Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 233. szám 1987. október 3., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Folytatódik a 410 ágyas klinika építése A? egészségügyi miniszter látogatása Szegeden Nagy László felvétele Megbeszélés az orvostudományi egyetemen. (A kép jobb oldalán a második Medve László miniszter.) Tegnap, pénteken Medve László egészségügyi miniszter Szegedre látogatott, munkanapját a megyei pártbizottságon kezdte konzultációs megbeszéléssel, amelyen részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Székely Sándor, a Szeged városi pártbizottság első titkára. Szabó G. László, a megyei tanács és Miiller Jözsejné, a városi tanács elnökhelyettese. Szilárd János, a SZOTE rektora, valamint munkatársaik. A megbeszélést követően Medve László ellátogatott az MTA Szegedi Biológiai Központjába, ahol Alföldi Lajos főigazgató tájékoztatta az intézményben folyó munkáról. Ezt követően a miniszter találkozott és megbeszéléseket folytatott a SZOTE egyetemi tanácsának tagjaival, és a társadalmi szervezetek vezetőivel. Végezetül megtekintette az épülő 410 ágyas klinikát. A Szabó Sándor által vezetett konzultációs megbeszélésen elsőként Szilárd János ismertette, hogyan érintették az orvosegyetem működését az új gazdasági szabályozók. Szólt a területi elv megvalósítása során jelentkező gazdasági feszültségről, ami konkrétan azt jelenti, hogy a regionális gyógyítófeladatokat ellátó intézménynek kell magára vállalnia a költségeket, jóllehet több megye, esetleg az egész ország betegeit gyógyítja. Javasolta, hogy az intézmények közötti térítés rendszerét országosan ren-. dezni kellene úgy, hogy az elvégzett regionális gyógyítómunka arányában kapjanak anyagi támogatást. Mint mondotta, a SZOTE nem képes megbirkózni anyagilag e feladatokkal egyedül, s ez a kiadás nem hárítható át az állampolgárokra. Az egyetem rektora beszélt a SZOTE kidolgozott programjáról, amelyben rögzítették, mit végezhetnek el saját anyagi erejükből. A gondokat sorolva megemlítette még a devizaigényes finanszírozást. az egészségügyi szakdolgozók képzésének ügyét, a nővérszállás megoldatlanságát, és természetesen a 410 ágyas épülő klinika helyzetét. Felvetette a szegedi kórház ügyét, miszerint mielőbb szükség lenne arra, hogy ez a gyógyítóintézmény megyei feladatok ellátására is képes legyen. A fogorvosképzés bővítésével kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai bizottsági határozat megvalósítására, a fogorvostan-hallgatök létszámának növelésére Szegeden lenne a legjobb lehetőség. A konzultációs megbeszélésen megyénk és városunk párt- és állami vezetői hangsúlyozták, hogy nrúnt országosan, szűkebb hazánkban is, felül kell vizsgálni a tervidőszakra kitűzött célkitűzéseket, s ennek megfelelően kell a feladatokat újra rangsorolni. Először is, a megkezdett egészségügyi beruházásokat szükséges befejezni, s ahol erre lehetőség van, igénybe lehetne venni a lakossági támogatást. A feladatok között legfontosabbnak ítélték a megelőző, gyógyító, valamint szociálpolitikai munkát. Nagy igény mutatkozik arra, a szegedi kórház megyei feladatokat lásson el. Ehhez azonban igen nagy beruházásra lenne szükség, amelynek pillanatnyilag nincsenek meg az anyagi feltételei. És ha a kórházat nem bővítik, akkor nem veheti át a megyei gyógyítófunkciót. Az egészségügyi miniszter válaszában először azokról az egészségügyi területekről beszélt, amelyeken a belső tartalékok jobb kihasználásával lehetne még pénzeket „nyerni" a gyógyitómunka számára. Példának okáért meg kellene szüntetni a feleslegesen ismétlődő vizsgálatokat, az ambuláns rendelést iten is rendet kell teremteni. Sajnos, felborult a beutalási fegyelem és rend. E téren is változtatásra van szükség, mégpedig úgy, hogy a beteg csak valóban indokolt esetben kerüljön kórházi kivizsgálásra, s lehetőleg ne más megyébe, hanem a saját körzetébe tartozó egészségügyi intézménybe. Itt mondta el a miniszter, hogy a regionális területi feladatok ellátásában jelentkező gazdasági feszültségeket nincs mód országosan rendezni. A gazdaságosság lehetőségei között említette a kórházban eltöltendő idő mérséklését, és hangsúlyozta egy gyógyszerterápiás bizottság létrehozásának fontosságát. Mégpedig azért, mert a költséges gyógykezelés jelenlegi rendszerében meglevő összevisszaságot meg kell szüntetni. Egységes álláspont szükséges arra, hogy milyen betegségre milyen gyógyszer adható. A költségkímélő utak sorában beszélt még a gyors diagnosztikai kivizsgálóintézmények fontosságáról. Ezek nem rendelkeznének fekvőbeteg-háttérrel, ugyanakkor a diagnosztikai eszközöket, műszereket egy helyre lehetne csoportosítani, s ezáltal gazdaságosabban használni. A 410 ágyas épülő klinikával kapcsolatban — amely a szegedi közvéleményt most legjobban foglalkoztatja — elmondta, hogy az egyik legnagyobb beruházással készülő gyógyító intézmény továbbépítése anyagi akadályokba nem ütközhet. Folytatni kell, s a bírósági peren eldől, ki fizeti a sülylyedés okozta hatalmas pluszköltséget. A szegedi kórház bővítését azonban nem javasolta a miniszter, anyagi fedezet hiányában, mint ahogy a fogorvosképzés fejlesztésének anyagi akadályai vannak. Végezetül elismeréssel szólt megyénk és városunk szociálpolitikai törekvéseiről. Megyei javaslatként hangzottak el még a következők: egy úgynevezett egészségügyi tanács létrehozása lenne alkalmas a regionális kérdések, elsősorban anyagi problémák tisztázására; regionális műszerszerviz létrehozására volna szükség közös érdekeltségi alapon. E javaslatokkal a miniszter egyetértett. A konzultációs megbeszélés Szabó Sándor szavaival zárult, aki hangsúlyozta, hogy szűkebb hazánk egészségügyi problémáinak zömét a megye határain belül kell megoldani, hiszen a központi gazdálkodásból segítség nem várható. A döntések meghozatalát pedig gyorsítani kell. K. K. adóreform és kereskedelem Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár pénteken sajtótájékoztatón ismertette, hogy miként alakulnak a belkereskedelem feladatai az adóreform bevezetésével kapcsolatban. Elmondta, hogy 55 ezer állami és szövetkezeti üzletben mintegy 300 ezer árucikk átárazása vár az év végén s a jövő év első napjaiban a kereskedelem dolgozóira. A legfontosabb feladat, hogy ez idő alatt ne legyen fennakadás az áruellátásban, s elsősorban az alapvető cikkek beszerzése ne ütközzék nehézségekbe. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei felkészítik a vállalatvezetőket, oktatást szerveznek, hogy a leltározással, átárazással, az adóivek kitöltésével, a számlák kezelésével kapcsolatos teendőkkel időben megismerkedjenek a kereskedők. Az elképzelések szerint az iparcikküzletekben, áruházakban karácsony és szilveszter között, az élelmiszerüzletekben pedig január első három napján végzik el a szükséges munkákat. Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előterjesztést vitatott meg az új tagdíjrendszer bevezetéséről. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa hozott határozatot a 30 éve fennálló tagdíjrendszer egyszerűsítésére és korszerűsítésére. A személyi jövedelemadó bevezetésével lehetségessé, de szükségessé is válik a tagdíjfizetés új alapokra helyezése. Az Országgyűlés elfogadta a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy a kifizetett tagdíj ne képezze a jövedelem részét, igy az után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Az elnökség által megvitatott tervezet olyan tagdíjrendszer bevezetését javasolja, amely biztosítja, illetve fokozatosan bővíti a tagság részére eddig nyújtott juttatásokat; erősiti az alapszervezetek pénzügyi stabilitását; a szakszervezeti tagságnak nem jelent 'többletterhet; továbbra is fenntartja a mozgalom anyagi függetlenségét. Ezeknek a követelményeknek a tagdíjrendszer akkor tud megfelelni, ha a tagok főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló havi keresetük es az esetleges táppénz együttes összegének megközelítőleg egy százalékát fizetik tagdíjként. Az adómentesség csak úgy biztosítható, ha a tagdíjakat a bérszámfejtés során levonják a dolgozók keresetéből. Az elnökség úgy határozott, hogy a SZOT döntése előtt további konzultációt folytat a tagsággal a tagdíjrendszerről. A SZOT elnöksége a to vábbiakban javaslatot fogadott: el a magyar szakszer vezetek XXV. kongresszusa határozatának végrehajtására készített feladatterv kiegész ¡lésére, majd szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezeti üdültetessel kapcsolatos döntések, előkészületeiről. Az t988-asüdültetéssel kapcsolatban úgv döntött, hogy az első negyedévre a jelenlegi áron. adja ki a beutalókat. (MTI) Elnökök értekezlete 11 tanácsok szerepe, munkája Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke elöljáróban kiemelte: sikeres két esztendőt zártak a tanácsok, jelentős volt az előrelépés az elmaradott térségek fejlesztésében. A továbbiakban vázolta az 1988. évi területés településfejlesztési elképzeléseket, a lakossági szolgáltatások hatékonyabb működtetésének követelményeit. Rámutatott: rendkívül fontos, hogy a különböző települések közötti alapellátási különbségek tovább csökkenjenek. Ezzel összefüggésben hangoztatta: korszerűsíteni kell a tervezés folyamatát és a szakképzési rendszert azért, hogy az egyes térségekben és a különböző szakmakban megfelelő számú szakképzett ember álljon rendelkezésre. Maróthy László szólt a lakásellátás, a lakásberuházás jövő évi lehetőségeiről, valamint a tanácsi tervezömunka korszerűsítésének tennivalóiról. Foglalkozott a kormány munkaprogramjából a tanácsokra háruló feladatokkal is; ezzel kapcsolatban kifejtette: szigorú, racionális gazdálkodást, a helyi feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodó irányítást, a gazdasági önállóság lehetőségeivel jól sáfárkodó öntevékeny, vállalkozó kész magatartást várnak a tanácsi apparátustól. Békési László pénzügyiminiszter-heiyettes az idei pénzügyi folyamatok elemzése után az adó- és árreform tanácsi gazdálkodásra gyakorolt hatásáról adott átfogó képet. A felszólalók egyöntetűen támogatásukról biztosították a kormány munkaprogramját, kiemelve, hogy az állampolgárokkal a legtöbb vonatkozásban kapcsolatban álló államhatalmi, államigazgatási szerveknek, a tanácsoknak a társadalmi közös kiadások A főváros, a megyék cs a megyei jogú városok tanáesciníikei tartottak ertekezletet pénteken a Parlamentben. A Miniszter.anács Tanácsi Hivatala szervezte eszmecseren részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnöke. A tanácskozáson — amelyet Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett — a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseiről. az 1988. évi terv- és költségvetés tanácsi vonalkázása elemeiről szóltak a résztvevők. csökkenése miatt az eddigieknél is tobb feszültsegre kell számítaniuk. Ezért is kérték: hiteles információkkal. a kellő időben nyújtott tájékoztatókkal vegyék elejét annak, hogy az állampolgárok — az ismeretek hiányából fakadóan — a tanácsokat tegyék felelőssé a beszűkült .lehetőségek miatt. Természetesen nem a gyenge irányitás. a rossz gazdálkodás következményeinek viselése alól kérnek felmentést. Szóvá tették azt is: egyértelművé kell tenni, hogy a személyi jövedelemadó révén a tanácsokhoz kerülő összegek nem többletforrásként jelentkeznek, hanem más, megszűnő adók helyett szolgálnak bevételül Többen érveltek a/. Inlé/.mé nyí korszerűsítés Idaszetüsé ge mellett is, mondván: solt nelyen hasonló, esetleg azo nos feladatokat látnak el. Nem bizonyos az sem, hogy mindenütt a hasonló szervezeti felépítettség a garancia a hatékony működésre. Ismétlődő témaként felvetettek a felesleges jelentések készítésének, a töbo .szervezet azonos információszolgáltatási kötelezettségének hiábavalóságát. Egyetértésüket fejezték ki a kormány és a tanacsok közötti együttműködés javításával kapcsolat ban. Kovács Antal államtitkár, az Országi« Vízügyi Hivatal elnöke a népgazdasag stabilizációs időszakában várható vízgazdálkodási feladatokról adott tájékoztatást az értekezlet résztvevőinek. Elmondotta : a forráscsökkenesek érintik majd a tanácsi gazdálkodásban elhatározott fejieszteseket, s az ehhez kapcsolódó regionális célokat is. Elsősorban "azt kell megoldani — a prioritásoknak eleget téve —, hogy a kiemelt térségekben a fejlesztések megvalósuljanak. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke időszerű kormányzati intézkedésekről tájékoztatta a tanácsi vezetőket. Az értekezlet Horváth István zárszavavál ert veget. (MTI) Népművelők vándorgyűlése A gazdaság, ? kultúra és a reform összefüggései címmel pénteken megkezdődött Tatabányán a Magyar Népművelők Egyesületének VI országos vándorgyűlése. A kétnapos tanácskozáson több mint 600 közművelő dési szakember vesz részt. A vándorgyűlést Druck<jr Tibor, az MNK elnöke nyitotta meg. A lanacskozás bevezető előadását Fái Lénárd, az MSZMP Kozponti Bizottságának titkára tar totta