Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

Pcnlck, 1987. szeptember 18. 5 5 • m illést tartott a szegedi városi tanács A Szeged Megyei Város Tanácsa tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülést tartott. A testület munkájában többek közölt részt vett Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára és Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára. Az ülésteremben ott voltak az egyes napirendi pontokhoz meghívott szegedi vállalatok, intézmények vezetői is. A testület néma felállással adózott a közelmúltban elhunyt Czuth Béla tanácstag emlékének, eredményes munkásságát jegyzőkönyvben örökítették meg. Nagypál Miklós, az építési és közlekedési osztály vezetője előterjesztésében a tanács megvitatta és elfogadta a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat munkájáról, a lakóházak rendjéről és a házkezelői szolgáltatásokról szóló beszámolót. E téma vitájában szót kért Szabói Mihály, Takács Szilveszterné, Hofgesang Péter, Gulyás Antal. a megyei tanács osztályvezetője. Nagy Mihály, Dékány Géza, Ruzicska László, Deák Ferenc, Prágai Tibor. A felvetésekre Papp Gyula és Nagypál Miklós válaszolt. A városgondnokság vezetője, Serege János ismertette a városgondnokság tevé-, kenységének eredményeit és gondjait. A napirendhez! hozzászólt Hörömpö József,'< Gulyás Andrásné, Király Dezső, Volenszky Imréné, Tóth Csaba, Bartha István, Kulcsárné Kiss Piroska, Benedek Tibor, Mészáros Rezsöné, Nagy Mihály, Takács Máté, Link Mihály, Dékány Géza. A városfejlesztési és műszaki bizottság munkájáról szóló beszámolót Hörömpö József, a bizottság elnöke terjesztette elő. (A két napirendi téma részletes ismertetésére lapunkban viszsza térünk.) Az előterjesztések között fogadta el a testület a helyiséggazdálkodásról szóló tanácsrendelet módosításának tervezetét, a 30 napnál rövidebb ügyintézési határidőről szóló tanácsrendelet módosítását. Hozzájárult a Szegedi Vízművek és Fürdők tevékenységi körének bővítéséhez, és az átruházott hatáskör gyakorlásóhoz. Végül a tanács személyi kérdésben döntött. Egyetértett, hogy Csikós Ferenc, a szegedi tanács végrehajtó bizottságának titkára december 31-ével saját kérésére .nyugdíjba vonuljon. A tanács az 1988. január l-jétől "megüresedő vb-titkári munkakör betöltésére a sajtóban pályázatot tesz közzé. Hasonló módon, pályázattal kívánják betölteni a tavaly decemberben megüresedett igazgatási osztályvezetői funkciót is. Végül interpellációk hangzottak el. Nagy Mihály ismételten kérte, hogy vizsgálják meg az újszegedi liget Vigadójában rendezett diszkóestek környezetet zavaró hatását, Tóth Csaba a szöregi veszélyes hulladéktemető elhelyezése ellen szólt, Cseszkó László a Szöregi út északi részén több mint két évtizede elrendelt építési tilalom rpegszüntetésének felülvizsgálatát javasolta, Mészáros Tiborné pedig a város rendezési tervének módosítását kérte annak érdekében, hogy a Tölgyes utcában garázssort építhessenek. A kert barátai Aki kimegy a kertjébe, minden percre betáblázhatja dik velük, értékes kikapcsoaz idejét. A fát, szőlőt, veteményest nemcsak akkor kell lódást szervez számukra. Ha gondozni, amikor az embernek kedve szottyan rá. Gon- valahol megfordulnak az eldolná az ember, itt aztán a közösségi életnek még a nyo- só program a piacnézés. Mima is kiveszett, mindenki a maga rabszolgája, és hajcsá- lyenek az ottani termények, ra is egyben. Van ilyen is, de nem ez az általános. Igenis s nem utolsósorban az árak. meg kell mutatni a szomszédnak, az ismerősnek, mekkora dinnye termett, milyen édes a körtefa első termése. Bizony, akkor is beszélgetőtárs után kutat a tekintet, ha az ágon idő elölt fodrozódik a levél, lankad a palánta. Hátha a másik rájött a megoldásra, s megosztja tapasztalatát. A kétarcú méreg Beszélgetés Dési Illés egyetemi tanárral Fennállásuk során számos kiállításon, bemutatón vettek részt, így kétszer az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kjállít^sra is eljutottak. A mostani, A Kisteleki Kertbarát Kör szép tájai mellett Szlovákia szeptember 18—20-a között elnöke Völgyesi József a megalakulásra nem tud pontos időpontot, hisz nem egyik napról a másikra, s nem valami külső szerv indíttatására történt mindez. Belső igény formálta a döntést, szervezett keretét kellene adni ezeknek a mindennapi diskurzusoknak. A viszszaszámlálás szerint, mint kör, az idén töltötték be a tizedik esztendőt. A tagok az idetartozást egy jelképes összegű tagdíjjal demonstrálják, amely borítékra, bélyegre elég csupán. Ha öszszejövetelt tartanak a száznál több tag névre szóló meghívást kap. Ebből tudják, várják, számítanak a részvételekre. Ismerőst, barátot is invitálhatnak, nem áll az ajtóban marcona portás. az itt belépőnek nincs szüksége papírra, nyomtatott belépőre. A közös múlt nem vész a feledés ködébe, egy tetszetős albumban hajdan volt kirándulások. szakmai utak színes fotói sorakoznak, alattuk a hangulatot jellemző tréfás beírások. De akad közöttük olyan felvétel is, amely egy-egy tag terméstől rogyadozó meggyfáját örökítette meg. Vallják: egymástól, szakembertől tanulni nem szégyen, a haszon termésben, pénzben is mérhető, ősszel közösen beszélik meg milyen témákról szeretnének bővebben hallani. A vezetőség dolga, hogy előadókat szerezzen. A Hazafias Népfront helyi szervezete minden segítséget megad a szervezésben. A növényvédő állomás emberei állandó vendégek itt. A téli, ráérősebb hónapokban 2—3 előadással frissítik fel tudásukat. Üj növényfajtákkal, hatásos vegyszerekkel, termelési eljárásokkal ismerkednek. Száznál több figyelmes szempár lesi az előadót, mi újat, használható ötletet hozott. A kisebb kirándulásokon valamelyik környékbéli nagyüzemben például szölőmetszési módszereket lestek et a kertészmérnöktől. Több napos útjaik során hazamt és Erdély természeti szépsé- Pécsen megrendezett kertgeivel is megismerkedtek, barátok és kistenyésztők orMost Pécsre készülnék, az szágos kiállításán megyénegy autóbusznyi jelentkezőt ket a kisteleki és a szentesi könnyű volt összeszedni. So- kor képviseli, kan örülnek, ha valaki törő- T. Sz. 1. Chilei vendégek Csongrádon Az őszi szolidaritási akció zigazdáik kíséretében. Itt keretében chilei vendégek Gál Lajosné igazgató üdvözérkeztek tegnap a délelőtti lő szavai után megtekintetórákban Csongrádra. A nép- tek egy tanítási órát, majd front városi bizottságának ünnepi csapatgyűlésen vetszékházában Vincze Mária tek részt. Délután a Bokros titkár köszöntötte Elsa Ur- nevű városrészt keresték zua festőművészt és Rhenso fel: a helyi kultúrházban González biológust, s tájé- baráti találkozón ismerkedkoztatta őket Csongrád tár- tek meg a népfront körzeti sadalmi és gazdasági életé- bizottságának munkájával, röl. majd látogatást tettek a ~ , Bokrosi Kossuth TermelőEzt kővetően a Domokos szövetkezetben. Az esti Rókus Altalanos Iskolaba la- órákban a chilei vendégek togattak el a vendégek há- visszautaztak Budapestre. A DDT feltalálója,. Paul Müller Nobel-díjat kapott a rovarirtó szer előállításáért. Ugyanabban az országban, ahol 1948-ban megkapta a legmagasabb tudományos kitüntetést, 1971-ben betiltották a DDT használatát a svéd akadémia javaslatára. Egyszerre volt hasznos és veszélyes szer az élővilág számára, csakúgy, mint az utána következő szerek, amelyek egyszersmind védelmet nyújtanak, és fenyegetnek sokszor halálos veszéllyel. A mérgek útjának egyik vizsgálati lehetőségéről, az úgynevezett neurotoxikológia tudományának mai állásáról beszélgettünk Dési Illéssel, a SZOTE Közegészségtani és Járványtani Intézetének vezető egyetemi tanárával, az Egészségügyi Világszervezet neurotoxikológiai szaktanácsadójával. Beszélgetésünk aktualitását a többi között az adta, hogy az elmúlt hónapban Magyarországon megrendezett idegtudományok világkongresszusának egyik szekciója Szegeden az idegmérgekről tanácskozott. Azért szűkebb hazánkban, mert itt folynak — a Közegészségtani Intézetben — az országban egyedülálló és nemzetközi viszonylatban is jelentós idegméreg-kísérletek. Mielőtt azonban a legfrissebb kutatási eredményekről számolnánk be, essék szó a múltról, a mérgek útjának kezdeteiről. Kanyarodjunk vissza tehát a DDT-hez. — Miért is kellett kitiltani a világból a korábban oly kiválónak tartott növényvédő szert? — A hatvanas évektől vi'rágszeríe 'kezdtek klmutatni, hogy a nehezen bomló, stabil DDT mindenfelé megtalálható a környezetünkben. Meglepő eredményt hozott a magyar lakosság zsír-DDT tartalmának a vizsgálata is. A hatvanas évek közepén kiderült, hogy a világ azon négy országa közé tartozunk, ahol a lakosság zsírszöveteiben a legmagasabb a DDT-tartalom. A másik három ország az USA, India és Izrael. Ahogyan gyarapodtak a DDT-felhalmozódás 'káros következményeire vonatkozó megfigyelések, úgy születtek a tiltó intézkedések. Magyarországon 1970-től a DDT és a többi, úgynevezett perzisztens szer mezőgazdasági használatát betiltották. Kivéve: a Lindánt, Toxafent, Metoxiklórt. A betiltott DDT helyett természetesen új növényvédő szereket kellett „kitalálni". Megjelentek a szerves toszfátészter, a karbonátszármazékok és a piretroidok, az idegmérgek. Előnyük a DDT-vel szemben, hogy gyorsan lebomlanak, — A laikus ismerete szerint azonban a DDT hirtelen fellépő, heveny rosszullétet, betegséget nem okoz, az újfajta növényvédő szerek viszont azonnal, erősen — sokszor halált okozóan mérgeznek. — Igaz, a °DT akkor okozna akut, hirtelen mérgezést, ha egy kávéskanállal lenyelnénk belőle. Ha „csak" e szer közelében van az ember, például permetez, de ezt hosszú idpn, éveken át teszi, akkor a szervezetébe lassan beivódva, maradandó károsodásokat okoz. Az idegmérgek viszont rögtön felszívódnak — akár a bőrön át — s a permetező munkásban azonnal mérgezést okozhatnak. A károsításhoz azonban egyszerre meglehetősen nagy adag növényvédő szer kell, vagy a szerekkel kapcsolatos hatósági szabályok teljes figyelmen kívül hagyása. Szabályszerű használat esetén az idegmérgek, a szerves foszfátok óriási előnye, hogy mind a természetben, mind a szervezetben hamar lebomlanak, nem halmozódnak fel. így általános természetkárositó hatástól, vagy krónikus mérgezési veszélytől nem kell tartanunk. — Emberre káros hatása azonban ai újabb szereknek is van, tánúskodnak erről világszerte a statisztikák. Sajnos — mint sok másban — a mérgezésekben is ,,listavezetők" vagyunk itt Csongrád megyében. — Magyarországon a legtöbb mérgezés valóban itt az Alföld déli részén, Szeged környékén történik. A foglalkozási ártalomból eredő. mérgezések azonban csak tört részét teszik ki az öszszes mérgezésnek. A többi véletlen baleset — gondoljunk csak különböző üdítős, vagy borosüvegbe töltött növényvédő szerekre —, no és sok az ezekkel elkövetett öngyilkosság. — Az önök intézete pontosan azon fáradozik, hogy a növényvédő szerek minél kevésbé veszélyeztessék az embert. — Kiemelt, az Egészségügyi Minisztérium külön e célra szánt anyagi támogatásával végzünk állat-, és úgynevezett emberkövetéses kísérleteket, vizsgálatokat. A számitógéppel vezérelt állatkísérletek során azt figyeljük, kutatjuk, mennyi az a legkisebb méregadag, ami még nem okoz a szervezetben károsodást, illetve a különböző méregmennyiségek hogyan hatnak, milyen eltéréseket okoznak a •központi idegrendszerben, a szívben és az úgynevezett perifériális idegpályákon. A két esztendeje tartó emberkövetéses- vizsgálatok többfélék. Mindenekelőtt a növényvédő szerekkel dol gozó émberek idegrendszeri változásait figyeljük. Ujabban a növényvédő szert áruló kereskedőket is, és a mergekkel közvetlen kapcsolatba kerülő munkások feleségeit, különösen a terhesség ideje alatt. Vizsgálatainkat kiterjesztettük az utódokra is, figyelve azt, hogy gyermekeik betegsége, esetleg fogyatékossága és a növényvédő szer között öszszefüggések lelhetők-e fel. Kutatjuk ezenkívül az immunreakciókat, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a növényvédő szerek csökkenthetik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel szemben. — A kísérletek az ember védelméért történnek. A laboratóriumi tapasztalatokat hogyan hasznosíthatjuk az életben? — Amikor egy-egy szert, annak emberre gyakorolt hatását kivizsgálunk, akkor az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat, adatokat továbbítjuk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának. Közös feladatunk — a kísérleti kutatási adatok birtokában — kidolgozni egy-egy növényvédő szer biztonsági szabályait. Például csak a legegyszerűbb óvintézkedéseket sorolva: egy bizonyos széf csak nagyüzemben használható, a másik kizárólag növényvédő mérnök ellenőrzésé során alkalmazható, melyik szerhez kell védőruha, mélyikhez maszk és így tovább. — A növényvédelemmel foglalkozó szakemberen, munkásokon kivül ma már az egész lakosság vészélyeztetett, hiszen fogyasztjuk mindazokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amiket a mérgekkel permeteznek. — A zöldség-gyümölcs fogyasztók védelmét, a szakszerűen végzett permetezésen kivül egyelőre az a termelőkre szigorúan kötelező rendelet biztosítja, miszerint az utolsó permetezéstől a begyűjtésig, a szerek fajtájától függően néhány napnak kell eltelnie. A napok száma a növényvédő szer lebomlási idejétől függ. Persze a magántermelők aligha ellenőrizhetők. Az ágazi megoldás a lakosság egészét érintő szűrővizsgálat lenne. Sajnos a gyakorló orvosok többsége erre a feladatra nincs felkészítve. Az intézetünk próbál e helyzeten is változtatni: szervezünk toxikológiai, méregtani tanfolyamokat körzetj orvosoknak, belgyógyászoknak. Hamarosan megjelenik két egyetemi jegyzet a toxikológiáról, amit az orvostanhallgatókés gyakorló orvosok számára szántunk. Kalocsai Katalin Ketten a Ma temetik Nacsády Józsefet és Czúth Bélát mm* Fájdalmas a veszteség; irodalmár és történész, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának két megbecsült oktatója, Nacsády József és Czúth Béla — nincs többé közöttünk. Nacsády József (1924— kötődésének tudományos bi1987) a szegedi egyetemen zonyitékai — többek között szerzett diplomát, és tobb — a szegedi parasztnovella mint három és fél évtizederi keletkezéséről, Móra Ferenc át itt is tanított. „Kétség életművéről írott dolgozata/, sem fér hozzá, hogy egy cso- Tanár- és tudósnemzedékek dás, jó és ártatlan ember tanulták tőle a szemléletet volt, finom lelkű és tele múlt századi irodalmunk gyöngédséggel és érzékeny- megértéséhez. A művésziséggel. .." Mikszáth Kálmán irodalmi nevelés ügyét soke Jókaira emlékező sorai il- féle tevékenységformában, lenek Nacsády Józsefre is, de mindig hittel szolgálta, aki munkásságának jelentós .. - -,-j. részét e két író életműve mert a nemzetl fejlodes vizsgálatának szentelte, s aki fontos reszenek tekintette, tevékenységével, romantikus Czúth Béla (1931—1987) a regényekbe illő alakjával fényes szelek nemzedékéhez annyira ehhez a városhoz, tartozott, érzelmileg és eszaz egyetemhez tartozott, meileg azokban az esztenSzűkebb környezete művé- dőkben kötelezte el magát szeti hagyományaihoz való az új társadalom, a szocializmus ügye mellett, amelyet élete végéig hűséggel, olykor vívódva, de mindig becsülettel szolgált. Kisebb megszakítással 1954 óta oktatott a bölcsészkaron, 1957-től az Ókortörténeti és Régészeti Tanszéken. Időt nem kímélve, nagy szeretettel foglalkozott tanítványaival; egyetemisták és főiskolások generációi becsülték és tisztelték igényességéért, az új iránti fogékonyságáért, lendületéért. munkabírásáért. A Nyugat-Római Birodalom •politikai felbomlásának kérdésköre volt a fő kutatási területe, s a bagauda mozgalom történetére vonatkozó forráspublikációja nemzetközi elismerést váltott ki. Közéleti munkát is vállalt, az egyetemért s a városért egyaránt odaadással dolgozott A SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT trolibusz-villamos járművezetői tanfolyamot szervez a 20. életévüket betöltött FÉRFIAK és NÖK RÉSZÉRE. A tanfolyam idejére — tanulmányi szerződés alapján — havi 4000 Ft munkabért, illetve tanfolyami díjat fizetünk. A tanfolyam elvégzése után a kereseti lehetőség 5000—7000 Ft. A kocsi vezetők évi 5000 Ft forgalmi juttatásban részesülnek. A forgalmi dolgozók egyenruhát kapnak. A dolgozó családtagjai részére a vállalat villamos-, trolibusz- és autóbuszjáratain díjtalan utazást biztosít. Széles körű üdülési lehetőség. Egyéb kedvezmények a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni, érdeklődni a vállalat forgalmi osztályán lehet, Szeged, Külső Pulz utca 2. szám alatt.