Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 244. szám J987. október 16., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Szegeden ülésezett az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Katonák segítsége a téeszekben, üzemekben A Mihálylcleki Üj Élet Tszcza Lászlónak, az Kihelyezett ülést tartott tegnap, csütörtökön Szegeden, a megyei tanács székházában az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson részt vett többek között Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és Papdi József, a megyei tanács elnöke. Gyuricza László, a honvédelmi bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Török Mihály altábornagy, a honvédelmi bizottság titkára tájékoztatót adott a Magyar Néphadsereg részvételéről a népgazdasági munkában. Elöljáróban szólt arról, hogy e témát azért tűzték napirendre, hogy a bizottság meggyőződjön szükség van-e a honvédelmi képzéstől eltérő feladatok végzésére, és miképp segítik a néphadsereg alakulatai a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, ipari üzemeket. A katonák 1976 óta rendszeresen vesznek részt különböző gazdasági területen a termelőmunkában. Elsősorban a nyári aratás, illetve. az őszi mezőgazdasági csúcsidőszakban veszik igénybe a közreműködésüket. A MÉM és a Honvédelmi Minisztérium egyezteti a feladatokat, és a szakemberek döntés alapján határozták meg, hogy melyik alakulat hova megy dolgozni. Általában azok a szövetkezetek kérik a katonák részvételét, ahol a munkaerőhiány miatt a termés betakarítása veszélybe kerül. A honvédelmi bizottság titkára rámutatott arra, a fegyveres testület képviselői csak olyan munkákat vállalnak fel, amelyek összeegyeztethetők az egyenruha becsületével. A néphadsereg segítségnyújtásának méreteire jellemző, hogy a népgazdaságban tavaly 12 ezer 945 katona dolgozott. Teljesítményükért bért kapnak, elvileg annyit, mint a téeszek, vagy üzemek dolgozói. Idei munkájuk értéke valószínűleg eléri a 120—130 Enyedl Zoltán felvétele ben % katonák beszámolnak segítőmunkájukról GyuriOrszággyűlés honvédelmi bizottsága elnökének millió forintot. A honvédség a norma szerinti bérezést szorgalmazza, annál az egyszerű oknál fogva is, hogy a katonákat nagyobb teljesítményre ösztönözze. Török Mihály hangsúlyozta a gazdasági hasznon túl politikai jelentősége is nagy e közreműködésnek, hiszen sok fiatal, mivel közvetlenül a középiskolai tanulmányainak befejezése után vonul be, megismeri a fizikai munkát is. Egyébként nemcsak a szocialista országokban hagyomány a honvédelem gazdaságban való közreműködése, hanem például Franciaországban is. Magyar Gábor, a MÉM miniszterhelyettese előadásában nagyra értékelte a honvédelem segítségét, ami pótolhatatlan támogatást jelent. Az idei munkákról szólva elmondta, a hosszúra nyúlt tél, a hűvös augusztus miatt bizonyos növények kéthetes késéssel érnek be, ezért a megszokottnál nagyobb segítséget várnak a katonáktól. A minisztérium a jövőben is számít a honvédség közreműködésére, hiszen nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszeriparban is csökken a dolgozók száma, és a hiányzó munkáskezeket egyelőre nem tudják helyettesíteni a modern technológiával. A miniszterhelyettes tolmácsolta a szövetkezetek, üzemek azon véleményét, miszerint elégedettek a katonák teljesítményével, általában jó munkát végeznek, fegyelmezetlenség ritkán fordul elő, és szorgalmukkal kiérdemlik a 22—37 forintos órabért. Rámutatott arra, hogy a katonai munkaerő nem olcsó, de szervezettségük miatt hatékonyabban dolgoznak, mint a diákok vagy az alkalmi munkások. Végezetül megköszönte a fegyveres erők gazdaságot támogató tevékenységét. Ezt követően a honvédelmi bizottság tágjai felkeresték a Mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezetet, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot és a konzervgyárat, ahol a helyszínen győződhetlek meg a katonák helytállásáról. Az