Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

Szombat, 1987. szeptember 5. 3 Márciusban zárták be — s megújulva, tegnap reggel nyitották meg ismét a Vidia Bakay Nándor utcai raktáráruházát. Ne a szokásos, ömlesztve tárolt, kusza rendetlenségben egymásra halmozott árucikkek tárházára gondoljanak olvasóink: a négymillió forintos költséggel felújított üzlet a Belvárosban is megállná a helyét. Talán nem túlzás hát, hogy 90 millió forintos forgalomra számítanak már az idén — a 250 négyzetméteres eladótérben a vállalat teljes áruskálája megtalálható. Vagy ha mégis kifogyna valami, mögötte ott a nagykereskeSomogyi Károlyné felvétele delmi raktár, a hiány gyorsan pótolható. Hamarosan az udvarban is árusítanak majd — húzott, hengerelt árukat. A Vidia az új üzletben, csakúgy, mint többi szegedi boltjában, 10% előleg befizetését kéri a nagyobb értékű áruk meghatározott köréből választó vevőtől, a takarékszövetkezeti hitel és az előleg közti különbözetet a vállalat előlegezi meg a vevő helyett. A kényelmet a házhoz szállítás is növeli, meg az a tény, hogy a közületi és lakossági igényeket kielégítő üzlet előtt autóparkolót alakítottak ki. Hűtő is okozott tüzet Ilyen alapállással kerestem fel a megyei tüzoltó-parancsnokpágot, ott pedig Csiszár Tamás és Pesztránszky Albert tűzoltó századost, — A nyár mindig kedvez a tűzeseteknek — tájékoztattak. — Fóleg a mezőgazdaság az, ami „tűzveszélyes". A betakarítás gépesítése örvendetesen fokozódik, következésképpen megnő a műszaki hibák, lehetősege, amelyek tüzet is okozhatnak. Permanensen visszatérő gondokat okoznak pélr dául az úgynevezett Hesslon-körbálázók konstrukcióshibás csapágyrendszerei. Ezek ugyanis gyakorta kiolvadnak, és máris megvan a baj. — Annak idején sokat olvashattunk a paprikaföldolgozóban keletkezett tűzről,,, — Ez még májusban volt, azóta ilyen „nagy formátumú" tűz nem történt a megyében. Le is kopogom — bal kézzel, fölfelé, háromszor. — Erdőtüzek és társaik? — Ezekről, bizony, gyakran kapunk értesítést. Nem zárható ki a szándékos tűzokozás sem, ámbár általában nem bizonyítható, hipzen ilyenkor — természetesen — tíz kilométeres körzetben senki sincs a tűz közelében. Emlékezetesebb erdő- és avanilzek Ópusztaszeren voltak mostanában, Sándorfalván, a Sövényházi út mellett, a repülőtérnél, azután Ullésen, a Rózsa-dűlőn. — Lakástüzek? — Nemigen történnek ilyenkor. Amikor elmennek nyaralni az emberek, általában gondosan „bebiztosítják" a lakást. Az ilyen tüzek inkább a fűtési idény kezdetén, az elkoszolódott olajkályhák ló>rszakában, Nem mindig jó ám az, ha sokat dolgoznak az emberek. Én például kifejezetten annak drukkolok, hogy a tűzoltóknak, különösképpen a szegedi tűzoltóknak, minél kevesebb munkájuk legyen. meg a nagy hidegek! idején jellemzőek. Megemlíteném, hogy a Gemenc típusú olajkályháknak mintegy nyolcvan százalékában hibádzik valami. Ha tűzveszélyesnek nem is tekinthetők, de vi>gyázzunk velük. — Tűz általában ott keletkezik, ahol még véletlenül sincs víz a közelben, . Vagy nem így van? — Sajnos, nemi... Egyik „legérdekesebb" tüzünk például a mindszenti strandon keletkezett: meghibásodott egy utánfutóban a hűtő (gyári hibás volt), s miközben a tulajdonos jóízűen lubickolt, leégett az egész berendezés. — Milyen gyorsan értesülnek a tüzekről? — Változóan. Ha kitör a tűz, mondjuk, egy téeszben, gyakran nincs a környéken senki. Ilyenkor előfordul, hogy egy-egy, véletlenül arra járó taxis értesít bennünket CB-készüléken. Ha pedig rögtön észlelik a tüzet, akkor is órák hosszat kell biciklizni a legközelebbi telefonfülkéig. Közben a tűz persze ég... A megoldás az lenne, ha minél több CB-készülék jönne forgalomba, egyebek közt a mezőgazdaságban is. Hiszen hiába állunk mi készenlétben, ha csak akkor kapjuk az értesítést, ha már minden leégett. — Milyen szerepe van a gondatlanságnak a tüzek keletkezésében? — Mint mondtuk, a mezőgazdaságban egyre inkább a technika a ludas. Más esetekben viszont» -nyilvánvaló a gondatlanság, hanyagság szerepe. Ha például az erdei kirándulók csak fele annyi csikket, égő gyufát dobtak volna el a nyáron, mint amennyit eldobtak, a keletkezett, majdnem mástfél millió forint értékű kár sokkal, de sokkal kevesebb lett volna... Nem beszélve arról, hogy nekünk sem kellett volna egy híján százötvenszer kivonulnunk. Farkas Csaba A piacra járás „lélektanáról", akár árusról, akár vevőről van szó, köteteket lehetne írni. Miért megy az új szegedi háziasszony a Marx térre, amikor répát a közeli ABC előtt is kapna? S ha gyalogol, miért a Mikszáth Kálmán utca zsúfolt jobb oldalán lépked, noha a túlsó járdán egy lélek sincs? A Csillag téri árusítóhely áthelyezése a Retek utcába miért fogta vissza az ott árusítók kedvét? A Szent István téren miért drágább a zöldség, mint néhány tömbbel délnyugatabbra? Nem lélektani fejtegetésre szántuk el persze magunkat, amikor — a múlt csütörtöki tanácsi vbülés egyik napirendje nyomán — a szegedi piacokról beszélgettünk Réti Csabánéval, a tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Mégis: a bevezetöbeli kérdések is előtolakodtak — sok egyéb mellett. — Hallom, szeptember végén versenytárgyaláson választják ki azt a kivitelező vállalatot, amelyik a Marx tér közműveinek rekonstrukciójára a legelőnyösebb feltételekkel ajánlkozik majd. Ennyi maradt a — már a VI. ötéves tervben is szerepeltetett — fedett piaccsarnok-építési elképzelésből? Csupán a víz-, csatorna-, gázés villamoshálózat meg a burkolat felújítás? — Osztályvezetőként is, piacra járó háziasszonyként is fájdalmas nekem a dolog, de így van. A kényszerű költségvetési visszafogások -mindig hátrébb tolják a kaotikus Marx téri piac rendezésének ügyét. Aminek egyébként a város zöldség-, gyümölcsellátásában is érzékelhető már a hatása. Ha azt mondom, csökken a felhozatal, talán nem is hisznek majd nekem, hiszen látszólag mindent lehet kapni, meglehetős választékban. De felméréseink szerint például 1984 és 1986 júniusának felhozatalát összehasonlítva a csökkenés 7,7 százalékos, augusztusban már 31,8, szeptemberben pedig már 60 százalékos volt! Ugye belátható: ahogy romlik az idő, úgy kerülik el a termelők a szabadtéri árusítóhelyeket. Viszik inkább Pestre, nagy • tételben. Ugyanennek a két évnek az adatai a nagybani piacon is meghökkentőek: az 1984-es mennyiségnek burgonyából 33,5, zöldségből 47,3, gyümölcsből 41,9 százalékát hozták Szegedre a ter-. melők 1986-ban. — Várható-e akkor javulás a 14-15 millió körül alakuló közműrekonstrukciótól? — Ha az árusítás feltételei javulnak, annak mindig van hatása a felhozatalra! S a közművesítés előfeltétele ily módon a pavilonsor megújításának, A kisiparosok és kiskereskedők ugyanis vállalták, hogy nem egyenpavilon-rendszerben, de egyeztetett tervek alapján új árusítóhelyeket építenek saját erőből olyanokat, amelyek jobban megfelelnek a piaci funkcióknak! Természetesen nem vesznek igénybe több helyet, tehát nem szorítják .ki az asztali árusokat a helyükről. A piac bezárása nélkül folyó közműépítés egyébként várhatóan másfél évig elhúzódik (a pénzügyi ütemezés miatt is), s azután kezdődhet a bódécsere. — S lehúzhatják a rolót, amíg az új pavilonsor elkészül? — Az ipari vásár C pavilonéba költözhetnek ideiglenesen, hiszen számukra fontos, hogy eddig megszokott árusítóhelyük közelében, a vevőkört megtartva kínálhassák portékájukat. Ezzel az elképzeléssel a Ki.osz és a Kisosz is egyetértett. Ugyanezt az önerős megújítási lehetőséget egyébként fölajánljuk az áfcszeknek, a vállalatok, a szövetkezetek számára is, mert a nyúl-, galamb-, naposcsibe- és tápÍerményértékesítést is jó volna kulturálttá tenpi a piac délnyugati sarkában. — Azt hiszem, olvasóinkban is fölmerül a gondolat ezek után: a Marx teri építkezés miatt felértékelődik majd a többi piac szerepe. Vegyük sorra: Szent István tér. . — A tanács szolgáltató üzemének saját erejéből kell megoldania a legszükségesebbeket: a burkolatjavítást, jó néhány asztal cseréjét. És persze az árusítóbódékra is ráférne már egy kis csinosítás, főleg a középülettel szembeni oldalon. A pavilontulajdonosoknak át kell gondolniuk, megéri-e nekik, hogy maradnak ezen a piacon, és akkor átépítés a teendőjük. vagy lebontják a térhez méltatlan pavilonjukat. Rendet kell ott már tenni. — A kis „kágéestén" is? — A térnek azt a részét hazai használtcikkek árusítására jelöltük ki, s tényleg külföldiek törzshelyévé lett. Az előbbi funkciót adtuk vissza azzal, hogy több nyelven kiírtuk: ott külföldiek nem árusíthatnak. Mi mást tehetnénk ? ... — Jó, váltsunk hát témát: termelői piacok ... — Az újszegedin olyan kicsi a felhozatal, hogy még helypénzt sem szedünk. A tarjáni barakk már több gondot okoz: műszaki állapota miatt szükséges a lebontása. Ha volna kiskereskedő vagy állami vállalat, netán többen közösködnének, építhetnének ott egy új fedett piacot. Amire a városnak futja, az csak az asztalok számának növelése — már 1988-ban. Ami a kistermelők értékesítési helyeit illeti, ezekkel is mielőbb kezdeni kell valamit, hiszen földről élelmiszert árusítani, s utána otthagyni az összes szemetet!... A Honvéd téren olyan alacsony padkák telepítésére gondoltunk, amit másra is — leülésre például — lehet használni. A Diófa vendéglőnél lévő már annyira akadályozza a gyalogosforgalmat, hogy nagy valószínűséggel az ABC oldalához telepitjük át. A Retek utcait pedig a zöldterület felé szeretnénk tágítani. De hangsúlyozom: csak a nem piacra termelők, a garabolyosok érdekében. Viszonteladóknak, árut kocsiszámra odavivöket nem engedünk ezekr» a helyekre. Ezek nem piacok! — ue piac lesz a makkosházi, ami noha még meg sem született, vihart kavart. — Szeretném megnyugtatni a városrész lakóit: a nagybani piac nem kerül ót a körút és a Csongrádi sugárút, meg az ABC és a lakóépület közti részre, mint azt eredetileg terveztük! Megvitattuk az elképzelést az ott lakókkal, s csak a napi piacteret építjük ki ott, 3120 négyzetméteren, 2800 négyzetméternyi úttal és parkolókkal, s egy 110 négyzetméteres szociális épülettel. Ennek kialakítására is versenytárgyalást hirdetünk, s legkésőbb a jövő tavaszon megkezdődik az épités. — Miért épp ezt a területet jelölték ki? — Tarján, Rókus, az Északi városrész és Makkosház központjában van, igen jók a tömegközlekedési adottságai, s ha ott koncentráljuk az árusítást, tehermentesíthetjük a Marx teret. -Ahol egyébként — mindaddig, míg pénzünk nincs máshová telepíteni — megmarad a nagybani piac. A pénzt ez ügyben azért hangsúlyozom, m"rt célszerűségi okból a jövőbeli nagybani piacot hasznait autópiacként is szeretnénk működtetni. (Ehhez persze megfelelő hely is kell majd.) Kiépítésének költségei ezzel a kettős funkcióval nőnek ugyan, de hamarabb meg is térülnek. Ha egyáltalán egy közel kétszázezres nagyváros piacai esetében megtérülésről kell beszélnünk. Hiszen az alapellátás egy nagyon fontos eleme, hogy milyenek a piaci árusítás-bevásárlás körülményei. Pálfy Katalin Fejlődési konferencia Megújult a Vidia raktáráruháza Rendet kell már tenni!" G arabolyok, pavilonok, piacok automata berendezés A vegyszerek emberi szervezetre gyakorolt esetleges káros hatásának mérésére rendkívül gyors és pontos berendezést fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Akadémia Biofizikai Kutatólaboratóriumának szakemberei. A műszerrel kimutatható. hogy az élelmiszerek. gyógyszerek és növényvédő szerek tartalmaz nak-e olyan anyagot, ami a sejtek genetikus anyagát (károsítja, s így rákkeltő hatású lehet. A világon ez az első olyan berendezés, amely nem csak részben, hanem teljesen automtikusan, számítógép-vezérléssel elemzi a vegyszereket, s az eredményt számszerűsített formában közli Turjánban, a Csillag téren dolgoznak a posia szakemberei. A lakóterület telefonhálózatának bővítését a hálózatépítő postások végzik „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben" címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn délelőtt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia váirbeli kongresszusi termében. A tanácskozást az ENSZ Fejlesztési Program és az „Észak—Dél Kerekasztal" elnevezésű magánalapítvány szervezte, s a magyar kormány és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete vállalta a házigazda szerepét, A megnyitó ülésen Mahbubul Hak pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, a kerekasztal-tanácskozás társelnöke üdvözölte a a világ számos országából egybegyűlt mintegy félszáz résztvevőt. A tanácskozáson — amelynek megnyitóján részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is — G. Arthur Brolen-nak, az ENSZ Fejlesztési Program helyettes főigazgatójának bevezetője után Várkonyi Péter külügyminiszter tartott előadást.