Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

77. évfolyam, 219. szám a A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. szeptember 17., csütörtök SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Előterjesztés a kormány munkaprogramjáról, vita, Kádár János hozzászólása Az ülés napirendje A Magyar Népköztársaság törvényhozó testülete szerdán a Parlamentben megkezdte ószi ülésszakát. A padsorokban foglalt helyet Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke: Kádár János, az MS/.MI" fötitkara és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára a testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáról. 2. Az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. A tárgysorozatnak megfelelően. Grósz Károly, a kormány elnöke emelkedett szólásra, és ismertette a kormány munkaprogramját. A Minisztertanács elnökének expozéját követően, megkezdődött a kormány munkaprogram-tervezetének vitája, amelyhez hozzászólt Kádár János, az MSZMP főtitkára is. (Beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja —• amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Fcrencné — befejeződött. Csütörtökön reggel a kormány beterjeszteti munkaprogramjának vitájával folytatódik az ülésszak. A kormány elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: — A Központi Bizottság tavaly novemberi és ez év júliusi határozata — melyre a kormány munkaprogramja épül — folytatása és egyben megújítása annak a merész és előremutató politikának, amely kivezette az országot az 1956-os tragédiából, létrehozói a szocialista mezőgazdaságot, meghirdette és bevezette a gazdasági reformot, és rátért a szocialista demokrácia kibontakoztatásának útjára. Égető szükségünk van most arra, hogy a politikának ezt a szellemiségét kövessük, hogy hasonló nyíltsággal nézzünk szembe a gazdaságban és a politikai intézményrendszerben felhalmozódott gondokkal. és ugyanolyan határozottsággá! cselekedjünk, mint az említett nagy fordulatok időszakában. Ez a határozottság szükséges ahhoz, hogy leküzdjük a gazdasági nehézségeket, úrrá, legyünk a társadalom és intézményei működési zavarain, hogy cselekvően lépjünk fel az ideológiai élet elszürkülésével, a társadalom politizáló rétegeinek elbizonytalanodásával szemben. Tisztelt Országgyűlés! Ma a közvéleményt legjobban az. foglalkoztatja, hogy képesek leszünk-e a gazdálkodás folyamatait a kívánatos irányban megváltoztatni, hogy milyen módszerekkel kerekedhetünk felül gondjainkon? Amire készülünk, hogy megállítsuk az adósság növekedését és közben korszerűsítsük gazdaságunkat úgy. hogy ennek terhei csak elviselhető mértékben háruljanak a lakosságra. az. sokak szerint szinte lehetetlen vállalkozás. A kormány meggyőződése, hogy többéves következetes, fegyelmezett, végiggondolt gazdálkodással céljaink megvalósithatók. Ehhez azonban módosítani kell felfogásunkat, át kell csoportosítani eszközeinket, újra kell gondolni törekvéseinket, haGrósz Károly expozéja tékonyabban, lényegesen több értéket teremtve kei! dolgoznunk. Rendre, fegyelemre, és ami ennek alapjául szolgál: a teljesítményelv maradéktalan érvényesítésére van szükség mindenütt. Joggal vethető fel a kérdés: mire alapozza a kormány a jövőbe vetett bizakodást, mire építi a programban megfogalmazott céljai megvalósításai? Erre azt a választ adjuk, hogy nagyok a kihasználatlan tartalékaink. Az egyik az emberi tényezőkben és a termelés fejlesztésében. hatékonyságának növelésében rejlik. A másik tartalékunk a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Önök is mondhatják: ezt már régen hirdetjük, ebben semmi új nincs. Igaz! Az. új abban van, hogy most korábbi elhatározásainkat végrehajtjuk, a meglevő tartalékokat — amilyen gyorsan csak lehet — felszabadítjuk Akkor is. ha egyesek, kisebb társadalmi csoportok átmenetileg nehezebb körülmények közé kerülnek. S akkor is. ha ez. helyi konfliktusokkal jár együtt. Tisztában vagyunk vele: minden intézkedésünk mellé nem tudjuk az egész társadalmat felsorakoztatni. De hisszük, hogy a felelősen gondolkodó, józan a jövőért felelősséget érző többséget igen. Tartalékaink nagyon fontos forrása, s egyben gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának döntő feltélele :l termelés fejlesztése, hatékonyságának javítása. Iparunk ma sokrétű feladat megoldására kell, hogy vállalkozzék. Népgazdasági érdek jövedelemtermelő képességének fokozása. Fontos feladata a foglalkoztatáspolitikai követelmények teljesitese is. Növekszik a felelőssege az emberi környezet megóvásában is Mindez a munkaerő át soportositására is vonatkozik. A legmerészebb szakmai számitások szerint sem varható a következő néhány évben olyan aninyú mozgás, ami társadalmi méretekben elviselhetetlen lenne. Gondoljunk arra. hogy egyéni elhatározásból milyen sokm változtatnak ma is munkahelyet. Az is közismert, hogy még igen sok nálunk a fölösleges munkahely, illetve a létszám jelentős része nem elég hatékonyan dolgozik Ugyanakkor sok területen égető a munkaerőhiány. A szolgáltatásban, a kereskedelemben és más helyeken azért nem javul a színvonal, mert nincs elegendő ember az. elvégzendő feladatokhoz. A kétkedőkkel szemben azl valljuk, hogy átcsoportosítással megvalósítható a teljes és hatékony foglalkoztatás. Tudjuk, hogy a legkisebb átcsoportosítás is emberi gondokkal jár. Ennek mérséklésére létrehoztuk a Foglalkoztatási Alapot. F.z. lehetőséget ad olyan munkahelyteremtő beruházások támogatására. melyek a népgazdasági érdekeket és a.*, adott települések népességmegtartó törekvéseit is szolgálják. Támogatást kapnak a szakmai átképzést vállaló személyek. A kormányzat a szakszervezetekkel közösen dolgozik azon. hogy a népgazdaságikig szükséges munkaerő-átcsoportosítás ne veszélyeztesse a dolgozók szociális biztonságát. fl beruházási arányokról Az. élelmiszer-gazdaság alapvető feladata a jó színvonalú belföldi ellátás megőrzése. A külgazdasági egyensúly javítása érdeké ben továbbra is számítunk az. ágazat exporttevékenységére. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt — ha nem is egyforma mértékben — a korábbinál nagyobb szelektivitásra van szükség Elodázhatatlan feladatunk a veszteséges vállalatok nyereségessé tétele vagy felszámolása. a szerkezetváltási folyamat felgyorsítása. T.idom. hogy még politikai szempontból sem tanultuk meg kezelni ezt a nálunk tenydeg újszerű problémát. Változtatni kell a beruházási arányokon is. A vált.':, lényege, hogy a beruházó sokon belül a feldolgozóipar javára csökkentenünk kell az alapanyagok és az energia termelésére fordított eszközöket. A viták során többször is megfogalmazódott. hogy szükség van-e ilyen körülmények között a külföldi nagyberuházásokra. nem takaríthatók-e meg máshol felhasználható források e téren. Körültekintő mérlegelés után arra a következtetésre jutottunk, hogy súlyos gazdasági hiba lenne megváltoztatni az ezzel kapcsolatos korábbi döntéseinket. Ezért a megvalósítás gyorsabb útját kell választanunk. Ennek megfelelően hoztuk előre 15 hónappal — egyetértésben csehszlovák barátainkkal — a bős—nagymarosi létesítmény befejezését. Ugyancsak a takarékosabb kivitelezésre kell törekednünk a lengizi beruházás eseleben. A műszaki fejlesztés is csak szelektíven valósulna; meg. Az eszközök túlnyomo többségét azokra a területekre kell koncentrálnunk, ahol a gyorsabb ütemű haladáshoz hazai adottságaink a legkedvezőbbek. Kulcskérdés a támogatások jelentós csökkentese a termelésben és a fogyasztásban egyaránt. 1986-ban a központi költségvetés 30 százalékát telte ki a gazdálkodó szervek támogatása, ami elfogadhatatlanul magas arány. Ugyancsak tarthatatlan az, a helyzet, hogy az anyagi ágazatokban a termeléshez kapcsolódó támo • gatások a nyereség 58 százalékát tették ki. A támogatások teljes megszüntetései természetesen nem tűzhetjük célul, de átrendezését mindenképiien Az olyan <amogala.sok.it tartjuk kívánatosnak fenntartani, melyek versenyképes, korszerű termékeket előállító területekre irányulnak, ahol a megtérülési idő a leggyorsabb A támogatások csökkentése kikerülhetetlen azért is, mert a költségvetesi hiányt fokozatosan meg kívánjuk szüntetni. lDKH-bnn már szeretnénk a. jelenlegi 30—35 milliárd forint hiányt 15—25 milliárdra leszorítani, )9fMrc pedig egyensúly körüli állapotot kialakítani. Gazdasági rendszer link alappillére változatlanul nZ állami és a szövetkezeti tulajdon. Ezt azért tarlóin szükségesnek külön Is hangsúlyozni, mert csakis erre a szilárd alapra épülhet az. a törekvésünk, hogy a tulajdonformák gazdagodjanak, egymáshoz, minél változatosabb módokon kapcsolódjanak. Gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb alapja a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés hosszú távú fenntartása. Ehhez, forgalmunk jelenlegi szintjét meg kell őrizni, de ha lehet, bővíteni kell. Az együttműködés egyik szintere a KGST. Arra törekszünk. hogy az eddigincl jobban használjuk fel a Szocialista gazdasági közösségben rejlő lehetőségeket Ezért támogatjuk azokat a törekvéseket. amelyek az együttműködés egesz rendszerének erőteljesebb ütem I korszerűsítésére, a szocialista közösségnek a világfejlödeshez való minél szorosabb kapcsolódására irányulnák. Nagy figyelmet fordítunk a fejlett tőkés országokkal való kereskedelemre, es ahol lehet, u müszuki-tudományix együttműködésre. Egyrészt a termelű alapunk modernizálása, a fejlett termelési módszerek átvétele, másrés/.t fizetési kötelezettségeink teljesítése igényli a gazdasági kapcsolataink fejlesztését. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban már 1988-ban jelentős aktívumot kell elérni. Döntően fontos, hogy a szükséges aktívumokat az. export be vele lek növelésével érjük el. Tisztelt Országgyűlés! A tartalékok mozgósításához., erőforrásaink jobb ki(Folytaiái a 2. oldalon.)