Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

Szerda, 1987. szeptember 9. Magyar vezetik üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének és Georgi Atanaszov elvtársnak, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökének, Bulgária nemzeti .ünnepe alkalmából: Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes, elvtársi üdvöz­letünket és őszinte jókívánságainkat küld­jük Önöknek, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép­köztársaság Államtanácsának, Miniszterta­nácsának, a testvéri bolgár népnek a szo­cialista forradalom győzelmének és orszá­guk felszabadulásának 43. évfordulója al­kalmából. A magyar nép mély rokonszenvvel kísé­ri figyelemmel a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak szocialista épitőmunkájat, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével el­ért eredményeket a népgazdaság gyarapí­tásában, a tudomány és a kultúra gazda­gításában, az ország fejlesztésében. Örömmel látjuk, hogy népeink hagyo­mányos barátsága, a két párt ési ország együttműködése eredményesen fejlődik a marxizmus—leninizmus eszméi és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagjaként végzett közös munkánk, együttműködésünk jól szolgálja népeink és a'szocializmus érde­keit. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából szív­ből kívánunk Önöknek és ía testvéri Bul­gária dolgozó népének újabb sikereket a szocialista társadalom építésében, a bol­gár nép anyagi és szellemi javainak: gya­rapításában. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők) Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vöröskereszt. A Koreai NDK nemzeti ünnepén A Koreai NDK nemzeti ünnepe alkal­mából Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára; Németh Ká­roly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke táviratot küldött Kim Ir Szen elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság el­nökének és Li Gün Mo elvtársnak, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Köz­igazgatási Tanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársai­ság kikiáltásának 39. évfordulóján a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, népünk ne­vében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Koreai Munkiapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nép­gyűlés Elnökségének, Közigazgatási Ta­nácsának és a baráti koreai népnek. Pártunk, kormányunk és népünk figye­lemmel kíséri és értékeli a koreai népnek a szocialista társadalom építésé­ben elért eredményeit, támogatja a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság arra irányuló erőfeszítéseit és konstruktív ja­vaslatait, hogy létrehozzák Korea újra­egyesítésének kedvező feltételeit. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy közös céljainkkal összhangban erősítsük országaink együttműködését az élet min­den területén. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kí­vánunk Önöknek, és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság dolgozóinak a ha­zájuk felvirágoztatásáért, a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott küzdel­mükben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szobot, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizott­ságának elnökét. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt ugyancsak köszöntötte koreai partnerszer­vezetét. Országgyűlési bizottságok ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bi­zottsága. A testület — Sta­dinger István elnökletével — a magánszemélyek jövede­lemadójáról és az általános forgalmi adóról szóló tör­vényjavaslatokat vitatta meg. A bizottság tagjainak elő­zetesen megküldött Írásos tájékoztatókhoz Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalók kö­zül többen arra mutattak rá, hogy a tömegkommunikáció nem segítette kellően az új adórendszer előkészítését, gyakran nem