Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

Szombat, 1987. szeptember 5. 93 A Délépről is szó esett Csak részeredmények Az építésügyi ágazat nehéz helyzetben levő négy vállalatának gazdálkodását tekintette át hétfői ülésén az Építő-. Fa- és Epi tőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége A négyből három — a 43-as Számú és a Duna—Tiszaközi Állami Építőipari Vál lalat. valamint a Dél-magyarországi Magas és Mély* építő Vallalat — alapvetően lakásépítő szervezet, a negyedik pedig az Építőgépgyártó Vállalat Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettes tájékoztatta a testületet e vállalatok helyzetéről. Utalt arra, hogy az ÉVM az érintett bankoktól és főhatóságoktól kapott felhatalmazás alapján megállapodást kötött ezekkel a vállalatokkal veszteségeik felszámolására, és jövedelemtermelő képességük növelésére. Ennek nyomán az érintett vállalatok értékesítették kihasználatlan állóeszközeik nagy részét. A 43-as vállalat elkészítette azt a programot, amely már nemcsak a pénzügyi egyensúly létrehozását, hanem az újratermelődő veszteségforrások megszüntetését is célo2za. Ezt a programjukat az érintett tárcák — ÉVM, PM, OT — már el fogadták, mert lehetőséget látnak arra, hogy konkrét intézkedések alapján a vállalat kilábal legnagyobb bajaiból Ám a Veszteségforrások megszüntetése miatt dönteni kell a vállalat Római Tetőcserépgyárának ér tőkésítéséről, vágy megszüntetéséről. Fontos feladat még, hogy a vállalat összébb szorult méreteihez, erejéhez jól igazodó és ezért gazdaságosan elvégezhető termelési feladatokat határozzon meg, és készítsen elő jövőre, ily módon 1988-ban nyereségessé válhat. A többi vállalat is ért el részeredményeket gazdálkodásának rendezésében, de a kibontakozás lassú. Magyar napok Leningrádban A Magyar Kereskedelmi Kamara szeptember 28-a és október 2-a között magyar gazdaság) és műszaki napokat rendez Leningrádban — tájékoztatták az újságírókat hétfőn a Kamara székházában Elmondották, hogy a rendezvényen 22 előadás hangzik el a magyar gazdaság eredményeiről Szó lesz többek között az ónálló külkereskedelmi jogot kapott vállalatok tevékenységérő), a közvetlen vállalati együttműködés jelenlegi helyzetéről, korszerű acélgyártási eljárások^ bevezetéséről, a számítógépes termelésirányításról. A Magyar Kereskedelmi Kamara — együttműködve a Szovjetunió kereskedelmi és iparkamarájával — eddig 17 szovjet városban szervezett hasonló rendezvényeket, amelyek nagyban hozzájárultak a két ország szakembereinek jobb tájékoztatásához. Másfél évtized bevétel kilencszeres Kétezer szabad munkahely, de... Tavaly a Rába-réiszleg leépítése, az idén nyáron az ózdi és a borsodi iparkórzetben történt elbocsátások keltettek országos, sőt határainkon túli feltűnést. Ezek az események tulajdonképpen szondázták azt a társadalmi véleményt, mely a sok évtizede nem tapasztalt jelenséget, az egyes munkahelyek megszűnését kisérik. Noha több helyen és többször elhangzott a felesleges, veszteséget termelő murtkákorók felszámolásának szükségessége, az országos, átfogó létszám-racionalizálás megindulása eddig a pillanatig nem látszik Ma ezen a területen is a várakozás jellemző a vállalatokra. Most a bázisukat készitik elő jórészt, azt a létszámot alakítják, amiről 1988. január elsején indulhatnak, s utána rögvest egy ésszerűsítést a jobb bizonyítvány érdekében végrehajthatnak. A