Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

Szerda, 11)87. október 21. 3 Rejtőzködve ? Gyütt-mönt lévén járu­lok a hivatalhoz, fogadjon polgárává a város. Az iro­dában nyilak és a fülkék­nél lehúzott, át nem látszó ablakok. Várok — nem sokat —, amikor nagy ro­bajjal felrántanak egy fa­függönyt. Az iratokat be­adom és lezuhan a nyílást záró szerkezet. Biztosan roppant titkos dolgok tör­ténülhetnek odabent, ami­nek se szem- se fültanúja nem lehet az állampolgár. Újabb robaj, egy finom nöi kéz kicsúsztatja a ré­sen a személyi igazolvá­nyom. Ilyen rejtőzködés után nem csoda, ha meg­nézzük nem hamis papí­rokat kaptunk-e vissza. * Lázam van, irány a ren­delő. A kartonozó előtt, ahogy lenni szokott, kí­gyózó sor. Fáj az ember­nek mindene. Végre az ab­lakhoz jutunk. A rés el­függönyözve. Egy kéz ki­nyúl, majd jön a hang: — Mikor született? Any­ja neve? Rendben. Men­jen az ötös ajtóhoz! Nem is reméltük, hogy az egészségügynek robo­tokra is futja. Vagy talán nem is az?! * Üzemi étkeztetés, volt időnk megismerni a front­vonalon" állókat. A szigo­rú urat, aki kegyetlenül bekasszírozza az ebédje­gyeket, és akinek szem­mel láthatóan jól esik, ha időnként megkérdezzük, hogy szolgál az egészsége. Az ebédosztó hölgyeknek sincs ellenére, ha csak úgy mellékesen megjegyezzük, miért vannak már megint a konyhában a szokásos­nál kevesebben. De eshet szó bármiről. A mosogató előtt csak akkora a rés, amin befér egy tálca. Nézzük a gépie­sen ki-kinyúló kezet. Vi­lámgyorsan söpri le'a ma­radékot a tányérokról. Az ujjak kiáztak a sok létől. Jó volna legalább kö­szönni neki. Ennyit mini­mum megérdemelnénk egymástól. És ha rajtunk múlna, legtöbbször premi­er planban találkoznánk egymással. Legalábbis a hivatalokban, intézmé­nyekben! B. E. Szegediek sikere A szegedi olajipari dolgo­zók klubjának rejtvényfej­tők a nyáron, a szegedi if­júsági napok idején vették fel a kapcsolatot a jugo­szláviai rejtvényfejtőkkel. Az elmúlt héten, pénteken a Drina-parti kisváros, Zvornik „Simon Rackovics" rejtvényklubjának meghívá­sára Jugoszláviába látoga­tott a szegedi rejtvényfejtök nyolctagú küldöttsége. Részt vettek az ottani nemzetközi rejtvényfejtő versenyen. A Gyócsy Gézával (a Fü­les munkatársával) megerő­sített szegedi ODK l-es csa­pat (Gyócsy, Házy, Lentu­lay) a legrövidebb fejtési idővel és egy hiba miatt a maximálisan elérhetötől 2 ponttal elmaradva, 112 pont­tal szerezte meg az elsősé­get. A zvorniki klub I. csa­pata végzett a második he­lyen 104 pontos eredmény­nyel, a szegedi ODK II. csa­pata az 5. helyen végzett. A találkozó zárónapján, vasárnap, az együttműködés további feladatairól hatá­roztak: a zvorniki rejtvény­fejtőket jövőre, július else­jén látják vendégül Szege­den. L. P. Mennyi lesz az adónk? A program roppant egy­szerű, úgyis mondhatnánk, hogy „nem nagy kunszt", de a célnak éppen megfelel. Az egyhavi bruttó jövede­lem begépelése után kiszá­mítja az éves és havi adót, természetesen figyelembe véve az alkalmazotti, vala­mint a gyermekek után (hat csemetéig) járó kedvezmé­nyeket. Továbbfejlesztése, gazdagítása vagy más típusú gépre való átirányítása a valamicskéi Basie-nyelven programozni tudók számára szinte gyerekjáték. A rö­vidke program láttán iga­zán érthetetlen, hogy van képe némely kis- és nagy­vállalkozónak ezért a szol­gáltatásért 5-10 vagy éppen 20-30 ezer forintot elkér­ni. S hogy a bruttósítás sem ördöngösség, arra a novem­Ez a kérdés foglal­koztat manapság min­denkit, ha a jövő évre gondol. A PC Mikrovi­lág loktóber 14. számá­nak programmellékleté­ben adókiszámító prog­ramot közöl Commodore 64-es személyi számí­tógépre. ber 11-én megjelenő PC Mikrovilág lesz a tanúbi­zonyság, ebben a számban ugyanis bruttósítóprogramot találhatnak majd az érdek­lődők. Az eljárás ennél a programnál is hasonlóan egyszerű lesz, az idei nettó bérek alapján megkapjuk: mennyire kell emelkednie a fizetésnek jövőre ahhoz, hogy a társadalombiztosítási járulék és az adó levonása után ugyanannyit lehessen hazavinni, mint az idén. Vállalatok és magánzók — ha addig kibírják — ingyen programmal bruttósíthat­nak! Aki a rideg anyagi valój ságtói a művészetekhez me­nekül, igényes összeállítást olvashat a lapban a számí­tógépes zenéről. Neves pop­sztárok — az idén jubiláló Omega, a KFT együttes tagjai, valamint Dés László mond véleményt a ' „beatze­néről", megtudhatjuk, mi­képp házimuzsikálhatunk házi számítógépünkön, s azt is, milyen az „olvasható tánc". Pénzforgó — OTP-módra Sok évig másról sem igen adtunk hírt, ha az OTP-ről volt szó, mint, hogy nő a bptétállomány. Nos, ez a sokéves folyamat az elmúlt időszakban megtört. Tavaly az év első nyolc hónapjá­ban még 406 millió forint betétnövekedést könyvelhet­tek el az OTP Csongrád Me­gyei Igazgatóságánál, az idén viszont — szeptember 15-ig — 71 millióval csök­kent a január 1-jei állapot­hoz képest a betétek össze­ge. Az okokról részben már szót ejtettünk lapunkban. Például arról, hogy so­kan — tartva a várható ár­emelkedésektől — előrehoz­ták vásárlásaikat, s jelentő­sen megélénkült az ingatlan­forgalom is. Perjési László, a megyei OTP-igazgatóság vezetője mindehhez még azt teszi hozzá, hogy a betétál­lomány csökkenésében köz­rejátszott a lakosság pénz­bevételének idei csökkenése, valamint az egyéb pénzel­helyezési formák (pl. köt­vénykibocsátások) elterjedtté válása is. Nyilván többféleképpen is lehet értékelni az utóbbi idő­ben fölgyorsult pénzmozgást. A jelenségnek vannak két­ségtelenül kedvezőtlen hatá­sai is, például a lakás- és ingatlanpiacon, ahol a meg­élénkült (és készpénzzel fi­zető) kereslet alaposan meg­emelte az árakat, ami sok vevőt egyelőre hátrányos helyzetbe hoz. Ráadásul az OTP szakembereinek elem­zése szerint a befektetési cé­lú ingatlanvásárlás — csak­úgy, mint egyéb ilyen célú vásárlás — nem föltétlenül jó befektetés. Annál is in­kább, mert sok olyan ter­mék is . feliratkozott" a be­fektetési célú vásárlások lis­tájára, amelyek ára esetleg éppen csökkenni fog. S a várható építőanyag-áremel­kedések ellenére is valószí­nű. hogy'a kiterjedtebb ked­vezmények, a nullaszázalé­kos adókulcs és a fizetőké-­pes kereslet függvényében a lakásárak sem mozdulnak el olyan mértékben, amelyek jó befektetéssé tennék az ilyen célú vásárlásokat. A megélénkült pénzmozgás értékelése természetesen bo­nyolult kérdés, hisz nem biz­tos például, hogy a gazda­ság egészére nézve hátrá­nyos, ha a jelentős likvid­pénzek összege csökken. Az már más kérdés, hogy a lik­viditás csökkenése akkor járhat gazdasági haszonnal, ha e pénzek legalább rész­ben működő tőkévé válhat­nak. A mai helyzetben az OTP is arra törekszik, hogy ked­vezőbb, és így vonzóbb pénz­elhelyezési és -befektetési lehetőségeket teremtsen, csökkentve ezáltal a likvidi­táson kívül az értelmetlen pénzmozgást is. Ráadásul né­hány félreértést is hasznos­nak tűnik eloszlatni a beté­tek kapcsán. Az elterjedt feltételezések szerint ugyan­is sokan azért veszik ki pén­züket, mert félnek attól, hogy a betétek kamatait jö­vőre megadóztatják, s tar­tanak a betétek titkosságá­nak feloldásától is. Nos, aki ezek miatt dönt úgy, hogy inkább otthon tartja a pén­zét, mindenképpen rosszul jár. Hiszen jövőre a pénz­intézetek 3 százalékos ka­matprémiumot fizetnek a várható áremelkedések kom­penzálásaként. Azaz, az egy­éves lekötésű betétekre az eddigi 6 helyett jövőre 9 százalék kamatot számolnak el. Igaz, ez a kamat immár adózni fog, de az adót egy­értelműen a pénzintézet fi­zeti be a költségvetésbe (ma­gyarán a kamatokat is „bruttósítják"), azaz az ügy­fél tisztán, bevételként Ír­hatja jóvá az egyéves lekö­tés esetén például a 9 szá­zalékot. Ahogyan Perjési László elmondotta, az OTP ugyan nem képes direkt módon be­Új „bélés // a régi csatornába A nossznyelvek szerint a tavaly elkészült újszegedi főgyűjtőnél toltak el vala­mit az épitök. De lehet, hogy mire ez az írás megje­lenik, valaki már kideríti: metró épül Üjszegeden. A hírek — a rémhírek leg­alábbis — meglehetős gyor­sasággal és változékonyság­gal terjednek . . . Nos, a Vedres utcában felhalrnryzott csövek láttán mi inkább megtudakoltuk a vízmüvek­nél: mire készülnek. Nem hibát korrigálnak, nem alagutat ásnak: szenny­vízcsatornát újítanak fel. Méghozzá különleges tech­nológiával. Ha ugyanis a szokásos módon, az úttest felbontásával, az elöregedett csatorna kivételével, s az új lefektetésével bajlódná­nak, az utca forgalmát el kellene terelni, lassabban és költségesebben haladnának, mint a budapesti Bonex építőipari közös vállalat technológiájával. Ennek lényege: üvegszál­erősítésű poliészter csövet húznak be a megbontatlanul hagyott régi vezetékbe — két-két, úgynevezett incUtó­akna' közötti szakaszon. Igaz ugyan, hogy a csatorna belső átmerője némileg szűkül így, de a műanyag cső olyan egyenletes felüle­tű, hogy a víz-szállitó képes­ség nem csökken. S csak hetven százalékába kerül, mint a hagyományos felújí­tás! A Bonex, mely nemcsak a hazai nagyvárosokban, ha­nem külföldön is vizsgázott már rendszerével, a jövő héten, október 28-án kezdi a műveletet. A vízmüveknél úgy számítják, hat hét alatt elkészülnek a Székely sor és a Herke utca közti csatorna „bélelésével". Szovjet vendég látogatása A testvérmegyei kapcsolatok jegyében tegnap Sze­gedre érkezett Alekszandr Varlamov, az Ukrán Kommu­nista Párt Odessza Területi Bizottsága nemzetközi osztá­lyának vezetője. Látogatása során a két párt közötti kap­csolatok fejlesztéséről folytat megbeszeléseket. Tegnap ta­lálkozott Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első tit­kárával, ma megbeszélést folytat Koncz Jánossal, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkárával, csü­törtökön meglátogatja a Mihályteleki Üj Élet Termelőszö­vetkezetet, majd tanácskozik Palotai Jenő alezredessel, az MHSZ Csongrád megyei titkárával Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (7.) Negyei böngésző Már évek óta példálózunk a beruházási ne­hézségekkel. Nincs pénz... nincs fejlesztés... — mondogatjuk. A statisztikai adatok nem éppen erről beszélnek. Igaz ugyan, hogy az állami és a szövetke­zeti szektor beruházásai mérséklődtek, még ha ösz­szegszerűségükben majdnem végig kimutatható is va­lamelyes számszerű egyensúlyi folyamat — igazán ko­moly fejlődés volt azonban a lakossági beruházások­ban, jóllehet, emezekhez viszonyítva nem ez jelenti a legfőbb téleleket. Szegényedő állam, gazdagodó lakosság 1975-ben az állami, a szövetkezeti szektor és a lakosság beruházásai együttesen 6 milliárd 882 millió forintot tettek ki a megyei Statisztikai év­könyv (1986) adatai sze­rint. Az arány az érdekes utólag: ebből ugyanis ak­kor még bőven 6 milliár­dot,„tett ki a szocialista gazdálkodó szervezetek be­ruházása és mindössze 8 52 milliót a lakosságé — vagyis durván hétszeres volt az előbbi részesedése. 1986-ban már megközelítő­en negyedét képviselték a lakossági beruházások a teljes megyei beruházási összegnek (2 milliárd 63 millió, illetve 8 millió 390 ezer forint). Ez a számviszony ma­gyarul azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben lényege­sen szegényedett az állam s lényegesen gazdagodott a lakosság. Az állami beruházások még ebben az időben is jó­részt szociális, szolgáltatási, oktatási, egészségügyi és kommunális célokat szol­gáltak, s a termelési célú beruházások arányai szeré­nyek maradtak. Körülbelül 4:1 volt az arány 1986-ban, ami 1975-ben hasonló szín­vonalon valósult meg. A termelésközpontú gondol­kodás tehát tíz év átlagá­ban sem érvényesült iga­zán. Az anyagi ágak száza­lékos képviselete mintegy harminc százalékkal csök­kent a beruházásokban — a nem anyagi ágaké pedig három százalékkal növeke­dett 1975-től 1986-ig. A kommunális beruházások rendeltetés szerinti összegei a szocialista szervek fel­használásában különösen érdekes képet mutatnak. Az egészségügyi beruházá­sok pénzügyi teljesítései 1975 és 1986 pillérei kö­zött a következők: 95 és fél millió — 491 millió. A szo­ciális beruházások 40 mil­lióról 217 millióra; a kul­turális beruházások 207 millióról 322 millióra emel­kedtek. A beruházási volumenű indexek százalékos csök­kenései között legfeltűnőbb az 1975—1980 közötti: 120 százalékról 90-re mutat a visszaesés a nehéziparban; 1984-re némi kiegyenlitő­dés figyelhető meg a szám­sorokon — onnan azután újra meredek az esés (121,6 százalékról 90,7 százalék!) ugyanebben az iparágban. A könnyűipar 1980 körül szenvedett legjobban a be­ruházási nehézségektől. 1975-höz képest 1980-ban alig több mint 50 százalék jutott számára; rá egy év­re megugrott, három év múltán újra lesüllyedt a beruházási részesedése, 1985—86-ra némi egyen­súlyra tett szert. Az élel­miszeripar viszont 1985— 86. között viselte el a leg­nagyobb beruházási vissza­esést (az 1985. évihez ké­pest tavaly mindössze 53 százalék volt a beruházási lehetősége megyénkben.) Tíz év alatt viszont megöt­szöröződött az egészségügyi és szociális, másfélszeresé­rere növekedett a kulturá­lis beruházások összege. A beruházások „visszafo­gásának" politikája tehát az elmúlt tíz évben első­sorban a termelőszférában érvényesült. Csoda-e, ha ezek után. kérdésessé vált a szociális, az egészségügyi és a kulturális szféra fej­lődése, sőt színvonalának biztonsága? folyásolni ügyfeleinek pénz­ügyi magatartását, de szol­gáltatásainak változtatásá­val igyekszik praktikusabb pénzviszonyokat kialakítani. Ezért is szeretnék eloszlatni a másik tévhitet: a betétek titkossága nem szűnik meg. (Nincs is rá ok, hiszen a kamatok adóját a pénzinté­zet fizeti!) Igaz viszont, hogy az ügyfél írásbeli ké­résére hajlandóak informá­ciót adni betétjéről az adó­hivatal számára, ami viszont ismét csak az ügyfél érde­két szolgálja, ha vagyonbe­vallási kíván tenni. (így ugyanis a betét már meg­levő vagyonként szerepel, aminek későbbi felhasználá-. sa majd nem kelthet „gya­nút" az adóellenőrökben.) Emellett az OTP is kere­si a lehetőséget, hogy jobb befektetési lehetőségeket nyújtson. Erre ad lehetősé­get például a november 2­töl megvásárolható takarék­pénztári kötvény, amely adó­mentesen 12 százalékos ka­matos kamatot biztosít a be­fektetőnek, hétéves lejárat­ra. PVagyis a 10 ezer fo­rint kötvényben, — ameny­nyiben a kamatokat is bent hagyja valaki — hét év múltán 22 ezer 100 forintos visszafizetést garantál.) Ezt a kedvező lehetőséget azzal is vonzóbbá teszik, hogy bu­dapesti öröklakásokat is ki­sorsolnak a befektetők kö­zött. Természetesen az OTP, mint pénzintézet nemcsak befektetési lehetőségekkel, hanem szolgáltatásainak fej­lesztésével is vonzóbbá te­heti önmagát. Erre már jól bevált az átutalási betét­számla, s bővülőben van ennek korszerűbb, bérát­, utalással kombinált formá­ja is. (Azaz: az ügyfél ele­ve úgy rendelkezhet, hogy munkahelye bizonyos ösz­szeget havonta fizetéséből utaljon át számlájára.) Ar­ra is lehetőség van, hogy a számlatulajdonosok taka­rékcsekkel rendelkezzenek, amellyel 500 és 20 ezer fo­rint közötti összegeket fizet­hetnek ki számlájukról. Legalábbis azokban az üzle­tekben (pl. Nagyáruház, Centrum, a Vidia vagy a Komplett boltjai stb.), ame­lyekkel az OTP-nek szerző­dése van. Arra is mód nyí­lik a takarékcsekk-tulajdo­nosoknak, hogy bárhol az országban (pl. külföldről visszatérve) készpénzt ve­gyenek föl csekk ellenében. Sajnos, ez a korszerű, kész­pénzkímélő fizetési mód egyelőre nehezen terjed, jó­részt a megszokotthoz való vállalati ragaszkodás miatt. Pedig milyen jó is lenne, ha benzinkutaknál, szervizek­ben és még sok helyen ter­mészetessé válna, hogy csekket elfogadnak. Hisz nem kellene jelentősebb összeggel útnak indulni, biztos, ami biztos alapon. Reméljük, ez a fizetési mód azért terjedni fog. An­nál is inkább, mert az eset­leges fedezetlen csekkekért is az OTP vállalja a kocká­zatot. Nemzetközi kongresszus A Magyar Pszichiátriai Társaság és a SZOTE Ideg­és Elmeklinika szervezésé­ben'nemzetközi ideg- és el­megyógyszertani kongresz­szus kezdődik holnap, csü­törtökön az MTA szegedi bi­zottságának székházában. A kétnapos tanácskozáson a résztvevők a pszichiátriai betegségek legújabb gyógy­szerterápiás eredményeiről számolnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents