Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,' EGYESÜLJETEK! DEL M AGYAROR SZ AG 77. évfolyam, 229. szám 1987. szeptember 29., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Honvédkollégium — Szeged Ünnep után ünnep Néhány évvel ezelőtt még csa* az elveket tisztáztuk — kik is jelentkezhetnek a Ma­gyar Néphadsereg szegedi katonai kollégiumába, mi­lyen jogokkal bírnak a 14-18 éves hallgatók, miért hozzák létre a hivatásos tiszti után­pótlás új rendszerét? Aztán beszámoltunk az első diákok hétköznapjairól, s az iskola­parancsnok öröméről — olyan fejlesztésekbe, építke­zésekbe fogtak, ami eredmé­nye egy minden igényt ki­elégítő modern oktatási, ne­velési központ lesz — a vá­ros szélén. , Igen, a város szélén, a Pe­tőfi Sándor sugárút végén dolgoztak a gépek, s ma már arról írhatunk, hogy a várt eredmény nem maradt el. — Közel 50 millió forintos beruházás készült el rövid idő alatt — vezet végig az épületen Gazsi György őr­nagy — így ma már a háló­és tantermek mellett rendel­kezünk közművelődési és szabadidős központtal, ifjú­sági klubbal, könyvtárral, és Szegeden elsőként kaptunk, pályára irányítási kabinetet, ahol a hivatásos tiszti szak­ma iránt érdeklődő fiata­loknak mutatjuk be hadse­regünk életét. Az idők so­rán felszereltük szakköri termeinket is, így semmi akadálya annak, hogy diák­jaink szabadidejükben a sport mellett modellezéssel, fotózással, netán számítás­technikával foglalkozzanak. — A legfontosabb — gon­dolom — mégis a tanulás •.. — Ezt valljuk mi is, és szerencsére diákjaink szin­tén ezt tartják szem előtt. Első végzős évfolyamunk minden hallgatója felsőokta­tási intézménybe került. Legtöbben a katonai főisko­lák diákjai, míg a legjobbak egyetemeken, illetve külföldi katonai akadémiákon tanul­nak. — Ez a tény vonzó lehet az utánpótlás számára is. — Beiskolázási gondjaink valóban nincsenek, hiszen ma már kétszeres a túlje­lentkezés. így felvételik ide­jén valóban a legjobbak közül választhatunk. Ma is Csongrád, Békés és Bács­Kiskun megye általános is­koláiból várjuk a jelentkezé­si lapokat, de annak sincs akadálya, hogy az ország tá­volabbi vidékéről ide kérje beiskolázását egy végzős nyolcadikos. — Elnézve az úgynevezett „tárgyi feltételeket" nem csodálkoznék ezen sem. — örülünk az új létesít­ményeknek, de ez közei sem Fegyveres erők napján Egy, történelemmel manapság ismerkedő kisisko­lás a dátum hallatán — 1848. szeptember 29. —, re­mélem, azonnal rávágja: Pákozd, a honvédsereg dicső győzelme. Az idősebb már azt is tudja, hogy forradal­mi elődeink előtt tisztelegve, e napon köszöntjük év­tizedek óla. fegyveres erőnk tagjait — a néphadsereg hivatásos és sorállományú katonáit, a határőrizettel megbízottakat, munkásőreinket, rendőreinket, á bün­tetés-végrehajtás dolgozóit. De miközben illő módon soroljuk ismereteinket, eszünkbe jutnak azok a hősök, akik az elmúlt évszázadok során a független, haladó Magyarországért harcoltak, vajon belegondolunk-e ab­ba, mit jelent ma fegyverrel szolgálni egy országot? Atérezzük-e azt a felelősséget, amely elkerülhetetlenül kapcsolódik a fegyver adta erőhöz. Eszünkbe jutnak-e olyan „apróságok", hogy a tizennyolc hónapos katonai szolgálat — legyen bármilyen szép a sereg új ruhá­ja, vagy összkomfortos a felújított laktanya — ki tud­ja, hány átvirrasztott örséget, az otthontól távol töl­tött napot jelent. Vagy az, hogy a bűnözök legfeljebb Linda filmjeiben olyan előzékenyek, s hogy a hatá­ron még ma is szól „éies helyzetben" a riasztó csengő. Mert ezek bizony tények. Mint ahogy tény az — forrongó világunkban, sajnos, ma is csak a fegyver ad igazi védelmet, biztonságot egy országnak, s tény az is: a haza védelme nemcsak külső védelmet jelent, hanem a nyugodt munka feltételeinek megóvását, fenntartását is. Ha ezt a patetikusnak tetsző gondola­tot mindenki lebontja magában a hétköznapok apró pillanataira, már nem ,kell magyarázni, miért is jár köszönet fegyvereseinknek. minden. Egy iskola hírnevét eredményekkel, minél jobb tanulmányi és mozgalmi munkával, közéleti tevé­kenységgel lehet csak megte­remteni. Ügy érzem, eddigi próbálkozásaink sikeresek. Legalábbis ezt bizonyítja egy kitüntetés: munkánk elisme­réseként a fegyveres erők napját követően október kö­zepén újabb ünnepélyre ké­szülünk — névadó ünnep­séget tartunk. Kollégiumunk hivatalos neve ezentúl: MN Damjanich János Honvédkol­légium lesz. Bátyi Zoltán * , x KIwmUtd. MWmplMW tflW® :: ' / • : y' . : : y • y p +r • «V •• ; JUH . 1 ¡IMSMÉiÉflil !.;• :. í ssyíy: éMtmMmmm Ifi «BUM „ Az új oktatási tömbben tantermek, kulturális létesítmé­nyek kaptak helvct Németh Károly fogadta a canterbury érseket Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke hétfőn fo­gadta Robert Runcie can­terbury érseket, egész Anglia és London prímását. A szívélyes légkörű meg­beszélésen jelen volt Tóth Károly, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-Ír­ország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Befejeződtek a magyar­zambiai tárgyalások Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn szűk­körű zárótárgyalást folyta­tolt Kenneth Dávid Kaun­dával, a Zambiai Köztársa­ság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó elnöké­vel. A hivatalos magyar—zam­biai tárgyalások záróakkord­jaként megtartott találko­zón az államfők egybehang­zóan megállapították, hogy a legalapvetőbb nemzetközi kérdésekben azonos vagy közel álló a két ország ál­láspontja. A zambiai államfő — ma­gyarországi programjának, befejezéseként — délután nemzetközi sajtókonferenci­át tartott szállásán. Látoga­tásának tapasztalatait össze­gezve, Kenneth Dávid Ka­muja elmondta: első ma­gyarországi útja alkalmával rendkívül szívélyes légkörű, hasznos megbeszéléseikre nyílott módja a magyar ve­zetőkkel, köztük Kádár Já­nossal, az MSZMP főtitká­rává! és a vendéglátójával, Németh Károllyal. Nyári tapasztalat — őszi felkészülés Szervezettség a betakarításban Eddig minden végzős hallgató felsőoktatási intézményben tanult tovább Az év eddigi időszakában az időjárás nem kényeztet­te el a mezőgazdaságot. An­nak ellenére, hogy a sokévi átlagnál több csapadék hul­lott le eddig, mégis száraz­ságról beszélhetünk az utób­bi hónaikban. A csapadék­eloszlás szélsőségei okozták a legtöbb gondot. A hozam­kiesések, a mérséklésükre tett intézkedések ellenére, jelentősek. Kalászos gabonát közel 94 ezer hektárról ta­karítottak be megyénkben, s a termésmennyiség 15 szá­zalékkal maradt el a tava­lyitól. Ebben szerepe volt a területcsökkenésnek is, de a hozamok is elmaradtak a várakozástól. Műszaki ós szervezési hiányosságok nem akadályozták a munkát. A gabonafelvásárlás folya­matos és zökkenőmentes volt. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak 135 ezer tonna búzát adtak át a termelők, amelyből csak 2 ezer tonna volt takarmány­minőségű, a többi étkezési. A mezőgazdaságban maradt készletek figyelembevételé­vel is, a takarmányszükség­letet csak megyén kívüli vásárlásokkal együtt lehet biztosítani. Elsősorban az őszi árpa és a kukorica egy részét kell távolabbi termő­tájakról beszerezni. A másodvetések területe a szokásosnál kevesebb, s en­nek oka a vetés idején ural­kodó szárazság, s az aratás idejének kitolódása. Az őszi betakarítás 145 ezer hektáron jelent felada­tot. A becslések szerint a kukorica termésátlaga vala­mivel meghaladja a 6 ton­nát. A leggyengébb táblák egy részét viszont le kellett silózni. A közel 4 és fél ezer hek­táros cukorrépa-területen eddig, a száraz talaj miatt, igen sok a betakarítási vesz­teség, s a hozam alatta ma­rad a tervezettnek. Végre egy növény, amely az idén is sikeres: a napra­forgó. A minden eddiginél nagyobb területen, 21 ezer (:00 hektáron, a közel 2,2 tonnás átlagtermés jó bevé­telt jelentett a gazdaságok­nak. Az átvétel folyamatos, s a betakarítás az utolsó harmadába érkezett. A közel 4 ezer hektáron termelt burgonya csak 18 tonnás átlagot adott, s a gumók között sok az apró. A mennyiségi és minőségi hiányosságokat a kialakult magas szabadpiaci árak is mutatják. A i zöldségfélék; közül a hagyma ára az, ami a ko­rábbinál magasabb. A köze­pes termés mellett az ex­portszállítások jelentősek. A fűszerpaprika érése 3 héttel késett, így a korai fagy igen jelpntös károkat okozhat. Ha ezt megússzuk, akkor is csak a közepes jel­zővel illethetjük ezt a nö­vényt is. A szőlő és a barack fagy­kára miatt a kiesett bevéte­leket sokan paradicsomter­mesztéssel próbálták meg bepótolni. Az aszály miatt azonban a terméskötés gyen­ge volt, sok helyen jégverés is pusztított. Szőlőtermés csak az ala­csony művelésű területeken várható, s ez a mennyiség nem számottevő. A 32 ezer tonnányi almatermésnekj csak fele étkezési minősé­gű. Szerencsére, az utóbbi időben a feldolgozóiparban a hulló- és léalmának is megnőtt a becsülete. A betakarítási munkák mellett közel 100 ezer hek­táron kell az őszi vetéseket elvégezni. A mütrágyaellá­tásban előfordulnak szállítá­si késedelmek. A gazdaságo­sabb folyékony műtrágyák alkalmazását egyes adalék­anyagok hiánya akadályoz­za. Vetőmagból elegendő a készlet, csak a magasabb szaporulati fokúakból nem teljes a kínálat. Az eszközök, átlagos idő­járást feltételezve, elegen­dőek. Az erőgépek száma kis mértékben csökkent, vi­szont több a nagy teljesít­ményű traktor. Szállítójár­műből nincs hiány, a me­zőgazdasági üzemekben egyedül a cukorrépa szállí­tásához kell igénybe venni külső segítséget. \ Mivel száritója nem mind­egyik termelőnek van, sok függ a megfelelő együtt­működésen. Az alacsonyabb termésátlagok miatt a ter­melöknek létérdeke a beta­karítási veszteségek csök­kentése, A tegnap, hétfőn, a me­gyei tanács épületében meg­tartott szervezési bizottsági ülésen, Gál Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese es Kiss Lajos osztályvezető számolt be megyénk mező­gazdaságának időszerű kér­déseiről, s a további fel­adatokról. A részt vevő íel­vásárló-, feldolgozó- és ellátó­vállalatok képviselői részle­tesen szóltak lehetőségeik­ről, s az előre látható ne­hézségekről. Bartha László, a megyei pártbizottság tit­kára az őszi munkák jó elő­készítésének fontosságát emelte ki, s egy előző fel­szólaláshoz kapcsolódva, jo­gosnak ítélte, hogy a t.ak.ar­mánytermelésben és -ellá­tásban tapasztalható ellent­mondások kiküszöbölésére mielőbb ésszerű megoldáso­kat kell keresni. T. SXL I. Üdülés, vízminőség Hétfőn a Nemzeti Szálló­ban — Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter elnök­letével — ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Ta­nács. A testület tagjai első­ként a Balaton vízminőségé­nek védelme és javítása ér­dekében tett intézkedések hatásairól tanácskoztak. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium írásos elő­terjesztése, valamint Jantner Antal miniszterhelyettes szó­beli kiegészítése rámutatott: az öt évvel ezelőtt elrendelt építési korlátozások elérték céljukat, fokozatosan csök­kent az üdülőnépesség növe­kedési üteme, megszűntek a tömeges telekparcellázások és -beépítések, javult a víz­és csatornabekötések közöt­ti arány. A Keszthelyi-me­dence kivételével megállt a Balaton vízminőségromlásá­nak folyamata. Az ülésen bejelentették, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Állami If­júsági és Sporthivatal együttműködési megállapo­dást kötött az ifjúsági turiz­mus továbbfejlesztése érde­kében. Ifjúsági bizottságot hoztak létre, amelynek fel­adata lesz egyebek között az ifjúsági turizmus fejlesztésé­re vonatkozó koncepció ki­dolgozása. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents