Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

Ideológiai tanácskozás Országos agitációs és pro­pagandatanácskozás kezdő­dött csütörtökön a Tolna megyei Tengelicen A két­napos rendezvényen a me­gyei pártbizottságok és az országos szervek, szerveze­tek ideológiai munkát irá­nyító vezetői, valamint a sajtó vezetői vesznek részt. llerecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára Az ideológiai élet hely­zete, a politikai tudatformá­ló munka feladatai címmel tartott előadást. Lakatos Er­t\\ az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője az elmúlt pártoktatási év értékelését és a most induló oktatási idény főbb felada­tait ismertette. Nemzetközi kongresszus Csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában megnyitották a Nemzetközi Stomatológiai Társaság, a Magyar Fogor­vosok Egyesülete szájsebé­szeti és parodontológiai szekciójának, a Korányi Sándor Orvosi Társaság, va­lamint az MTA orvosi osz­tályának kongresszusát. Bankverseny Szegeden (1) Az OKHB nyolc hónapja Ez év elején kezdett dolgozni hazánkban a kétszintű bankrendszer. Szegeden két kereskedelmi bank: az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Budapest Bank Rt. nyitott irodát. Az eltelt időszakról a két szegedi igaz­gatót, Gyányi Lajost és Szentgyörgyi Pált kérdeztem. Eredetileg közös beszélgetésen szerettem volna feltenni kérdéseimet. Ez azonban — nem az időpont nehéz egyez­tetése miatt — nem jött létre, tgy — külön kérésre — az OKHB-nál Írásban, a Budapest Bank Rt.-nél pedig egy másfél órás beszélgetés során tettem fel ugyanazokat a kérdéseket. Gyányi Lajosnak az OKHB tapasztalatai alap­ján megfogalmazott válaszait ma. Szentgyörgyi Pálnak a Budapest Bank Rt. munkájáról beszámoló feleleteit pedig holnapi számunkban közöljük. Érdemes a két interjút egy­más mellett elolvasni. Az eltérések és egyezések nem min­den tanulság nélkül valók. — Elégedett-e az indulás óta, az elmúlt 8 hónapban elért teljesítményükkel? — Az elmúlt időszak rö­vid ahhoz, hogy állást le­hessen foglalni a. bankrend­szer átalakításának kezdete óta elért eredményről, és a kétszintű bankrendszerről. Bankszervünk legnagyobb eredményének azt tartjuk, hogy a csökkent létszámmal minden dolgozó megfeszí­tett, az előző éveknél haté­konyabb munkájával kielé­gítő színvonalon tudtuk biz­tosítani az indulást. Az I. félévben elért eredményünk alátámasztja, hogy a köz­gyűlésen igért osztalékot részvényeseinknek 1987-ben biztosítani tudjuk Kedve­zőtlen induló létszám- és forráshelyzetünk ellenére a kétszintű bankrendszer elő­nyeit eddig js hasznosítot­tuk, keresve az eredményes­ség növelésének lehetősége­it Eredménynek tartjuk, hogy bankszervünknél az elszámolási számlával ren­delkező ügyfelek száma 154­ről 160-ra növekedett. Ugyanakkor a váltóforga­lom bővítésénél nem tudtuk elérni céljainkat. — Mit tart az elmúlt idő­szak legnagyobb sikerének, és mit a legnagyobb balsi­kerének? — A legnagyobb sikernek partnereink bizalmát tart­juk. Részvényeseink száma bankszervünknél az alapító 14-röl további 14-gyel nőtt. Az eddigi összes részvény­jegyzés összege 59 millió forint, mely növeli saját forrásainkat, kölcsönnyúj­tási lehetőségeinket. Betéti kamatpolitikánk eredmé­nyeként az egy éven belül lekötött betétek összege hét­szeresére, az egy éven túl lekötött betétek összege pe­dig 50 százalékkal növeke­dett Jelentős sikernek tart­juk, hogy a műszaki fejlő­dést, a struktúrajavítást, exportképesség fokozását szolgáló fejlesztések megva­lósításához 20 gazdálkodó .szerv részére 386 millió fo­rint beruházási kölcsönt nyújtottunk. Ezen felül üz­letfeleink beruházásaihoz 57 millió forint államj alapjut­tatásra kötöttünk szerződést. Balsikernek minősíthető hi­telezési veszteség eddig nem jelentkezett bankszervünk­nél. — Mit érez ebben a pil­lanatban a szegedi, illetve a Csongrád megyei bankélet legnagyobb problémájának? — Alapvető problémának látom, hogy miközben a szo­cialista arculatú bankrend­szert kell kialakítani, mű­ködtetni, és N meghatározott gazdaságpolitikai céloknak is vele megfelelni, olyan tü­relmetlen várakozás jelent­kezik a kereskedelmi ban­kok működése iránt, mint­ha közel 40 évvel ezelőtt nem szűnt volna meg ez a formáció, és a bank átszer­vezése lezárt folyamat vol­na. Az üzletfeleknek, a szakmai közvéleménynek, a bankok és szakosított pénz­intézetek dolgozóinak meg kel) tanulni, és a gyakorlat­ban alkalmazni az üzletpo­litika adta lehetőségeket További gond, hogy a pénz­ügyi rendszer átszervezése, az új bank létrehozása sok indokolt és indokolatlan fe­szültséget hozott létre, ami a bankok közötti kívánatos együttműködést, információ­áramlást jelentős mértékben korlátozza. Meggyőződésünk, hogy ez az átmeneti állapot egy-két éven belül feloldó­dik, és a kölcsönös érde­keltség alapján együttműkö­dés alakul ki. — Erzi-e, hogy éleződik a verseny az utóbbi hónapok­ban a Szegeden jelen levő két bank között? — Az ország többi területé­hez hasonlóan Szegeden is je­len van közvetlenül vagy köz­vetve az összes kereskedel­mi bank és pénzintézet bank­szervén, kirendeltségén, egyes üzleti vállalkozásain keresztül. így a verseny nem korlátozódik a két bankra. Verseny inkább a jobb felkészültségű pénz­ügyi szakemberek megtartá­sánál, megszerzésénél jelent­kezik. Véleményünk szerint a gazdaság és a kereskedel­mi bankok érdeke a külföl­dön is tapasztalható kölcsö­nösen előnyös bankközi együttműködés, a tőkeáram­lás segítése. A Magyar Kül­kereskedelmi Bankkal és az Unicbankkal kialakított bankközj együttműködés ke­retében már eddig is megol­dottuk több üzletfelünk hi­ányzó fejlesztési forrásának biztosítását. — Mostanában gyakran elhangzik a vélemény: az új bankrendszer jótékony hatásának kibontakozását gátolja a gazdasági környe­zet. Tudna-e erre a jelen­ségre a mindennapok gya­korlatából példát mondani? — A bankátszervezés, az adórendszer és a gazdasági struktúra átalakulásának fo­lyamatával együtt segiti a kibontakozást, a szerény le­hetőségek ellenére. Jelenleg különösen a jelentősebb fejlesztéseknél várakozó ál­láspont, óvatosság tapasztal­ható, mivel nincs jóváha­gyott új adózási rendszer, és így nem ismert annak hatása sem. — Az irányítása alatt álló szervezetnek mi 0 legna­gyobb feladata az év hátra­levő hónapjaiban? — Bankszervünk változa­tos bankműveletei között továbbra is a kölcsönök nyújtása a meghatározó. Bankári tanácsadás, bank­klub keretében bővítettük üzletfeleink ismereteit a váltó használatával kapcso­latban. A váltóval szembeni tartózkodást tapasztalunk a gazdálkodó szervek részéről. Üzletfeleink és bankunk ér­dekében a váltóforgalom bővítésére törekszünk. An­nak érdekében, hogy üzlet­feleink az áruszállítások, az elvégzett szolgáltatások után azonnal hozzájussanak pén­zükhöz, belföldi követelései­ket bankszervünk megvásá­rolja. Eddig kísérleti jelleg­gel 127 millió forint követe­lés vásárlása történt meg. Bankunk megbízás alapján a gazdálkodó szervek köt­vénykibocsátását is elvégzi Eddig az ilyen igény mér­sékelt volt. Exportárualap­bővítés finanszírozására fo­lyamatban van egy kereske­delmi vállalat 20 millió fo­rint értékű kötvénykibocsá­tásának szervezése. Bank­szervünk bővíteni kívánja a lakossági kötvények értéke­sítését, másodlagos forgal­mazását. Gépek és berende­zések bérbe adásának támo­gatásával elő akarjuk segí­teni, hogy műszaki fejlesz­tés, konvertálható export­árualap-termelést bővítő fej­lesztések valósuljanak meg. Jelenleg 9 gazdálkodó egy­ségnél 11 import és belföldi lízing szervezése van folya­matban. A nyár folyamán jelentős mértékben nőtt a belföldi és külföldi állam­polgárok valuta- és deviza­adásvételével kapcsolatos tevékenységünk is, melyet szélesíteni akarunk a jövő­ben. Eddigi külföldi—ma­gyar vegyesvállalat-alapítás­sal kapcsolatos finanszírozá­si tapasztalataink alapján közreműködünk, tanácsadási tevékenységet végzünk a külföldi működő töke foko­zott mértékű behozatala ér­dekében. Eddig öt gazdálko­dó szerv részéről van ilyen irányú érdeklődés. Bőle István Féllett privilégiumok A z adóreform várható következmé­nyeiről rendeztek tanácskozást. Az első hozzászólók után vélemény­nyilvánításra jelentkezett a háziipari szö­vetkezet elnöke is. Mondanivalójának a lényege az volt, hogy az általános forgal­mi adó bevezetése után veszélyeztetve látja az által vezetett egység létét. Kézi­munkákat készítenek, egy tájegység ha­gyományos színeivel és mintáival. Az új adónem életbe lépése után áraik oly ma­gasra szöknek majd, hogy termékeik min­den valószínűség szerint a jelenlegi ala­csony keresletnél is kisebbre számíthat­nak csak. Az elnök nyomatékosan meg­kérte a jelen levő elvtársakat, hogy meg időben járjanak el illetékes helyen azért, hogy náluk ne legyen kötelező az általá­nos forgalmi adót elszámolni. Indokolás­ként a százhúsz, munka nélkül maradó asszonyra és a szép hagyomány esetleges gyors elhalására hivatkozott. Tipikusnak érzem az elnök hozzállását a változásokhoz. Az elmúlt időszakban szívre hatással, jó kapcsolatokkal, a ne­xussal könnyebb volt elérni a költségveté­si kedvezményt, mint egy termékváltás munkaigényes feladatát megoldani. Ha mar nem kell a párnahuzat, a szalvéta és az asztalterítő a tulipános, margarétás fo­naldomborítással, talán estélyi ruhákra, alkalmi viseletekre kellene átvinni a hímzést. S ha vége a népi díszítéses nosz­talgiának, és távolba szakadt, valamikori honfitársaink sem keresnek már annyi, az óhazára emlékeztető tárgyat, akkor va­lami mással kellene próbálkozni. Ha a szövetkezet nem képes a továbblépésre, akkor a száz asszony talán talál még va­lami munkát a városban vagy a környé­ken. Ez lehet, hogy nem a varrogatás lesz, hanem mondjuk húscsontozás vagy a fel­dolgozásnak egy másik munkafolyamata. Nem féltem a hagyományt sem. Hiszen ennek az igazi továbbélését nem az ipar­szerű termelés segíti, hanem az odahaza pihenésképpen, csupán kedvtelésből való hímzés. S ha a mi korunkban netán már senki sem nyúlna a varrótűért, akkor sincs katasztrófa. Ha valamikori utódaink megint ilyen mintákkal akarják díszíteni a környezetüket, akkor lemásolhatják a fennmaradt darabokat, tájékdzódhatnak írott és rajzolt dokumentumokból. Nem azért időzök ilyen hosszasan a népművészeti tárgyakat készítő szövetke­zet elnökének mondandójánál, mert eset­leg azt hiszem, hogy az ő támogatásuk megadásán vagy elutasításán múlik gaz­daságunk remélt új nekilendülésének a sikere. Habár közvetetten ezen is. Min­denképpen normatív szabályozókra van szükség a nem könnyen elérhető talpra­állásunkhoz. Bajaink egyik alapvető oka, hogy miközben szóban a szabályozott pia­ci viszonyok térhódításának kívánatossá­gát emlegetjük úton és útfélen, addig a vállalatok legfőbb megmérető mutatójá­nak. a nyereségnek az alakulása egyre in­kább az állami szervekhez fűződő szub­jektív kapcsolatokon múlik. Nemrégiben került nyilvánosságra a tény, hogy válla­lataink tavalyi eredményeinek 60 száza­léka (!) a költségvetés támogatásából szár­mazott. Miért nem működött már akkor a józan paraszti ész diktálta fék, amikor 1985-ben ez a mutató, mondjuk, 50 szá­zalék volt? (A pontos értéket semmilyen, hivatalosan nyilvánosságra hozott forrás­ból nem sikerült kideríteni. Így az ettől való néhány százalékos eltérés könnyen elképzelhető.) Nem megnyugtató igazán a szubjekti­vitás kiszűrésére az új adótervezet sem. Ugyanis a három adókjjlcs mellett sorolja — meglehetősen hosszasan — azoknak a termékcsoportoknak a körét, melyeknek az adókulcsát, különadóját vagy a terme­lésükhöz nyújtott szubvenciók mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg. Ez a ki­tétel már kétségtelenül szűkíti az áruvi­szonyokba való beavatkozók számát. De ne gondolja senki azt, hogy a döntés csakis egyetlen ember pillanatnyi intuíció­ján, vagy