sikerült hi­telesen és megnyugtatóan tájékoztatni a lakosságot. Nobis Ferenc (Budapest) felvetette: a lakosság kész a nagyobb terhek vállalásá­ra, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy megszűnje­nek, de legalábbis csökken­jenek az irritáló jelenségek, különösen az ellenőrizhetet­len. láthatatlan jövedelmek. Egyre több olyan milliomos van, aki nem feltétlenül te­vékenysége társadalmi hasz­nosságának köszönheti va­gyonát. A kormány lépjen fel a teljesítményeket nem tükröző jövedelmek ellen, s legyenek elrettentő követ­kezményei az adócsalásnak — javasolta, majd kifejtet­te: az új adórendszer csak akkor hozhat eredményeket, és csak akkor nyerheti el a lakosság bizalmát, ha a vég­rehajtása következetes lesz. Az ülésen felszólalt Vári Miklós Csongrád megyei képviselő is. Csáki Gyula részletesen válaszolt a vitában felme­rült aggályokra, kérdésekre. Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága kedden Horn Péter elnökletével ülést tar­tott a Parlamentben. A tes­tület — amelynek munká­jában részt vett Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnö­ke is — Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes elő­terjesztésében megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény­javaslatokat. A törvényjavaslat feletti, mintegy hatórás vitában ez­zel kapcsolatban több kép­viselő rámutatott: a terve­zettnél jobban kellene támo­gatni azokat a családokat, ahol több gyermek iskoláz­tatását vállalják. Bánffy György (Budapest) írásban benyújtott javaslatában in­dítványozta, hogy az isko­lás korú gyermekek nevelé­séhez a családok kapjanak évi 12 ezer forint adóked­vezményt. Miként arra a pénzúgym'niszter-helyet­tes erre reagálva rámuta­tott: ez évi hatmilliárd fo­rinttal növelné a költségve­tés terhét, s csak akkor len­ne megvalósítható, ha más területen felemelnék az adó­kulcsokat. A vitában szóba kerültek a személyi jövedelemadó­nak azon következményei, amelyek a műszaki és a humán értelmiség közérze­tét rontanák, alkotási felté­teleiket kedvezőtlenül be­folyásolnák. Bár a beveze­tendő adórendszer szüksé­gességével a képviselők egyetértettek, sokan aggo­dalmukat fejezték ki: vajon a személyi jövedelemadó nem vezet-e a tudományos és alkotómunka visszafogá­sához, a szellemi és kultu­rális tevékenység színvona­lának csökkenéséhez. Kállai Ferenc (országos lista) kifejtette: a színházak már ma sem tudnak gazdasá­gosan működni, s félő, hogy a vezető színészek egy ré­sze otthagyja a több hóna­pos, megfeszített munkát igénylő színpadot a köny­nyebb és látványosabb rá­diózás, televíziózás kedvé­ért. Többen rámutattak kö­zöttük Bödőné Rózsa Edit Csongrád megyei képvise­lő is, hogy a képviselők bi­zonyos kérdésekben nem kapnak elegendő informá­ciót, így egyebek között ar­ról sem, hogy a korábbi hi­bás döntések hogyan szü­lethettek meg, továbbá nincs pontos információjuk a költségvetés egyes kiadá­sairól, valamint arról, hogy az irányító, a társadalmi szervezetek, apparátusok korszerűsítése, reformja ho­gyan alakul. E kérdések őszinte és nyilt tisztázása segíthetné a képviselőket ahhoz, hogy felelősséggel dönthessenek. Grósz Károly fogadta Nafissza Szadikot Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Na­fissza Szadikot, az ENSZ 'Népesedési Alapjának fő­igazgatónőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnök­helyettese. Jurij Scserbák Zalai Ferencz Győző fordítása Tárgyalások, egyezmények Honecker Bonnban # Bonn (MTI) Erich Honecker, azNSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke kedd délelőtt szűk körben újabb tárgyalást tartott Helmut Kohl szövetségi kancellárral, majd sor került a küldött­ségek befejező megbeszélé­sérc is. Ezután a történelmi ne­vezetességű Schaumburg pa­lota gobelintermében. Ho­necker és Kohl jelenlétében az illetékes szakminiszterek aláírták azt a három meg­állapodást, amely az együtt­működést szabályozza a kör­nyezetvédelem, a sugárvé­delmi információ- és ta­pasztalatcsere, valamint a tudományos és műszaki élet területén. 1972. december 21-én ugyanitt írták alá a két német állam alapszer­ződését. A mostani megál­lapodásokkal ily módon a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti közlekedésről 1975­ben, a postai forgalom meg­könnyitéséről 1976-ban meg­kötött egyezmény és az 1986-os kulturális megálla­podás után — három újabb fontos területen jött létre kooperáció a két német állam között. A tudományos egyezmény­ben — az 1986-os moszkvai szovjet—nyugatnémet keret­megállapodáshoz hasonlóan — a feleknek sikerült tisz­tázniuk Nyugat-Berlin be­vonásának problémáját is. A megoldás lényege, hogy a különleges jogállású Nyu­gat-Berlinben működő szö­vetségi intézmények mun­katársai személyi alapon vesznek részt a közös mun­kában. A felek együttműködése kiterjed az energia- és anyagkutatás, a reaktorbiz­tonság, a termelési techno­lógiák és az orvostudomány széles területére. Ez utóbbi vonatkozásában foglalkoz­nak majd közös AIDS- és rákkutatással is. Honecker korábban hiva­talában felkereste Philipp Jenningert, a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) elnökét. E találkozón szóba került a Bundestag és az NDK Népi Kamarája közötti hi­vatalos kapcsolatok felvéte­lének változatlan problé­mája is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter kedden minisztériumá­ban szintén fogadta NDK­beli kollégáját, Oskar Fischert. Megbeszélésük homlokterében az ENSZ­közgyűlés ülésszakának na­pirendjén szereplő kérdések álltak. A SZEGEDI ÜJ ÉLET MGTSZ élelmiszeripari szárítóüzeme felvételt hirdet élelmiszeripari (konzervipari) szakmunkás nők és férfiak számára, exportszárítmányok gyártására. o Jelentkezni vagy felvilágosítást kérni az üzemvezető­nél, Mihálytelek, központi majorban. Tel.: 10-333/21. 10. Alekszandr Jurjevics Eszaulov, 34 éves, Pripjaty város tanácselnök-helyet­tese így emlékezik: Hajnali négykor keltet­tek föl, 26-án. Marija Gri­gorjevna, a titkárnőnk tele­fonált, ezt mondta: „Vész van az erőműben." Valame­lyik ismerőse dolgoizik ott, éjszakás volt, ő telefonált neki, s mesélte el, mi tör­tént Tíz perccel négy előtt már a vébében voltam. Addigra az elnököt is értesítették a dolgokról, s ő már ki is ment az erőműbe. Azonnal fölhívtam a polgári védel­mi törzsparancsnokunkat, éles riadót rendeltem ei neki. Szállón lakott, s azon­nal repült is hozzánk. Vo^ losko Vlagyimir Pavlovics­nak hívják, össze is ültünk valamennyien, s elkezdtük értelmezni, fölfogni, hogy mitévők is legyünk. Persze, nemigen sejtettük, mi a teendőnk, tudja, hogy van ez, míg az embert a kígyó meg nem marja ... A vébében én vagyok a terv­bizottság elnöke, s felügye­letem alá tartozik a szállí­tás, az egészségügy, az út­hálózat, a munkaerő-iroda, az építőanyag-elosztás és a nyugdíjasok ügye. Nos, szóval, elhatároztam, hogy megszervezem a város átmosását. Telefonáltam Kononihinnek, hogy küld­jön locsolóautókat. Jöttek is. Hat nem szép? Az em­ber el sem hinné: az egész városnak volt összevissza — négy locsolókocsija, öt­venezer lakosra! Bár igaz, hogy a városi ébé is, meg a tanács is kért a minisz­tériumtól, nem is azért, mert előre láttunk egy erö­művi veszélyt, hanem, hogy rendet tudjunk tartani a városban. Nos, megjön a tartályko­csi, nem tudom, honnan ásták eló, de nem a saját sofőrjével. Nem is tudta kezelni, nem tudta, hogyan kell rákötni a vízvezeték csonkjára. Vissza is zavar­tam, megjött húsz perc múlva, addigra megtanulta, hogyan kell bánni a kocsi­val. Először is a töltőállo­más környékét kezdtük le­mosni, s most, hogy vissza­gondolok, tudom, hogy ez volt az első próbálkozás a portalanításra. Szappanol­dattal verettük végig az ut­cákat. Reggel 10-kor volt egy értekezlet a tanácson, olyan 10-20 perces, akkor nem volt sok idő a dumára. Ez­után elmentem a városi ügyeletre. Nos, hát ott üldögélek, szemlélődöm. Az erőmű, mintha a tenyerünkön vol­na. ott füstölög, tőlünk -há­rom kilométernyire. Nem olyan gomolygós, inkább egy vékony sugár. Mint az eloltott tábortűzből, csak­hogy abból kék, ebből meg koromfekete. No, aztán meggyulladt a grafit, már estefelé, akár az északi fény, hiszen annyi sok a grafit. Nem tréfadolog! Ebéd után hívatott a ki­jevj megyei pártbizottság másodtitkára, V. Malomuzs, s megbízott, hogy szállíttas­sam el Kijevbe a legsúlyo­sabb sugársérülteket. A reptérre kellett vinni őket, onnan Moszkvába. A polgári védelem szö­vetségi vezérkarából a Szovjetunió hőse, Ivanoiv vezérezredes érkezett repü­lőn, s a gépet átadta ne­künk. Ez valamikor április 26­án volt, szombaton 17 óra tájban történt. Nem is volt olyan egyszerű összeállítani a kocsioszlopot, hát még az emberek ügye! Mindegyi­küknek külön kórlapot kel­lett kitölteni, a betegség le­folyásának leírásával, a vizsgálatok eredményeivel. Tulajdonképpen az ilyen személyes ügyek intézése volt a gyors elszállítás leg­főbb akadálya. Még olyan „apróság" is fölmerült, hogy bizony pecsét is kellene, csakhogy a pecsét az atom­erőműben rekedt. Sikerült túljutni rajta, pecsét nélkül vittük az embereket Kijev­be: 26 sérültet. Két buszt kértem, isten tudja, mi tör­ténhet az úton, legyen tar­talék, meg kértem mentő­kocsit is, hiszen két súlyos sebesültünk is volt. 30 szá­zalékos égést szenvedtek. Kértem, nehogy keresztül menjenek Kijeven, hiszen valamennyien pizsamákban voltak, eléggé vad képet nyújt egy tűzpiros Ikarus, megtömve pizsamásokkal. De hát az ég tudja miért, végighajtattak a Krescsáti­kon, majd balra, a Pet­rovszkij fasoron, úgy értek ki a boriszpoli reptérre. A kapuk meg zárva. No, per­sze, hajnali három az idő. Egy másik történet nagyon szíven ütött. Odajön hoz­zám a pilóta, azt mondja: „Mondja, mennyit kaptak ezek a fiúk?" Kérdezem: „Mit mennyit?" — Hát röntgent." Mondom neki: „Elegendőt. De miért kér­di?" Erre ő: „Tudja, élni akarok, semmi kedvem egy kis fölösleges röntgenhez, feleségem van, gyerekem." Szép, ugye? Amikor errefelé jöttünk, Boriszpolba, szembe velünk autóbuszoszlop világított. Mentek Pripjatyba, hogy megkezdjék a lakosság ki­költöztetését. Vasárnap volt. 1986. ápri­lis 27. (Folytatjuk.) Közéleti napló FOGADÁS An Min Szu, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete kedden fogadást adott a nagykövetségen hazája nem­zeti ünnepe alkalmából. Részt vett a fogadáson Szű­rös iMátyás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Horváth István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, va­lamint politikai, gazdasági, kulturális életünk több más képviselője. EMLÉKÜLÉS A hazai tervgazdálkodás bevezetésének 40. évforduló­ja alkalmából szeptember 10-én és 11-én nemzetközi tudományos kerekasztal­konferenciát rendeznek, szeptember 11-én pedig az Országos Tervhivatal, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia és a Magyar Közgazda­sági Társaság közös szerve­zésében emlékülést tartanak az Akadémia dísztermében. A jubileum alkalmából kedden hazai és külföldi új­ságírók részvételével sajtó­tájékoztatót tartottak a tervhivatalban. VATIKÁNI DELEGÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Simon D. Lourdusamy bí­boros, a Vatikáni Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa és Francesco Co­lasuonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nuncius szeptember 3-ától 8­áig egyházi meghívásra lá­togatást tett hazánkban. A vatikáni küldöttség részt vett a hajdúdorogi görögka­tolikus egyházmegye alapí­tásának 75. évfordulója al­kalmából tartott egyházi ünnepségen. Lourdusamy bí­boros és kísérete találkozott Paskai László esztergomi ér­sekkel, valamint a magyar katolikus püspöki kar több tagjával jM I >

Next

/
Thumbnails
Contents