Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

Hétfő, 1987. szeptember 14. Tanévnyitó a zenészeknél Szombaton tartotta meg — hiszen csakis egy fejlett és hagyományosan utolsóként állandóan továbbfejlődni kívánó zenekultúra biztosithat a jövő muzsikusainak megfelelő alkotási lehetőségeket. Az igazgató beszámolt arRichárd igazgató ról is, hogy az elmúlt tanév a megjelenteket: végén 20 hallgató szerzett Szegeden zenetanári diplomát, s a most kezdődő 1987 —88-as tanévben az intézményben 23 új elsőéves kezdheti meg tanulmányait. A szegedi főiskolai tagozat új oktatói: Szitha Tünde zenetörténész, Kovács Kor. nélia korrepetitor, Kozmáné Soós Edit tudományos szocializmus-oktató és Fábricz Károly nyelvtanár. Végezetül az igazgató külön köeddig is nagymértékben élt szöntötte a Liszt Ferenc Zea szegedi felsőoktatási intézmények közül — tanévnyitó ünnepségét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet szeaedi tagozata. Weninger üdvözölte a part- és állami szervek képviselőit, az intézmény tanárait és diákjait. A tagozatvezető tanévnyitó ünnepi beszédében egyebek között megemlítette: az új oktatási törvény szellemében sorra készülnek az egyetemeken, főiskolákon, a különböző megreformált szervezeti, tanulmányi és működési szabályzatok, s a magyar zeneoktatás már a változtatások lehetőségével — a szegedi tagozat pedig talán a legfogékonyabbak egyike volt az újdonságok iránt. Éppen ezért a teendőket is e tények ismeretében kell számba venni, neművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézel szegedi tagozatának elsőéveseit, akik a tanévnyitó befejezéseként ünnepélyesen esküt tettek leendő hivatásukra. Országos rockleszlivál Miskolcon Rockfesztivált rendeztek szombaton Miskolcon a diósgyőri sportstadionban. Az iparvárosban most harmadik alkalommal rendezett országos rockfesztiválnak több mint harmincezer hallgatója. közöttük számos külföldről érkezett fiatal volt. A Borsod megyei és a Miskolc városi KISZ-bizottság védnökségével szervezett koncerten tizenöt rockegyüttes, többek között a Z'Zi Labor és a veresegyházi asszonykórus, a Bikini, az Edda, a Pokolgép, a Hobo Blues Band szórakoztatta a nagyszámú közönséget. Diósgyőrben és a sportlétesítményhez közel lévő büfékben, presszókban, italboltokban szesztilalom volt, elkerülendő az esetleges rendzavarást. Domborműavatás a sebészeti klinikán A Petri-iskola él ,.Az iskolát a tanítványok teremtik" — mondogatta gyakran. Igaza volt, hiszen a Petri-isko-la most él igazán, a mester halála után. Tanúsítja az a több mint száz sebész, aki Petri Gábor professzor tanítványának vallja magát, a mindennapok gyógyító munkája során követi a professzorlanitó szakmai, szellemi, erkölcsi útmutatását, nagyra becsült emberi-orvosi példáját. Jóllehet mindegyikük magában hordozza a proíeszszor emlékét, a tisztelet okán és a következő orvosnemzedékeket emlekeztetendó emeltek mementót számára. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa a Pet" ri-tanítványok Baráti Köre, es a sebészeti klinika dolgozói Petri Gábor sebész emlékét ezentúl egy arcmásdombormüvel is őrzik. Füz Veronika szobrászművész alkotásának ünnepélyes leleplezésére, a dombormű megkoszorúzására szombaton délelőtt gyűltek egybe Petri professzor családjának tagjai, tanítványai, munkatársai. A domborműavatáson elsőként Szilárd János, a SZOTE rektora emlékezett Petri Gáborra, arra a markáns személyiségre akit az utóbbi évtizedek magyar medicinájának meghatározója volt, aki politikusként is maradandóan hatott környezetére, akj bármilyen nehéz körülményben építő javaslattal állt elö, és aki legfőbb feladatának tekintette a bajban hozzáfordulókat segíteni. Kétezer magyar sebész és a tanítványok tiszteletét tolmácsolta Kulka Frigyes sebészprofesszor, a Petri"tanitványok Baráti Körének elnöke. Emlékezett a folytonosan