Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

Csütörtök, 1987. szeptember 17. 5 Új tanév Hz SOS gyermekfaluban Az új tanévet a battonyai SOS gyermekfaluban ötven­négy gyermek kezdte meg. az. egyesülettel kapcsolatos viták nem zavarják meg az egy eve ott élö állami gon­dozott fiatalok mindennap­jait — állapította meg Ho­loran Tiborné. az intézmény megbízott vezetője hétfőn, a Békés megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakembe­rek számára a gyermekfalu­ban megtartott tájékoztatón. A gyermekek jól érzik ma­gukat. beilleszkedtek a tíz családba. Amint a gyermek­falu megbízott vezetője mondotta: az egyesület és a falu életének nehéz hetei­ben az anyák magukra ha­gyatkozva is megálllák a helyüket, jól ellátták a rá­juk bízott apróságokat. Az egy éve felavatott el­ső magyar SOS gyermekfalu 1 izénkét háza közül tízben laknak, e tíz család életét a tíz nevelőanya mellett két „pótanya" segíti. Az ötven­negy gyermekből kilenc jár elsőbe, ez a legnépesebb év­járat ma a gyermekfaluban. Az SOS falu apróságai dél­előttönként az új battonyai iskolába járnak, délután pe­dig otthon, a családban ké­szülnek s pihennek. Októ­bertől korrepetáló tanárok járnak be a faluba. így he­tente hat-hat órán át taná­ri segítséggel készülhetnek az alsósok az anyanyelvi tárgyakból és számtanból, a felsősök pedig matematiká­ból és oroszból. Jól kihasz­nálják a gyermekfalu kis lakói a szabad idejüket is: néhányan citerázni tanul­nak, mások zeneiskolába járnak, sokan pedig az is­kolai szakkörökben tevé­kenykednek. A gyermekfalu könyvV'.ra az adományok nyomán komoly gyűjte­ménnyé tercbe Ívesedet?! s minden házban van családi könyvtár is Rendszeres a gyermekfaluban a művészeti műsor is. (MTI) • Számítástechnika az orvosképzésben A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az orvostanhallgatók képzé­sében már rendszeresen al­kalmaznak olyan számítás­technikai programokat, amelyek segítségével a me­dikusok alaposabban elsajá­títják a tananyagot. A sze­mélyi számítógépekre al­kalmas programokból eddig huszonötöt készítettek a Biofizikai Intézet munka­társai, s ezek közül többnek az összeállításában a hallga­tók is részt vettek. A programok segítségével tanulják meg a medikusok egyebek között az EKG-gör­bék keletkezését, jelentését, s modellezik a vérkeringést. Megismerkednek az orvos­tudományban alkalmazott legfontosabb műszerek fel­építésével, működésével, va­lamint a számitógépek gyó­gyászati felhasználásának le­hetőségeivel. Szabálytalan értékek Azt hiszem. Pataki Ferenc az egyik legszabálytalanabb műrész, akivel valaha talál­koztam. Kiszámíthatatlan, teli van meglepetésekkel, so­hasem a vártat, a kiszámít­hatót. mindig önmaga pilla­natnyi lelki formáját adja. Sokszínű művész, s nem csu­pán azért, mert töbh műfaj­ban tett eredményes kirán­dulásokat. sokkalta inkább azért, mert alkotói kifejezés­mód ia pontosan követi belső énjének egyszer lobbanékony «vekhez melto indulatait, máskor meditativ töprengéseit, ismét máskor férfias lírájának oldottságát. Tatán ennek a felismerésnek jogán elfogadható, hogy most szabálytalanul, hóna­pokkal megjelenése után írok sorokat grafikai mappa­jának margójára Némi ak­tualitást mégis ad ennek ajk írásnak az a tény. hogy Pa­taki Ferenc festményeiből és magyar költők verseire ké­szített improvizációiból kiál­lítás látható Gyulán, a vár­beli galériában. A grafikai mappa, mely az idei könyvhétre jelent meg. a hetedik abban a sor­ban, amely a szegedi városi tanács mecénási tevékenysé­gének figyelmet érdemlő példája. Hét év. hét gyűjte­mény, egy kollektív kiad­vány, és hat művész egyéni bemutatkozása jelentős és következetes vállalkozást sejtet. A szegedi grafikusok egy-egy lapját bemutató ki­adványt követően megjelent a Vinkler László rajzait. Ko­pasz Márta, Vincze András, Cs. Pataj Mihály és Papp György metszeteit egybe­gyüjtö mappa, majd most hetedikként Pataki Ferenc grafikáit reprezentáló gyűj­temény. Míg a sorozat előző darabjai jószerével egynemű munkákat válogattak, addig Pataki sokszínűsége itt is megmutatkozik. Tus, ecset­rajz, fametszet, cinkmaratás, monotypia, hidegtű, szita­nyomat és vegyes techniká­val készített lapok sorakoz­nak a mappában, s még más­fél évtizedes törekvéseit, kí­sérleteit, tájékozódási irá­nyait is felvillantják Mert az 1971-es, szegedi hid elé megidézett Petőfitől, a Dü­rernek tisztelgő Melankólia­tanulmánytól a Kerítés fak­turális ritmusán át az idő­számításunk előtti 3—4 szá­zadban élt kínai bölcselő, Lao-ce tételeinek jelszerű ábrázolásáig változatos az út. E kiadványnak is, mint a so­rozat többi darabjának óriá­si érdeme, hogy viszonylag jó minőségben megismerteti a nagyközönséggel a grafiká­val foglalkozó szegedi alko­tókat s népszerűsíti, demok­ratizálja. viszonylag olcsó c- ' ••zzalérhctnré teszi az alkotni gondolatokat. S be­vezető tanulmánya révén el i.< igazit. Most — szerencsés választásként — Apró Fe­renc. kiváló helytörténeti kutató és műgyűjtő a hozzá méltó alapossággal kéjről képre, lapról lapra keresi a grafikai üzénetek kulcsát, legtöbbször eredményesen. Gazdag ismeretanyag és pon­tos információs bázis Apró Ferepc kronológiát követő müelemzö bevezetője. A me­cénáló tanács a nyolcvanas vállalkozása immár kötelez. Szándékban, színvonalban, tervszerűség­ben. értékmentésben és ér­tékteremtésben . Természétesen. ez a mos­tani jó alkalom arrá is, hogy a gyulai tárlatról is szóljak pár szót. Azt tudtuk eddig is hogy Pataki nefn rejtőz­ködő festő, kitárulkozó, ba­rátkozó, öszinté, néha bizony kellemetlenül szókimondó, nyers émbér. Evek óta jelen­tős tárlatokon — gondol­junk csak a tavalyi szegedi nyári tárlaton, a szegedi kép­zőművészek seregszemléjén, vagy az idei táblakép-festé­szeti biennálén bemutatott töredéke megrezditi a tustol nagyszerű műveire — iga- lat, égy ecset nyomán jele zolja azokat, akik Patakit marad az indulatnak. Aki jelentős művésznek/tartalmas versek és rajzok hallatán il s gazdag festőnek tartják. Az lusztrációra gondol, nagyot színei fogják egységgé a ké­peket. melyek a figyelmes szemlélő számára akár szür­reális képregényekké is válhatnak. Legyen az Kon­dor Béla-idézése, Újházi Pé­ter-keresztrejtvény, mitoló­giai vagy biblikus utalások, mint az Orfeusz, az Angyali üdvözlet vagy a Zsuzsanna és a vének. A montázsszerü megoldások, a párhuzamos motívumok, az igényes felü­letmegmunkálás olyan új di menziókat nyitnak, melyeket a régi korok művészi üzene­teit egymás alatt rejtő fali­képek mintájára a jövő ré­tegeinek neveznék. Melyeket nekünk, nézőknek kell majd értő kutatók, precíz restau­rátorok módjára megfejteni. Mindez persze néha szokat­lan erőfeszítést követel, oda­figyelést. tájékozódást, el­mélyülést: Ezért lehetnek Pataki képei alkotótárssá emelő müvek. Hasonlóan eredeti módon közeledik azokhoz a versek­hez, melyeknek egy-egy fosz lánya, gondolata, sora vagy utóbbi években mind erőtel­jesebb jellemzője műveinek a szintetizáló