Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

Szombat, 1987. szeptember 5. 5 Franciák és magyarok-Európában Manapság, amikor oly ke­vés hazai tévéfilm készülhet, s ugrásra készen várnak munkára a rendezők, már­már kitüntetésszámba megy, ha valaki választhat, s szi­vehez közeli regényt adap­tálhat. Felvidéki Judit te­hetséges, fiatal rendező, s úgy tetszik, kivárta- az időt, amíg Francois Mauriac The­rese Desqueeyroux-jából té­véjátékot csinálhat. Ráadá­sul parádés névsor az alko­tótársaké — Gábor Miklós­sal együtt irta a rendező a forgatókönyvet, Boldizsár Miklós volt a dramaturg, Wegenast Róbert a nagyvo­nalú, korhű, a lélektani tör­ténésekhez is atmoszférát teremtő díszletek tervezője, Tóth Barna a parádés kosz­tümöké, Hollós Olivér meg fényképezett, igen érzéke­nyen, lágy tónusokkal, sej­telmesen, hangulatteremtő enteriőröket és a szereplők beszédes arcát. Tán kitetszik, némi luxust engedett meg magának té­vénk e szűkös időkben, s nemcsak az anyagiakra gon­dolunk. Hanem arra is, hogy — pedig hiányoznak — ez­úttal nem aktuális társada­lompolitikai élveboncolásra szánta az alkotó erőket és a penzeket, hanem egy lélek­tani mélyfúrásra. Töpreng­kedésre az ember természe­téről. Szerencsére. Mert igen nagy a hiány — időben, haj­landóságban, tehetségben is — az önmagunkkal való szembenézés alkalmaiból. S ha Felvidéki Judit rátalált Mauriac egyik legjellegzete­sebb regényére, mellyel — úgy érezte — adhat nekünk lelkünk bugyraiba való pil­lantásra egy órácskát, haj­lamosak vagyunk helyesel­ni: mi másra való a házi­mozink? U 1 Képernyő Mint annyi más regényé­ben és novellájában, Mauri­ac ebben is egy családi drá­ma keretébe ágyazta sajátos pszichoanalízisét. S mint új­ságokan megjelent, vitriolos portréiban annyiszor, The­rese-ét is meztelenre vetkőz­teti, kifúrkássza bűnét, mel­lé teszi őszinte magaválla­lását, bünhődteti és megér­tést csihol ki belőlünk irán­ta. A szerep óriási lehetőség — egy nagy formátumú szí­nésznőnek. Vass Éva ját­szott a tévéváltozatban, le­nyűgözően. Az előző heti műsorajánlatban Zorán Si­mone Signorét-hoz hasonlí­totta a színészt, érzésem- sze­rint is talállóan. Mint en­nek, főleg idősebb kori, s nálunk jobban ismert szere­peiben, Vass Évának is első­sorban az arca, s még in­kább a szeme játszik. S a kamerák előtt, tudjuk, a szem nem hazudhat. A rán­cokkal ölelt eleven és égő szempár pedig oly sokértel­műen, titokzatos-sejtelme­sen beszédes a lélek szavak­ba nemigen foglalható bo­nyolultságairól, hogy erősen megérinti, magával vonja, nem hétköznapi közelségbe kényszeríti az embert — egy másikkal. Racionális (vagy legalábbis annak látszó) ko­runkban még akkor is ki va­gyunk éhezvé effajta egy­máshoz közelítésekre, há naponta letagadjuk. Már csak egy jámbor sóhaj : ha van nekünk egy Simone Signoret-hez hasonlítható szíriésznőnk, vajon miért tit­koljuk? Meg kéne találni neki a rengeteg tévés sze­repet, minél előbb! A franciák persze értenek az üzlethez — is. Erről győ­zött meg — sok egyéb mel­lett persze — Belmondo, akinek tervezett filmsoroza­ta előtt a Vinkó József ké­szítette portréját is láthat­tuk. Hogy milyen volt Bel­mondo ebben az interjúban? Mivel a magamfajta, kissé grafomán, alighanem csak hosszú oldalakban tudná „összefoglalni", legyen elég: Belmondo — az Belmondo. összetéveszthetetlen. Ha­nem a Vinkó! Irigykedhet a szakma, mert a berkeiben tudni igazán, mit jelent majd' egyórás anyagot csi­nálni az ilyen szupersztár­ral, mint Bébel. akinek rá­adásul az a legújabb extra­vaganciája, hogy nem fogad újságírókat... Látom, szere­ti a fennkölt kérdéseket" — mondta Vinkónak azzal a lefegyverzően tenyérbe má­szó felsőbbrendű képével, kivillantva mind a hatszáz­negyvenhárom fogát. Ilyen­kor indul a pumpa, s szökik a vér az újságíró fejébe, és latolgatja egy hosszú pilla­natig, mi itt a teendő? Mi lenne? önfegyelem. Európai modor, mely aztán lefegy­verzi a fenegyereket — hisz az is európai. A néző pedig kap egy — nem csak szak­mai — elégtételt, mert lát­hatja, hallhatja: lám, egy ci­pőben járunk; az egyik szakma védekezik, hogy ne kényszerüljön a tengeren­túli hiénák magatartására, a másik tész róla, hogy né kelljen föláldoznia nemzeti nyélvét az üzleti sikerért. Vinkó messzemenően tiszte­letben tartja interjúalanyá­nak heppjeit, Belmondo úgy csinálja a mozit, hogy Ame­rikában feliratozva is meg­nézzék ,. . Nem is olyan saj­nálnivaló ez a vén Európa. Sulyok Erzsébet nz adó, az infláció meg a focista szerződése Rádió­Mármint az Egyesült Ál- családvédő, családokat ősz­vamokban, Jugoszláviában, szetartó), hanem például az meg az NSZKí-ban. Csupa is, hogy arrafelé van külön aktuális társadalmi kulcsszó, házadó, állami és városi' kü­Söt divatfogalom. Amiérti lönadó is. Nem tehetek ró­meg pont a fenti országok la, nekem a teho jutott vizsgáltatnak — éppen attól eszembe, de márifc Jugo­jó a műsor. Mivel úgy „ka- szláviára terelődött a szó, csint ki" a különféle külho- az az ország meg engemi ni témák egymásutánjának sorozatából, hogy egyetlen percnyire sem; feledkezhe­tünk meg az igazából dön­tő jelentőségű tényről: hogy mindezeket itt, a Kárpát­medencében, a Duna—Tisza vidékén hallhatjuk. Magyar füllel — és magyar elmével reagálva. Az Index elnevezésű vi­lággazdasági magazint, be­vallom, szerdán este a Kos­suthon első fokon a műsorj­vezetó Kondor Katalin mi­att véltem meghallgatásra érdemesnek. Ki ne emié­különösen érdekel, úgy hogy föl js kaptam a fejem a szó­ra: infláció. Most többen megjegyez­hetnék, hogy erre a szóra akkor is körtnyen fölkaphat­ja fejét az ember, ha éppen nem Jugoszláviával kapcso­latban kerül elő, de ami] igaz, igaz: ott délen, tudjuk, e fogalom már túllépte a bűvös 100 százalékos küszöj­hogy úgy költsék el helysé­gük pénzét — ahogyan csak a lakók akarják. A Litt­barski nevű nyugatnémet focista esetének hallatán vi­szont már kénytelen voltam a fejemhez kapni. Az illetőt az 1 FC Kölntől megvette a francia Racing Paris, de nem játszatták. — így a fo­cista 1 millió márkával já­rult hozzá ahhoz, hogy ko­rábbi klubja visszavásárol­ja. Saját zsebből. Mondván, neki mindennél többet ér, hogy odahaza újra váloga­tott lehessen, pláne, hogy jövőre Európa-bajnokság lesz az NSZK-ban. „Föl ke­ne figyelni erre Európa azon pontjain is, ahol a focisták külföldi szerződései a ho­böt, magyarán, három szám- mályban köttetnek" — szólt jegyű, s Nyárádi Péter tu­dósításából arra isi fény de­rült, hogy „az infláció ha­kezne kellemesen búgó, bár talmas árja" egyre tágabb teret nyújt — a Mikulic­kormányt nyíltan és egyre élesebben támadó vélemé­nyeknek. Ezen is elgondol­kodtam volna, a fentihez ta­olykor kifejezetten rossz lég­zéstechnikával felénk. bo­csátott altjára, még a régi, Hajdú János-téle A Hét-bői — szép. mély tüzű sze­mek, intelligens előadásmód, felkészültség, egyebek A műsor tartalomjegyzéke vi­szont már másodfokon is az Index-beli kommentár. Isten neki: továbbmegyek. Legalább ennyire föl kéne figyelni az adóra, az inflá­cióra, a helyi költségvetés kollektív fölhasználására, és még annyi egyébre is. Más­hová, másra tekintvén. Amint azt az Index mutat­lán hasonló metódussal, de ja. Nehogy később másmi'­lyen — mármint kisbetűs — index is mind jobban rakoncátlankodjék. fülembe fészkelődött a seb­tében elhangzott, mintegy mellékesen közölt ini'ormá­indokolta az Index iránti ér- cÍÓ is, miszerint ma Jugo­deklődést. Mert például mi­után hangsúlyoztatott, hogy ma Magyarországon egészen biztosan az adózás az, ami az embereket legjobban iz­gatja — szemügyre vették, hogyan is fest mindez az USA-ban. És Bolgár György szláviában 140 ezer dinár az átlagkereset — ez pedig, még ha a dinár szuperszoni­kus segességű árfolyam-rosz­szabbodását számítom is, még mindig jócskán tóbb, mint... Azon meg könnyedén át lehetett volna siklani, hogy Domonkos László Többségében repertoárdarabok A következő napokban, hetekben sorra megnyitják kapuikat a fővárosi színhá­zak. Az évadnyitó előadások programját többségében a repertoárdarabok közül állí­tották Össze, néhány társulat azonban új produkcióval várja közönségét. Elsőként szeptember 5-én a Madách Színház kezdte meg az évadot, a Macskák című musicallal. A Magyar Állami Opera­ház új évadja szeptember 15i-én kezdődik, a Bánk bán előadásával, a Nemzeti Szín­ház évadnyitó előadása 21­én Az ember tragédiája lesz. A Várszínház Gábor Andor vígjátékának, a Dollárpapá­nak premierjével nyitja meg kapuját, 22-én. A kitalált gazdag amerikai nagybácsi körül szövődő komédia ős­bemutatója 1916-ban volt, a Beöthy László vezette Ma­gyar Színházban, majd a felszabadulást követően a Vígszínház újította fel. A Katona József Színház szeptember 20-án a Catullus című drámával, a Madách Kamara 23-án a Romanti­kus komédiával nyit. A Vígszínház a nyáron Szege­den bemutatott, nagy sikerű zenés produkció, A nyomo­rultak rock színházi előadá­sának ad otthont. UNESCO-konferencia Szegeden A magyar UNESCO-bi­zottság szervezésében mun­kakonferencia kezdődött tegnap, hétfőn Szegeden, a megyei tanács újszegedi ok­tatási épületében. Az ENSZ oktatási, / tudományos és kulturális szervezetének ICSOPRU rövidítésű, a kü­lönböző országokban dolgozó kutatócsoportok szervezett­ségének, hatékonyságának vizsgálatával foglalkozó szervezete évente más-más országban rendezi meg kon­ferenciáit: a most Magyar­országon sorra kerülő, szeptember 11-ig tartó ren­dezvénysorozaton hazánkon kívül a tagországok közül Kína, Ukrajna, India, Finn­ország, Lengyelország, Gha­na és Mexikó képviselői vesznek részt. A különböző tudományos intézetekben működő kuta tócsoportok munkájáról az metódusokkal ICSOPRU az egyes orszá- vizsgálják gokban felméréseket végez: ezek a vizsgálódások kü­lönböző szempontokból ad­nak alkalmat részben nem­zetközi összehasonlításokra, részben a mindenkori hazai kutatások helyzetének rész­letesebb elemzésére. (Sze­gedről Attila Kalmár László Kibernetikai Laboratóriuma is a hazai résztvevők között van.) A Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és In­formatikai Intézetének anya­gi támogatásával folyó hazai munkáról a tegnap megkez­dődött konferencián éppúgy beszámolnak az illetékesek, miként a külföldről érkezett szakember-vendégek is ki­fejtik tapasztalataikat ha­zájuk vonatkozó kérdéskö­reiről. Lehetőség nyílik így jelentős módszertani kérdé­sek összehasonlítására épp­úgy, mint tapasztalatcseré­re, nemzetközi összehasonlí­tásokra és információszer­zésre. Az egyes tudományos kutatócsoportok tevékenysé­gét pedig minden bizonnyal befolyásolja a tény, hogy munkájuk hatékonyságát, szervezettségét igen alapos és a továbblépést szolgáló folyamatosan A tudományos műhelyek kutatásainak eredményes­ségét vizsgáló felmérést eme UNESCO-program ke­retében Magyarországon legutóbb tavaly végeztek: a most kezdődött szegedi kon­ferencia nagy teret szentel egyébként a József majd az ezzel foglalkozó Tudományegyetem tanulságok, tények vizsgála­tának, értékelésének is. H nyári évad tapasztalatai Lezárult a nyári színházi évad. Jóllehet, az idén is a dráma és a vígjáték, az opera, az operett, a komoly és könnyűzenei hangverseny alkotta a program gerincét a fővárosban és vidéken, a nyári szabadtéri színjátszás ta­pasztalatai valamelyest kedvezőbbek a korábbiaknál. Ezekről, valamint a művészeti-műsorpolitikai tanulságok­ról a Művelődési Minisztérium műsorpolitikai osztályán adtak tájékoztatást. Miként elmondták: az 1980-as évek elejétől gon­dokkal küzdött és küzd ma is a magyar szabadteri szín­játszás. Ezek közé tartozik napjainkban is, hogy mind kevesebb anyagi támogatás jut a nyári színházaknak. Továbbra is hiányoznak a kimagasló művészegyénisé­gek — elsősorban rendezők, színészek. Változatlanul nő a közönség igénye a szóra­koztató, már-már kommersz jellegű produkciók iránt. Még mindig sok a tervezési bizonytalanság, sok helyütt amatőrizmusról tanúskodik a szervezés és a propagan­da. Bizonytalan és koncep­ciótlan bizonyos mértékig az országos és helyi mece­natúra. Még mindig nem sikerült kialakítani a buda­pesti szabadtéri színpadok profilját, s kiküszöbölni működésük bizonytalansá­gát. Ezek az általános jel­legű, s esztendők óta meg­oldatlan gondok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nyári szabadtéri színját­szásról kialakult összkép meglehetősen tarka. A meglevő nehézségek el­lenére megállapítható, hogy a korábban tapasztalt mű­vészeti, műsorpolitikai stag­nálásról, sőt esetenkénti visszalépésről ma már szó sincs. Alaptalannak bizo­nyultak azok az aggodal­mak, hogy a felsorolt gon­dok miatt a szabadtéri szín­játszás átalakul „pénzt ho­zó szórakoztató iparrá". A szabadtéri színpadok több­sége arra törekedett, hogy értékes, önmagunkat feltá­ró, magyar, nemzeti, bizo­nyos értelemben korszerű, közösségi érdekű előadások szülessenek. Jelentősen gya­rapodott a magyar müvek száma, elsősorban Szegeden, Gyulán, Egerben, Szentend­rén, Pécsett. Boglárlellén és Kőszegen. Ez mindenkép­pen előrelépést jelent, a művészeti eredménytől füg­getlenül. A szórakoztató jel­legű produkciókat is szín­vonalasan oldották meg a társulatok. A közönség ízlésének fo­lyamatos változása ellenére Árcn feltűnő volt a műsorra tű- rabja zött magyar klasszikus, fél­klasszikus és kortárs drá­mák iránti érdeklődés. Móricz táncdráma-, zenedráma­sorozat figyelemre méltó eredménye volt az idei nyárnak. Gyulán például teljes magyar . évadot állí­tottak össze: Háy Gyula Mohácsa, Sütő András Alomkommandója, Sánta Ferenc Éjszaka című műve, Mikszáth Üj Zrínyiásza, táncdrámaként Veress Sán­dor Svájcban élő magyar zeneszerző és Petrovics Emil egy-egy műve, az új koncepcióval színpadra ál­lított A csodálatos manda­rin szerepelt a műsorban. De folytatható a sor a veszprémi Csiksomlyói pas­sióval, a kisvárdai II. Rá­kóczi Ferenccel, Szigligeti művével, és Móricz Sári bírójával, Egerben Tamási Égi madár című da­Pécsett Páskándi tör­ténelmi játéka, Kőszegen Ürj murija került Az egész magyar dráma-, színre. jegyzetéből nemcsak az de- az Index beszámolt egy rült ki, hogy a tengerentú- Poí«1 nevű (becsület sza­, ... . . ... vámra, így hívják!) grúz vá­lón a jovedelemado jovore , , , J ' raskarol, amely messze meg­38.5 százalékról 33-ra csök- előzte korát, helyi pereszt­ken, meg hogy nem szeméi- rojkat bevezetvén, mivel ne­lyi, hanem családi jellegű kik rejtélyes hatalmak, rej­(azaz- így tulajdonképpen telyes módon megengedték. Magyar könyvek külföldön A szocialista országok egyik legjelentősebb kiállítá­sán, a mától, szeptember 8-ától Moszkvában megrendezen­dő nemzetközi könyvkiállitáson és -vásáron, 1400 kötetet sorakoztat fel a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. A be­mutatón a Corvina és az Akadémiai Kiadó idegennyelvű kötetei mellett további 18, magyar nyelven publikáló ki­adó újdonságait tárják a látogatók elé. Több kiadvány a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára je­lent meg Októberben nyit az új bábszínház Amint a nyáron megír­tuk, az utolsó simítások vannak már csak hátra, ok­tóberben megtartják az el­ső előadást Szeged új báb­színházában, A Lenin kör­út 50. alatti épületet a Csó­rni terv tervezői és a Cso­miép kivitelezői varázsol- tolódik ták — valódi színházzá; a anyagi fordulóját az új épület nyi­tásakor ünneplik — orszá­gos bábtalálkozóval. A nyi­tást — minden jel szerint — sikerül megtartani októ­berben, a János vitéz be­mutatójával, a találkozó időpontja azonban januárra „természetesen" golndok miatt. A 40 éve működő együttes szegedi gyerekek addig is végre méltó körülmények közé kerül, s a gyerekek is kényelmesen, igazi színházi környezetben adhatják át magukat a játék varázsá­nak. A 150 férőhelyes néző­téren ezután azok is kap­hatnak helyet, akik csak egy-egy előadásra kíváncsi­ak, de talán bérletet venni vadonatúj produkcióknak tapsolhatnak: amásodik be­mutató karácsonykor lesz, a Csipkerózsika; a szezon harmadik előadásaként a Csizmás kandúr kerül a bábszínpadra, majd a Hó. fehérke és a hét törpe, va­lamint Csalavári Csalavér érdemesebb története következik. A ti­A szezon 5 zenöt tagú együttes, és ve­előadására szóló bérlet ára zetőjük, Kövér Béla, már 80 forint, egy előadás je- javában dolgoznak, próbái­gyét 20 forintért árulják nak. Üj díszletekkel, új bá­majd, tehát a bérletesek bókkal mutatják be az új lesznek a kedvezőbb hely- színházban a régi repertoár zetben. Az általános isko- darabjait is. A bábterveket Iákba már elküldték az Kcós Iván, az Állami idei bérleteket, az új szín- Bábszínház kiváló mú­házépületben pedig mától, vésze készítette, aki már szeptember 8-ától ezután korábban is seíkat dolgozott minden kedden, szerdán és a szegedi együttesnek, csütörtökön délután 5-től ,, , .,,. . . 7-ig lehet vásárolni. Va8yis: szinvonala*. 'H"2'0­A terv az volt, hogy a keltő bábelőadások szület­színház létrejöttének 40 év- hetnek ezután

Next

/
Thumbnails
Contents