üzemek vezetői mindenült elégedettségüket fejezték ki. A bizottság a tanácskozást a konzervgyárban folytatta, ahol Géczi István országgyűlési képviselő (Budapest) felvetette, hogy bizonyos területeken csökken a munkaerő, s ezt a folyamatót a technológiai fejlesztésekkel miképp ellensúlyozták. Deák Géza (Hajdú-Bihar megye) bizottsági tág elmondta az alakulatok munkamorálját elsősorban az határozza meg, hogy milyen a parancsnok szervezőkészsége, szigora. Javasolta a további együttműködés érdekében a kölcsönös előnyök bővítését, nevezetesen például az élei miszer-ipari vállalatok nagykereskedelmi áron, tehát olcsóbban adjanak bizonyos cikkeket a honvédségnek. Viola Károly (Pest megye) felszólalásában a la kossági hangulatot tolmácsolta, hiszen elismerően beszélnek az emberek a ka tonák munkájáról. Felszó lalt még Péter Szigfrid (Szekszárd), Simon Er nőné (Somogy megye), Szalai Géza (Budapest), Huber Jenő (Baranya megye), Virág Ferenc (Budapest), Sebők János (Veszprém megye),, és véleményükkel tovább szé lesítették a képet a katonák népgazdasági helytállásáról. II. M. Lukács János fogadta Tomás Irávniceket Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta Tomás Trávniceket, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága első elnökhelyettesét, a CSKP KB tagját és kíséretét. A vendégek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tartózkodnak hazánkban. Lukács János tájékoztatást adott a társadalmi és a tömegsz.ervezetek időszerű belpolitikai feladatairól, a párt- és a tömegszervezetek kapcsolatáról, valamint a politikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos lennivalókról. Kádár János hazaérkezeit Kínából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 10. ós 14. között hivatalos, baráti látogatási tett a Kínai Népköztársaságban, csütörtökön hazaérkezett Budaitcslre. Kíséretében volt Övári Miklós, a Politikai Bizottság tágja, a Központi Bizottság titkára, Kólái Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, és Iván László, hazánk pekingi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, az MS/.M1' főtitkárhelyettese, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és öszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadták. (Kádár János kínai látogatásáról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük.) A es a Tegnap, csütörtökön újabb plenáris előadással folytatódott a X. Csongrád megyei közgazdasági napok rendezvénysorozata. Nagy Sándor, a SZOT titkára Munkaerőgazdálkodás és a szakszervezet címmel tartott előadást. Az eseményen megjelent Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára is. Az előadó beszédének első részében az ország általános gazdasági helyzetét tekintette át. Gondjaink alapvelő okaiként jelölte meg, hogy 1985-ben cs 1986-ban gazdasági növekedés nem volt az országban. Ennek hatására az egyensúlymutatóik romlottak, milliárdos nagyságrendben nőtt nettó adósságunk. A költségvetés hiánya megközelítene az 50 milliárd forintot. A jövedelem termelése és felhasználása még inkább eltávolodott egymástól. E két esztendőben lényegesen, megsokasodtak gondjaink és egy hosszabb idö óta zajló kedvezőtlen folyamat tetőzött. A gyökere a kívánatos szerkezetátalakítás elmaradása volt. Két év alatt nemcsak a korábbi erőfeszítések eredményei tűntek el, hanem még nagyobb lett a tartozásunk. A továbbiakban Nagy Sándor arról szólt, hogy igazi halékonyságközpontú munkaerőmozgás csak nemzetközi színvonalú technika mellett következhet be. A gazdaságban vagy a munkahelyet kell biztosítani mindenkinek, vagy a megélhetéshez megfelelő jövedelmet a munka nélkül maradóknak. Ma az egyik alapvető gond a szakszervezeti és a kormányzati munkában, hogy nem ismerték fel eléggé a tennivalókat a foglalkoztatási érdek megőrzésében. Az országban eges/ében még mindig munkaerőhiány van. Ennek ellenére belátható időn belül ki kell alakítani a foglalkoztatási gondokkal küzdők problémái iránti érzékenységet. Gond, hogy a foglalkoztatást és az a I kalimazasi ha k'ko n y sá g< > l külön szabályozzák. Ebbe az irányba hat a jövő évi bérszabályozás és a bérbrultósítás is. A hatékony foglalkoztatás lehetőségeiből ma igen csak kevés látszik, A magyar szakszervezeti mozgalom a jövőben semmilyen mértékű munkanélküliséget, som fogad el. Meg kell oldani a tarlós elhelyezkedési gondokkal küzdök problémáját. Ilyenek ma az országban kilencezren vannak. Ha ez a réteg a következő időszakban állandósul, ennek megfelelő ellátási formát is ki kell alakítani. Ezt a problémát a közeljövőben a szakszervezet a kormány elölt Ls felveti. A magyar gazdaság furcsasága az., hogy a munkafegyelem terén központi intézkedések születtek jórészt eddig, holott cz. klasszikusan vállalati kategória. Sokan a kis munkanélküliségtől vágnák a dolgozókra gyakorolt fegyelmező hatást, pedig még mát raCkwuilizáló és fegyelmező intézi) edések is bőven ren delkczésre állnak. A szakszervezetek n közeljövőben konkrét javaslatokkal állnak elő a munkahelyet tartásán nem találók gondjainak roi idézésére. * Nagy Sándor tegnap Szegeden megbeszélést folytatott az. MSZMP Csongrád megyei bizotbelgának épületében Szabó Sándorral. A találkozón jelen volt Apostoli József. az szmt vezető titkára. Együtt megtekintették a hanvamsan átadásra kerülő újszegedi SZOT Szálló épületét is. B. I. Nemzetközi tanácskozás Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal elnöke vezetésével magyar küldöttség vett részt október 12. és 14. között a környezet és az iparfejlesztés összefüggéseivel foglalkozó, Svájcban megrendezett európai konferencián. A tanácskozáson a kormányok, az ipar és a tudományos élet szakemberei, valamint az ENSZ környezetvédelmi szerveinek és a Közös Piacnak a képviselői megvitatták egyebek között a különböző területeken keletkező veszélyes hulladékok elhelyezésének problémáit, az ipari balesetek kérdéseit. Választ kerestek arra is, hogy a környezetvédelmi programokat milyen módon lehet a legcélszerűbben beépíteni a vállalatok gazdálkodási re n dszerébe. Ábrahám Kálmán az, új környezetvédelmi technológiák hazai hatásairól tartott előadást a konferencián. A magyar küldöttség hazaérkezett Budapestre. (MTI) UNIDO-küldöttség a kéziszerszámgyárban Tegnap, csütörtökön huszonegy afrikai ország ipari szakemberei jártak Szegeden, a kéziszerszámgyárban, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) vezető beosztású munkatársaival együtt. Az afrikai fejlődő országok az utóbbi tiz-tizenöt év alatt igen jelentős segélyhez jutottak, amibe nagy ipari beruházások is beleértendők. E beruházások — azon kívül, hogy nem használták ki őket — mostanra már kezdenek tönkremenni. Tehát rehabilitálni kell a technikát, illetve újat kell behozni. Hogy miként Jehet ezt megvalósítani? Nos, erre az egyiplom1, guineai, algériai, nigériai, nigeri, ugandai, Sierra-lconc-i, kenyai, ghánai stb. szakemberek is kíváncsiak — ezért szervezte meg tehát az UVATÉRV a TESCO-val közösen (és immár negyedszer) az október 5-től 25-ig tartó, uzemláto gatásokkal egybekötött tapasztalatcserét. A háromhetes látogatás alkalmával budapesti cégeken kívül több Csongrád megyei vállalat is bemutatja gépeit, technológiáját. S hogy Szegeden miért esett a választás éppen a kéziszerszámgyárra? A látogatók mindenekelőtt olyan technológiákra, eljárásokra kíváncsiak, melyeket saját országaikban is tudnak hasznosítói. A kéziszerszámgyártás pedig tipikusan ilyen, hiszen kéziszerszámokra mindenütt a világon nagy szükség van. Éppúgy, mint a precíziós öntés néven ismert kohászati eljárásra, melyet itt is alkalmaznak, s amit Narancsik Pál, ez UVATERV veZ/ető mérnöke, az ENSZ. Iparfejlesztési Szervezetének külső munkatársa fejlesztett ki. Joggal remélheti hát a kéziszerszámgyár, hogy a mostani látogatók később vevőként térnek majd ide vissza. F. Cs.