Szándék. Ehhez jó érzékkel talált rá a szi­multán szerkesztésmódra, mely időben és térben egy­mástól távoli dolgokat képes asszociatív úton összekap­csolni. A valóság természe­tes módon ötvöződik a sej­tések, emlékek és álmok egy­idejűsitésével. A felület izzó csalódik. Balassitól Baka Ist­vánig terjed a válogatás, me­lyek hűen dokumentálják Pataki rezonanciáit. S a je­lek alatt — mint egy szigorú ellenpont — ott olvasható gyöngybetükkel a vérsrész­let Ujabb adalék Pataki Fe­renc igényes, értékes, de oly kör bizony törékeny művé­szetéhez. Tandi Lajos Mátyás-kori kincsek Ha október, akkor mú­zeumi és műemléki hónap. Méghozzá az idén a hagyo­mányosnak számító rendez­vények mellett szenzációs­nak nevezhető kiállítással. A Csongrád megyei esemé­nyek ünnepélyes nyitánva­ként holnap. csütörtökön délután 5 órakor Szabó G. László, a megyei tanács el­nök helvetlese aiánlia a nagyközönség figyelmébe a Mátyás-kori kincsek című különleges tárlatot a Fe­kete-házban. Amint arról Zombori László osztályvezető esek között 15. tájékoztatott, a kiállítás a tikus kelyhek. Mátyás király személyéhez, .illetve Szegedhez köthető, a különböző szegedi közgyűj­teményekben föllelhető tár­gyak, dokumentumok, nagy értékű emlékek reprezenta­tív bemutatója lesz. Meg­valósulása érdekében ösz­szefogott a múzeum, a So­mogyi* • és az! Egyetemi Könyvtár, a megyei levél­tár. az egyházi intézmények. Olyan kincseket lesz mó­dunk igy látni, amelyeknek egy része még sohasem volt kiállítva, más részük is csak sok évvel ezelőtt. Kedvcsinálónak, vázlato­n: a Somogyi és az Egye­Kiállítások, tudományos ülések a múzeumi hónapban temi Könyvtár féltett ős­nyomtatványai között lát­hatjuk majd a Schedel-kró­nikát (1483!) . a levéltár köl­csönözte Mátyás-kori oklez veleit. Olyanokat. amilye­nekhez hasonlóan függhetett valaha ama nevezetes aranypecsét, mit a Boszor­kány-szigetnél „halászott-" ki az iszapból tavaly decem­berben a szerencsés meg­találó.. . Mint. annak ide­jén beszámoltunk róla. Má­tvás úgvnevezett kispecsét­jéböl, ebből az arannyal bevont ólombullából — a Tiszából előkerült szegedi­vel együtt — mindössze három van a világon. A felbecsülhetetlen értéket most kiállítják. Egy teljes vitrint töltenek meg az eredeti arany és ezüst pén­zek, érmék. Az egyházi kin­századi gó­miseruhák szerépelnek. köztük az, ame­lyik a hagyomány Mátyás palástjából s a király a dóm helyén állt Dömötör templomnak adományozta. A Mátyás- és Beatrix-ábrázolások fotói, a Corvinák hasonmásai, a Mátyás-templomról készült fényképanyag és más do­kumentumok mellett még egy különleges tárgyra hív­juk föl a majdani kiállítás­látogatók figyelmét: az alsó­városi ferences kolostor egykori vezetőjének. Már­chjai Jakabnak faragott székére, amely egyetlenként maradt ránk az 1500 előtt készült hasonló tárgyak kö­zül. s a kutatók szerint szinte bizonyos hogy Szege­den faragták... Az egy hónapig látogatható tárlat rendkívül értekes anyagának óvása érdekében különleges biztonsági intézkedéseket tettek a rendezők. Vadász Endre, a szegedi születésű festő- és grafikus­művész emlékkiállítása nyí­lik a Képtárban pénteken délután 4-kor. Életművét egy 1971-ben rendezett sze­gedi kiállítás „porolta le", majd másik kedves városá­ban, Debrecenben volt tár­lata, 1982-ben pedig a Nem­zeti Galériában. Most a debreceni anyagot egészí­tették ki a szegedi múzeum és magángyűjtők kepeivel. A múzeumi hónap során ismét megrendezik a kuta­tók tudományos ülésszakát, pályázatok eredményeit hirdetik ki. Varga Mátyás szerint színháztörténeti gyűjtetné­készült, nyével szervezetten ismer­kedhetnek az érdeklődők, múzeumi kirándulások lesz­nek. A „Barangolás hazai tájakon" cimü országos mű­veltségi játék megyei elő­döntőjét (október 10.) és ,megyei döntőjét (október 26.) is a múzeumi hónap keretében rendezik meg. Minthogy az idén a mű­emlékekre igyekszik fölhív­ni a figyelmet a „hónap". Szegeden a Mátyás templom 'feltárás? munkálatairól, a tér rekonstrukciójáról sze­rezhetünk információkat Lukács Zsuzsa művészet­történésztől (október 19-én tart előadást a múzeum Lucs-termében) A múzeumi hónap me­gyei eseménysorozata igazá­ból már a múlt hét vegén megkézdödött: a megyében dolgozó általános iskolai honismereti körök találko­zója volt szombaton Ópusz­taszeren, Kómár Irén mú­zeumpedagógus szervezésé­ben. S. E. Csökken a hévízkincs II vízgazdálkodás jövője Milyen jó, hogy megyénk rok alatti és a Sás-ér környé­igén gazdag felszíni es fel- ki szakaszok pedig további szín alatti vizekben egy- folyószabályozási munkákat áránt! A sok víz azónban igényelnek, helyes vízgazdálkodást igé- Ha árvíz nem is volt me­nyei, aminek élőféltétele pe- gyénkben régóta, belvízre dig az átgondolt koncepció, minden evben számithatunk, lesztése új halastavak létesi­A kővetkező tizenöt-húsz Ennek elkerülése érdekében tésére is lehetőséget ad. ezt éves távra készített terveze- Mártélyon, Nagylakon. Rósz- — egyéb célra nem alkalmas tet az Alsótiszavidéki Víz- kén. Tiszaszigeten. Ujszent­ügyi Igazgatóság állította ivánon és Kübekházán kell elő, a megyei tanács építési vízrendezési munkákat vé­gezni — összehangoltan a településfejlesztéssel. öntözésre alkalmas területet jó lenne nyolcvanezer hek­tárra növelni — ami a me­zőgazdasági földterületnek meg mindig csak 26 százalé­ka! Az öntözőrendszerek fej­érdemes és vízügyi osztályának meg­bízásából. Legfontosabb, következés­képpen első helyen említen­dő az ár- és belvízvédelmi biztonság növelése. A leg­földterületeken — lenne kihasználni. Az üdülés és a viz egy­másnak korántsem ellent­mondó fogalmak, követke­Most pedig lássuk: mi a zésképpen egyre sürgetőbb a helyzet a vízigények terüle- folyók kijelölt partjainak tén? A folyók vizének minő- fürdőzésre alkalmasabbá té­sége mezőgazdasági és ipari tele, s új vízfelületek, úgv­sürgósebb feladatok: a Ma- célokra általában megfelelő; nevezett üdülőtavak létreho­ros jobb partján levő töl­tésszakaszok mielőbbi meg­erősítése. majd a Sámson— Apátfalvi-főcsatorna fölötti szaj részeken szakasz biztonságának növe­lése. A tiszai töltések legel­sősorban Szeged alatt vár­nak erősítésre. A Maros-to­vízminóségromlás tapasztal- zása. ható azonban a Maroson, s Vizkérdésröl lévén szó, igy a Maros-torok alatti ti­is. Az úgvne­nem feledkezhetünk meg a vezett rétegvízzel (tehát a hajózásról sem. A tiszai köz­két vízzáró talajréteg közötti lekedés fejlesztését egyrészt vízzel) takarékosan célsze- a szegedi medencés kikötő túlzott A zenei világnapon mm Ünnepi kórushangverseny Az idén különösen jó éve zett nagyszabású nemzetközi György vezette /. számú női van a szegedi énekkaroknak: kórusversenyről. kara az NSZK-ban, Limburg szinte folyamatosan adhat- A szegedi családi intézet városában lépett fel 42 or­tuk a híreket ezeken a hasá- Gyüdi Sándor vezette Can- szag több mint 300 kórusa és bokon is, ki, hol, milyen sí- t.icum kamarakórusa volt a néptáncegyüttese mellett. A kerrel, dijat érdemlő szín- legeredményesebb résztvevő- nyár eleji fesztiválon hat kó­vonalon képviselte az ország je a júliusban megrendezett, ru&kategóriában volt díjazás, és a város kóruskultúráját rangos goriziai nemzetközi s a szegediek az ifjúsági és — a nagyvilágban. Méltó versenynek. Megkapták a női kari kategóriában egy hát, hogy a zenei világna- vegyes kari kategória első második és három harmadik (ji/u, csütörtökön este fél 8- diját, az énekegyüttesi má- díjat szereztek. kor a nemzetközi versenye- sodikat. A Bartók Béla Kórus ken dijat nyert szegedi Az Erdős János karnagy olaszországi Arezzo nagy énekkarok adnak ünnepi vezette Ifjú Zenebarátok múltú kórusversenyén kép­hangversenyt a Tisza Szálló Kórusa szintén júliusban viselte Magyarországot au­koncerttermében. Az ünnepi szerepelt a lengyelországi gusztus végén. Hazahozták köszöntőt Tóthpál József, a Bydgoszcz-ban tartott 10. Guio D'Arezzo bronzszobrát, Kóta főtitkára mondja. nemzetközi ifjúsági zenei a város nagydíját; a vegyes Az elsőként fellépő ének- fesztiválon, ahol a Művelő- kari kategóriában első, a ka­kar. a Lisz Ferenc Zenemű- dési és Oktatási Mirviszté- mnrakórus kategóriában har­részéti Főiskola szftjedi, ta- rium diját, .valamint az Or- ni.ulik dijat kaptak. gozalunak vegyes kara es szagos Bekétanac.s kúlöndi- A holnapi ünnepi koncert­»lói kara augusztusban ha- jat nyertek el. re mindannyian a nemzetkö­rom díjat hozott haza a A Juhász Gyula Tanár- zi versenyeken bemutatott svájci Neuchatelben rende kepzö Főiskola Mihálka műsorokból válogattak jövőre tervezett átadása sür­rü bánnunk, mert a mértékű kitermelés miatt getii ma.srészt a Duna-Raj­egyre fogy. Éppúgy, mint az na_Majna vízi út összekö­1000-2500 méter mélységben tése mejyt61 a dunai hajó. rejlő hévizkincs. ami ugyan- ^ élénkülése várható. A csak nem megujulo keszlet. rendszeres tiszai hajózas A lakosság vízigényének föltétele a csongrádi vízlép­kie légi tése az országos átlag- cső megvalósítása, további nál valamivel magasabb fo- kikötők építése stb. — ezek kú. A tanyákon élők igényét egy részének megvalósulási jó lenne ásott kutak helyett idejéről nem ir a tervezet, fúrt kutakkal vagy palackos- Mindenesetre, ha megepui a ivóvíz-ellátással kielégíteni, csongrádi vízlépcső, vizierö­A közműves vízellátásba le- müvei együtt lenne érdemes hetőleg az összes belterületi lakást be kell kapcsolni. Persze nemcsak a lakosság használja föl a vizet, hanem az ipar, a mezőgazdaság, és az üdülés is. Az ipar új igé­nyeit — az értékes felszín működtetni, teljesítménye a számítások szerint a megye villamosenergia-termelésé­nek tíz százalékát fedezné. Energiáról lévén szó, nem hagyható figyelmen kívül a geotermikus energia haszno­alatti vízkincs védelme érde- sitásának kérdése sem; a kében — lehetőség szerint megye összes energiafölhasz­ismételt vízfölhasználással, nálásábán ennek az energia­tárolók építésével, illetve fajtának arányát a jelenlegi nem ivóvíz minőségű vízből hét százalékról szintén tíz (felszíni és talajvíz) célszerű százalékra lehet növelni. Na­kielégíteni. Ez bizonyára gyobb távlatban célszerű nem ütközik nagy nehézsé- lenne módot lelni a föld gekbe az ipari termelés föl- alatti hőmennyiség vízkiter­tehetóleg igen mérsékelt mt'Jt's nélküli hasznosítására ., ... . ,, is — ennek mikéntié es ho­utemu növekedése miatt. , avama azonban meg nincs A mezőgazdaságban, a je- kjtalálva. lenleg húszezer hektárnyi Farkas Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents