Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

6 Csütörtök, 1987. október 15. Az elfekvő készletek kialakulásának számtalan oka lehet, s ennek csak kis része írható a beszerzők figyelmetlenségének, nem kellő előrelátásának számlájára. A nagyobbik részt a hiánygazdálkodásból adódó bizonytalanság jelenti. Hiába kell valamiből húsz darab egy negyedévben, mégis rákényszerülhet, hogy hatvanat. vegyen belőle. Ugyanis a szállító közli vele, legközelebb fél év múlva fogja ezt a terméket felvenni a gyártási programjába. Az importnál néha) 1-2 évet kellene előre látni. Hiába igazolták vissza '88-ra a megrendelést, amit, mondjuk, már ez év májusában le kellett adni, senki sem tudja garantálni, hogy azt februárban megkapja, s nem novemberben. Sőt az esetleges szállítási lemaradást még a következő év első felében is fogadnia kell, mert ellenkező esetben a legközelebbi alkalommal szóba sem állnak vele. Tegyük fel, ötvendarabos az egységcsomag, s épp felére lenne szükség, a legritkább esetben lehet azt megbontani. 11a nem kell úgy, hát ne vigye, niajd lesz olyarf, aki nem ennyire válogatós és garasos. Ha egy filléres alkatrészt kellene csak kicserélni, s csak a komplett fődarab kapható, mégsem állhat egy milliókat érö berendezés azért a pár ezer forint különbségért. Kiszerelik belőle, s beépítik, a maradék meg szaporítja a nak lárkészletót. A vállalat kerülhet olyan helyzetije, hogy míg a beszerzéseiben rászorul a hoszszú távú kötöttségekre, addig a hirtelen piaci halások azonnali termék váltásr. kényszerítik. Közben telik; raktár a feleslegessé vál. anyagokkal, csak az a kérdés, minderre mi tol telik. Közben egy másik üzemben talán épp ezekre adnak fel újabb megrendeléseket. Ha tudnának egymás gondjairól, ismét bekerülhetne az az anyag, alkatrész a gazdaság vérkeringésébe. Ennek azonban számtalan akaAz elvek világosak. Minden termelőüzemnek erdeke, minél kisebb készlete legyen raktáron a szükséges alapanyagokból, alkatrészekből. Hisz' akkor is pénzbe kerül, amikor megveszi, s ha nem építi be valamely termékébe. nem kapja vissza az értékét. Sőt ha hiteleket vesz föl, az állványokon hónapokig porosodo. s egy idő után esetleg feleslegessé váló anyagok után is folyamatosan fizetheti a nem éppen alacsony kamatot. Ha, mondjuk, egy gyárnak 50 millió forintja van erre a célra, s tízet tesz ki belőle az úgynevezett elfekvő készlet, könnyű belátni, hogy csak 40 marad a tényleg égetően szükséges beszerzésekre. Előfordulhat, hogy cz nem elég, s olykor a folyamatos termelés látja a kárát. hogy egy csavart jelöl, de hogy milyen fejű, rézből, sima, vagy rozsdamentes acélból készült-e, már a raktárban kellene megnézni. Szerencsére, akad egykét kivétel. Például, egy nagy szállító, mint az Autóker által kialakított számozás, mindenütt érthető, hisz. a gépkocsitípus egységes, bármelyik üzemben használják azt. Ezért is lenne nagy jelentőségű, ha mielőbb elterjedne az egységes termékkód. Nagy munka, évekig eltarthat. Addig marad az eladó és vevőjelölt közólt a pontosítás sok energiát felemésztő módja, a szémélycs, vagy telex- és telefonkapcsolat. Az információ hatalmas érték. Ez a felismerés vezette az Országos Piackutató Intézetet, hogy létrehozza Interkcr DM főosztályát, moly az egyedi levélreklám mellett az évről évre két alkalommal megrendezett lnterker-bör/e szervezője is. Az Ipari Keklám és Propaganda Vállalat budapesti Rákóczi utcai bemutatóházában ezen a héten rendezték meg az elfekvő készletek 28. országos vásárát. Ez alkalommal 120 vállalat kínálja a számára felesleges eszközöket, anyagokat. A 2 ezer 500 példányszámban megjelent, háromkötetes katalógus 2,2 müliárd forint értékű készletet ajánl. A helyszíni tárgyalókban ez alapján zajlik a cserebere és vásár. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, a felkínált. tételek 10-15 százaléka találja meg új gazdáját. A korábbi börzék összesített mérlege: a 39 milliárdos kínálatból 4,2 milliárdos üzlet. A katalógusokat úgy állítják össze, hogy minden vállalatot levélben megkeresnek, s felajánlják szolgáltatásukat. Tizenöt oldalt huszonkilencezer forintért. Ez a kiadvány azonban nemcsak .erre az egy hétre szolgál, év közben is bármikor használható segédlet az anyagbeszerzőknek. Szegedről ez alkalommal önálló résztvevőként csak a Tisza Volánt találhattuk a 120 vállalat között. Emellett egy-két országos nagyvállalat szegedi egységét is felfedezhettük, mint a közös ajánlat - egyik szereplőjét, így a Magyar öntészeu Egyesülés részeként a szegedi öntödét. Ügy vélem, ez nem azt jelenti, hogy csak e vállalatok küszködnek készleteikkel, csak talán jobban odafigyelnek rá, s ezt az alkalmat is megragadják készleteik folyamatos felfrissítésére Tóth Szeles István v Újra sátortető évtől csehszlovák importtá) bővül, a váJaszték, addig pedig bízzunk abban, hogy hazai iparunk-plusztermelésvátlalásával próbálja enyhíteni a hiányt. „Mert eladni csák azt lehet, amit megtermelünk" — hangzott el az alapigazságként is felfogható kulcsmondat, s ezzel mi sem vita tkozhatunk. Legfeljebb dicsérhetjük azt a törekvést, hogy — akár távolabbi partnereket is felkutatva — külföldi termékekkel egészíti ki a Tisza Füszért árukészletét. Ennek is köszönhető, hogy a telente oly sokat kritizált déligyümölcsellátás megnyugtatónak ígérkezik, s újra lesz cukor, édesség a karácsonyfán, éppúgy, mint alatta. Aki dezodort szán ajándékba, megismerkedhet az új Panatta-sorozatta), míg a Délker Vállalattal folytatott tárgyaláspk eredményeként a negyedik negyedévben várhatóan tőkés országok ból is érkeznek kozmetikumok, krémek, dezodorok és szappanok. * Írásunkat a Tisza Füszért „magánéletével" kezdtem, így hát zárjuk ^terveikkel — amely azonban közel sem tekinthető vállalati magánügynek. Remélhetőleg a •gyors, pontos áruszállításban is jelentkezik majd a most készülő korszerű számítástechnikai rendszer haszna, mint ahogy ipari tevékenységükből is mi, fogyasztók profitálunk. Igen, a Tisza Füszért ma már kereskedelem mellett gyártással is foglalkozik — kecskeméti fagylaltgyárukból keiül pultokra a Celato Ferrari névre hallgató olasz fagylalt. A tervek sorát zárjuk a Jeglátványosabbnak ígérkezővel: a vállalat vezetése új bevásárlóközpont létesítését tervezi a Tisza-parti Sóház épülettömbjeben. Ha az elképzelések megvalósulnak. Szeged új, nagy tömegeket is kiszolgáló piaca jöhetne itt délre, hiszen a füszért üzletei kiegészülve szalámigyári bolttal, megvalósulna a szép jelszó: egy helyen" (majdnem) minden . .. Rátyi Zoltán Hogy ne legyen több hiám/eUflf I JerrU' c£,ok'!íények Iliyíiy ••• | — Tisza Fűszert módra Ha festék, akkor füszért, ha étolaj, akkor füszért, ha rizs ... Igen, ezt a felsorolást vég nélkül folytathatnám, de talán már ennyiből is kiderült — kevés olyan vállalat van, amely annyira kötődne mindennapjainkhoz, mini ez. A kérdésekre — hogyan dolgozik, milyen eredményeket ert el 1987 első kilenc hónapjában, hogyan próbáljak segíteni az ünnepi áruellátást? — tegnap délelőtt Benedek Tibor, a vállalat igazgatója válaszolt egy sajtótájékoztatóvá bővült kereskedelmi ankéton. * „Vállalatunk idei forgalmi terve meghaladja a 6 milliárd 636 millió forintot, s örömmel mondhatom, 1000 fős kollektívánk nyolc igazgatósága ezt a feszített programot időarányosan túl is teljesítette. Így a tervezett S5,3 millió forintos nyereségünket is hozni tudtuk" — hangzott el a megbeszélésen. Ezek valóban imponáló számok, de valljuk be őszinién, a hétköznapi vásárlót napjainkban sokkal inkább az érdekli, mennyire képes biztosítani a kereskedelem a folyamatos, jó színvonalú áruellátást? Nos, erre a kérdésre is részletes válás; érkezeti: Alapvető élelmiszerekből r.em lesz hiány. Gondolva a sertésvágási időszak rajtjára, külön is gondoskodtak nagyobb mennyiségű rizs, bors beszerzéséről. A hiánycikklistára került margarint — ha kell, import igénybevételével is — pótolni tudják. míg az étolajellátás javítása már nehezebb. Köszönhető ez egyrészt a vártnál nagyobb felvásárlási láznak, és a g.vár rekonstrukciójának. Míg az. élelmiszerskáián kevés a hiány, sok panasz érkezett máris a vegyi árukat keresőktől. Kevés a szappan, a mosópor, a festék — halljuk nap mini nap. Nos, különösebb aggodalomra semmi ok, mivel folyamatosan érkeznek a raktárakba szappanok, bár el kell mondani, nem a megszokott, legkedveltebb típusoktol. Az import alapanyagok hiányából adódó rést most ini[K»rtszappanokkal tömik be — csehszlovák és lengyel aruk kerülnek a polcokra. Megnyugtató az is, hogy az ipar jelzései szerint nö a mosóporlermelés. itthon, s emellett szállítják boltjainkba az NDK-beli és jugoszláv készítményeket is. Legtöbben a festékeket keresik — hallottam minap egy boltostól. A hír ígv most neki is szól a jövő Szovjet műszerek bemutatója A I/eningrádi Bu re vesztnyik Tudományos Termelési Egyesülés és a; Techsnabexport Külkereskedelmi Egyesülés „házhoz" hozta kínálatát. Az érdeklődő szakemberek tegnap és mai Szegeden, a biológiai kutatóintézet parkjában levő két autóbuszban tekinthették meg a fém-, a gép- és a vegyiparban, valamint a gyógyászatban alkalmazható műszereket. Miskolc, Debrecen és városunk után, Pccs és Rudapest lesz a vándorkiállítás helyszíne. Hazánkban har. Schrnidt Andrea felvétele madszor járnak, de most cb darabokat, valamint or- lág ötven országának, közel már, a szovjet gazdaságban vosi műszereket, ajánlottak, félezer cégével tart fenn tapasztalható átszervezés A 8 ezer fős egyesülés tor- kapcsolatot. Ezúttal, egye. nyoman, a Burevesztnyik rnékeit több mint 30 ország- bok között, sugárzásmérő egvenlo partnerként, önálló ba exportálja, nemzetközi műszereket, izotópos tűzjelző kulkereskedelm, joggal vesz vásárokon és szakosított ki- készülékeiket is elhozták. A reszt a kozos bemutatón. Ok állításokon vesz részt. A korábbi ittléteiket megrenetsősorban színképelemző, vándorkiállításaikkal tíz év delések követtok, így must) szerkezetelemző és röntgen- alatt 12 országhá jutottak is