Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

Péntek, 1987. október 16, § Boszorkánytörténetek Polner Zoltán gyűjtésében megyei könyvtári füzetek st>- tud. Beszélnek ezek a tápai, rozatban látott napvilágot: baiksi vagy éppen pitvarosi em berron tá.sdk hi Lakodalmas, szüreti és imás népszokások után hasonlóan érdefkes, ám a szegedi táj historikus világában mélyen gyökerező téma adott keretet, tartalmat, még a szabadtéri játékokon, a szakszervezeti néptáncfesztivál gálaműsoraihoz. Ez a téima, a boszorkányság, bűbá- Jegykendő a forgószélben, öregeik a boszorkányok megjosság, elvarázsolás éppoly Ugyanannak a hangyaseor- büntetéséről, s kivált szereikomik. vándora különböző galmu bányafejtésnek ered- mi varázslásaikról, melyeket országok, tájak népéleténék, menye, mely jó ncgyodszá- Polner OTíi.nt nem egy népszokás: zada ültette le először Pol- körében tárgyal, mert ámbátor a természetfölötti mert egy Maros menti kis- szen a boszorkányok — hatalmakkal cimboráló em- község szegényeinek asztala- mint a szabadtéri elöadásober, valóságos vagy képzelt hoz. hogy legdrágább' vagyo- Ikon is látható volt — nem a alakja különleges hatást nukat, babonáikat, hiedel- szerelmesek érdekében fáravált ki, szent rémületet vagy meiket, imádságaikat, táltos- doznak. ellenkezőleg. 11a vaáhitatot, semmiképpen sem meséiket kérje kölcsönbe a laki olyan tárgyhoz, vagy Ihagy közömbösen. Kivált költészet, de egyáltalán az anyaghoz jut — így a néphit nem a zárt közösségekben írásos rögzítés örukkévalósá- —, mely másakkal testi kapélaknél. ahol a hiedelmek- gának. Ezekből a kincsekből csolatot tart, hatalmat nyer nek valóságos melegágyát számtalan verse sarjadt már, veti meg a természet. ugyanakkor arra sem rest, Jobbára ilyen közösségek- hogy magát a nyersanyagot varázserő eldöntheti az em-ben kapcsolta be mag ne KP ^ozza, dokumentálja, ha- bersnreát, meghatározhatja ° gyatékozza — vallalva a további elete alakulasat. A fonjat újfent Polner Zoltán, népélet e kiveszőfélben lévő látxnyomfetszedés hiedelme Ö írta már a nyáron, a nép- leleteinek átmentését az utó- például egészen táncfesztivál gáláin látott korra. Negyvenöt helység szertartással fölötte. A vérrel, hajszállal, fölvett lábnyommal szerzett különleges párosul — a program verseit is — abból 101 adatközlője szólal itt kemencébe falazott lábnyom a „napfénykatedrálisból" szá- meg most. s mesél a boszorlazva, amit a népi kültúrá- ikányról, ki embert ból épít immár több évtize- átakikal, szemveréssel, des megszállottsággal. Most lel, ruhával, akár elásott itt a Boszorkányok, varázs- dögtetömmel, egyéb tárgyaklatok táncjáték párja. Ponto- kai. vagy éppen rontást gyósabban szólva, amolyan do- gyít imádsággal, babbal, fükumentumteknője a Csöng- „késsel, tojással. De ol is adván ^""melyet rad megyei boszorkánytörté- ... , . .. auvanyai, meiyei netek. Péter László szerkesz- asereIa a h'.vereket. sot em- kedvcsmálónak fontos tésében, az eddigi Polner- berek mellére ül éjjelente, gyűjtésekhez hasonlóan a állat alakokban ijesztgetni is motívumával nem nehéz a ront balladai Kőműves Kelemenétel- né szomorú sorsára ismerni. Számtalan más boszorkányságról böngészhet még az érdeklődő, aki kezébe veszi a Somogyi Könyvtár kitovábbi Zoltán illusztrációi díszítenek. N.L Pintér József kamarakiállítása A Szegedi Rendőrkapitányság nemrég átadott épületében