újat akaró sebészre, a betegek biztonságáért dolgozó orvosra, a sebészetet tudományos alapokra helyező tudósra, a kísérleti sebészet hazai megalapítójára, az alkatából fakadóan mindig a köz érdekében tevékenykedő emberre. Az utód. Karácsonyi Sándor professzor a sebészeti klinika jelenlegi igazgatója, személyes emlékkel kezdte. Egy beszélgetést idézett, egy elgondolkodtató mondatot Petrj professzortól: ..Tudom, az élet gyermekeinkben és szellemi örökünkben folytatódik tovább. Mindez azonban engem sem fog megvédeni attól, hagy néhány hónap, esetleg egv év múltán a teljes feledésbe ne merüljek." Petri Gábor e keserű mondatát az élet nem igazolta, hiszen itt munkálkodnak és gyógyítanak a nagyszerű utódok, köztük Kulka Frigyes, akj így vallott: „A Petri-iskola él. Kötelességünk, hogy a fáklyát, amit ő gyújtott, tovább vigyük." Karácsonyi professzor pedig e szavakkal állt az emlékmű előtt. „Az ő tevékenységére emlékszem, és őt. Enyedi Zoltán felvétele ebből meritek erőt, ha egyegy feladatot meg kell oldanom." Mostantól a sebészeti kliunika földszinti folyosóján ott a bronzba öntött képmás, amely azok számára sem engedi feledni * Petri professzort, akik szemelyesen már nem ismerhették K.K. A bolygó hollandi Az emberiség legendáiban visszatérő szereplő az örökké mozgó, mindig utazó vándor. A görög mesék Odüszszeusza, a ..bolygó zsidó", 5 a későbbi utód, a germán mitológia bolygó hollandija arra ítéltetett, hogy soha ne találjon megnyugvást. A hollandi alakja mégis kissé különbözik két elődjetői. vást tekinthetjük sorozatnak érzékszerveken észlelnénk, (jön is a következő: január- Hátborzongató jelenet; egy ban az Otelló), őket magú- ötletes,' izgalmas előadás kat pedig törzsvendégnek, csúcspontja. Kerényi gazdag Ha Makainak a szűk színpa- elképzeléseit következetesen dú moziba tervezett Ma- és átgondoltan formálta elicbeth-díszlet kicsit büntetés- adássá, s bizonyította, hogy nek tűnhetett — most A már több mint „ígéret", ez egyik legtehetségesebb magyar operarendező. A tervezett első szereposztásból ketten „kiestek". (Gregor Józsefnek más elfoglaltsága akadt, Németh József pedig megbetegedett.) így a bemutató több jó e!amc-ghatározó művészegyéniség nélkül zajlott le. Gurbán Jábolygó hollandi a jutalom. A mű szerencsére tele van szcenikai problémákkal, mert míg ők külső motiváció amelyeket a díszlettervező nélkül, valami ősi emberi iz- (egy igazi, működő színpagágaságtól űzetve járják a don) koncepciózusán és világot, addig a hollandi a nagyvonalúan old meg. Sátán átka miatt hajózza Nagyszerűek a szinváltozámindig a tengereket, s így sok, a Hollandi hajójának ¡^ssalT—deToazán az ő „Odüsszeiája" bevégez- érkezése döbbenetes hatású B hetö, feloldható, megváltba- A terek ezúttal is funkciotó. Éppen ezen sajátossága: nálisak: azaz a játék lehető- jó meBmérett.M« a mítosz „dramatikus fölépí- ségeiként működnek; önma- nosnalc megmerettetes ez tése" teszi, hogy a hollandi gukban kevéssé látványo,,színpadra termett" sak, a világítási effektusok . ., ,, , által kezdenek élni s hatni. f.Azsem veletlen, hogy a Makai díszletei nagyswrűtemat Richárd Wagner assa ek Sokkal jobbak_ mint a elo >r belőle szövegkönyvet jeImezei. Persze a ruhák áts komponalja meg az e so gondoltan illeszkednek a „igazi Wagner-operat. Sa- fátványba. jól használhatók, atos stílusát: vegtelen dal- ám has0nlithatatlanul fanKScát? aVzeXmSt! ^szegényebbek, ságot ugyan még csak ¡¿lel- A szereplök megjelenését geti ebben a műben, ám föl-, kevéssé markánsnak, fedez valamit, ami szellemi- gesnek, máskor meg a feladat, első nagy főszerepe. Szép a hang, magassággal, mélységgel és erővel is győzi a szokatlanul széles ambitusú szerepet, néha sötét, titokzatos színeket is megcsillant; csupán a személyiség nem eléggé „magas és mély", a jelenlét, a játék nem elég „erős". Am fiatal énekesről lévén szó, nem azt kell hangsúlyozni, jelle- hogy mennyire nincs meg a köz- figura egésze, hanem azt, hibátlanul énekli Sentát. Az alakítás nem olyan meggyőző: a művésznőt mai alkata (hangsúlyozom, művészi alkatról van szó elsősorban!) ségét, sőt muzsikáját (!) a helyszerűen jelzettnek érez- milyen sok részletet old meg továbbiakban annyira meg- tük. Ez a jelmezek és főképp kifejezően. Misura Zsuzsa határozza, sőt kialakítja: a maszkirozás kérdése. A fölfedezi magának a német nyitány alatt az előfüggönymitológiát. Zenei elkép/.elé- re vetül (s később Senta szosei médiumra, s ezáltal ma- bájában is feltűnik) egy tigukra találnak. Élete hátra- tokzatos, fölzaklató férfiarc levő részében — az egy — s aztán egy kellemes, !ágy nagyasszonyok és nem áb Nürnbergi mesterdalnokoxat vonású Hollandi jelenik meg. rándos, önfeláldozó fiatal kivéve — mindig mitológiai Nehéz elhinni róla, hogy lányok életre keltésére pretörténetet komponál. Persze időtlen idők óta vándorol, és desztinálja. Kenesey Gábor A bolygó hollandi még nem mérhetetlenül sokat szenve- naSY odaadással énekli Daaz érett Wagner: legfőbb sa- dett A . di fj ák ki_ landol, mégis mintha valami jatossaga epp a stiluskereses. , , , " . . oz.ntt. megnató, ahogy a mo- talalója (a rendező?, a jelnumentális, szabad formájú meztervező?, a maszkmesjelenetek és a már-már bel- ter?) jó érzékkel tapint rá, linisen ringatózó zárt szá- h néme, kóristának egy_ valtogatjak egymást J mok általán nem kell maszk, trrAz „új zene" elsősorban a „transzcendentális" figu- mészetes ábrázatuk egyénj rákhoz (Hollandi, Senta) és jelenetekhez kötődik, a „régi", a .„polgári" szereplők hiányozna. Talán a hang nem elég sötét, súlyos, ralán a figura túlságosan plebejus, kisemberi. Juhász József tenorja rendelkezik a Wagner-szerepekhez szükséges átütő erővel és mélységgel, de azért Erikhez nem ártana (Daland, Erik), és a hagyományos számok (fonókórus) sajátja. és hatásos. Daland pedig (merthogy öreg is, tengerész is) ősz hajat meg szakállat egy kicsivel.tobb hajlékonykell, hogy ragasszon... Kerényi Miklós Gábornak pében: kedvesen ezúttal is „erős" koncepcióSzegeden sok-sok éve nem ja van_ ezúttal sem a mű játszottak Wagnert. Eleve jejátszatása' szűk azon operáknak a köa célja: a a k0" muzsika képi megformáláre, amelyeket egy közepes sára töreks2lk. Ismét meg_ nagyságú színházi apparátus jeiennek az előfüggönyök, a képes megoldani, ráadásul a főszerepek kivételes énekeseket kívánnak. Napjainkban egyre nehezebb megfevetítés, fontos szerepet kap a fénydramaturgia, s az, hogy a mozgások „zenére" történjenek. A gazdag szinlelö Wagner-énekeseket la- padtechnika lehetőségei lálni (hogy a kitünökrpl ne lán néhol túlságosan mégis szóljunk .), így hát előre mámorosítottak, néha túl örültünk, hogy nálunk mi- sok minden mozog A nyi_ lyen szerencsés szereposztási csillagzat teszi lehetővé, sőt kívánatossá a bemutatót. Kerényi Miklós Gábor és Makai Péter szegedi vendégszerepléseit most már bízKéklábú halászsas... Csöndesen ver a tó szíve — csett-csett — halk, alig hallható, bujkálásra intő, talán hívó hang. Nádiposzáták rözögtetik a sápadó nádszálakat Hűvös van, a gáton erőtlenül lebeg a mentaszag, s a pókhálók harmatján csillog a nyújtózkodó nap. Sárga billegetők éjszakáztak a nádban, s vidáman ugrálnak a pirosló bárányparés szikfoltok közt Csöndes a Koromsziget is, felette barna rétihéja libeg, kószapocok után vadászik. Fiatal lócsér köszönti rekedt kiáltással az ébredő tavat. Récék húznak a tarlók felől, magasan járnak, túl a Tiszán voltak látogatóban. Füstiés partifecskék surrannak sietve a nádutak fölött. Ritka látvány, 52 vízityúk egy csapatban! Fáradtan tollászkodnak a melegedő reggelbon, az oj.szaka érkezhettek. Sok a. fiatal bakcsó is, ők is a napokban jöttek. Éjjeli madarak, népi neveik is erre emlékeztetnek; „vakvarjú", vakcsó, éjigém. Csillagok alatt, holdfényben vonulnak, nappal megbújva üldögélnek, pihengetnek. Amott -kissirályok libegnek, őszi ruhás öregek. Magosan, a Tisza felől kéklábű halászsas érkezik, legszebb vadmadarunk egyike. Ráró... három evtiaede, bizony még a szatymazi temetődomb öreg platánján tépte halzsákmányát... ma már nagy a lárma errefelé is tiszai nyárak csúcsán tépi zsákmányát. Megjöttek a kárókatonák is, s utánuk forogva már erősen melegíti a nap nyakamon a bőrt. Sárszalonkák villannak át, sebes cikkcakkban, hangos krekkegéssel szalakóta üldögél a nádkúpon. . úton van, v. csak kóborol... Az őszi madárvonulás is bizonyos menetrend szerinti, de ezt a mozgalmat az időjárás nagymértékben lassíthatja, vagy éppen gyorsíthatja. Csodálatosan kevert, színes, napról napra változó összetételű, vonuló madárcsapat verődik most össze. S, • ez mindaddig tart, amig egyes fajok meglelik itt életfeltételeiket. Most szép aranyló napokat jelez a madármeteorológia, azután mi lesz... ha megjönnek a vadlibák és daru krúgat a szögedi pusztán? ösz lesz... hervadó poros kankai inokkal szegett réteken, zörgő ördögszekereket űző, öröknyálas, madárhangú ősz!!! Biztos szép lesz, mint ez a mai reggel is ... csöndesen ébredezik az ősz. a nádtövek közt, a Fehér-tó kékegű vizén, s közben a székháti sárguló jegenyék csúcsáról vörösvércsék lendülnek a tarlók fölé... úton vannak .. . ismerkednek a tájjal... Cs. Gy. Ság, finomság. Vajk György pompás a kormányos szerefelelőtlen, rokonszenvesen részeges; éneklésének egyenetlenségeit pedig az ábrázolás szolgálatába állítja. Varsányi Mária jól látja el kevés lehetőséget adó szerepét. A felújítás igazi nagy meglepetéseivel Oberfrank Géza szolgált. Soha nem láttam ta_ még ekkora vehemenciával dirigálni, valóságos csodát művelt a zenekarral: fölvillanyozó vonós hangzás, lendületes tempó, hatalmas, monumentális Wagner-akkordok. Nemcsak kidolgozott, szép tónusú, de mélységesen fölzaklató, ahogy Oberfrank Wagnert dirigálszigorúan ** Nemcsak Senta a szítipadon, hanem mi is a nézőtéren: egy nagy kaland részesei lehetünk, ahogy végigvezet bennünket a darabon. Van-e, aki ki tudja vonni magát ennek a muzsikánaka hatása alól? Az énekkar is átlagon fetány inszcenálása ezúttal nem tűnt olyan magától értetődőnek, revelatívnak, mint a Macbeth esetében. A 12 perc talán kicsit hosszú idő, de talán Wagner nem komponált olyan dramaturgikus bevezető zenét, mint Verdi. A rendezés érdekessége, hogy a régi és az új zenei stílust képileg is elválasztja. A fonókórus vagy Daland áriája például teljesen hagyományos (de muzsikálásnak azért gondosan elrendezett), teljes dísz(let)ben-fényben, színpadi totálban van, míg lül teljesített. (Karigazgató: például a Hollandi jelenetei- Molnár László.) Bár a szopnék nagy része (fél)homaly- rán szólamból gyakran kibán, erős fénykiemelésekkel, hallatszik 1—2 hang, a fonóplánváltásokkal, sőt noha hiányos, a szó szoros értelmében elvont díszletben. E stílusnak legszebb megnyilatkozása a III. felvonás elekórust kedvesen, játékosan éneklik. A férfikarból külön elismerés a tenorszólamnak a fényes, tiszta magas hangokért. Kerényi a kórust ji matrózkórus. A két hajó nem „testületileg" kezeli, így legénysége hangszínben is aztán mindenkinek jut kijól elkülönül egymástól (a sebb-nagyobb színészi játék, Hollandi hajósai fölvételről mindenkinek van egyéni arszólnak), a férfikar pedig ca. nemcsak énekesi, de színé- Miképpen az egész proszi, sőt szinte akrobata dukció is egyéni ízű, összetécsúcsteljesítményt nyújt eb- veszthetetlen. Remek e'őben a Kerényi-tételben, ahol adással nyílt az operaévad, a zenekar, az énekhangok, a hát kíváncsian várjuk: mi mozgás hullámzása és a jön ezután? A mérce magasfényjáték olyan egységesnek ra került, hat, mintha nem is külön Márok Tamás