hosszas latolgatásán, mérlegelé­sén múlik. A beérkező véleményeket ter­mészetesen a minisztérium előadói, osz­tályai fogják véleményezni. S ahányan részt vesznek az előkészítésben, annyi szubjektummal is kell számolni. A köz­gazdaságtan nemcsak egyszeregyből áll, Nem is feltételezne a kérelmező „szemé­lyes ráhatását" a döntés-előkészületekre, nyilvánvaló, hogy más-más szakemberek például a mezőgazdasági, vagy éppen a kohászat fontosságában hisznek. Termé­szetesen, a hitük, véleményük leírt sora­ikban is benne lesz. Tehát talán jobb len­ne egy-két-három további adókulcs, eset­leg három számjeggyel jegyzett értékek­kel. Az talán kevésbé lenne zavaró, hogy egybe-egybe még kevesebb fajta cikk tar­tozna, mint a jelenleg 15 százalékos álta­lános forgalmi adó befizetésére ítélt cso­portba. N em titok: széles azoknak a magyar áruknak a köre, amelyeket veszte­séggel értékesítünk más országok­ban. Ezeknél a külföldi vásárlótól érkező pénz mellé az állami költségvetés is át­utalja a vállalatok számlájára a támogató forintjait. Az általános forgalmi adó vele­járója, hogy olcsóbbá teszi a kivitelt. Hi­szen ez az adónem a fogyasztásért fizet­tet. A külföldre került termékek pedig így nem adóznak. De talán pontos mérő­számmal meg kellene határozni azt, hogy mi az az utolsó jövedelmezőségi vagy maximális ráfizetési szint, ameddig még a hazai gyártmányok elhagyhatják a ha­tárt, ami felett az ilyen cikkek termelé­séhez fillérnyi állami segítség sem adható. A rossz értelemben vett gazdasági se­gítségnyújtás állami, politikai, érdekvé­delmi szervezetek sorában, kulcspozíció­ban levő emberek százainál a mindenna­pok gyakorlatává vált az elmúlt másfél évtizedben. A reflexszerű magatartásfor­mán csupán egy döntéssel, az új életkez­dés még oly erős elhatározásával sem le­het változtatni. Tévedés lenne azt hinni, hogy a januárt megelőző és követő hóna­pokban a protekciókeresés, a kivételszer­zés változatos formái és eszközei veszíte­nek tömegességükből. Hogy ez gazdasá­gunk egyik, leginkább konfliktusokkal teli területe lesz majd. ez ma már egé­szen nyilvánvaló. B. I. ff Tábornokok a békéért!" A „Tábornokok a béké­ért!" mozgalom szovjet ta­gozatának képviselői négy­napos magyarországi látoga­tásuk során, csütörtökön az Országos Béketanács székhá­zában találkoztak a magyar sajtó képviselőivel. Az Alekszandr Ponomar­jov nyugalmazott vezérezre­des Vezette szovjet küldött­ség tagjai többek között a Szovjetunió és a szocialista országok béketörekvéseiröl, a fegyverkezési verseny megállításáról, a Kelet és Új lakóház alapozása Schmidt Andrea felvétele Szegeden, a Centrum Áruház melletti területen hétszintes épület alapozását kezdték meg a Földgép Mélyépítő Vál­lalat dolgozói. A fö-gencrálkivitelező a Vasutas Ifjúsági Lakásfenntartó Szövetkezet. Az épület két szintjén 17 kis­üzlet és az ABC várja majd a vásárlókat, a többi szinten 74 lakást adnak át, három év múlva Nyugat közötti párbeszéd lehetőségeiről és a mindezek előmozdítását szolgáló sa­ját békemozgalmi tevékeny­ségükről szóltak a sajtótájé­koztatón. A „Tábornokok a békéért" szovjet tagozata — mint azt Alekszandr Sevcsenko nyu­galmazott altábornagy el­mondotta — rendszeres kap­csolatot tart az amerikai és a nyugat-európai békemoz­galmakkal is. A tagozat ki­lenctagú delegációja tavasz­szal az Amerikai Egyesült Áljamokban számos tévé­interjúval, újságcikkel is propagálta a szovjet béke­törekvéseket. Alekszandr Asztafjev nyugalmazott el­lentengernagy, a szovjet Bé-. kevédelmi Bizottság leszere­lési tagozatának egyik veze­tője egy kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a Tábor­nokok a békéért mozgalom keleti és nyugati csoportjai egyaránt síkraszállnak min­den háború, s elsősorban az atomháború elkerüléséért, az atomfegyverek fokozatos fel­számolásáért teljes megsem­misítésükig, a csillagháborús elképzelések ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents