Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

5 Csütörtök, 1987. szeptember 10. Alkotói támogatás A városi tanács végrehajtó mindez: pályakezdők támobizottsága idén is meghirde- gatása (egyéni jelentkezés ti alkotó támogatási rendsze- alapján, korhatár 30 év), rét. melynek révén segíteni egyszeri támogatás, továbbá kívánja a városban élő mű- úgynevezett vendég-pályavészek alkotó tevékenységét, díj, melyet egy-egy Szegedre erősítve ily módon kötődésüket Szegedhez, lehetőséget h>vott muvesz ^Phat meg. biztosítván arra, hogy jelen- Az alkotói támogatás eltós művészi teljesítmények nyerésére a városi tanács szülessenek. Alkotói támo- vb művelődésügyi osztálya gatásban részesülhetnek hi- minden évben pályázat útvatásos művészek, írók, köl- ján biztosít lehetőséget, idén tők, képző- és iparművészek, a pályázatok beküldésének színészek, rendezők, művész- határideje: szeptember 10. tanárok, fotósok, zene- és Eredményhirdetés ezúttal is népművészek, valamint mű- a város felszabadulásának veszeti kutatásokat végzők, évfordulóján, október ll-én Három formában történik lesz. Hazaérkezett a Bartók Kórus Az olaszországi Arezzóban 35. alkalommal megrendezett kórusversenyen a szegedi Bartók Kórus kamarakórus kategóriában harmadik, vegyes kari kategóriában első díjat kapott. A valamennyi kategóriagyőztes énekkar számára meghirdetett záró gálaversenyen megszerezték a nagy múltú fesztivál nagydíját, Arezzoi Guido szobrát is. új füm Szamárköhögés Színes magyar film. Irta: Gárdos Péter és Osvát András. Fényképezte: IHáthé Tibor. Zene: Nóvák János. Rendezte: Gárdos Pétjr. Főbb szereplők: Garas Dezső. Törőcsik Mari, Hernádi Judit, Tóth Marcell, Kárász Eszter, Fehér Anna. Teljesen friss információ: ez a film tegnapelőtt a montreali fesztiválon megkapta a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének nagydíját. A kanadai sajtóvisszhang, e hasábokon is hírt adtunk lóIa. szintén igen kedvező volt. A lapok kitűnő családi komédiának tartották a Szamárköhögést, olyan műnek, amely hiven idézi föl egy kor szellemét. A forgatókönyvíró-rendező Gárdos Péter egyebek között úgy nyilatkozott alkotásaról, hogy egy család s egy nemzedék filmje is, azé a generációé, amely ma negyven körül van, de 1956-ban a tízet is alig érte el, s kamaszkorának küszöbén élte meg a történelmet, jobbára otthon, családi körben. Nekik 56 — családi emlék. Tulajdonképpen így igaz. Ama nemzedék tagjaként (vagy majdnem-tagjaként?) tanúsíthatom: öt-, hat-, hétéves fejjel ugyanolyan volt látni, megélni azt az októbert—novembert, mint amilyen három-négy esztendővel idősebben lehetett. Megélni s ekképpen idegeink öncélúak, legélesebb sarkaiba, tudatunk rejtett, különlegesen mély gödreibe helyezni a félelmet, a bizonytalanság rettenetét és a rendkívüliségnek a gyermeklélekre oly sajátosan ható vetületeit. Csakhogy egészen más felnőttfejjel, ráadásul a művészi ábrázolás szándékával megidézni, ráadásul egy gyermek korabeli optikáján át láttatva 1956 nagy tragédiáját — mint saját gyermekkorunk nagyon is laza, homályos emlékképeit öszszeilleszteni próbálván, ilyen-olyan tanulságok kísérletével „visszakövetkeztetni". Mert van történelmi hitelesség, művészi tipizálás, egyes és általános dialektikájának tükrözése a filmművészetben — hogy történelmi igazságról és hatásos, drámai erejű históriaidézésről ne is beszéljünk. féle ember nem is minősített — csak rettegett. Persze könnyebb utólag visszavetíteni hivatalos (vagy annak vélt) formulákat — a hitelesség bánja. Azután: rádiót hallgatnak. Férfihang ékes angol kiejtéssel, ha jól értettem, a szuezi fejleményeket ecseteli. Könyörgöm, gondolkodjunk egy kicsit: ki hallgatott 1956 őszén Magyarországon idegen nyelvű rádióadásokat (hogy Szuezről pláne nem, azt hagyjuk is) — mikor orrbá-szajba volt magyar nyelvű, onnan a bajorok fővárosából? Más: direktorunk neje enyhe alkoholmámorban félmeztelenül hajol ki az ablakon az utcára, egy teherautónyi nemzetiszín karszalagos nemzetőr egységesen, félre nem érthető aktuskarjelzésekkel köszönti. A snitt, valljuk be őszintén, mélységesen ízléstelen: ha jól emlékszem, már valamikor a hatvanas években éppen Kádár János volt, aki megmondta: ő a barikád mindkét oldalán elesetteket siratja. Hát akkor? Általában: igen lazán öszszefüggő, majdhogynem csak epizódokból építkező dramaturgiával áll össze valami történetféle, amivel — pláne ebben a történelmi közelítésmódban — egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. A groteszk-ironikus elemek, akárcsak az ominózus életkorú Tomi nemiségre ébredésének már-már aprólékos részletekbe menő ábrázolásának képei: funkciótlanok, a históriai vonulatba nem illeszkedők, érdemi, gondolati súllyal nem rendelkeznek. Igaz, fölfedezni néhány igen ügyesen megkomponált, hatásos, jó jelenetet (az iskolába beszökött gyerekek fuldokló, akváriumból kiszedett halakat „ültetnek be" az elhagyatott padokba, arcok a sorsfordító november 4-e hajnalán, az utolsó Nagy Imre-rádiószózat hallatán: „a szovjet csapatok ma hajnalban megtámadták fővárosunkat, azzal a nyilvánvaló szándékkal ...") — ám mindez keyés. Amikor pedig, feltehetően már úgy december táján, ismét iskolában „a nemzedék", a tanár végtelen vörös vonalat húzat a táblán, túl a falon és tovább az egyik gyerekkel. Vörös fonálként húzódnak végig életünkön a történtek, ugyebár. Vonalhúzás után tanerő fölpofozza a fiút, majd sietve sírva fakad: az allegória egészen átlátszó, didaktikus, egészen lerontja az egyébként sem túl meggyőző minőséget. Gárdos Péter azt is mondta még a célba vett nemzedékről : „a félelem nem a sajátja, csak ráragadt. Csak hát a foltjait még ma is mosni kell". Mossuk, mossuk csak, mint Ágnes aszszony, rá(nk) fér, ha nem is így. Az meg, hogy a kanadaiak közép-európai egzotikumként mit mennyire mosnak meg, és mennyire nem: az ő dolguk. 1956 viszont a miénk. Domonkos László Gyermekvese-kutatók európai kongresszusa Szegediek szervezte budapesti tanácskozás Ma, csütörtökön kezdődik a gyermekvese-betegségekkel foglalkozó orvoskutatók európai társaságának kongresszusa. ; A kiemelkedő nemzetközi tudományos esemény helyszíne Budapest. A szervezéssel járó munkálatokkal azonban szűkebb hazánk orvosai foglalkoznak. Kihasználva helyzeti előnyünket, kerestük meg Boda befolyásolása során megelőzhetők a felnőttkori, illetve öregkori vesebetegségek. A kongresszuson ismertetjük az újszülöttkori veseelégtelenség klinikánkon kifejlesztett újfajta gyógyjnódját. Lényege, hogy az izomból kiszabadult fehérjét — amely károsítja a veDomokost a szeeedi aver- sét — ki tu<Üuk mosni a 2 szervezetből. Óriási dolog ez, hiszen az eddig menthetetlennek tartott esetek is sikeresen gyógyíthatók e módszerrel. Harmadik nagy témakörünk: a vérvizeléssel kapcsolatos legfrissebb tapasztalataink. Ez utóbbi többek között azért is érdemei különös figyelmet, mert hatalmas beteganyag vizsgálatából vonhattunk le következtetéseket. Magyarország nagyobb kórházaiban dolgozó orvosok alkotta .munkacsoport több ezer vérvizeléssel kezelt vesebeteg kórképét gyűjtötte egybe. Ezeket a m] klinikánk docense, Turi Sándor dolgozta fel és hasonlította össze a mintegy 80 ezer adatot. A tapasztalat szerint az emberek között igen nagy riadalmat okozó vérvizelés gyakran jóindulatú folyamat, sok esetben nem is betegség, hanem egyéni sajátosság, ami a későbbi életkorban már nem okoz problémát. — Gyermekgyógyászok vagy vesespecialisták kongresszusa lesz-e a budapesti? — Jóllehet a veseproblémákról lesz szó a tanácskozáson, mégsem vesespecialisták gyűlnek itt egybe. Inkább'úgy fogalmaznék, hogy mindazok a gyermekgyógyászok, akiknek tudományos munkássága előterében a gyermekvese-betegségek kutatása, gyógyítása áll. Mondom és kiemelem ezt azért, mert hangsúlyozni szeretném a gyermekgyógyászatra jellemző a jó értelemben vett specializáció, ami azt jelenti, hogy egyegy szerv kutatása kiemelt helyen szerepel az orvos mekklinika professzorát, a kongresszus elnökét előzetes tájékoztatást kérve. * — Ügy gondolom, a húsz esztendeje alakult tudományos társaság elismerésének jele, hogy Magyarország, pontosabban a szegedi gyermekklinika kapta a jogot a kongresszus szervezésére. — Mi, magyarok, a társaság megalakulása óta rendszeresen részt veszünk az évente megrendezésre kerülő kongresszusokon. Ezeken eddig rendre bizonyítottuk, tudományos kutatásainkkal nem vallottunk szégyent a rangos nemzetközi mezőnyben. Ennek köszönhető e kitüntetés. Hosszú évek munkájának elismerése, hogy az idén nálunk és mi rendezhetjük a gyermekvese-betegségekkel foglalkozó kongresszust. A rendezési jog elnyerésében, s az én elnöki felkérésemben talán szerepet játszott az is, hogy a társaság egyik legrégebbi tagja vagyok és sokéves elnökségi múltat tudhatok magam mögött. — Hadd legyünk annyira lokálpatrióták, hogy először a szegediek szerepléséről, a kongresszuson elhangzó kutatási tapasztalataikról kérdezzem. — Három előadásban és egy referátumban számolunk be legújabb eredményeinkről. Egyik nagy témánk a gyermekkori veseműködés újonnan megismert ¡mechanizmusaival foglalkozik. Nagyon egyszerűsítve erről a következőket mondhatom: a szervezet saját szövethormonjai erősen hatnak a veseműködésre. E hormonok munkásságában, de ennek mélyreható vizsgálata során sem szakad el a gyermekgyógyászat más területeitől. Hazabeszélek, de ei kell mondanom, a mi gyermekklinikánk egyik erőssége is ebben rejlik. — Milyen fontos témákkal foglalkozik az elkövetkezendő négy nap során a Hilton Szállóban tanácskozó társaság? — Az újszülöttkori, illetve már a méhen belül ultrahanggal felismerhető vesebetegségekkel; a nemrég felismert aktiv szöveti hormonokkal, amelyek a születéskor és a vesebetegségek során a szervezet életfolyamatait döntően meghatározzák; valamint az intézmények együttműködéssel végzett vesekutatásainak legújabb eredményeivel. Ez utóbbi igen fontos, hiszen számtalan szakmai kérdés tisztázásához ma már világméretű összefogásra van szükség. A nagyszámú betegvizsgálatok tapasztalataiból születnek ugyanis a tervszerű, összefoglalt prognózis szerinti kezelések. — Be tudnak kapcsolódni a magyarok is a nemzetközi kutatóhálózatba? Gondolok most a magyar egészségügy anyagi lehetőségeire, a világszínvonalhoz viszonyított műszerellátottságára. — Olyan kutatásokkal foglalkozunk, amelyekhez megvannak a lehetőségek, biztosítottak a műszerek. Teljesíthetetlen, erőnket meghaladó feladatok elvégzésére nem vállalkozunk. A felvállalt kutatásokat viszont a legmagasabb színvonalon végezzük. A társaság kapcsolatrendszerében a magyarok és a szegediek is fontos szerepet játszanak. Példa erre többek között: a kongreszszusra előzetesen írásban benyújtott tudományos előadások mintegy negyven százaléka kiesett a szelekció során a színvonal hiánya okán. Ezek között alig volt magyar dolgozat. Kalocsai Katalin Egy-két (kevés) eredeti 56os filmkocka, a felszínen aggályosan pontos törekvés a hitelesség látszatára, aprólékosan, a címertől a ruhákon át utcaképekig. Úgy október 24—25-e lehet, kijárási lilalom van, a rádió sorra-rendre cáfolja korábbi állításait. „Polgárháború van" mondja a főhős, a Garas Dezső által a figura megirtságánál vagy tízszer jobban alakított igazgató. Azt ugyan nem tudjuk meg, hol és „mennyire" direktor szóban forgó családfő, de egyvalami biztos: így, akkor senki sem minősíthette az eseményeket. Mégha netán igazgató volt az illető, akkor sem. Ha „nagy" direktor — azért, ha „kicsi" — akkor meg azért. Esetleg ilyen helyzetben levő, ilyesEgy énekesnő elköszönt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki nyugállományba vonulása alkalmából Karikó Terézt, a Szegedi Nemzeti Színház művészét, operaénekest. A kitüntetést a Művelődési Minisztériumban adták át. operákban vállalt karaktierekről se feledkezzünk) meg, Prokofjev, Hindemith, Gotovac, Egk figuráiról. Természetesen Karikó Teréz sem kerülte el a „fiatal drámai .szopránhangok" nagy próbáját, a három Leonórát (Trubadúr, A végzet hatalma, Fidelio) — egyszóval, akadt dolga elég, hosszú éveken át le sem engedték; a deszkáról. Eljutott külföldre ip, Angliába, Bécsbe, az NDK-ba, cseh, bolgár, lenigyei, jugoszláv színpadokra; a KISZ Központi Művészegyüttesével még Amerikát is bebarangolta. Szívesen látott vendégművésze volt az Operaháznak, hűségben maradt mindétig a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, ahol 1969-ben például Jean Bonhomme oldalán dalolt, majd Marinát Guszelev Borisz Vadas Kiss Godunovjának társaságában; majd gyor- de a Trubadúr lnezének, a Ez idő tájt tüntet- jöttek az impozáns föl-Parasztbecsület Lolájának, ir r «t Hiü- í o nafta» adatok, Tatjana az Anyegin- vagy az Aida főpapnöjének. KI Luszt-cnjjai is uybZ). ben Erzsébet a Don carlos- jelmezeit is felöltötte. Nagyjából ez a pezsdítő ban, Donna Elvira Mozart Megbecsülte a város, a tapermanencia jellemezte ak- Don Giovannijában, a Nyu- nács alktotói díjával, az koriban a szegedi operaját- gat lánya stb. És a sorozat- szmt Juhász Gyula plakettszást. Karikó Teréz — a fői- ban énekelt Verdi-, Puccini-, jével honorálta művészetét, iskolán Lendvai Andor nő- Mozart-, Wagner-heroniák Egy énekesnő most elkövendéke, Geszthy Szilvia, mellett izgalmas színeki a szönt. Pedig rá is érvényes. Jasper Bella osztálytársa — repertoárján: Norma, Ned- amit az alkotó emberről mielőtt 1959 őszén igent da, Michaela, Jaroszlavna, szoktak volt mondani: valómondott volna Vaszy Vik- vagy Richárd Strauss Rózsa- jában sohasem mehet nyugtornak, megjárta Tito Schi- lovagjában a Tábornagyné díjba. Ezért aztán Karikó pa magániskoláját Rómában. Mind közül is tán a leginkább Teréz kitüntetéséhez is akiNálunk mindjárt a „mély testhez álló a Nabucco Abia- tív pihenöéveket kívánva víz" várta: Desdemonával gilje, hogy persze a modern gratulálunk. A most lefutott szabadtéri évadban is színpadra lépett: a szerveződő színházi kabaré kostáján énekelt Újszegeden. Előzően pedig, az operafesztiválon, a szegediek Vérnászában tűnt föl, odabent a színházban — vagy'r is hát, nem vonult vissza végérvényesen. Igazán aktív korszaka a hatvanas években volt, amikor a város első számú szoprán énekeslnőjeként váltotta a fővárosi Operába távozott Moldován mutatkozott be, Stefániát, s vette át szerep- László oldalán, kórét, ték w Uj lemezek, kazetták Barcs-Brass (a tavalyi tus Hungaricus); Discobarcsi fúvószenei fesztivál party '87 (Neoton Família), részletei — Finn Rézfúvós Kazetták: Beethoven: Cegyúttes, Budapesti Rézfúvós dúr mise (vezényel: Erdélyi Kvintett, Rekkenze Együt- Miklós); Ambrozián liturgites); Cirmos koktél (13+1); kus énekek (Schola HungaJeremy I—II (Névtelen- rica); Ha majd nagy leszek Nulla); A virágnak megtilta- (Esztergályos Cecília és a ni nem lehet... (Béres Fe- Pastoral Együttes); Elektric renc magyar nótákat éne- Cafe (Kraftwerk); Szerelmes kel); Csók x csók (Modern dalok (Szívdobbanás EgyütHungária); Moziklip (a film tes); Szűcs Judit-kazetta; zeneanyaga); Roller Együt- Flamenco (Paco de Lucia — tes; Rádiókabáré (Boncz gitár); Néger spirituálék Géza műsoraiból); Utóirat (Jessye Norman); From Lu(Cseh Tamás—Bereményi xury to Heartache (Culture Géza); Vándor az úton (Ho- Club); Weicome to the bo Blues Band); Színészmú- Heartbreak Hotel (C. C. zeum — Uray Tivadar; Gri- Catch); Greatest Hits Vilmos — hegedű, Concen- (Queen). Elhunyt Pap József Augusztus 31-én vettek szervezeti munka szeretete végső búcsút családtagjai, éppúgy jellemezte, mint a barátai, munkatársai, kollé- pedagógus hivatás elmélyült, gái a Pedagógusok Szakszer- igényes művelése. 1953-ban vezete alapító tagjától, a 76 az Oktatásügy Kiváló Dolgoévet élt Pap Józseftől a Bel- zója kitüntetést, 1969-ben a városi temetőben. Szakszervezeti Munkáért kiNépiskolai tanító gyerme- tüntetés ezüst fokozatát kapkeként született. Kitüntetés- ta meg. Egész élete példa a sel végezte 1932-ben Szege- gyakorló pedagógusok és den a tanítóképzőt, később azok vezetői előtt. Szerény, Szőregen igazgató, járási nyugodt, munkájában követművelődési osztályvezető, kezetes, magatartása sugallta majd szakfelügyelő lett. Az a jóindulatot, a segíteni akaIfjú Gárda Nevelőotthon rást és a szerénységet, igazgatójaként ment nyűg- A Pedagógusok Szakdíjba 1963-ban. Sokirányú szervezetének Csongközéleti érdeklődését a szak- rád Megyei Bizottságá