Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 213. szám 1987. szeptember 10., csütörtök Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Konzervgyári gazdálkodás A szegedi élelmiszeripari nagyvállalatok közül 1986ban talán a legjobb évet a konzervgyár zárta. Amellett, hogy jó nyereségszinvonalat tudtak elérni, a Kiváló Vállalat kitüntető címet is sikerült elnyerniük. Rósa László igazgatót elsősorban az idei év eddigi tapasztalatairól és a jövő évj vállalati kilátásokról kérdeztem. — Mit hozritt 1987? — Némileg változtak a külgazdasági szabályozók, de ez alapvetően nem zavarja gazdálkodásunkat. A kedvezőtlen nyár sem viseli meg a vállalatot. Ügy tűnik nyolc hónap eltelte után, hogy a tavaly elért 7 százalékos árbevétel-arányos nyereségünket meg tudjuk ismételni. Az értékesítési lehetőségeink belföldön néhány százalékkal, a nem rubelelszámolású piacokéin mintegy 20-25 százalékkal nőttek. — Mostanában inkább a nyugati eladások visszaszorulásáról hallani a vállalatoknál ... — Az idei év gazdasági szabályozóival még jó piac nékünk a nyugati. Az állam támogatja az értékesítést. — S mi lesz január elsejj után? — Nem tudjuk. S várjuk, hogy végre tudja meg már valaki. Minden alternatívát, amit különböző információkból megtudhattunk, megpróbáltunk végigkövetni a vállalat gazdálkodásán. A feltett kérdéseinkre szórt válaszokat kaptunk. Taktikát és stratégiát ebből felépíteni nem lehet. Minél hamarabb kellene határozott állásfoglalás, hogy tervezni lehessen a következő év tevékenységét. — Mit vár az adórendszer alapvető megváltoztatásától, általánosságban? — Azt hiszem, hogy nemcsak az én elvárásom, hogy a változások előre teljesen be nem látható következményeit a későbbiekben a közvélemény reagálásának figyelembevételével korrigálni lehessen. Nem kódexet szeretnénk Játni a következő 5-6 évre, hanem olyan intézkedéssorozatot, amelyhez hozzá lehet tenni a tapasztalatainkat. S mindenekelőtt jó lenne érzékelni a törvényhozók nyitott gondolkodását. — Piacképes termékekkel lehet biztató jövő, ahogy az új szabályozás keretei kezdenek kibontakozni. Milyen a kereslet a Szegedi Konzervgyár termékei iránt? — Egyértelmű, hogy a jó termékek keresése az életben maradni akaró gazdálkodók részéről felgyorsult. Remélem, hogy a mi körzetünkben / lesz növényi nyersanyag, amit érdemes lesz feldolgozni. Továbbra is alapvetőnek képzelem el a szocialista országokkal való együttműködést. Amit a, magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar előállít a jelenlegi tömegben, arra csakis a szocialista országokban lesz fizetőképes kereslet Valószínű a következő időszakban ebben a szférában is kiegyenlítődnek az értekviszonyok, és nem a szabályozott ár lesz a kereskedelem meghatározója. — A KGST-tagországok gazdálkodásán belül is látszik a változtatásra való törekvés. Egyre több országban akarnak az önellátásra berendezkedni élelmiszerekből. — Ennek a következményével a konzervgyárnak is számolnia kell. A zöldborsó és a paradicsom nagyságrendje várhatóan csökken nálunk is. A húskonzervekből is mást kíván majd a piac. A változások bekövetkezésének üteme ma még pontosan nem látszik. A szocialista országok is egyre inkább közlik, hogy mit kérnek. Ehhez a listához kell igazítani majd a termeltetésünket. Több gyümölcsre lesz szükség — természetesen az alma kivételével. Valószínűleg főzelékekből is többet gyártunk majd, nőhet a paprika- és uborkakészitmények iránti kereslet is. A kicsi, egy kiló alatti psomagolás meghatározóvá válik, és a tőkés piac minőségét várják majd el tőlünk a szocialista országokban is. — Mik a tőkés piaci ki* látások? — A kemény valutával fizető országokban is van lehetőség még több konzervgyári termék elhelyezésére. Ehhez elsősorban az ottani igényeket alaposan szondázni kell, és még jobb minőségre kell törekedni a kiszállított termékeknél. Ehhez előzetes tapasztalatokat már gyűjthettünk a közelmúltban a svédekkel kötött, mintegy 7-800 ezer dollár értékű megállapodásokon keresztül. Az északi állam számára gyártott termékek eddig a hazai tartósítóiparban ismeretlenek voltak. — Mit sikerült eladni? — Főzeléket és savanyúságot. Hasonló igény például a finneknél is jelentkezik. A recepturát a megrendelő adja. Ahhoz, hogy nagyobb teret nyerhessünk ezekben az országokban, késedelem nélkül a fejlett technikát kellene beszerezni és alkalmazni. Ehhez csak egy megdöbbentő példa: tizenöt ev alatt nem tudtuk növelnj paradicsomexportunkat. Ugyanebben az időszakban Törökország ebből a cikkből ötszázszorosára, Olaszország, Spanyolország Portugália háromszázszorosára növelte eladását, a magyar gépipari vállalatok képtelenek voltak olyan berendezéssel ellátni a hazai tartósítóipart, hogy ezt a változást követni tudja. A mi sürítőinkben három-ötször annyi ideig van benn a nyers paradicsom, mint a legfejlettebb berendezésekben. — Lehet, hogy a pénzszűke akadályozta a műszaki fejlesztést? — Anyagi források vannak és voltak. Persze, egyszerre mindent nem lehet átalakítani. Lassan lépegetni kell minden területen, és akkor nem keletkezhet technológiai szakadék. Sajnos, nálunk a paradicsomgyártásban még a legkisebb a lemaradás. A zöldborsónál, zöldbabnál, gyümölcsöknél nagyságrenddel nagyobb. — Nem kockázatos most egy nagyobb fejlesztésbe fogni, amikor esetleg jövőre tartósítóiparnak nyújtott szubvenciók radikálisan csökkennek? — Támogatást a világon minden országban kap a konzervgyártás. Ezt valamilyen húzóágazat eredményéből finanszírozzák. Gondolja csak meg, az élelmiszeriparnak a rendkívüli események idejére való tartalékolásra is gondolnia kell. Ez nem a műszeripar, hogy extra nyereséget várjunk tőle. Állami döntés kérdése, hogy a másutt megtermelt nyeresegből mennyi jut a tartósítóipar életben maradására. Ezért érthető, hogy rettegve lessük, látszanak már idehaza is egy húzóágazat körvonalai. Bőle István Megbeszélés a magyar—japán együttműködésről A magyar—japán gazdasági klub meghívására szerdán hazánkba érkezett Szaitó Eisiro, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének (KEIDANREN) elnöke és magas rangú japán gazdasági vezetőkből és pénzemberekből álló kísérete. A japán gyáripar és a bankélet vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kíséretét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar—japán gazdasági és pénzügyi együttműködés időszerű kérdéseit, a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. Kádár János találkozója James Stewarttal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délelőtt dolgozószobájában fogadta Írország Kommunista Pártjának küldöttségét, amely James Stewart főtitkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztató hangzott el a két ország helyzetéről, a pártok tevékenységéről és legfontosabb feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével összefüggő, időszerű kérdésekről. Rámutattak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban tapasztalható változások kedvezően befolyásolják a mozgalom egészének erősödését. A magyar—ír pártkapcsolatolc alakulását áttekintve, megelégedéssel állapították meg, hogy azok rendszeresek és eredményesen fejlödnek. A találkozón részt vett Joseph Bowers, az IKP főtitkárhelyettese, Eoin O'Murchu országos elnökhelyettes és Antoin O'Muircheartaigh, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Á lengyel nagykövet látogatása Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap megyénkbe látogatott. Szegeden, a megyei pártbizottságon Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára feladta, s megbeszélést folytatott vele Csongrád megye és a lengyelországi Lódz város közötti testvérkapcsolatok fejlesztéséről. A lengyel nagykövet programja során Szegeden, a városi tanács épületében találkozott a megyénkben tartózkodó lódzi tanácsi delegáció tagjaival. Az eseményen jelen volt Papdi József, a megyei és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke. Tadeusz Czechowicz ezután Szabó Sándor kíséretében a Sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-t kereste fel, ahol Keresztúri István elnök és Tóth György párttitkár fogadta őket. A tsz elnöke tájékoztatta a vendégeket a mintegy 400 dolgozót foglalkoztató nagyüzem termelőmunkájáról, a gazdálkodás alakulásáról. A párttitkár a tsz-ben folyó politikai munka kérdéseit és feladatait ismertette. A nagykövet a tudományos eredmények alkalmazására, a termelés korszerűsítésére, a tsz termelési profiljának alakulására, a párttagok politikai tájékozottságára és tájékoztatására vonatkozóan tett fel kérdéseket, amelyekre választ kaoott a szövetkezet vezetőitől. Élénk eszmecsere alakult ki a hazánkban végbemenő gazdasági reformfolyamat keretében tervezett intézkedések várható hatásáról, a Si-hmidt Andrea felvétele A lengyel nagykövet (baloldalt). Szabó Sándor és a (sz elnökének társaságában megtekinti a szövetkezet takarmánykeverő üzemét tsz gazdálkodásának beni feltételeiről. jovorát és a tömegcikkeket gyártó üzemben folyó munA lengyel nagykövet a ... . dé]utáni órák vendéglátók kalauzolásával Kat- maJfl a delutam oraK" megtekintette a tsz takar- ban visszautazott Budapestmánykeverö üzemét, rakta- re. OBRiililötlség a Szovjetunióban Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból az Országos Béketanács küldöttsége, amely Bárd András elnökhelyettes vezetésével részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója kapcsán, „A szocializmus és a béke" címen Uljanovszkban és Volgográdban megrendezett nemzetközi konferencián A szovjet békevédelmi bizottság kezdeményezésére megtartott ötnapos tanácskozáson a szocialista és a szocialista orientációjú országok békemozgalmi küldöttségei vettek részt. Korszerűbb termékek A Habselyem Kötöttárugyár, amely a hazai kötőipar legnagyobb vállalata, műszaki fejlesztéssel összekapcsolt termékszerkezetátalakítást hajt végre. Továbbra is női és Lányka fehérneműt, valamint szabadidő- és sportruházati cikkeket gyárt, de az igényeknek megfelelően korszerűbb alapanyagból, a legdivatosabb mintázatokkal és fazonokban készíti ezeket és kínálatában egyre nagyobb részarányt képvisel a munkaigényesebb, így értékesebb sfxirt- és szabadidő ruházati cikkek kore. Az összesen 300 millió forintos beruházás részeként új festő-ki készitöüzemet létesítettek. Korábban a vállalat kötő-, konfekcionálóés kikészítő részlegei nem voltak összhangban, * nem tudtak elegendő keimet festeni és kikészíteni.