Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

Pénlck, 1987. szeptember 25. Valenciai pártdelegáció látogatása fl spanyol munkásmozgalomról Spanyolország hétköznapjairól, a valenciai kommunista párt munkájáról folyt meg­beszélés a városi pártbizottságon Mint arról tegnapi lap­számunkban már beszámol­tunk, a testvérmegyei kap­csolatok jegyében valen­ciai pártdelegáció érke­zett Szegedre. Tagjai — Manuel Pedrajas, a va­lenciai kommunista Párt pénzügyekért felelős titkára, Ximo Masmano, a község­tanácsi munkáért felelős titkár, Bunol város polgár­mestere és Ignacio Candela, a valenciai szövetkezeti tár­saság alelnöke — tegnap délelőtt a városi pártbizott­ság vezetőivel találkoztak. Szeged múltjáról, mai életéről, a legfontosabb vá­rospolitikai feladatokról Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket, s szólt pártszervezeteink aktuális feladatairól, az MSZMP szervezeti felépíté­séről, az ideológiai munká­ról, valamint a tömegkom­munikáció Szegeden kiépí­tett átfogó rendszeréről Ezt követően Spanyolor­szág általános problémáiról, ezen belül is a munkásmoz­galom helyzetéről folyt be­szélgetés. Manuel Pedrajas elmondta: 1987-ben egyik legfontosabb pártfeladatuk a munkanélküliség ellen foly­tatott harc. Jelenleg 3 mil­lió állásnélkülit tart számon a kormány, s a statisztikák szerint közel 8 millió spa­nyol él a létminimum hatá­rán. A spanyol kommunis­ták a szakszervezeti moz­galom és a munkásbizottsá­gok segítségével arra akar­ják kényszeríteni a kor­mányt, hogy átcsoportosítsa pénzeszközét, s a magán­vállalkozások támogatása helyett új munkahelyek megteremtésére áldozzon. Emellett sokat tesz a párt a helyi, kommunista- vezeté­sű tanácsok (jelenleg 140 ilyen van az országban) munkájának támogatásáért is. hiszen alapvető követel­mény, hogy megvalósuljanak azok a programok, amelyek meghirdetésével hatalomra jutottak. „A partmunka harmadik fő területe a békeharc" — hangsúlyozta Manuel Ped­rajas. „Tudjuk, hogy az or­szág NATO-ba lépésével megváltoztak a mediterrán térség erőviszonyai, de ezt a helyzetet nem tekintjük veglegesnek. Célunk az ame­rikai támaszpontok megszün­tetése, a spanyol—amerikai barátsági szerződés felül­vizsgálata." A továbbiakban szó volt még a spanyol fiatalok és a párt viszonyáról is. Mint elhangzott: a valenciai ifjú­ság kritikusan szemléli a tár­sadalom negatív jelenségeit, de sajnos, ma még ez nem jelenti azt, hogy közeledné­nek a kommunista párthoz. Ezért is tqrvezi központi bi­zottságuk olyan tanácskozás összehívását, ahol a diákság vezetői és a párt irányítói egyeztetik nézeteiket. A beszélgetés végén Xino Masmano a szocialista kor­mány és a kommunista he­lyi vezetés viszonyáról szólt, ignacio Caodela pedig ar­ról beszélt, milyen gazdasá­gi és politikai lehetőségek vannak az egyre erősödő szövetkezeti mozgalomban * A pártbizottságon folyta­tott eszmecserét követően a spanyol vendégek a SZOTE izotóplaboratóriumát tekin­tették meg, s megbeszélést folytattak az egyetem veze­tőivel. Ezután a Somogyi­könyvtárba látogattak, majd újabb megbeszélés követke­zett, a Magvar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekö­tő bizottságán találkoztak az Ipari Vásár Igazgatóság, a Konsumex, a Füszért, a Komplett és a Centrum Vállalat gazdasági szakem­bereivel. A csütörtöki hi­vatalos program a városi tanácsnál fejeződött be, ahol Csonka István általános el­nökhelyettes fogadta a va­lenciai vendégeket. * A spanyol vendégek Csongrád megyei programja ma Hódmezővásárhelyen folytatódik. Ellátogatnak a majolikagyárba, majd Szen­tesen folytatnak megbeszé­lést a város vezetőivel, s megtekintik a Május 1. Ter­melőszövetkezetet. Szomba­ton Makóval ismerkednek vendégeink, vasárnap pedig a megyei KISZ-bizottság Politikai Képzési Központ­jában folytatnak megbeszé­lést az ifjúsági szövetség munkájáról. B. Z. U diákok segítik a betakarítást Szeptemberben bőven akad munka a mezőgazdaságban, s ehhez sok helyen a diák­kezek segítsége is elkél. Ha a nagyüzemi szőlőszüret el is marad az idén, azért az almát, paprikát, paradicso­mot most sem tudnák nél­külük időben leszedni. A be­takarítás, talaj-elókészités, vetés szinte egy időben tör­ténik, s ez kemény lecke a gépeken dolgozóknak. Megyénkben a silózással a terület háromnegyedén vé­geztek. A kukoricát elsősor­ban a vetőmagtermelő te­rületeken, s a háztáji kis­parcellák szükséges részein törték le eddig. A nagyobb tételű árukukoricát várha­tóan szeptember végén kez­dik el betakarítani. A bur­gonya nagy részét már fel­szedték, a 18 tonna körüli hektáronkénti termés ala­csonyabb az átlagosnál. A magas ár azonban pótolja ezt a bevételi különbséget. A paprikatermés a rendkí­vül száraz időjárás miatt csak közepes, a paradicsom­termelő kOrz.etben még jég­verés is gyengítette a hoza­mokat. A paradicsomfelvá­sárlás ennek ellenére sem zökkenőmentes. A minden eddiginél nagyobb területen fajtától függetlenül szinte egyszerre értek be a bo­gyók, s emiatt az elmúlt két hétben a feldolgozóüzemek­ig« felszaporodtak a kész­letek. Az őszi vetés előtti talaj­előkészítést nehezíti a hosz­szan tartó csapadékhiány, a kötött talaj kőkemény, a száraz homokot meg nem forditja át az eke. A vetés kezdetét üzemenként csak a gépek száma, a vetendő te­rület nagysága befolyásolja, a tél beálltat mindenképp a földben kell megérni a mag­nak. A Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben a 70 hektárnyi almásban a múlt héten kezdték el a szüretet. Sajnos, a szárazság miatt sok az apró alma. A ter­més java a hűtőházban vár­ja ki a legkedvezőbb piaci lehetőségeket. A s jégvert, hulló almát a tagoktól is átveszik a felvásárlótele­pen. Konzervgyárakba szál­lítják a rostlének valót. A szedésben szegedi és helyi általános iskolások egyaránt résztvesznek. A fűszerpaprikából is ősz­szejött már tízvagonnyi az átvevőhelyen. A vizhiány alaposan meglátszik a csö­veken, szép piros a szine, csak a súlyt nem nyomja. A minősítő a paprika nagyobb szárazanyag-tartalma miatt esetenként 10 százalékos súlykorrekciót is adhat, hogy a termelő emiatt ne károsodjék. A Forráskúti Haladás Tsz-ben a 460 hektárnyi burgonyából már alig van szednivaló. Közel tizforintos nagybani áron 800 vagon termést adtak el, a mara­dék 200 vagont tárolják. A napraforgó aratásával a hónap közepéig vártak, így az érett szemeket szárítás nélkül lehetett a feldolgozó­üzembe szállítani. A 22 má­zsa körüli termésátlag jó jövedelmezőséget ígér. A paradicsomszedésbe 650 diák segít be. A feldolgozá­si csúcs miatt igen nehéz üres ládával konténerrel el­látni őket. Hiába szednének napi 30 vagonnal, ha csak hússzal tudnak értékesíte­ni. Epp emiatt a terület harmadát érintő gépi be­takarítást a jövő hétre üte­mezték, hátha addigra a feldolgozóipar jobban meg­birkózik vele. A fűszerpaprika-átvételt, -szárítást szintén a jövő héten kezdik, a szárazság miatt csak 70-75 mázsás hektáronkénti mennyiségre számítanak. Az ötszáz hek­táros szőlőterület egyharma­da termett csak az idén. A magasművelésű a fagy mi­att károsodott, s a termő­karok kinevelése belekerül 2-3 évbe, s vagy 20 millió forintba. A fejmüvelésű rész 40-45 mázsás átlagot, vagy­is féltermést igér. • A közel kétezer hektárnyi őszi gabonából a rozsot és árpát elvetették, a búza van soron. Az idei gyengébb ter­més után egyáltalán nem biztató, hogy porba kell vetni, s a talaj víztartaléka talán a korábbinál is keve­sebb. T. Sz. I. Ruhák és árak A ruházati termékek árá­nak alakulásáról tárgyalt a Fogyasztók Országos Taná­csának árszakértői bizottsá­ga csütörtökön, a Hazafias Népfront székházában. Az ulesen elhangzott, hogy jö­vőre — legalábbis indulás­ként — a termelői árak es a kereskedelmi haszonkulcsok csökkenésével arányosan a felnőtt ruházati termékek fo­gyasztói árszínvonala szintén csökken, a gyermek ruházati termékeknél viszont az ártá­mogatás megszűnésével együtt jelentős áremelkedés várható. A jövőben a hazai fogyasztóknál a családi pót­lék emelése kompenzálja ezt az árnövekedést. A következő esztendőben az adó- és árreformtól füg­getlen ármódosító hatásokra is számítani kell ennél a ter­mékcsoportnál. A világpia­con 40 százalékkal növeke­dett a pamut, 20 százalékkal a gyapjú és 15 százalékkal a bőr ára. Ezt az alapanyag­ár-emelést a túlnyomórészt importból dolgozó ruházati ipar nem képes kompenzál­ni, azaz ismét elérheti a 10 százalékot a ruházati termé­kek árnövekedése. Az ülésen többen szóltak arról, hogy az utóbbi hónapokban nagyará­nyú felvásárlás figyelhető meg. Az áruhiány elkerülése érdekében a bizottság, mint a fogyasztók érdekeit képvi­selő szervezet, gyors és ha­tékony intézkedéseket sür­get. (MTI) Dolgoznak a cukorgyárak A cukorgyárakban meg­kezdődött a feldolgozás fő­szezonja. A gazdaságok az idén a tavalyinál tíz száza­lékkal nagyobb területről, 107 ezer hektárról takarítják be * a répatermést. A hektá­ronkénti hozam — a termés­becslések szerint — megha­ladja az előző évit. A répa cukortartalma viszont, a leg­utóbbi felmérés adatai sze­rint, valamivel kisebb a ta­valyinál, mivel a növény te­nyészideje két és fél, három héttel rövidült a kései kita­vaszodás miatt. A cukorgyá­rak egyébként az idén mint­egy 600 nagyüzemtől veszik át a répát. Jetter János, a Cukoripari Szolgáltató Közős Válla'at igazgatója elmondotta: az iparág 12 üzemében befejez­ték a felújítást és a karban­tartást. Ahol beruházáshoz láttak hozzá, vagy rekonst­rukciós munkába kezdtek, ott a szereléseket úgy ütemez­ték, hogy az új, illetvea fel­újított üzemrészeket, gépso­rokat időben termelésbe ál­líthassak. A gyárak csaknem 800 millió forintot költöttek beruházásra, karbantartásra pedig — amely szokás sze­rint a gépek teljes szétsze­dését. összeszerelését és be­szabályozását jelenti — több mint 900 millió forintot for­dítottak. Három gyárban — Ercsi­ben, Mezőhegyesen és Pető­házán — cukorfőző automa­tákat szereltek fel, ezek üzembe állításával javítják a cukor minőségét, és a ko­rábbinál kevesebb energiát használnak föl. Hatvanban és Selypen, a Mátravidéki Cukorgyárak két üzemében már számitógép irányítja a termelést, az Ácsi Cukor­gyárban pedig az idei fel­dolgozási szezontól kezdve segíti komputer a répaátvé­telt. A Szolnoki Cukorgyárat olyan berendezéssel szerel­ték föl, amellyel a melasz­ból is cukrot lehet kivonni. A mésziszap víztartalmát csökkentik a Hajdúsági Cu­korgyárban felállított kor­szerű présekkel és centrifu­gákkal, kiküszöbölve az iszap hosszadalmas szikkasz­tását. Így a talajjavításra szánt anyag előbb és kisebb költséggel hordható ki a föl­dekre. A szokottnál melegebb idő a szakemberek szerint még növeli a répa cukortartal­mát, emiatt a felszedés üte­mét nem gyorsítják. A mun­kákat ráadásul az is las­sítja, hogy különösen a Dél­Alföldön, a Sarkadi Cukor­gyár körzetében a száraz, kemény talaj nehezíti a ré­pa betakarítását. A cukor­feldolgozás szezonját idén száznaposra tervezik. Gerbera, légy nélkül H a úgy lépnék be a virágboltba, hogy légy nélkül kérem a gerberát, föl­tehetően furcsa ábrázattal nézné­nek rám, és elmebéli állapotomat firtat­nák. Mit keresne a légy a virágon? És ha rászáll is, majd elröpül. Csakhogy itt veszedelmes kártevőről van szó, és ráadá­sul nemcsak a gerberát fertőzi. Bocsánat, nyugodtan mondhatjuk múlt időben: fer­tőzte csak. Igen kemény munkával sike­rült kipusztítaniuk a növényvédelem szak­embereinek. Három termelőszövetkezet üvegházában bukkant föl eddig, de a háromból kettő szegedi. A Felszabadulás, az Üj Élet; és harmadiknak a rákóczifalvi szövetkezet. Könnyű kitalálnunk, nem magunk te­nyésztettük ki, hanem külföldről hozták be. Hollandiából vettük a gerberatöveket, azokkal jöttek potyautasként. Azt ugyan régtől fogva tudjuk, van növényvédelmi zárlatunk a határokon, de ez is világos előttünk, nagy inváziókat eddig még nem nagyon sjkprült kivédenünk. Az időseb­bek biztosan émlékeznek rá. micsoda energiával kerestük annak idején a bur­ponyabogarat, mégis az lett belőle, aki krumplit ültet, az a bogarat is termeli hozzá. Ennek a rusnya féregnek a jóvol­tából kellett egészen közelről megismer­kednünk a DDT törteimével, és azóta is szinte csak méreg alatt nevelhető közked­velt élelmezési cikkünk. Szerettük volna megállítani az amerikai szövőlepkét is legalább a határon, de bejött az is. Méretét tekintve, hozzájuk képest alig milliméternyi a gerberalégv, még küny­nyebben átbújt a zárószürőn. A pongyola beszéd mondja csak gerbe­ralégynek, a szaknyelv gerberaaknázó légynek mondja. Befúrja magát a növény levelébe, ez alsó és a fölső réteg között vígan él a lárva. Permetezhetik ész nél­kül, esernyőnél jobban védi a két réteg. (Az almának is volt hasonló kártevője, sót néhol még mindig van. Előfordult már. hogy ősszel csupasz ágak teremték az almát, mert minden levél lehullott ad­diem l Mielőtt átkot szórnánk a növényvédelmi szakszolgálatra, meg kell mondanunk, hogv azonnal észrevették, de akkor már bent volt. Kamion hozta a töveket Hol­landiából. amikor kinyitották az autót, a szakemberek azonnal észrevették. Sainos. berakáskor kellett volna észrevenniük, a kintieknek. A tövek egvik része mosott gyökerűként, érkezett, föltehetően azokon nem volt. de a tőzeges változaton meg­bújhatott néhány. Az is nehezíthette a föl­ismerést. hogy rengeteg fajtáia van. és többségük a szokásos permetezéssel el­pusztítható. Fz az »«v nem «"gvik váHo­zsta Szentes körnvékén is föltűnt már kn­ráhhan. de sikerült legyőzniük. Ez az egy sokkal mak<fS9bb volt. Ieen Hasonlít a nálunk is elszaporodott liszlecskére A szakirodalom úgy India, hogv egvetle-« l'szle"skéh51 három hónaD alatt egymillió is lehet, ha a hőmérséklet. 2?. fokos. Ha parányi is, az egymillió már maidnem felhő, és egyetlen eg"Hől lett. Van természetes ellensége, a für­készdarázs, és az szintén a hatalmas sza­poraságával győz. Huszonöt fokon már a fürkész a szaporább. Hasonló természetes ellensége a gerberalégynek is van, de azt behozni borzalmas összegekbe került vol­na. Kelettől nyugatig, minden szakirodal­mat összegyűjtött hirtelen a növényvédő állomás, meg is tudhatta belőle, hogy mindenütt eredményesen vették föl elle­ne a harcot, nálunk azonban az a vegy­szer se hatott rá, ami Hollandiában pusz­tította. Két lehetőség közül kellett választaniuk a melegházas szövetkezeteknek. Vagy ki­irtják a teljes állományt, de paprikával, paradicsommal és uborkával együtt, mert az mind szeretett növénye, vagy addig kísérleteznek a mérgekkel, amíg valame­lyik változat vagy keverék nem hat. Köz­ponti alapból kifizették volna a hal-hat hektár teljes kidobásának a költségét, de az elmaradt hasznot nem. Kés élén lán­colnak a szövetkezetek, ezt a rettenetes veszteséget nem vállalhatták. A szentmihályteleki szövetkezet főker­tésze hirtelen számadása szerint 7-800 ezer forint többletköltséget jelentett ma­ga a védekezés, és a kalkulált bevételki­esés gerberából 3-4 millióra, hegyes erős paprikából másfél millióra, uborkából m;isfél-kétmillióra rúgna. Azért körülbe­lüli számokat mondok csak, mert végül mégse mentek pörre. Van persze garantáltan hatásos szaporí­tási mód is, és a szövetkezet ezt a vál­tozatot kérte, belekalkulálva azt is, hogy így lényegesen drágább lesz. Merisztéma­szaporitásnak mondják, ami azt jelenti, hogy a hajtás tenyészcsúcsából vágnak le néhány sejtet, táptalajon, izolált szek­rényben nevelik tovább, míg a szövelte­nyészetnek levele és gyökere nem lesz. Szétosztják utána, és továbbra is védett körülmények között tartják — lám. mégis beleesett a légy. Valahol mégis hiba csú­szott a számításba, és valahol mégis el­aludt a kinti növényvédelmi szakszolgá­lat ébersége. A zért is furcsán néznének rám a boltokban, mert minderről a hatal­mas küzdelemről mit se tudnak, meg azért is, mert idén január óta a ter­melők se látják, nyomát se. Az összefo­gott erőfesziléseknek talán az a haszna is meglesz, hogy az itt szerzett tapasztala­tokat előrelátássá alakitva hasznosíthat­juk, vagy akkor is bevethetjük, ha ha­sonlóan alattomos és hasonlóan vesze­delmes kártevő jelentkezik megint. Saj­nos. nagy a választék belőle a viláRban. A gerberalégy kártétele abban van, hogy a növények asszimilációs fölületet csök­kenti igen radikálisan, mindjárt a fejlő­dés kezdetén. Olyan lesz rövid naDokon belül szinte az egész melegház, mintha le­forrázták volna. Noha idén már nem fenyeget ez a ve­szély, azért írtunk róla mégis, hogy leg­alább tapasztalatokban gazdagodjunk. Mi ugyan a jogi és pénzbeli orvoslást is fon­tosnak tartanánk. Horváth Dezső t

Next

/
Thumbnails
Contents