Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

6 Csütörtök, 1987. október 15. Az elfekvő készletek ki­alakulásának számtalan oka lehet, s ennek csak kis ré­sze írható a beszerzők fi­gyelmetlenségének, nem kel­lő előrelátásának számlájá­ra. A nagyobbik részt a hi­ánygazdálkodásból adódó bizonytalanság jelenti. Hiá­ba kell valamiből húsz da­rab egy negyedévben, mégis rákényszerülhet, hogy hat­vanat. vegyen belőle. Ugyan­is a szállító közli vele, leg­közelebb fél év múlva fog­ja ezt a terméket felvenni a gyártási programjába. Az importnál néha) 1-2 évet kellene előre látni. Hiába igazolták vissza '88-ra a megrendelést, amit, mond­juk, már ez év májusában le kellett adni, senki sem tudja garantálni, hogy azt februárban megkapja, s nem novemberben. Sőt az esetleges szállítási lemara­dást még a következő év el­ső felében is fogadnia kell, mert ellenkező esetben a legközelebbi alkalommal szóba sem állnak vele. Te­gyük fel, ötvendarabos az egységcsomag, s épp felére lenne szükség, a legritkább esetben lehet azt megbon­tani. 11a nem kell úgy, hát ne vigye, niajd lesz olyarf, aki nem ennyire válogatós és garasos. Ha egy filléres alkatrészt kellene csak ki­cserélni, s csak a komplett fődarab kapható, mégsem állhat egy milliókat érö be­rendezés azért a pár ezer forint különbségért. Kiszere­lik belőle, s beépítik, a ma­radék meg szaporítja a nak lárkészletót. A vállalat kerülhet olyan helyzetije, hogy míg a be­szerzéseiben rászorul a hosz­szú távú kötöttségekre, ad­dig a hirtelen piaci halások azonnali termék váltásr. kényszerítik. Közben telik; raktár a feleslegessé vál. anyagokkal, csak az a kér­dés, minderre mi tol telik. Közben egy másik üzemben talán épp ezekre adnak fel újabb megrendeléseket. Ha tudnának egymás gondjai­ról, ismét bekerülhetne az az anyag, alkatrész a gaz­daság vérkeringésébe. En­nek azonban számtalan aka­Az elvek világosak. Minden termelőüzemnek erdeke, minél kisebb készlete legyen raktá­ron a szükséges alap­anyagokból, alkatré­szekből. Hisz' akkor is pénzbe kerül, amikor megveszi, s ha nem épí­ti be valamely termé­kébe. nem kapja vissza az értékét. Sőt ha hite­leket vesz föl, az állvá­nyokon hónapokig po­rosodo. s egy idő után esetleg feleslegessé vá­ló anyagok után is fo­lyamatosan fizetheti a nem éppen alacsony ka­matot. Ha, mondjuk, egy gyárnak 50 millió forintja van erre a cél­ra, s tízet tesz ki belő­le az úgynevezett elfek­vő készlet, könnyű be­látni, hogy csak 40 ma­rad a tényleg égetően szükséges beszerzések­re. Előfordulhat, hogy cz nem elég, s olykor a folyamatos termelés lát­ja a kárát. hogy egy csavart jelöl, de hogy milyen fejű, rézből, sima, vagy rozsdamentes acélból készült-e, már a raktárban kellene megnéz­ni. Szerencsére, akad egy­két kivétel. Például, egy nagy szállító, mint az Autó­ker által kialakított számo­zás, mindenütt érthető, hisz. a gépkocsitípus egységes, bármelyik üzemben használ­ják azt. Ezért is lenne nagy jelentőségű, ha mielőbb el­terjedne az egységes ter­mékkód. Nagy munka, éve­kig eltarthat. Addig marad az eladó és vevőjelölt kö­zólt a pontosítás sok ener­giát felemésztő módja, a szémélycs, vagy telex- és telefonkapcsolat. Az információ hatalmas érték. Ez a felismerés ve­zette az Országos Piackuta­tó Intézetet, hogy létrehozza Interkcr DM főosztályát, moly az egyedi levélreklám mellett az évről évre két al­kalommal megrendezett ln­terker-bör/e szervezője is. Az Ipari Keklám és Propagan­da Vállalat budapesti Rá­kóczi utcai bemutatóházá­ban ezen a héten rendezték meg az elfekvő készletek 28. országos vásárát. Ez alka­lommal 120 vállalat kínál­ja a számára felesleges esz­közöket, anyagokat. A 2 ezer 500 példányszámban megjelent, háromkötetes ka­talógus 2,2 müliárd forint értékű készletet ajánl. A helyszíni tárgyalókban ez alapján zajlik a cserebere és vásár. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, a fel­kínált. tételek 10-15 százalé­ka találja meg új gazdáját. A korábbi börzék összesített mérlege: a 39 milliárdos kí­nálatból 4,2 milliárdos üz­let. A katalógusokat úgy ál­lítják össze, hogy minden vállalatot levélben megke­resnek, s felajánlják szol­gáltatásukat. Tizenöt oldalt huszonkilencezer forintért. Ez a kiadvány azon­ban nemcsak .erre az egy hétre szolgál, év köz­ben is bármikor használha­tó segédlet az anyagbeszer­zőknek. Szegedről ez alkalommal önálló résztvevőként csak a Tisza Volánt találhattuk a 120 vállalat között. Emellett egy-két országos nagyválla­lat szegedi egységét is fel­fedezhettük, mint a közös ajánlat - egyik szereplőjét, így a Magyar öntészeu Egyesülés részeként a sze­gedi öntödét. Ügy vélem, ez nem azt jelenti, hogy csak e vállalatok küszködnek készleteikkel, csak talán jobban odafigyelnek rá, s ezt az alkalmat is megra­gadják készleteik folyama­tos felfrissítésére Tóth Szeles István v Újra sátortető évtől csehszlovák importtá) bővül, a váJaszték, addig pe­dig bízzunk abban, hogy hazai iparunk-plusztermelés­vátlalásával próbálja enyhí­teni a hiányt. „Mert eladni csák azt le­het, amit megtermelünk" — hangzott el az alapigazság­ként is felfogható kulcs­mondat, s ezzel mi sem vi­ta tkozhatunk. Legfeljebb dicsérhetjük azt a törekvést, hogy — akár távolabbi partnereket is felkutatva — külföldi termékekkel egészí­ti ki a Tisza Füszért áru­készletét. Ennek is köszön­hető, hogy a telente oly so­kat kritizált déligyümölcs­ellátás megnyugtatónak ígér­kezik, s újra lesz cukor, édesség a karácsonyfán, éppúgy, mint alatta. Aki dezodort szán ajándékba, megismerkedhet az új Pa­natta-sorozatta), míg a Dél­ker Vállalattal folytatott tárgyaláspk eredményeként a negyedik negyedévben várhatóan tőkés országok ból is érkeznek kozmetiku­mok, krémek, dezodorok és szappanok. * Írásunkat a Tisza Füszért „magánéletével" kezdtem, így hát zárjuk ^terveikkel — amely azonban közel sem tekinthető vállalati magán­ügynek. Remélhetőleg a •gyors, pontos áruszállítás­ban is jelentkezik majd a most készülő korszerű szá­mítástechnikai rendszer haszna, mint ahogy ipari tevékenységükből is mi, fo­gyasztók profitálunk. Igen, a Tisza Füszért ma már ke­reskedelem mellett gyártás­sal is foglalkozik — kecske­méti fagylaltgyárukból ke­iül pultokra a Celato Fer­rari névre hallgató olasz fagylalt. A tervek sorát zárjuk a Jeglátványosabbnak ígérke­zővel: a vállalat vezetése új bevásárlóközpont létesítését tervezi a Tisza-parti Sóház épülettömbjeben. Ha az el­képzelések megvalósulnak. Szeged új, nagy tömegeket is kiszolgáló piaca jöhetne itt délre, hiszen a füszért üzletei kiegészülve szalámi­gyári bolttal, megvalósul­na a szép jelszó: egy helyen" (majdnem) minden . .. Rátyi Zoltán Hogy ne legyen több hiám/eUflf I JerrU' c£,ok'!íények Iliyíiy ••• | — Tisza Fűszert módra Ha festék, akkor füszért, ha étolaj, akkor füszért, ha rizs ... Igen, ezt a felsoro­lást vég nélkül folytathat­nám, de talán már ennyi­ből is kiderült — kevés olyan vállalat van, amely annyira kötődne minden­napjainkhoz, mini ez. A kérdésekre — hogyan dol­gozik, milyen eredményeket ert el 1987 első kilenc hó­napjában, hogyan próbál­jak segíteni az ünnepi áru­ellátást? — tegnap délelőtt Benedek Tibor, a vállalat igazgatója válaszolt egy sajtótájékoztatóvá bővült kereskedelmi ankéton. * „Vállalatunk idei forgal­mi terve meghaladja a 6 milliárd 636 millió forintot, s örömmel mondhatom, 1000 fős kollektívánk nyolc igaz­gatósága ezt a feszített prog­ramot időarányosan túl is teljesítette. Így a tervezett S5,3 millió forintos nyeresé­günket is hozni tudtuk" — hangzott el a megbeszélésen. Ezek valóban imponáló számok, de valljuk be őszin­ién, a hétköznapi vásárlót napjainkban sokkal inkább az érdekli, mennyire képes biztosítani a kereskedelem a folyamatos, jó színvonalú áruellátást? Nos, erre a kérdésre is részletes válás; érkezeti: Alapvető élelmiszerekből r.em lesz hiány. Gondolva a sertésvágási időszak rajtjá­ra, külön is gondoskodtak nagyobb mennyiségű rizs, bors beszerzéséről. A hiány­cikklistára került margarint — ha kell, import igénybe­vételével is — pótolni tud­ják. míg az étolajellátás ja­vítása már nehezebb. Kö­szönhető ez egyrészt a várt­nál nagyobb felvásárlási láznak, és a g.vár rekonst­rukciójának. Míg az. élelmiszerskáián kevés a hiány, sok panasz érkezett máris a vegyi áru­kat keresőktől. Kevés a szappan, a mosópor, a fes­ték — halljuk nap mini nap. Nos, különösebb aggo­dalomra semmi ok, mivel folyamatosan érkeznek a raktárakba szappanok, bár el kell mondani, nem a megszokott, legkedveltebb típusoktol. Az import alap­anyagok hiányából adódó rést most ini[K»rtszappanok­kal tömik be — csehszlovák és lengyel aruk kerülnek a polcokra. Megnyugtató az is, hogy az ipar jelzései szerint nö a mosóporlermelés. itt­hon, s emellett szállítják boltjainkba az NDK-beli és jugoszláv készítményeket is. Legtöbben a festékeket keresik — hallottam minap egy boltostól. A hír ígv most neki is szól a jövő Szovjet műszerek bemutatója A I/eningrádi Bu re veszt­nyik Tudományos Termelési Egyesülés és a; Techsnabex­port Külkereskedelmi Egye­sülés „házhoz" hozta kíná­latát. Az érdeklődő szakem­berek tegnap és mai Szege­den, a biológiai kutatóinté­zet parkjában levő két autó­buszban tekinthették meg a fém-, a gép- és a vegyipar­ban, valamint a gyógyászat­ban alkalmazható műszere­ket. Miskolc, Debrecen és városunk után, Pccs és Ru­dapest lesz a vándorkiállítás helyszíne. Hazánkban har. Schrnidt Andrea felvétele madszor járnak, de most cb darabokat, valamint or- lág ötven országának, közel már, a szovjet gazdaságban vosi műszereket, ajánlottak, félezer cégével tart fenn tapasztalható átszervezés A 8 ezer fős egyesülés tor- kapcsolatot. Ezúttal, egye. nyoman, a Burevesztnyik rnékeit több mint 30 ország- bok között, sugárzásmérő egvenlo partnerként, önálló ba exportálja, nemzetközi műszereket, izotópos tűzjelző kulkereskedelm, joggal vesz vásárokon és szakosított ki- készülékeiket is elhozták. A reszt a kozos bemutatón. Ok állításokon vesz részt. A korábbi ittléteiket megren­etsősorban színképelemző, vándorkiállításaikkal tíz év delések követtok, így must) szerkezetelemző és röntgen- alatt 12 országhá jutottak is hasonló üzletkötésekre hibavizsgáló, széria- és egye- el. A Techsnabexport a vi- számítanak. dálya van. Közülük is a leg­nagyobb: nem egységes a nyilvántartás. Ugyanazt a terméket egyik helyen egy számítógépes kód, másutt egv hatjegyű, saját raktári szám, egy házzal odébb egy 12 számjegyű cikkszám je­lenti. Olyan ez, mint a nyelv, mindegyiknek meg­van a logikája, de egymás között nem pontos az értel­me. Mondjuk, sejteni lehet, Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (4.) Megyei böngésző II raktár drága „szálloda" Csongrád megye iparának fontosabb adatait át_' tekintve, legelőször az tűnik fel, hogy a foglalkozta­tottak száma ebben az ágazatban mérsékelten, szoli­dan ugyan, de csökken. A minisztériumi iparban 1975­től 1986-ig így alakult a foglalkoztatottak száma: 47 895 — 45 399 A tanácsi ipar ugyanezen számai: 5437—4009; a szövetkezeti iparban: 13724 — 10828. Egyedül a magánkisipar mutat növekvő tendenciát: 2287 — 3203. Az ¡parton tehát összesen mintegy 6 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma 1975 óta. Termelés és termelékenység Bonyolult kulcsokkal le­het követni a termelés és a termelékenység alakulá­sát, mert itt túl sok a „mihez képest" adat. Azt lehet mondani, 1980-ig a termelés elég meredeken emelkedett (1975-höz vi­szonyítva). A minisztéri­umi iparban 121,1 száza­lék, a szövetkezeti iparban 126,4 százalék — összesí­tésben 120,6 százalék volt a kimutatható eredmény (a könnyűipar azonban már ekkor kezdett száz alá ereszkedni!). A továbbiak­ban az előző évhez viszo­nyítja az Évkönyv az eredményeket, s nemcsak hogy mérsékelt növeke­dést, de itt-ott csökkenést is regisztrál. 1982-ről 83­ra. 1984-ről 85-re két-há­rom százalékos esés mu­tatkozik, ami 1986-ban kétszázalékos növekedéssel váltakozik. Hasonló tendenciák is­merhetők fel az egy főre jutó termelés számoszlo­paiban. Az 1975-höz vi­szonyított 1980. évi adatok itt is szépek, 8—38 száza­iékas szóródásban minden ágazatban pozitívak. Innen azonban igen mérsékelt a javulás, sőt, több ágazat­ban mutatkozik a gyengü­lés. 1982—83 a „mély­pont" az előző év száza­lékában, attól kezdve né­mi javulás vagy megka­paszkodás mutatkozik. A szövetkezeti ipar, az egyéb iparkategória és az élelmi­szeripar mutatói a legele­gánsabbak, de az összesí­tés csak 2—3 százalékot regisztrál. Néhány termék mennyi­ségének alakulása is be­szédes lehet. Kőolajból 150 ezer tonnával növekedett az évi kitermelés tíz év alatt; földgázból mintegy 40 százalékkal. A további­akban nem nehéz össze­számolni a növekvőmeny­nyiségú megyei cikkcso­portokat. Több a vasönt­vény, az erősáramú veze­ték, a gumi szállítóheve­der, a szalámi, a kolbász­féle, a vágott baromfi, a tej, a sajt, a vaj, a fű­szerpaprika-őrlemény, az üdítőital — kevesebb az erőátviteli kábel, a cipő, a seprű, a kendertermék, a pamutszövet, a férfikon­fekció, a munka- és vé­dőruha, a bor, a szőrme­áru. A piac tette? A költsé­gek? A versenyképesség vagy a versenyben való elmaradás? Erről nem le­het a statisztikából egye­nes és tévedhetetlen kö­vetkeztetéseket kiolvasni Hamarosan megtelnek a téliesített sportuszoda medenréi, az ősz beköszöntével sátortetőt borítottak föléjük. Dolgoz­nak a takarítok, a villanyszerelők, az újonnan épült lelátó pedig egyelőre kívül marad, csak tavasszal népesül be új­ra. Felvételcink az elmúlt napokban készültek, az újszc­gedi uszodánál

Next

/
Thumbnails
Contents