Pintér József kamarakiállítását rendezték meg. Tavalyelőtti makói anyagának alaposan szűkített változatát mutatja most be, inkább ízelítőt adva utóbbi évei festői munkálkodásának eredményeiből, mintsem teljes keresztmetszetet. Mindenesetre ez a válogatás is jól dokumentálja Pintér harsány, dekoratív színhatásokra épülő, jáSzegcd kitűnő adottságú kiállítóteremmel gazdagodott, adott a remek tetővilágítás, a tágas tér, műalkotások után áhítozó falak, a „szakszerű őrzés", és az sem lebecsülendő, hogy akarvaakaratlanul naponta néhány száz látogató biztosan szemügyre veszi a képeket. Képeinek színvilága cseppet sem behízelgő, ellenkezőleg, kínos pedantéria, kristálytiszta áttetszőség jellemzi azokat. Kékek, hűvös zöldek, hideg sárgák uralják kompozícióit, mégis hol a neonfényü derengés, hol fjedig a mediterránum melegítő fényáradata szelídíti meg képeit. Persze van még más is, ami barátságossá teszi munkáit. Egyre nyíltabban vállalja föl Pintér a naiv művészet spontaneitálékosságra, misztikumra férájú, önmagát vallató ön- sával, játékos bumfordiságáapelláló festői habitusát. Ez arcképeivel kezdődött. Sajá- val való rokonszenvét, kena szemléleti következetesség tos, leíró, elemző képépil- dözetlenül hagyja érvényea legmarkánsabb jellemzője kezés jellemzi, a tárgyilagos sülni munkáin a harsány immár évek óta tartó fes- előadásmód, ugyanakkor festői túlzásokat, a játékos tői megújulásának. Ez ázát- mindezek merevségét szűr- képépítés kiérleletlenségeit. alakulás az Eizenstein kom- realisztikus motivumtársitá- Festői munkálkodásának ez pozícióval, az Ütközéssel — sok, látomásos álomszerúség amely a kiállításon is sze- oldja, játékosság, s a színek repel — és különös atmusz- nyers ütköztetése. A szovjet kultúra napjain Hangversenyek Szegeden A szovjet művészeti élet certjén Vlagyimir Ponykin sok kiválósága az idei, egy szovjet karmester vezényel hónapossá bővült eseménysorozatban nemcsak BudaC sajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfanláziája melpesten látható és hallható, lett Alfréd Snitke — a szovA világhírű Mojszejevegyüttesen kívül (a hónap végén vendégszerepelnek majd a színházban) Szegejet zeneszerzés progresszív irányzatának egyik vezetője — zongoraversenyét halljuk majd, amelyet 1960-ban den is több zeneművész lép komponált. Körmendy Klára fel. Hétfőn, október 19-én, lesz az est vendégművésze, a Filharmónia ,,B'' kamara- aki a Filharmónia szólistábérlcti hangversenyén a Ti- jaként sikerrel propagálja sza Szállóban versenygyőz- századunk zenéjét. Sosztakotes énekeseket és hangsze- vics 1937-ben írt ötödik res szólistákat hallgatha- szimfóniája szerepel még tunk: Makszim Fedotov he- ennek az estnek (Szimfonigedűmüvészt, aki eddig négy kus bérlet, nagyszínház) a versenyen is dijat nyert (a műsorán. genovai Paganini-, a Viotti- A harmadik koncert, ameversenyen, a tokiói zenei ós lyet a szovjet kultúra hóa nyolcadik Csajkovszkij- napjában, szovjet előadóversenyen); Alekszandr Ar~ művészekkel rendeznek, a dekov zongoraművész, V'Jotti-versen y Kirill Rogyin ,,C" kamarabérleti sorozatdíjnyertese; ban 27-én lesz, a Tiszában, gordonkamű- A világhírű Borogyin vovész Belgrádban és a Csaj- nósnégyes a névadó szerzó kovszkij-versenyen nyert; Natalia Trull ugyancsák e II. vonósnégyese mellett Sosztakovics VIII., a habokét fórumon volt dijnyer- rú befejezésének 