leépítésre a konkrét tervek ma még ritkák, de az elképzelésekről — amiknek a gyakorlatba való átvitele persze korántsem kötelező — már valamennyit meg lehet tudni. Az elmúlt hetekben több szegedi vállalatnál is érdeklődtem foglalkoztatási terveikről. Határozott létszámnövelésre az általam megismert elképzelések közül csak a szegedi szalámigyárnál gondolnak. A jelenleginél magasabb feldolgozottsági fokú, külföldön jobb árak eléresére képes termékeket remélnek ettől a lépéstől. Változatlan összlétszámmal akarnak tovább dolgoznj a Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Náluk a felszabaduló kapacitásra piacképesnek tartott új termékek receptúréit tartalékolják. A Vidia Kereskedelmi Vállalat csökkenti majd várhatóan az adminisztratív létszámát, de üzleteiben több embernek tudná értelmes munkát adni. Nem biztos, hogy az irodákból kiszorulók valamennyien beállnak az elárusítópult mögé. A Szegedi Konzervgyárban 15 százalékos létszámcsökkentést is el tudnak képzelni, ha ezt a fiktív bérszabályozási mutatók nem akadályozzák meg. Az sem lehetetlen, hogy a Magyar Kenderipari Tröszt egyik-másik vállalatánál kevesebben dolgoznak majd mondjuk nyolc-tíz hónap múlva, mint ma. A Délépnél kész a terv a racionalizálásra. December és január hónapban az egyes alkalmazotti, januárban és februárban az improduktív fizikai munkakörök közül szűnik meg jó néhány. összegezve a következő időszakban az ú; munkahelyre találósban nehézségekre itt a Dél-Alföldön is elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők és a gimnáziumban érettségizett, de tovább nem tanulók számíthatnak Ezzel a véleménnyel Vladiszlavjev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője is egyetért. Az idei pályakezdők hasonló helyzettel találták magukal szemben, mint a tavaly indultak Első munkahelyet keresők ebben az évben 73-an keresték fel az irodát A legkevesebb -ajánlatot azok kaphatták, akik gimnáziumi érettségivel nem fizikai munkakörre vágynak Közülük is könynyebben találnak Visszautasításra á vállalatoknál, akik bevallják 1988-ban főiskolára, egyetemre akarnak (ismét) felvételizni De ennek a csoportnak is várja a jelentkezését a hamarosan megnyíló újszegedi SZOT-szálló, éttermi felszolgálói munkára. 3 ezer 500 forint alapfizetés és 10 százalékos mozgóbér a lehetséges kereset. Tizenéves koron túl a szakképzettség megszerzésére kevés a hajlandóság. Még az ország azon körzeteiben is, ahol ma többen munka nélkül vannak, a Volánvállalatok hiába keresnek tanfolyamaikra tehergépkocsi- és autóbusz-vezetőket. A Tisza Volán is most 6070 ember számára indítana tanfolyamot, ha lenne jelentkező. De hiány van az SZKV-nál villamos- és trolivezétőkből is. Ma a szegedi vállalatoknál több mint kétezer munkahelyre keresnek jelentkezőt. — Pillanatnyilag a Vállalatok munkaerőigénye lényegesen nagyobb, mint amennyit bármilyen realitás igazol -mondja Vladiszlavjev András. Csongrád megyében elhelyezkedési támogatást senki sem kap és (nem is kapott A Szegeden közmunkára kapott létszám összetoborzása nem kis nehézségekbe ütközik. Uj jelenség viszont a tanulás melletti állandó munkalehetőségek keresése, öten-hatan jelentkeztek az irodánál a felsőfokú oktatásj intézmények hallgatói közül azzal, hogy különben nem tudják fedezni a tanulásuk költségeit. Fogadásukra a vállalatok nem készültek fel. Pedig például takarítást nyugodtan rájük bízhatnának. Október elsejétől az iroda a szabad munkahelyek nyilvántartásának új rendjére tér ét. A negyedévenkénti összegyűjtés helyett naprakész adatok lesznek a szabad munkahelyekről számitógépük memóriájában. Bőle István Az Idegenforgalmi Világszervezet, a WTO prognózisa szerint az ezredfordulóra a turizmus lesz a világ legnagyobb iparága. (Ma az olajipar után a második helyen tartják számon.) Vajon érvényes lehet-e ez a prognózis Magyarország számára is, vajon a magyar gazdaságban is az élre törhet-e az idegenforgalom a foglalkoztatottak számát, avagy a bevételeket tekintve? A magyar lakosság részvétele a modern népvándorlásban a most következő években, a stabilizáció időszakában, aligha mutat majd látványos növekedést, hiszen az utazás gyakoribbá válása inkább az életszínvonal javulásának, semmint romlásának velejárója. Ennek ellenére feltételezhető, hogy Magyarország aktív turizmusa — tehát a külföldiek fogadása — a jelenleginél nagyobb méreteket ölt, amihez a 90-es években, tehát a kibontakozás időszakában, már a kiutazás — a passzív turizmus — fejlődése is társulhat. Export - helyben Meglehet, az olvasó számára ez a tendencia lehangoló, ha csupán azt tekinti, hogy az ő utazási lehetőségei — anyagiak hiányában — most nem fognak gazdagodni. Ha viszont a magyar gazdaság egészét vizsgálja, s ezen belül mérlegeli személyes sorsát, akkor a dolgok más megvilágítást kapnak. Mint közismert, a stabilizáció egyik legfontosabb célja az ország eladósodásának lassítása, illetve megállítása, ami a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg javításával érhető el. A következő periódus, a kibontakozás fő jellemzője mór a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. Mindkét cél eléréséhez számottevően járulhat hozzá az aktív turizmus. Hogy a stabilizációban, a külföldi fizetési mérleg javításában milyen szerepe lehet, annak érzékeltetéséhez talán elég annyi, hogy a turizmusból származó devizabevételek az 1972. évi 52 millió dollárral szemben az idén várhatóan elérik a 450470 millió dollárt, és hogy a tavalyi konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérleg passzívumának majdnem a felét fedezte az idegenforgalom devizamérlegének aktívuma. A vendégfogadás, amellett, hogy devizális alapot teremt a magyarok kiutazásához, mind jelentősebb mértékben járul hozzá az ország konvertibilis elszámolású devizabevételeihez. Vagyis hozzájárul a stabilizáció egyik fő — ha nem a legfőbb — céljóhoz, a külföldi fizetési mérleg javításához. Számos jel utal arra, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében is kitüntetett helye lehet a turizmusnak. A szerkezetváltásnak Ugyanis, mint ismeretes, az a célja, hogy a korszerűtlen ágazatok — például a kohászat, a szénbányászat — visszaszorítása mellett olyan ágazatok fejlődjenek, amelyek gazdaságosan termelnek, és amelyek termékei jól értékesíthetők a világpiacon. Az idegenforgalom, mégha nem is termelő ágazat, ezekkel a tulajdonságokkal jellemezhető. Elemzések, tanulmányok tucatja bizonyítja, hogy az idegenforgalom Világszerte, és Magyarországon is gazdaságos tevékenység. A termékeket ugyanis nem kell exportálni — az exportot nem terhelik szállítási és vámköltségek — hanem a fogyasztó, mintegy házhoz jön; helyben fogyasztja el az árut. S hogy a magyar idegenforgalmi termékek jól értékesíthetők a világpiacon, azt jelzi az irántuk megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés állandó fokozódása. Húzóágazat Persze, ez még nem jelenti azt, hogy netán a turizmus gyors fejlesztése lenne az a csodaszer, ami a magyar gazdaságot a mai nehéz helyzetéből egymagában kihozhatná. Nem, hiszen az is nyilvánvaló, hogy a keresletnek — az ország iránt tapasztalható érdeklődés növekedésének — határai Vannak. Azután azt is látni kell, hogy mindabban, amit a turizmus útján értékesítünk, mintegy exportálunk, jelentős az importhányad. Gondoljunk akár a szállodákra, az autópályákra, akár azokra a termékekre, amelyeket a turisták megvásárolnak; szinte valamennyiben van konvertibilis devizáért importált alkotóelem. (Például a vélhetően színtiszta magyar élelmiszerek esetében is, ha nem más, bizonyos — Apa, vegyél nekem dinnyét — mondja a skót gyerek skót apjának. — Ugyan fiam, mit gondolsz — így a válasz. — De ma vagyok húszéves. „Legközelebb' — 20 év múlva — új kéréssel áll elő a „gyerek" — Apa, vegyél nekem egy korsó sört. — Ugyan fiam, dinnyére sört? Amikor előadta Radnai Zoltánné Marika ezt a humort, sütött Szeméből a jókedv, a vidámság. — Honnan ez az életerő? — kérdeztem. — Velem született biztosan. Olyan munkát végeztem mindig, amit csak vidáman lehetett csinálni. — Mi volt a dolga? — Emberekkel bántam. Nézze, maguk írják az újságot, én meg terjesztettem. — Rikkancs volt' — Az is. Tudja, púderozni kellett a lapokat. A Délmagyart nem, ennek a szegedi újságnak lelke van, vették, mint a cukrot. Nem akarok udvarolMarika, a lapterjesztő ni, mert éppen délmagyarossal beszélgetek, de nekem, és sokaknak ez a kedvencünk. — Miért gondolja? — Helyi lap. Ebből meg lehet tudni, hogy melyik osztálytárs, jó barát halt meg, találhatunk benne irodalmi értékű írásokat, a lakosság érdekében íródott csipkelődéseket. A Délmagyarorszég a miénk. Nekünk, lakóknak, olvasóknak készül. — Rengeteg embérrel találkozott. Bejárta a várost hűséges „munkatársával", a Bercikével Hány ismerőse van? — Harmincezer biztosan. Persze, ezek nagyobb része csak egyoldalú: ők szólítanak Marikának, Macának vagy Esti Néninek, ugyanis iszonyúan sok Esti Hírlapot is eladtam. — Vendéglőkben éppúgy ismerik, mint az utcán. Mostanában a strandon köszönnek Önre — így igaz. Nyughatatlan vagyok. A partfürdön sört és kukoricát árulok. Éltet az emberekkel való kapcsolat. Örülök, ha kiszolgálhatok. Mindegy, mit, könyvet, újságot, a lényeg az, hogy aki kér, annak kielégítsem az igényét. Marika, adjon nekem egy Es» tit — mondják. Akkor, abban a pillanatban annak az embernek az hiáhyzik, és én örülök, ha tudok adni. — Szeretik az emberek? — Tisztel a fél város. Alsóvárostól Petőfitelepig jártam az utcákat. Mondta az előbb a Bercikémet. Mindig ketten voltunk. Ö a biciklim, én vagyok a keresztanyja. Ma is ápolom, ő ma is kiszolgál engem. — Csalódott emberekben? — Nem mondhatnám. Természetesen akadtak, akik megsértettek, de olyankor tízen ugrottak védelmemre. Látja, ugye, sokkal többen tisztelnek! Nagyon jó érzés ám ez! — Nyugdíjasként is dolgozik. Kevés a pépz? — Kevés hát, de nem azért csinálom. EZ az életformám. Képtelen volnék tétlenül üldögélni még nyugdíjasként is. — Ott lakik, ahol élt Juhász Gyula... — Ápolom is az emlékét. Számomra annak a háznak az udvara a Világon a legszebb. Lakótársaimmal magunk Vesszük a magokat, virágpalántákat, kapáljuk, locsoljuk, becsüljük a kertet. Jöjjön, nézze meg! Marika az elmúlt év decemberében ment nyugdíjba Kiváló Dolgozói kitüntetésekkel. Egyet a fémfeldolgozó vállalattól kapott, egyet a könyvterjesztésért, és az utolsót a lapterjesztésért érdemelte ki. Marika! Kérek egy Délmagyart, és majd mondjon egy viccet! Ács S. Sándor gyártási eljárás, vagy csomagolás, csomagolóanyag.) Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a turizmus fejlesztése erősen tőkeigényes: például egy-egy szálloda megépítése olyan nagy összegbe kerül, hogy ilyen beruházásra mostanában jóformán egyáltalán nincs mód. Belátható időn belül nem léphetünk a tbrisztikai nagvhatalmak közé bizonyos adottságaink miatt sem. Se tengerpartunk, se síelésre alkalmas magas hegyeink, sé többezer éves műemlékeink nem lévén, inkább csak a gyógyidegenforgalom, a kongresszusi turizmus, a sport- és a hobbiturizmus fejlesztésével növelhetők számottevően a bevételek. Gyengíti az ország vonzerejét infrastruktúrájának fejletlensége: az úthálózat, a telefon- és telexhálózat megannyi fogyatékossága, a higiéniás viszonyok nem kielégítő volta. Bár ezzel kapcsolatban már figyelemréméltó, hogy éppen a turizmus Igényei kényszeríthetik ki a gyorsabb fejlődést, aminek eredményét — például a kiterjedtebb csatornázás, a sűrűbb telefonhálózat eredményét — a hazai lakosság is élvezheti. Vagyis az idegenforgalom olyan húzó ágazat lehet, amely maga után vonja más területek virágzását is. Ha fizetőképesebb vendégkört akarunk Magyarországra csalogatni — márpedig igencsak fontos, hogy az évi 15» 16 millió beutazó között mind többen legyenek az igényes, a több pénzt költő vendégek — akkor számukra megfelelő, kulturált körülményeket kell teremteni minden területen. Ha fejlesztjük... A turizmusnak jelentős szerepe lehet az esetleges foglalkoztatási gondok megoldásában is. Világjelenség, hogy az iparban felszabaduló munkaerő a tercier ágazatokba, a szolgáltatásokba áramlik; Ilyen átrétegződés Magyarországon is megfigyelhető. A tendenciát erősíti, ha a kereskedelmet, a közlekedést, a hírközlést, a személyi szolgáltatásokat nemcsak a hazai lakosság, hanem a küiföldi turisták tömege is igénybe veszi, akkor ugyanis ezekben az ágazatokban többen találnak munkát, megélhetést. Nem is szólva a kifejezetten turisztikai szolgáltatásokról, például a szállodaiparról, a vendéglátásról, a programés utazásszervezésről, amely magától értetődően annál több munkaerőt kíván, minél több, turistát fogadunk. Az idegenforgalom az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbi öt-tiz év ben bizonyította életképességét, magas jövedelmezőségét. Mondhatni úgy is, hogy ebben az ágazatban — szemben egy seregnyi mással — Sikereink vannak. Már-már hagyományaink. Míg a konvertibilis elszámolású áruexport alig növekszik, s míg az áruexport viszonylag nagy fórlntráfordítással juttatja az országot devizabevételekhez, a turizmusról ennél több mondható el: az áruexportnál gyorsabban nőtt, és kevesebb ráfordítással eredményezett devizabevételeket. Ügy tűnik, hogy ez a tevékenység sok tekintetben megfelel a magyar lehetőségeknek, a magyar képességeknek. Ezért is vélhető, hogy szerepe a gazdaság egészében növekedni fog, sőt további fejlesztésekkél, beruházásokkal szerepe tudatosan, tervszerűen is növelendő. Mindenesetre a leginkább fejlesztendő ágazatok között van a helye mind a stabilizáció, mind a kibontakozás szakaszában Gál Zsuzsa