hasonló üzletkötésekre hibavizsgáló, széria- és egye- el. A Techsnabexport a vi- számítanak. dálya van. Közülük is a legnagyobb: nem egységes a nyilvántartás. Ugyanazt a terméket egyik helyen egy számítógépes kód, másutt egv hatjegyű, saját raktári szám, egy házzal odébb egy 12 számjegyű cikkszám jelenti. Olyan ez, mint a nyelv, mindegyiknek megvan a logikája, de egymás között nem pontos az értelme. Mondjuk, sejteni lehet, Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (4.) Megyei böngésző II raktár drága „szálloda" Csongrád megye iparának fontosabb adatait át_' tekintve, legelőször az tűnik fel, hogy a foglalkoztatottak száma ebben az ágazatban mérsékelten, szolidan ugyan, de csökken. A minisztériumi iparban 1975től 1986-ig így alakult a foglalkoztatottak száma: 47 895 — 45 399 A tanácsi ipar ugyanezen számai: 5437—4009; a szövetkezeti iparban: 13724 — 10828. Egyedül a magánkisipar mutat növekvő tendenciát: 2287 — 3203. Az ¡parton tehát összesen mintegy 6 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma 1975 óta. Termelés és termelékenység Bonyolult kulcsokkal lehet követni a termelés és a termelékenység alakulását, mert itt túl sok a „mihez képest" adat. Azt lehet mondani, 1980-ig a termelés elég meredeken emelkedett (1975-höz viszonyítva). A minisztériumi iparban 121,1 százalék, a szövetkezeti iparban 126,4 százalék — összesítésben 120,6 százalék volt a kimutatható eredmény (a könnyűipar azonban már ekkor kezdett száz alá ereszkedni!). A továbbiakban az előző évhez viszonyítja az Évkönyv az eredményeket, s nemcsak hogy mérsékelt növekedést, de itt-ott csökkenést is regisztrál. 1982-ről 83ra. 1984-ről 85-re két-három százalékos esés mutatkozik, ami 1986-ban kétszázalékos növekedéssel váltakozik. Hasonló tendenciák ismerhetők fel az egy főre jutó termelés számoszlopaiban. Az 1975-höz viszonyított 1980. évi adatok itt is szépek, 8—38 százaiékas szóródásban minden ágazatban pozitívak. Innen azonban igen mérsékelt a javulás, sőt, több ágazatban mutatkozik a gyengülés. 1982—83 a „mélypont" az előző év százalékában, attól kezdve némi javulás vagy megkapaszkodás mutatkozik. A szövetkezeti ipar, az egyéb iparkategória és az élelmiszeripar mutatói a legelegánsabbak, de az összesítés csak 2—3 százalékot regisztrál. Néhány termék mennyiségének alakulása is beszédes lehet. Kőolajból 150 ezer tonnával növekedett az évi kitermelés tíz év alatt; földgázból mintegy 40 százalékkal. A továbbiakban nem nehéz összeszámolni a növekvőmenynyiségú megyei cikkcsoportokat. Több a vasöntvény, az erősáramú vezeték, a gumi szállítóheveder, a szalámi, a kolbászféle, a vágott baromfi, a tej, a sajt, a vaj, a fűszerpaprika-őrlemény, az üdítőital — kevesebb az erőátviteli kábel, a cipő, a seprű, a kendertermék, a pamutszövet, a férfikonfekció, a munka- és védőruha, a bor, a szőrmeáru. A piac tette? A költségek? A versenyképesség vagy a versenyben való elmaradás? Erről nem lehet a statisztikából egyenes és tévedhetetlen következtetéseket kiolvasni Hamarosan megtelnek a téliesített sportuszoda medenréi, az ősz beköszöntével sátortetőt borítottak föléjük. Dolgoznak a takarítok, a villanyszerelők, az újonnan épült lelátó pedig egyelőre kívül marad, csak tavasszal népesül be újra. Felvételcink az elmúlt napokban készültek, az újszcgedi uszodánál