15. évfortes; Szigita Trimakajte dulójára nagy műgonddal (szoprán) viszont a Maria irt vonósnégyesét adja elő. Callas-versenyen, míg Grigorij Gricjuk (basszus) a Csajkovszkij-versenyen. A kamaramuzsika kedvelőinek kitüntetett érdeklődésére számot tartó koncej-len A Szegedi Szimfonikus Schubert a-moll vonósnéZenekar október 26-ai kon- gyese is felhangzik. a több szálon érvényesülő megújulási készsége persze korántsem eredményez egyenletes színvonalú munkákat, ám a legfőbb eredmény máris szembetűnő, s megmutatkozik a csöppnyi kamaralárlaton is: jóízű, oldott játékosság uralkodott el munkáin, bátran vállalkozik újabb és újabb festői kalandokra. Tóth Attila Hárfaegyíítles A Savaria Oszi Fesztivál zenei rendezvénysorozatának egyiiik kiemelkedő eseményeként New York-i háríaegyüttes adott koncertet a napokban Szombathelyen, a Bartók Béla teremben. Az együttest húsz évvel ezelőtt Aristid Würzlor háríaművész alapította, aki Budapesten, a Zeneakadémián tanult, szerzett diplomát. A szombathelyi hangversenyükön Bach-, Vivaldi-, Albeniz-. Bartók-, és de Fallaműveket szólaltattak meg. Előtűnő gótika Jelentős művészettörténeti fölfedezés A barokk ablak mellett a gótikus nyílás láthatóvá válnak a gótikus bolthajtások. A nagy újdonság szemmel láthatóan izgalomban tartja Lukács Zsuzsát. Az OMF szegedi kirendeltségének dolgozóit — kiknek munkájával nagyon elégedett —, az érdeklődő kollégákat és az újságírót is szóval tartja. A pillanatnyi szünetekben kérdezhetek. — Hazánkban von másik ilyen jellegű kolostor? — Vasváron található még egy, azt most kutatják. Ott is a barokk rejti el a középkori épületet. Az obszerváns ferencesek 1444-ben — a szegedi béke évében — jöttek Szegedre. Először a mariánusok közelit kívánták őket elhelyezni, de ez vitákat szült, végül a mai kolostor helyén telepedtek le. Itt való szinűleg romos, tehát szállásra nem megfelelő épületet találtak, a közelben lehetett a Szent Péter templom is. A kolostor fölépítését az bizonyítja, hogy egy 1459aól származó oklevél szerint Mátyás király szerdai napokon a kolostor elótt vásárt engedélyez. Ezután kezdődött a templom építése, mely 1503-ban fejeződött be. A Azt minden szegedi tudja, — Igen, Ozorán egy szinhogy a város legértékesebb tén ferences kolostorban. műemléke az alsóvárosi ró- ..... . .. í , „,, „ .,.,., . , __ _ — Minta tudja, hogy a mai katolikus templom. De azt már kevesen tudják barokk külső gótikus falakat torony kütső síkja teglaval hogy a mellette húzódó épü- takar?' van kirakva, de belül faralet az eevkori kolostor — S°lt köveket talált Lukács mely bárokk oda.ít mutat- ~ »J'SÜk a temT ^ * munkacsoportja, ia a Mátvás tér felé — Szc- amikor elkezdtük a temp- Ezek a kiivek .sugfl)iu,k azt g^ cSik tegrog bb épütoS* lom kuta5sat' mar sejtetJ legelőször, hogy valahol a Uven öreg lárgvak - h n- tem ezt' de b'™"yosat csak gélikus múltban kell kerex°ret Urgyd " két r^pja mertem állítani. gélnii ha az épületegyüttes — Tehát volt egy hipoté- történetét tovább kivánjuk zise, amit kitartó munkával bővíteni. • , . ..„ igazolni tudott? ~ Hogyan maradhattak — Ez egy 1713-ban kcszult meg az eredeti gótikus elealaprajz — mutatja a fény- — Ha nagyon tudományo- mek? másolt papirost Lukács sak akarunk lenni, akkor Zsuzsa művészettörténész, így is fogalmazhatunk. I)c az. Országos Műemlékvédői- nagy szerencse is kellett, nénk — nem okoznak már meglepetést. És mégis ... — 1645-ből, tehát a hódoltság idejéből föntmaradf sokáig ismeretlen volt. A városi tanács kezeléséugyan a kolostor íölújílására, de a bővítési, az épület ben levő épület falairól sok kitoldását megtiltja. Így a az o «^ , . ü . , T. ' egy oklevél, melyben egy m, Felugveloseg munkatorsa, tuszen az arulkodo alaprajz ^ • u, t a<t Nezze, ezen nem datszik a barokk átépítés, amely tudomásunk szerint a XVIII. c-™7ud 'ÜÍÜSÍÍÍÜ.ÍE helyen * leverték" a vakolatot korabeli „kivitelezők" csak ' "' A téglák vallanak arról, hol a meglevő falakat építették lehetlek a gótikus építmény be, erősítettek meg Az ok nyílásai. Néhányat már ki- levéd barátinkról szól, te bontottak, a kicsi ablakok hát egyértelműen erről a kívülről még alig látszanak, kolostorról beszél, dom az egykori kolostor inkább csak a nyilas kifője- _ „p,(t,. wt kutatóárkokkal szabdalt épü- zés illik rájuk. A kutatás ^ ^ köztínség P(é letében —, nekem itt most egyelőre a nyugati szarnyra Mr(i. ^ ^ lpMpl, mit kellene látnom? Senki, még a szakmabeliek sem hitték el nekem, hogy ez az alaprajz valójában a középkori állapqlot rögzíti. — Bocsásson meg — mon— Munkám során még soha ilyen megbízható alaprajzzal nem találkoztam. Pontosan jelzi a barokkénál vékonyabb alapozást és falakat. Itt például a fachwerk-szerkezetet ábrázolja a rajz. — Német házak falán lál1)1 usus Imre korlátozódik. A mai bejáró «« * Metet? mellett a tégla egy korábbi, — A templom és a kolos boltíves kaput sejtet, de mert tor történetileg és építev a barokk átépítés során az szetileg is kozos egység A eredeti anyagot is fölhasz- templomot tehát úgy kellene nálták, a teljes kép még bemutatni, hogy a látogatók nem rajzolódik ki Ehhez ide is átjöhessenek, kutatóárkot kell ásni, vala- A város értékes kincse hol a mélyben lelhetők meg v<jlt ^jg ts a kolostor, ez a támpontok. A fa km köke- a gyonyorő barokk épület, retes nyílások is kikövetkez- A falak eddig ^ mély tarható ilyen szerkezet: köböl, telhetők, a kőben vasrács tajmakat hordoztak, de illetve léniából és aerendá- volt- erre fls vannak bia(>- most már nekünk is átadtok illetve teglaboi es gerenda llyju.kok Az ál]vany<)n dol- valamit c ga7.dagságból. boí alt. gozók — kétszintes épületről — Ez Magyarországon is van szó — munkája nyomán használatos építészeti eljárás volt, s ilyennel válasz^ ^ , , tották el a szerzetesek cel- 1 Iáit. — Mióta ismert ez az alaprajz? — Az OMF elődjének 1923ban adták át a ferencesek, mert ekkor kezdődtek a templom múltjának fölkutatására az ásatások. Ezután azonban hosszabb időre eltűnt a szakemberek szeme elől, és csak a közelmúltban jutottam hozzá. — Ilyen cellasort talá.líak már hazánkban? Restaurátor mestermunkák Az Iparművészeti Múzeum ötvösművész-reslaurátorának, Szvetnik Joachimnak a legszebb mestermunkáiból rendez bemutatót a közeljövőben az Üllői úti intézmény. Az október 21-én nyíló tárlat — amely egyben tisztelgés a mester 60. születésnapja előtt — a legfontosabb munkáit vonultatja fel, legnagyobb részt az Esterházygyűjtemény anyagából válogatva. Így például látható közöttük az eredetileg 1650-ben, Selmecbányán készült bányászserleg, az 1660-as augsburgi arahyozott Baechus-kocsi, az 1510-ben Nürnbergben készült Mátyás-serleg, valamint számos más, ezépmívű, XVII. századi dísztárgy. (MTI) A* egykori bejáró alapját keresik