Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

Hétfő, 1987. szeptember 7., Szombat reggel fél hét. A teherportánál szokatlan csend fogad, összesen két teherkocsi vár sorára. Pár perc, és a mérlegelés után irány a hűtőház, le lehet pakolni a rakományt, a gyönyörű fehérpaprikát. Havasi Antalné, az ügyeletes „nyersárus" évődik a sofőrrel. — Máskor ha pár percet várniuk kell, nagy a hangjuk, most meg rég kész a mázsálás, s nyugodtan ácsorognak. — A gyér forgalomnak egyszerű a magyarázata, máskor szombaton nincs átvétel. Ez kivételes nap, kommunista műszakot tartunk. hát bent vannak ók is. A Szegvári Puskin Tszfcen hétvégén is szedik a paprikát, nekik jól jött ez a plüsz lehetőség. Egyébként alig lendült be a szezon, hétköznap is ütemesen jön a feldolgoznivaló, nincs torlódás. Vasárnap kistermelők is megfordulnak itt, eddig uborkát hoztak, most akik leszerződtek, • hozhatják a fehérpaprikát, s nemsokára a paradicsompaprikát is. Évekkel ezelőtt a hatalmas tömegű, lének való paradicsomoskonténer hegyekben várt sorsára, s a gyár egész területén kígyózott a kocsisor. Myst a bordányi, mórahalmi, rúzsai lévonal állja egy-egy termelőkörzet ostromát. Későn kezdett érni a paradicsom, a múlt héten volt először nagyobb nyomás. De lent ez nem látszik, a teli tartálykocsikból anynyit fogadnak, amennyit fel tudnak dolgozni. A kintiek a feldolgozást az ütemezéshez igazítják. Az ép bogyójú. csemegeparadicsom sokkal kisebb tétel, szinte elvész a hatalmas területen fekvő gyár udvarán. Amint belépek a feldolgozó üzemrészbe, előttem monoton egykedvűséggel, ötliteres üvegek „menetelnek" a szállítószalagon, bennük egy kisebb rész uborka, s a többi érett paradicsom, savanyúságlével kiegészítve. Nem ismerős termék az élelmiszerüzletből, szovjet exportra készül, az ottani ízlés szerint. Virágh Miklósné, miközben beszél, a keze automatikusan rakja a fedőket, s még azt is észreveszi, ha egy üveg szája csempe. Hopp, ki a többi közül, itt még menthető a tartalma, csak vissza kell vinni a töltőgéphez. — A nyugdíjig pár évem van hátra. Nehéz a szalag mellett jól keresni. Az ötezer forint évekkel ezelőtt is megvolt, csakhogy akkor jóval többet ért. Most, hogy azt a szintet elérjem, géemkáznom kell. Az éjszaka is bent voltam, ötliteres sűrített paradicsomot gyártottunk, 30 bálát, több mint 4 ezer üveget feladtam. No, olyankor külön anyagmozgató nincs, „békával" (kézi emelővel) nekem kellett a bálákat is odahúznom. Fárasztó. Valamikor büntetés járt volna érte, ha pihenő nélkül ennyit dolgozunk. Most már ez a bevett szokás. Változnak az idők. Az állandó, monoton munkától majdnem sikerült megszabadulnom. az energetikus óra leolvasót keresett. Gondoltam, ebben a korban megfoghatom a dolog könynyebbik végét. A főnököm nem egyezett bele, hogy elmenjek innen. Különben megértem, ugyan kit találna ide helyettem. Nem vonzó a szalagmunka, a fiatalok sem szívesen vállalják. Nem messze tőlünk a sűrítőgömb mellett a főmérnököt pillantom meg. Köröskörül sűrített paradicsommal és nyugati exportra készített szilvalekvárral teli hordók sorakoznak. Nem beszélgetünk, minden figyelmére szükség van, hogy nézne ki, ha pont nála „kozmálna le" az értékes anyag. A Hűtőtároló GT tizenegy szövetkezettel közös, ezer tonna tárolóterű létesítmény. Itt épp exportra válogatják, rakodják a fehérpaprika javát. A tervek szerint idén 400 vagonnyi zöldséget, gyümölcsöt értékesítenek innen. Emellett a gyárban feldolgozott nyersanyag is kisebb veszteséggel várja itt ki. hogy a termelőüzemben rá kerüljön a sor. A Puskin Tsz teherautójával itt már másodszorra találkozom, itt rakják le a paprikájukat. A másik üzemrészbe be sem kell lépnem, már látom is, mit dolgoznak. A folyamatos sterilezőből az udvaron egy hosszú szalagon kettes sorban haladnak a literes, lecsóval teli üvegek egy nagy csarnokba, ahol bálákba szedik. A csomagolóban is zajlik az élet. Az elmúlt hetek, hónapok termését címkézik, szállításra kész egységcsomagokba rakják. Egy elkerített sarokban működik a „presszó". Messzi tájakról, vagyis más munkaterületekről is idejárnak a beszerzők. Kezükben 4—6 befőttes üveg. Felelősségteljes feladat, megjegyezni, melyik a cukor nélküli, melyik a 2 kanál cukorral édesített. Közben a kávét főző dolgozó kedélyesen zsörtölődik, Alig győzi az újabb főzeteket felkészíteni, ott az újabb megrendelő. Már reggel hatkor, amint betette a lábát, méltatlankodott az első vendég: micsoda dolog az, hogy még nincs kész a kávé. A szeptember mindig erős hónap, százhúszmillió forint a termelési terv. A borsószezon után, a következő nyersanyagdömping a paprika és a paradicsom. Ennek a második nagy nekifutásnak az elején tartanak most. A hétvégi munkára is szükség van, ezért tették erre az időpontra a kommunista szombatot. Ha időlegesen kevesebb a növényi nyersanyag, löncsöt, roládot, tubusos húskrémeket is gyártanak. Amennyi ember összejön, annyi vonal indul. Most közel négyszázan voltak a gyárban és a vidéki telepeken. Aki nem ért rá, 19-én. a második turnusban talál majd a mostanihoz hasonló feladatokat. A hétköznapi munkához képest csak anynyi a különbség, hogy az irodaházban egy lelket sem találni. A „fehérgallérosokat" fehér köpenyben látni az üzem minden pontján, amint üveget raknak, nyersanyagot válogatnak, vagy épp csomagolnak. A dolgos hétvégéknek ezzel még nincs vége, most szombaton, a karácsony és újév közti időből előre teljesítenek egy napot. Aztán októberben két időpontban jöhet a második kommunista műszak. v Tóth Sieles István A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói péntekről szombatra virradóra a Tisza Szállóban ünnepelték az idei, 37. magyar bányásznapot. Most is, mint a folyamatos munkarendben dolgozó vállalatok összejövetelein általában csonka volt a csapat. A köezel ezerfős kollektívából sokan ebben az időszakban is dolgoztak. Aztán voltak, az ünneplők között olyanok, akik a koccintásból vonták ki magukat, mert az ügyeleteseknek is tilalmas a hangulatalapozó. Mások a töltögetésnél vigyáztak igencsak, mert közben számoltak a reggeli munkábaállással. Hiába voltak talán az idén utolsó — forró napok péntek és szombat, a köztük lévő éjszakán már minden •ébn.en lévőt emlékeztetett múlandóságára a nyár. Reggel hét körül a nyolcadik emeleti ügyeleti szoba ablakából jól látszott a város fölött lebegő őszies páradunna. A zsinagóga körvonalain alig tompított, de az alsóvárosi templom tornya már beleveszett, majdnem egészen. A szegedi ügyeletes geológus, Harmath Jánosné éppen a szolnoki központtal konzultál telefonon. A szobában levő ügyeletes kollégák jól hallják a visszajövő hangot is, hiszen a telefont hangosítják. így a megbeszélés eredményét később nem kell elismételni. A technika időt takarít meg. A szolnoki kolléga arról érdeklődik Anikótól, hogyha ö a rúzsai kút geológiai problémáival lesz elfoglalva, ki készíti el otthon az ebédet. Kesz a szegedi ügyeletes 1/álasTri is: hát így, bányásznap körül csak megengedheti magának — a férjével együtt —, hogy étteremben ebédeljen. * A hangosított telefonon keresztül megy az egyeztetés az algyői ügyelettel is. Döntenek arról, hogy a bentiek kéréséből most a hét végén- mennyit tudnak teljesíteni. Nincsenek különleges kívánságok, nyugodt, csendes a 6zombat, vasárnapi ügyelet. Vasárnapra három berendezésnél is a cementezés 1 lesz a feladat. Egy kicsit most összetorlódott az ilyen munka. A két portartályra igencsak szükség lenne ezeknél a berendezéseknél. De hát egyszerre csak egy helyen dolgozhatnak velük. Így a sorrend megszervezése ad feladatot, okoz némi számolgatást. A Dorozsma 23-ason ráadásul két lépcsőben kénytelenek végezni ezt a munkát, mert nagyon hosszú szakaszra készül a cementpalást. Most négy berendezés fúrással, hét lyukbefejezéssel, öt pedig kútjavitással van elfoglalva. A területeket az ügyelet irányítói elosztották maguk között. A fúrást Somorjai József, a kútjavítást Tóth József, a lyukbefejezést Zakó László felügyeli. Délután Somorjai JózsefSchmidt Andrea felvétele A gondosan válogatott, érett csemegeparadicsomból exportra készítenek savanyúságot. A

tavakon récék sürgölődnek, holdfényes tarlósuhogásra készülnek. Csobog a víz, füstszerűen libegve hullámzanak. Barna felhők zöld árnyai siklanak a tavon, s megszíneződik a nád, ég, madár. A szeptemberi napbúcsúztatóban a fényes csenkeszfüben pólimadarak lépkednek, halkan furulyáinak .. póóli... puli. puuli. A lila égen fekete keresztek húznak katonás rendben a Tisza felé.. > „karakatonák", ahogyan török időkből ránkmaradt neve is alig változott kárókatonára . . az ősi kép is változatlan! Csak létszámuk növekedett ezernyire, s különösen így őszidőben „csapás" seregük a halgazdaságnak. Egy-egy madár bizony napi egySzeptemberi Fehér-ló másfél kiló halat is elnyel, s így a pár hónap alatt sok-sok mázsányi a kár. Nemcsak hazánkban, de az egész kontinensen túlszaporodott ez a madárfaj, s vonuláskor itt gyülekeznek, pihennek a Kárpát-medencében. A Fehér-tavon dániai és jugoszláv gyűrűs példányok is kerülnek puskacső elé. Mert újra szabadon lőhető a kárókatona, az OKTH „leírta" a védett madárfajok listájáról. Természetesen ez addig tart, amíg újra „visszaáll" a tűrhető létszám. Akkor a táplálékfogyasztásukat a halgazdaságok is „elbírják". A fehér-tavi gyülekező állomány távoltartására több módszert is kipróbáltunk. Ultrahang, karbidágyú stb. mellett a legjobban bevált a hatalmas, felfújt traktorbelsö. Ott ring a vízen a gumi s rajta körben nagy, fehér szemek rápingálva! A szemfoltok bizony riasztják a szemfüles madarakat, s ezekről a tavakról távolmaradnak. Természetesen a legjobb megoldás a nemzetközi összehangolt — fészektelepeken végzett — létszámapasztás volna, „tojáskorban." Aztán fekete pontok a messzeségben .. Elkésett fecskecsapat surran a nádszélben, s Délnek tartó szürkegémek morzéznak a fátyolos teliholddal.. . éjszaka köszönt a szegedi madárszállóra. CsizmazU György nek az Algyő 895-ös kúthoz kell kilátogatnia. Most érkezett ide a berendezés és a munka megindulását a szokásos, alapos átvizsgálás előzi meg. A legérdekesebb és leglátványosabb hét végi munkaműveletet, a rúzsai nitrogénezést Harmath Jánosné kíséri felügyelettel és tanácsokkal a helyszínen. A nitrogénezés gyors és hatékony módszer a mélyrétegek vallatásánál. Ha a tiszta lyuktalpon csak néhány literes beáramlást tapasztalnak, már ez is sokat mond a kutatóknak. Választ akarnak kapni arra a kérdesre is, hogy érdemes-e a mező határolásával még kijebb menni, vagy a legszélső pontot érték el? Elképzelhető hogy a kifejlődésnek egy rosszabb szakaszában találták az olajat. így 'esetleg csak egy fél évszázad múlva érdemes a kutat termelésbe fogni. Egy szusszanásnyi szünetben megkérdeztem Somorjai Józsefet: — Hogy mulatott tegnap este? — Hát, csak vacsoráztam. A koccintást és a táncot majd jövőre pótoljuk. — Tavaly majálisszerű vigadalom a Szöregi úton, az idén elegáns bál a Tisza Szállóban. Melyik az igazi? — Meggyőződésem, hogy az összevont szegedi bányásznap az igazi, ahol a családdal, gyerekekkel együtt lehet ünnepelni. Az étkeztetést kellene kulturáltabban megoldani, mint az 1986-ban sikeredett. Az akkori — , felkért, külső — stáb abba belebukott. Most Szolnokon próbálkoznak kinti, tömeges bányásznappal. Figyeljük az ottani tapasztalatokat. Bőle litván MHMMa Élénk turistaforgalom Nyárias idővel köszöntött be szeptember első hétvégéje. a kellemes napsütésben benépesültek a strandok, a kirándulóhelyek. A hazai turistákon kívül osztrák. holland és lengyel vendégek kerestek szállást a tóparton. A strandok azonban már kevésbé, voltak zsúfoltak, mint az elmúlt hétvégeken. Benépesültek a fővároskörnyékí kirándulóhelyek is: sok ezer érdeklődőt vonzottak a Szobon megrendezett Börzsöny-napok rendezvényei. Az őszi színekben pompázó vácrátóti botanikuskertnek is sok látogatója volt. A szentendrei skanzenban pedig a régi lángossütés, fazekasság, kosárfonás és a gyertyaöntés fogásaival ismerkedhettek meg a turisták. Szegeden is változatlanul élénk a turistaforgalom; ezen a hét végén sok száz hazai és külföldi vendég kereste fel a város termálvizű strandjait. Környezetvédelmi szaktanfolyam Hathetes környezetvédelmi szaktanfolyamot szervez vállalatok és szövetkezetek részére a Budapesti Természettudományi Stúdió. Az alapfokú tanfolyam célja, hogy az intézmények, a gazdálkodó szervek környezetvédelmi felelőseit felkészítse munkakörük szakszerű ellátására, valamint ismereteket nyújtson a környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki szabályozásáról. Ünnepi hétköznap Egy hét, hat munkanap Dolgos hétvége a konzervgyárban