Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
Kedd, 1987. szeptember 29. 5 Rádió figyelő Ágytorna Az agyat pedig gondozni, leit, hatásait. A hagyomá" A kísérlet természetesen tornáztatni, magyarán hasz- nyos iskolában elsősorban a még nem záródott le. Azt is tudás átadására szerveződik figyelembe kell venni, hogy mondja, istöbbször, és az oktatás, és a gyerekek a törökbálinti iskolához nálni kell — métli, egyre egyre nagyobb nyomatékkal egyszerűen képtelenek ál- hasonlók elterjesztése rensok-sok agykutató. Erre az landó intenzitással végigkö- geteg pénzbe kerülne. Igaz, Ismétlődő felszólításra mind- vetni az előadásokat. A ezeket a milliárdokat régesannyiónknak oda kellene fi- tantárgyi struktúra is ósdi, régen kiérdemelte már a gyelni, ez alighanem vitat- merev. A Zsolnai-féle iskolában nek meg a gyerekek, egész hatatlan. Kevésbé hallgatott időpontban — péntek reggel fél kilenc körül — újra elhangzott ez a figyelmezte- ^k" egészít,k mint "fotó, tes a Kossuth radioban. „„ . , • íj én elmémben ez a 22-23 tantarggyal ismerked- fön^bb két év hazai oktatásügy. Az ér föntebb megtakarítás'' ütött szöget. Scikk tánc Sajnos akkor, amikor a leg- Tehá't egy megte'rheíőbb napos oktatás folyik. A ha- Mégpedig azon a ponton !yumlnZ^.o, lr8yl „t. & ahol a gyermekek természetes mozgásigényére szoktam inkább érdekeltek, a szülök, a pedagógusok, az iskolafoglalkozás után valami la zább következik. Nem ez az , ... . , 11.0 LIHP/.Ll—itLII'VI , 0.V,,, W ' i gondolnr A világban sokfe. lé az általános iskola első két évében a 6-8 éves gyeüggyel bármiképpen foglal- "^tlen úHtá^ kiscso^r- rekekel nem kenyszenlik „ egyetlen ujuas. Kiscsopor- iskolapadba a súlyos követos oglalkozas kereteben a ek kalodájába, ha nottrv o nr,b on,r ríirarolr QCfUkozók valószínűleg nem a ládió mellett tevékenykedtek. Mert a műsor középpontjában a törökbálinti kísérleti iskola állt, melyben az a Zsolnai József iránem — mintegy átvezetésül az óvoda és az iskola között — mozgásra koncentráló órákon foglalkoztatják. nevelő néhány gyerek agymunkáját irányítja, a többiek egyéni tevékenységet folytatnak. nyitja a foglalkozásokat, m^ciff^tuttúrán Ti föímé^rTzerilVt akmek ^ ,,egmká.bb^a SS hangoztatvaT nem a legfelkészültebb kívánnak senkit sem elidegeníteni a kultúrától. Törökbálinton ma a hatodikoróla elnevezett olvasásikommunikációs módszerről ismertük meg. élsportolók is keptelenek elvégezni azt ,a mozgásanyagot, amire egy nap egy ilyen kisgyerek képes. Nos, ezt a két esztendőt körülmény, nyitják, hogy ezek a hatodi- odaadnám a kicsiknek — kosok a hagyományos isko- mindannyiónk boldoguláséként változó aktivitással laforma nyolcadikosainak ra. dolgozza föl a külvilág je- értelmi szintjén vannak. D. I. Az iskolai foglalkozás sok a legnagyobbak. Osszealapja az a tudományosan hasonlító vizsgálatok bizomega lapozott hogy agyunk másfél óránA kaméliás hölgy 1B Péntek óta, mikor is a mai, modern fiatal ember, ilyenek vagytok. HarmóniaBudapesti Művészeti Hetek az eredeti tehetségű rendé- és teljesség-érzetre csak tévés nyitányaként láthat- ző A kaméliás hölgy sztori- percekig képesek, világotok tuk A kaméliás hölgyet, jában? Bizonyosak lehetünk ¡vajójában az egyensúlytaváltig gondolkodom: miként benne, nagyjából ugyan- lanság. lehetséges, hogy e jólismert olyan szkepszissel vegyes Miféle 0ivasata" ez egy szuperromantikus történet érdeklődéssel vehette kéz- rómantiíkús ' regénynek'' ezúttal oly felkavaróan ha- be, mint amilyent föntebb Egytini Kortól determinált, tott. Valóban igaz lenne, megfogalmzni probaltuhk. idöszerű Avagy. nem mind. amit széltében-hosszában di- Mert ha nem. rendezett vol- egy, Hatast kjváltó Azovat hangoztatni, hogy prak- na efféle újromantikus. nosulásra/ vagy ellentmontikus korunkban, amikor könnyfacsaró szirupot, avagy _ , „ . nem érünk rá holmi érzel- tvalami mai fölényességgel dasra ln8erl°' Eg€SZ me8" mekkel. foglalkozni, egyszer átitatott love story-rekonst- jelenéseben érzékszerveinket csak észrevesszük, hogy ez rukciót, irodalmi hagyomány- megiréntő és gondolatainkat az élet nem az igazi? Hogy ápolást. IVJindehelyett a megmozdító, a sima-sivár, hideg racio- péntekén bemutatott tévénalitás uralma közepette — játék egv mindennapjaink- Mindennek szolgalatában melegségre vágyunk? Szen- ban kitapinthatóan jelen két fiatal színész bravúrja, vedélyek dúlására. érzelmi lévő, modern „érzeményt", Eszenyi Enikőé és Mertz Tiviharokra? A látszólagos ki- vagy inkább fájdalmas te- b0Té .Meg Martin Mártae. egyensúlyozóttsóg mögött pasztalati tényt foglalt meg- Sinkoe, Kulka Janose. Antermészetes labilitás-igé- kapó képi világú (operatör dorai Péternek szinte csak nyünk lapul? Hogy az Bánhegyi István) műalko- a jelenlétével van módja agyonszabálvozottság bék- tásba. Azt az abszurditást, egy egész életstílust, emberíyóit legalább egy-két órára, mely mégis az ember ter- típust elénk, állítani, megszínházban, koncertteremben, mészete; hogy minden el- leszi. A játékot különös, moziban igyekszünk ledob- lenkező törekvések dacára vibráló izgalmassággal telíti, ni, s féktelenül elengedjük ..elsiklunk egymás mellett, hogy a ntodern ..olvasat" mint a balak". Hogy a leg- affele „kosztumosbol , kqymagunkat — mint a román- nagyobb erőfeszítés árán hü díszletek (Csikós Attila) tikusók? S így tepszük elvi- sem tudjuk szinkronba hoz- és jelmezek (Mialkovszky selhetővé saját szürkeségün- ni érzelmeinket és életűn- Erzsébet) közül jön elo; a ket és uniformisunkat? ^t, hogy a harmónia örö- túldíszített, aprólékosan ci„...., ... „ kos vágya ellenére mégis kornyas enteriorok es a Ezért divat ma a romantika? mjntha diszharlnónia haldokló lány sivár, lecsuBiztosan van itt valami ne a valódi „közegünk", paszitott kornyezetenek igazság. Am magam eleddig Minha mondaná: ismerjétek *on«™««a ismét borzonJegföljebb ha a romantikus .. „ . gatoan mai „beszed — a ICglUlJCUU Ild a lUIIIdlllllVUS A L »ioft.lt tirolr Q T~ ." zenék hatására fedeztem ' w*" \„ látszatok, potcselekveseink. S. E. föl magamon a világielen- h°5V AÍIT31 ,fa" a puszla vaiosagioi mene" !,6,.,, ,a v"at,jeicn- ,, ( velet enek áldozatai- hi segge kikiáltott szimptoma- képt a tórSra. ka'«>o'nk hiabavalosagarol. kat, egyéb muyeszeti agak- meIegségre; egyszerűen: ban a romantika reneszánszát mutató produkciók meglehetősen anakronisztikusnak tűntek. Elandalodni az 1800-as évek francia kurtizánjának szerelmi történetén? Átérezni, minő tiszta érzemény késztette ama szegényke Marquerite Gautier-t arra, hogy „megjavuljon"? Sírni ama szent áldozaton: inkább lemond ¡szeneiméről, semhogy annak szembe kelljen néznie az ellenük szövetkező ér'tetlen „közeggel", a kor erkölcseivel és hétköznapi józanságaival? No nem, az ember képtelen visszavándorolni saját tizenéves bőrébe, s mindezt hinni — akármilyen pazar kiállítású ifjabb Dumas regényének, vagy drámájának valamelyik új verziója ... Annyira távoli, egyszer s mindenkorra letűnt ez a világszemlélet, annyira más ember s ember közötti viszony — ha egyáltalán létezik még ilyesmi. Mármint ember s ember köa'ittí viszony; merthogy csak a magányunk, az a biztos. Este a démonokkal A szegedi balettegyüttes első bemutatója A Szegedi Nemzeti Színház balettegyüttesének önálló estjén Nyugat-Európában élő-magyar koreográfusok müveit láttuk. Ez a műsor önmagában is jelzi, hogy az új társulat miféle célokért kíván működni. Az alapfeladat, a színház zenés vészét doyenje, Milloss Auprodukcióinak szolgálata rél szerint „mindent el lehet mellett — a magyarországi táncolni", akkor talán minbalettegyüttesek között egy- dent meg is lehet írni. ..) féle hézagpótló szerepet vál- Szakály György, az ast venlalva — a mindenkori dégművésze fölenyes technierőkhöz mért, de európai re- kával, rendkívüli kifejező pertoárt szeretnének építeni, erővel és plasztikával a beiMásképpen szólva a viszony- sö démonjaival viaskodó, lag kis létszámú együttessel mágikus vonzerejű, ám körelőadható, de a 20. századi nyezet- és önpusztító zsenibalettművészet útjait jelző archetípust táncolja. Ennek műveket igyekeznek honossá a balettnek a Paganinijét, tenni nálunk, ahol bizony ezt a művész-típust az ezek a müvek még valóban alkotói elkülönültség szüksénem otthonosak. Igényes cél. gének hiedelme-kötelme-feHa a jelenlegi, országosan gyelme és ember-mivolta, általános művészet- és kö- erős társvágya, e kétféle zönségállapotokra gondo- magatartás közötti ellentét lünk, tudhatjuk, milyen ne- feloldására való képtelenség héz lesz . Ám ha az első jellemzi. A neoklasszikusnak esetre, akkor a kétségek skatulyázható balettben Szafogynak, s a bizakodásra van kály és Metzger Márta élokunk. Hiszen önmagában ményszerű szerelmi kettőse, tett-értékü, az ország művé- ez fantázia variációkban, a szeti életeben is jelentős, klasszikus és mai formanyelhogy jnindjárt első nekifu- vet egyénien elegyítő kombitásra fiatalon is nemzetközi nációkban, különleges emeelismertségnek örvendő, te- lésekben gazdag, elementáris hetségükről többször bizony- hatású részlet az, amire szoságot tevő alkotókat sikerült kás mondani: ezért érdemes megnyerni müveik szegedi balettet csinálni... A neves, betanítására. Az európai mo- más együttesekben sok sidern balettművészetnek ez a kert megért táncosok és a mostani, demontsratív jelle szegediek teljesítménye kögü „szerepelese" egyszer- zött sehol törés (Barath Ibosmind Bokor Roland együt- lya, Ábrahám Anikó, Hegetesvezető jövőbeli remenyek- düs Zsuzsanna, Kőszegi re jogosító szervezői, mene- Andrea szerepelt a Rapszódzseri eredményességét je- diában), sőt, Kuli Ferenc lenti. egyenrangú partnere lehetett * a Pécsi Balett rangos mű. , , vészének Lovas Palnak. A A dortmund. balettigazga- Rachmaninov Rapszódia a tó. Vámos György Rapszódia Szegedi Szimfonikus Zenecímű, Nyugat-Németország- kar és Maczelka Noémi zonban 1978-ban bemutatott Soraművész interpretációjá• .... . . „ ban, Oberfrank Géza vemuve nyitotta az estet. Szer- \ . , , . j í. «icu oac. zenyletevel a szenvedelyekgej Rachmaninovnak ugyan- tő] fűtött, mitikus erők müerre a Rapszódiájára egy ködösét sejtető hangulat alaFokin (1939) és egy Lav- kitásóban erőteljes szerepet rovszkij (1960) koreográfiát kapott, tart számon a balettörtenet * - Paganini címmel. Vámos lmre Zoltán (akit szerenMagyarorszagon most először bemutatott egyfelvoná- csere nem keU iu bemutatsosának alcíme: Variációk ni) négy Schumann-dalt váegy Paganini-témára, s e lasztott az azonos című dal„téma" ugyanaz mint a cklusból Asszonyszerelem, nagy elodnel, Fokinnal: a . _ művész, az alkotó ember — asszonysors cimu koreograés közege-környezete közöt- fiájához, valamint zörejeket, ti, közmondásosán konflik- a víz, a tűz, a földrengés, és tusos viszony. Am míg amott a szél hangjait. Mint a koa- geniuszi gyozelmerol „esik .... .. . , szó", s a küzdés jutalma a rabbl e™«* ,s halhatatlanság, itt a dolgok ismertetőjegyei: a muzikalijóval bonyolultabbak. (Köz- tás, a látványos vonalvezebevetőleg: elképzelni is ne- tés, a lépéskombinációk ötlehéz lehetetlenebb cselekede- tessége, a kifinomult ujj- és tet, mint megkísérelni „el- kézmozdulatok, a nyak- és mesélni" egy balettet, sza- fejbillentések, a törzs és a vakkal — ráadásul lehetőleg karok ellenirányú mozgatászakszavak kerülésével — sának kultiválása; látszik, a megragadni, lerántani a pa- modern iskolateremtők és pírra az érzékszervi-érzelmi- irányzatok mellett nem gondolati élményt, más kö- csukott szemmel ment el a zegbe áttenni azt, ami csak szegedi művész. Saját fora magáéban eleven... De manyelve összetéveszthetethát ha a modern táncmü- lenül felismerhető mégis. Es mégis. Mit talált Szi' kora János, ez az ízig-vérig W T E M B E R I S o R S Az öt alkalommal, két- évszázad művészete Keleten mi Vállalat, Hódmezőváhetenként megjelenő rejt- sárhely, Zrínyi u. 2. 6800. vény eísó fogójának fel- f VefélkedŐ ^^ ^^ ^ advanya: I IIIIIC9 Y^I^IIX^VJW A helyes megfejtést, vaA keresztrejtvény víz- lamint a jó választ beszintes soraiba írja be az közreműködésre gondo- ben Ványuskát alakító küldők között kisorsoltak Emberi sors című film lünk.) Ha helyesen írja gyerekszínész vezetéknevét nevét és lakcímét mindig rendezője egy-egy alkotó- be a filmcímeket, a vas- olvashatja. • Ezt kell békül- kethetenkent, az újabb sának címét. (Rendezőként tagon keretezett sorban deni a következő címre: rejtvénnyel együtt közöljük vagy színészként való az Emberi sors című film- Csongrád Megyei Moziüze- lapunkban. Ugyanez áll az est záródarabjaként előadott A démon című műre. Barmi lehetetlennek tetsző a konkrét öszszehasonlítás a műfajokba nehezen besorolható, de neoromantikus jegyeket viselő „Asszonyszerelem" és a dramatikus záródarab között, mindkettőben kisértette a nézőt a gondolat: mintha a fölhasznált színpadi eszköztár ezúttal némi kompenzációs szerephez jutott volna. Keményen fogalmazva: tánc helyett, átütő hatású, csak a test-, a "mozdulat kiféjező erejére építő, a teret-idöt teljesen kitöltő kompozíció helyett — füst, köd, szin, kellék, díszlet, ruha, forgószínpad; s a hökkentő ötlet: tolókocsi a balettszinpadon! (Díszlet- és jelmeztervező: Csik György m. v.) Kétségtelenül eredeti és személyes ..hangulatköltészet" is, mint Schumanné, megkapó képi világ, mint Lermontové (vagy a filmes Imre Zoltáné?), valahogy mégis ott a didaktika lólába mindkét műben. Mindazonáltal Pártay Lillának, aki nemcsak címe szerint kiváló művész, ott az alkalom a szólóbravúrra, a három különböző karakterű kettősre (Panni György, Kolep Zoltán, Kuli Ferenc a partnerei). A démonban a címszerep Sárközi Gyulának a technikai biztonságon alapuló, erőteljes karakterformáló képesség csillogtatására nyújt módot, Z arnóczai Gizellának arra. hogy megmutassa, az érzelmek milyen széles skálájának hatásosan kifejező közvetítésére képes. A kar is megfelelt feladatának. (A szegedi együttes próbavezető balettmestere, koreográfus-asszisztense Ugjai Ilona: az együttes mostani és közelmúltbeli produkcióinak összehasonlításából világos: a tánckar is nagyon sokat lejjödött.) A démon szenzációja mégis Wittinger Róbert II. szimfóniája, melyet Oberfrank Géza és a szimfonikusok a feladat szokatlansága-nehézsége ellenére (vagy épp azért?) rendkívüli összefogottsággal és hatással közvetítettek. A táncos csúcsteljesítményt pedig Szakály György es L<ovas rtal proüuicaita Barbay Ferenc Tűzmadár című kompozíciójában. A világ koreográfusai körében oly népszerű, oly sokszor ihlető Sztravinszkij-zene helyett ezúttal szin tet izá toros Tomita változata, a hírneves Isao Tomita átirata volt az ihlető, s ezen nincs is mit csodálkozni, ha hallgatjuk ezt az expresszív, megragadó erejű muzsikát. A Fokinmeséből Kascsej, a varázsló, és a Tűzmadár alakja „maradt meg" a Barbay-koreográfiában, s az e tárgyoan szokatlan, eredeti ötlet és invenció szerinti férfi kettős — erős gondolati töltésű, formagazdag, nehéz mozdulatelemekkel operáló, elemi hatású, modern táncmü. A két különböző karakterütestfelépitésü táncos — mint eleven szimbólumok; az Univerzum, egyszersmind az emberi természet két pólusa. A balett: diszharmónia maga; mint vezérlő elv, a mozgás, az élet örök irányitója. Ez a nyugtalanító gondolat oly erőteljes a balettben, hogy a harc végeztével, békévé szelídültével, a keleties mindent-értést és felülemelkedettséget fölmutató végső harmóniát szinte látjuk újra fölbomlani — majd, az időben. A szegedi színpadon meg egyre tobb hasonló táncmüvet van okunk remélni ... Sulyok Erzsébet HÉH