Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

77. évfolyam, 247. szám 1987. október 20., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGLD VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG Ál, EGYESÜLJETEK ! Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Hajózás, fuvarozás a Tiszán Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoport­ja tegnap, hétfőn kihelyezett ülést tartott Csongrádon. A tanácskozáson többek között részt vet és felszólalt Ónozó György közlekedési miniszterhelyettes. Magyar Gábor, a MfcM miniszterhelyettese, Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes, Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, Jakab György, a Mahart műszaki igazgató­ja, valamint Papdi József, a megyei tanács elnöke. Takács Imréné, a megyei képviselőcsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Petrik István, a megyei tanács elnöké­nek általános helyettese és Simády Béla, az Ativízig igaz­gatója tartott előadást a Tisza komplex hasznosításáról. « Közkedvelt folyónk szabá­lyozása már a múlt század közepén megkezdődött. A rendezés során megváltozott a Tisza útja, a Körös-torok­tól a határig az eredetileg 146 kilométer hosszú folyó 94 kilométerre rövidült. Er ­nek ellenére vizingadozása rendkívül szélsőséges ma­radt. A változó vízállás a Tisza kihasználását nagy­mértékben nehezíti, csak csatornázásával, illetve a csongrádi vízlépcső megépí­tésével lehetne kedvezőtlen természetén változtatni. A vízlépcső megépítése az ötö­dik ötéves tervidőszakban került szóba, s akkor a be­ruházásra 2,2 milliárd forin­tot irányoztak elő, de a gaz­dasági nehézségek miatt né­hány felvonulási alaplétesít­mény elkészülte után leállt az építkezés. így valószínű, hogy csak az ezredfordulón kezdenek hozzá a nagysza­bású vállalkozáshoz. Egyéb­ként jugoszláv területen el­készült a törökbecsei vízlép­cső, amelynek duzzasztása Csongrádig hat vissza. Ez az építmény előnyösen módo­sítja a vízjárást, számotte­vően nem rontja az. árvizei; lefolyásának feltételeit. A csongrádi vízlépcső azért is hiányz.ik, mert megléte ga­rantálná a Tiszán való za­vartalan hajózási árufuva­rozást. Már évszázadokkal ezelőtt is nagy sz.erepet ját­szott az Alföld kereskedel­mében a tiszai hajózás. Kis­hajók, tutajok, dereglyéi: szállították a faanyagot, ga­bonát, gyümölcsöt. A hajó­zásnak köszönheti Szeged, hogy a magyarországi sóke­reskedelem, a dél-alföldi ga­bonakereskedelem és do­hányszállítás központja lett a líi. században.' 1833-ban indult Szegedről az első gőz­hajó, ami a vlzikereskede­lem első nagy lépéseit jelen­tette. A felszabadulás eiótt évente átlagosan 150 ezer tonna árut ho/.tak-vittek a Csongrád megyei szakaszon, a fuvarozás aránya napja­inkra jelentősen csökkent Jelenleg a tiszai szállítóba« jópark a nagymarosi építke­zésen vesz részt, ám a Ma­hart készen áll arra. hogy a helyi igényeknek megfelelő­en fejlessze a kereskedelmi flottát. A szakemberek véle­ménye szerint a vízi szállí­tás fellendülése elképzelhe­tetlen a helyi kezdeménye­zés nélkül. A tanácskozáson kiderült, hogy Szeged és a Vajdaság között hamarabb indul meg a kereskedelmi hajóforgalom, mint a megye többi települése között. E téma napirendi vitáid­ban Eke Károly javasolta, a vízi idegenforgalom lehe­tőségeinek jobb kihasználá­sát, valamint azt indítvá­nyozta, hogy a Tisza men­ti megyék országgyűlési képviselői közös programot dolgozzanak ki a folyó hasz­nosítására. élővilágának vé­delmére, és ne kerüljön le a napirendről a csongrádi víz­lépcső ügye. Ugyanis arra erőművet lehet építeni, és olcsóbban termelné az ára­mot, mint Paks. Felhívta a figyelmet az Európaben egyedülálló Tisza-parti ál­latállomány védelmének fontosságára. Mag Pál az­iránt érdeklődött, a folyón történő fuvarozást a part menti körülményes átrako­dás mennyire drágítja. Ta­kács Imréné javasolta, a ré­tahajópark bővítését és a ví­zi turizmus feltételeinek megteremtését. Szabó Sán­dor felszólalásában képet adott azokról az erőfeszíté­sekről, amelyekkel csökkor­tették az elmúlt évtizedek­ben a bel- és árvizek veszé­lyének lehetőségét. Rámu­tatott arra, jó lenne, ha a jelenlegi 6 százalék helyett a szántóföldek 25 százalékút tudnák öntözni. Felvetett? a Tiszát nemzetközi hajóú'.tá kellene nyilvánítani, s ez elősegítené a jobb kihasz­nálást, a folyóval való na­gyobb törődést, az idegen­forgalom fellendítését. Jura• tovics Aladár elmondta, a hatvanas években kísérletet lettek az olaj vizi úton tör­ténő szállítására, de a vál­lalkuzás meghiúsult, hol a tűi magas, hol a túl ala­csony vízállás miatt. A csongrádi vízlépcső megépí­téséig sem szabad ölbe tett kézzel ülni, a kis lépések taktikájával kell megkeres­ni és megtalálni a fejlesztés útját. Rámutatott arra, a termálvízzel nem gazdál­kodnak, hanem garázdál­kodnak a megyében, a hévíz 75 százaléka elvész a Tiszá­ban, csak a visszasajtolássat lehetne takarékoskodni. Tóth Lás'zló képviselőtársá­hoz hasonlóan a termálv'zek sorsával foglalkozott, a ta­karékosság műszaki előfel­tétele hiányzik. Cselótei László, az Or­szággyűlés mezőgazdasági bizottságának ^elnöke el­mondta, a Tisza hasznosita­sával úgy kell foglalkozni napjainkban, hogy számo,­janak a későbbi vízlépcsővel a szakemberek. Az ezredfor­dulóra elcsúsztatott beruhá­zás ne akadályozza a jelen­legi munkákat. Reményét fejezte ki, a vízlépcső elké­szülte után megépül majd az a Duna—Tisza-csatorna, amelyet már a római telepe­sek is szorgalmaztak. Ez pénzhiány miatt egyelőre eddig két évezredet késelt. Szót kért még Arvai József (OKTH), Szabadkai Imre, Csongrád város pártbizott­ságának titkára is. A fe've­tésekre Petrik István és Si­mády Béla válaszolt. A nagy fontosságú témát jövőre a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is napirendre tűzi. A tanácskozás után a kép­viselők és az országos főha­tóságok vezetői hajóval megtekintették a Tisza sza bályozásra váró területeit. II. M. Berecz Frigyes Genfbe ulazott Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyetlese Ri­chárd Butlernek, a Nemzet­közi Távközlési Unió (ITU) főtitkárának a meghívására hétfőn Genfbe utazott, ahol részt vesz a Telecom '87 hír­adástechnikai világkiállítás megnyitásán. A kormány elnökhelyette­sének elutazásakor a Feri­hegyi repülőtéren jelen Volt Paul Wípfti, Svájc buda­pesti nagykövete. (MTI) Bérbruttósítás az építőiparban Azelőz.etes felmérések sze­rint jó évet zár az idén nz építőipar. Az idei terv vár­ható teljesítésén túl a jövő évi feladatokról is szó esett tegnap az építők szakszerve­zetének elnökségi ülésén. Megfelelően elő kell készíte­ni a jövő évi béi-bruttósi­tást: úgy, hogy a nettó ke­resetek ne csökkenjenek. Ez igen összetett feladat az épí­tőiparban, hiszen nagyon so­kan dolgoznak teljesítmény­bérben. Módosítani kell a kollektív szerződéseket is, hiszen a bérbruttósitás új bérezési formák leire hozását is maga után vonja. Ami a szociális ellátást illeti, a szakszervezet álláspontja szerint lehetőleg növelni kell a támogatásokat, de min­denképpen szinten kell tar­tani. Az építők szakszervezeté­nek ülésén az ágazat szer­kezetátalakítási tennivalói­ról is ezó esett. Hullámvölgyben a Szegedi Állami Gazdaság A legfontosabb bevételi forrásaik a szőlő és a hal, s kisebb súllyal a sz.arvas­murha- és a sertéstartás, így az egyik legfontosabb alappillér rendült meg. A több mint ötszáz hektárnyi területről a tavalyi 4 ezer 200 tonnával szemben az idén 200 tonna szőlőt tudtuk csak összeböngészni. Ennyi­vel még a feldolgozó gép­sort sem érdemes beindíta­ni. Az ötezer tonnás feldol­gozókapacitás azért nem maradt teljesen kihaszná­latlan. Az Agker Kft. ezer tonna szovjet és bolgár sző­lőt szállított ide. A minő­ségre nem lehet panasz, az ára hasonló a belföldihez, talán a fuvar miatt valami­vel többe kerül. Ebben az ötéves tervben 170 hektár saját és 60 hek­tár — az Öttömösi Magyar László Tsz-szel — közös sző­lő telepítését határozták el. Ebből a tavasszal 60 hektár elkészült, s jövőre 45 hek­tárral folytatják. Azután csak akkor tartható az ütem, A gazdaság irodájá­nak folyosóján az ok­levelek sorában egé­szen frisset is találha­tunk. A dátum idei, az 1986-os eredményeket Dicsérő Oklevélben is­merte el a minisztéri­um. Jövőre aligha akaszthatnak hasonlót melléje, s ezt már ak­kor is tudták, amikor a gratulációkat fogad­ták. S mindennek egyetlen oka van, a té­li fagy, az elmaradt szőlőtermés. ha jövőre elviselhető ter­mést hoz a szőlő. Sajnos, a selejtezés is számottevő, a hatvanas években telepitett, többször felújitott ültetvényt a téli fagy után mar nem lehetett gazdaságosan hely­reállítani. A 28 milliós árbevétel­kiesés csaknem teljes egé­szében a nyereség rovásara megy. Hisz, a szüreten ki­A kétszázezredik MZ Hétfőn átadták a kétszázezredik, Magyarországra szál­lított, NDK-gyártmányú MZ motorkerékpárt, az impor­táló Pannónia Csepel Külkereskedelmi Vállalatnak. Az eb­ből az alkalomból tartott ünnepségen a szállító Transport­maschinen export-import cég és a Pannónia képviselői el­mondták: a 60-as évek óta kapható a magyar piacon az MZ motor. A kereslet igazán akkor nőtt meg. amikor kö­rülbei tíz éve végleg felhagytak a Csepel-motorok gyár­tásával hazánkban. A NDK-beli gyártó azóta többször is korszerűsítette típusait, a legújabb motorokat már elekt­romos gyújtással, tárcsafékkel és halogénlámpakkal sze­relték fel Cérna, szövetekhez Befejezéséhez közeledik, a Szegedi Textilmüvek új üzemrészének — cérnázó — felszerelése. A 12 , darab csehszlovák gépsor utolsó berendezését szerelik, mely­lyel a gyár eddigieknél ér­tékesebb és keresettebb ter­méket tud előállítani. vül minden munkát el kel­lett végezni, sőt, a kötözés, zöldvaloSatás még tobb fi­gyelmet és időt kívánt. A földközelben kihajtott nö­vényt károsította volna a gyomirtó, így a költségesebb régi módszerre, a kapalásra szorultak. A második félévben fize­tési gondok jelentkeztek, s ez szigorú takarékossági in­tézkedésekhez, a vásárlások visszafogásához vezetett. Az eddigi gyakorlattól eltérően a halastavon nyári lehalá­szást is tartottak, hogy a halból minél előbb pénzt láthassanak. Az idei bérfejlesztésük négyszázalékos, s ennél több­re nem számíthatnak, hisz. a többi kifizetés a nyere­ségtől függő. Az. elhasználó­dott gépeik cseréje is • e kényszerű okok miatt las­sul lc. A szarvasmarhatelep re­konstrukciója igen nagy ter­hekkel jár. Az. elavult tar­tástechnológiával, leromlott épületekben nem számíthat­tak gazdaságos termelésre. Az 1985-ben érvényes ára­kon 28 millióra jött ki a tervezett beruházás összege. Ügy döntöttek, belevágnak, férőhelyet korszerűsítenek és bővítenek, fejöházat építe­nek. A tervezés a világban­ki hitelpályázat, s tobb mas közbejött akadaly miatt sok idő telt el, most ügy nez ki, a duplájába fog kerül­ni. A december végi at­adásnak meg így Is akadá­lya van, a szállító Agrotek sem tudja megmondani, mi­korra érkeznek be a szük­séges speciális berendezé­sek. Azért akad olyan terület is. ahol kevesebb a gond. Október elején kezdték meg az 1880 hektáros halastó­rendszeren az őszi lehalá­szást. A becslések szerint közel 1 ezer 500 tonna az értékesíthető szaporulat. A példátlan nehéz esz­tendő remélhetően nem okoz tartós visszaesést az utóbbi időben számottevően javuló eredményekhez szokott gaz­daságban. Az élet megy a megszokott kerékvágásban. A hagyományos nyugdíjas­találkozót e hónapban tart­ják, ahol a rászorulók meg­kapják a rendkívüli segélyt, a vacsora mellett elbeszél­gethetnek a szebb es rosz­szabb időkről A fiatalok a december közepén megtar­tandó ifjúsági parlamentre készülnek V. Hz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents