznak a miniszteriális szervek az „emelt fővel való vezetői viszavonulás kimunkálásán". Gazdaságunk jelenében ez egy fontos kérdés. Üj emberek kellenek az irányításba. Könnyű csak leírni az ilyen mondatot. Pályázati rendszerünk sem mentes társadalmunk bajaitól. A protekcionizmus, a kiválasztásban a szubjektivitás nagyon gyakran kimutatható. S a pályázat mindenáron való kiírása is igencsak visszatetsző dolog. Miért kell mindenképpen a konkrét esettől független előírásokhoz rugaszkodni, ha a vállalaton, intézményen belül van alkalmas ember az utánpótlásra? Nyilvánvaló, hogy a kívülről jött, új vezető csak akkor képes nagy horderejű kérdésekben határozott döntéseket hozni rövid tájékozódás után, ha hazardírozik, vagy túlteng az önbizalma. Ugyancsak társadalmunk mechanizmushibái kozott kell annak az okát keresnünk, hogv akik egy helyen bizonyították rátermettségüket, gyakran nem törekednek magasabb beosztásba, új területre. Beszélgettem nemrégiben egy harminckét éves téeszelnokkel. Fiatal kora ellenére, már hat éve van ebben a beosztásban. Veszteséges szövetkezetből közben eredményét százmillióval mérő vállalkozás lett. Beszélgetőpartnerem szerint, ha ő távozna, lenne alkalmas utód a fiatalok között, aki nemcsak az elért szint tartására, hanem az eredmények növelésére is képes lenne. De a fiatalember nem akar távozni. A szövetkezet pozícióit, kapcsolatrendszerét, drukkereit és ellendrukkereit jól ismeri. Nem akar egy új helyen a más, kesze-kusza, egyáltalán nem normatív körülményekkel — esetleg a jelenleginél kevesebb fizetésért — ismerkedni. Szép számmal vannak hasonlóan viselkedők a többre hivatott, tehetséges, még negyvenen aluli vezetők között. Az irányítás taglalása közben nem mehetünk el szó nélkül a vállalati tanácsok, köz- és küldöttgyűlések mellett. Vajon véletlen, hogy a KB állásfoglalása és a kormányprogram csak közvetetten említi ezeket az új irányító testületeket? Aligha. Az új forma csak alig néhány elvárásnak felel meg az alapító célok közül. Látjuk ma már, hogy a kollektív felelősség és hatékony gazdálkodás összeegyeztethetetlen, szinte antagonisztikus ellentétben állnak egymással. Ezek az új alakulatok pedig a kollektív felelősség testületei a vállalati vezetésnek. Stratégiai, tehát a legnagyobb horderejű kérdésekben döntenek. Érdekeiket pedig nem mozgatja a vagyonérdekeltség. Lehetne sorolni a Csongrád megyei ipari gyakorlatból is, hogy működésük rövid eddigi időszakában hányszor és hányszor fedte el a rövid távú szükséglet a jövőre építés lehetőségeit. A mai tíz forint fontosabb volt nemegyszer az évtized végi ötvenesnél. Nem az ilyen testületekben, több-kevesebb szaktudással és lelkesedéssel munkálkodók rátermettségét, tehetségét akartam az előző sorokkal megkérdőjelezni. S azt sem merem állítani, hogy az általános tendencia mellett nincsenek a rosszul szabott keretek között is a vállalat legnagyobb hasznára munkálkodó testületek. A konstrukciós elégtelenségekre, hibákra akarok figyelmeztetni, mint ahogy tette ezt egy vila is néhány hónapja a Valósiig cimü folyóiratban. S ezeknek az ellentmondásoknak az újragondolásával sem szabad, mondjuk, a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig, a következő középtávú tervidőszak indításáig várni. Nincs ennyi időnk! Vissza a vezetők személyéhez? Az irányító beosztásba kerülőkkel szembeni elvárás-kategóriák — politikai rátermettség, szakmai felkészültség és emberi tulajdonság alapján való megfelelés — között isi változnak a súlypontok, az előbb emiitett dokumentumok szerint is. Csak helyeselhető. hogy a szakmai rátermettség az eddiginél jobban előtérbe kerül. De nagyon nagy hiba lenne nem komplexitásában vizsgálni az élen dolgozók tulajdonságait. A beosztottak sem az alapján ítélnek általában. hogy melyik követelménynek nem felel meg felettesük. Az összkép legyen a meghatározó E

gy kisebb-nagyobb szervezet irányítása. kormányzása egyáltalán nem egyszerű feladat. Egy ilyen cikk szokott terjedelme kevés arra, hogy a vezetes minden körülményére kitérjünk. Nem tagadom, hogy előző megállapításaim megfogalmazásába szubjektív benyomások is közrejátszottak. Ügy érzem, a vállalati vezetés, irányítás napjainknak olyan fontos kérdése, amelyre érdemes vissza-visszatérni. Egészen bizonvos. másokban árnyaltabb. más benyomásokból eredő vélemények fogalmazódnak meg. Bőlc István Szegeden Tegnap Szegeden, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon ülést tartott a megyei munkavédelmi bizottság. Ezúttal beszámolók hangzottak el arról, mit tesz az Agrober, a Csomiterv és a Délterv annak érdekében, hogy az általuk készített tervekben minél jobban érvényesüljenek a munkavédelmi követelmények. Korszerűbb téglatermékek A Szilikátipari és az Epi- mázas és maztalan tetőcsetőipari Tudományos Egye- rép-termékcsaládját, amelysület, valamint a Tégla- és ben már nemcsak a sima teCserépipari Tröszt szakér- töcserép, hanem olyan kitöi csütörtökön az MTESZ egészítő tetőszerkezeti elem székházában előadás-soroza- is megtalálható, mint a szeton ismertették legújabb gyártmányfejlesztési eredményeiket a tervező és kivitelező szakemberekkel. Az alapos szakmai tájékoztatók azt célozzák, hogy meggyorsítsák a korszerű, új termékek hozzáértő, gyakorlati alkalmazását. Egyebek között bemutatták a békéscsabai gyár hollandi típusú Kilenc hónap eredménye 18,5 milliárd forint A Rába mérlege A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban — a most elkészült értékelés szerint — az év első háromnegyed évében több mint 18,5 milliárdos termelési értéket állítottak elő, ami egymilliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakának termelése volt. A létszám ugyanakkor hét százalékkal csökkent; a fejlődést új, termelékeny berendezések üzembe állítása, a számítógépes termelésirányítás bevezetése, s a munkaerő hatékonyabb: foglalkoztatása telte lehetővé. A vállalat konvertibilis elszámolású exportja 10,4 százalékkal nőtt a tavalyi, hasonló időszakbelihez képest. A korábbinál több futóművet szállítottak az Amerikai Egyesült Államokba, és újabb piacokat is meghódítottak ezzel a gyártmánnyal. A tehergépkocsigyárban már túlvannak az ezredik jármű összeszerelésén. Rövidesen nagyobb szállítmányt indítanak Kínába, ahová az idén még több száz új konstrukciójú Rába-kamiont szállítanak. (MTI) gély-, a hófogó, és a nyilassal ellátott szellőzőcserép. Évente 8 millió darabot gyártanak ezekből a cserepekből, s a továbbiakban felkészülnek újabb kiegészítő tetőelemek előállítására is. A tröszt hat üzemében megkezdődött az úgynevezett fokozott hőszigetelő képességű falazóelemek gyártása. Ezek már kielégítik a lakóházak új hőtechnikai szabványában előírt szigorú követelményeket. Évente mintegy 30 millió kisméretű téglának megfelelő felazóelemet állítanak elő. Porózus anyagból készítik ezeket az elemeket, amelyeknek térfogata öt hagyományos tégláénak felel meg, A barcsi mészhomoktéglagyár új terméke a perlitadalékkal könnyített hőszigetelő lap, amely a pince- és padlófódém szigetelésének korszerű anyaga. A neszmélyi téglagyárban a Rába típusú falazótégla újabb változatával kísérleteznek, hőszigetelő képességét javítják a téglaüregek irányának és térfogatának megváltoztatásával. A korábban kifejlesztett hőtakarékos termékfajtákkal együtt az idén több mint 200 millió darab kisméretű téglának megfelelő, fokozott hőszigetelésü termékeket állítanak elő a tröszt gyárai.