Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

r— Szerda, 1987. szeptember 2. HAGYMASZEDÉS. A Röszkei Kossuth Tsz-bcn az idén 35 hektáron termelnek vö­röshagymát. A falu apraja-nagyja kint van most a földeken, szedig, válogatják, s szállításra készítik elő a termést. Évekkel ezelőtt nagyobb területen foglalkoztak ez­zel a növénnyel, s a betakarítást is gépe­sítették. Csakhogy a kereskedők, a feldol­gozó üzemek a kézi szedésül keresik, így csak annak az értékesítése biztonságos. A Lázár Mihály felvétele rengeteg kézi munka alkalmazása csak a háztájiban gazdaságos. Itt több család ösz­szefogásával jobban haladnak, s ha végez­tek az egyik parcellával, a másikukéhoz kezdenek. Az öntözés ellenére, az aszály nyoma meglátszik, kevesebb a nagy mcrctü hagyma, s ezáltal a termésátlag is elmarad a megszokottól. Ha másutt is így van. ak­kor valószínű, hogy jobb áron tudják érté­kesíteni. Nyereség? Veszteség? A könyvkereskedés kulisszatitkai Nyáridőben gyakorta nyit­va a Kárász utcai antikvár­bolt ajtaja. Ennél nem kell jobb reklámfogás; a sétálók lépten-nyomon bemennek a boltba, s ha már benn van­nak, vásárolnak is. — Sok vevő sokra megy — mondja Monostori Dezső üzletveze­tő, és hozzáteszi: ez évi be­vételi tervük tízmillió fo­rint, amit eddig napraké­szen teljesítettek. — A fölhozatal igen erős, meg a forgalom is — tájé­koztat. — Ráadásul itt az iskolaév kezdete, újra jön­nek a diákok, akiktől sokat „várunk"... Ugyanakkor ér­ződnek még a nyári ide­genforgalmi szezon utórez­gései is. — Nemcsak könyvet, ha­nem hanglemezt, kazettát is lehet itt kapni... — Szegeden a mi boltunk vezette be harmadiknak a „hanghordozók" árusítását. Bevételünknek mintegy negyven százaléka szárma­zik ebből. Hanglemezeladás­ból az idén még mínuszunk van... De nemcsak ne­künk, és nemcsak az idén. — Mi a helyzet a kazet­tákkal? — Veszik őket. kereset­tek ... Ami a legtöbb pénzt hozza: a Neoton, a Modern Hungária, az R-Go, azután a Madonna, a Modern Tal­king, s a 3+2. Utóbbiból most kifogytunk. Nagyon nagy az érdeklődés a nép­zene iránt, sőt, léteznek em­berek, akik vevők a komoly zenére is. — Beszéljünk a könyvek­ről! — Nagyon jó a könyvfor­galmunk; a könyv behozza a lemezbeli mínuszt. — Mi iránt legnagyobb a kereslet? — Minden iránt, de pél­dául a helytörténeti kiad­ványok iránti érdeklődés magasan vezet. A háromkö­tetes Erdély-könyvet kere­sik nagyon. — Lesz belőle újabb ki­adás? — Ígérték, hogy lesz. — A szépirodalmat kere­sik a vevők? — Nem jellemző... Ber­kesit keresnek, Szilvásit, esetenként Moldovát. — Ezek kaphatók? — Természetesen. Kere­sik továbbá a Szexpiaci körsétát, a Szépséghibák, valamint az Isten óvd a ki­rálynőt című alkotásokat, azután a Végh Antal-dolgo­kat. Rejtőt is vennék, ám­bár neki sok mindene je­lent meg mostanában. És keresik még a krimiket. — Verseskönyvek? — Van másfél sor vers­polcunk, de alapművek hiá­nyoznak készletünkből. Ha kérnék, nem tudnék adni sem Petőfit, sem József At­tilát. — Vége a nyárnak: itt vannak a diákok, és itt a jegyzethiány. — Rengeteg orvosi könyv, egyetemi tankönyv kerül hozzánk, de rögvest el is kapkodják. Jegyzetek itt nincsenek, azok nem köny­vek, s így árusításukkal nem foglalkozunk. — Önök három megyében tartanak rendszeresen vásá­rokat. Milyen eredmény­nyel? — Igen jó eredménnyel. Vannak helyek, ahová már húsz éve járunk, jó vásáro­kat csinálunk. Elég strapá­sak persze ezek, sokat kell szervezni, utazni, de mi kul­túrmiss'ziónak tekintjük a munkát. — Mennyi a vásárok nye­resége? — Harminc-negyvenezres nyereséggel térünk meg al­kalmanként, de például Hódmezővásárhelyen egy íz­ben hatvanezerért adtunk el, s nyolcvanért vásárol­tunk. — Megkérdezném még: mit mutat önöknél a nyár­végi mérleg? — Üzleti szempontból na­gyon jó nyarunk volt. En­nek oka boltunk szerencsés helye, a kömyvhét (nekünk is állt egy pavilonunk a té­ren), végül pedig a régi könyvek és az új olva­sók. Farkas Csaba Mit kívánnak a vezetőktől? „Szakirányú felsőfokú végzettség, legalább két ide­gennyelvi vizsga, legalább ötéves vezetői gyakorlat, legfeljebb 47 éves életkor" — sorakoznak a feltételei:. Ezeknek kell megfelelnie n leendő kereskedelmi igazga­tónak. A másik újsághirde­tésben ügyvezető igazgatói állást kínálnak. A követel­mények hasonlóak; szakirá­nyú felsőfokú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvismeret (több nyelv is­merete előny), külföldi tár­gyalási tapasztalat, vegyipa­ri termelési tapasztalatok Legyen önálló és kezdeményező Ügy tűnik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoz­tak egy sokat vitatolt kér­désben: a vezetők kivalasz­t(ód)ásában. Azt is mondhat­nánk: ebben is eltolódlak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdaságot érintő kérdésben, tevékenységben, megítélésben. Hosszan lehet­ne sorolni, miért; ám fölös­leges, hiszen tanúi vagyunk a folyamatoknak, a változá­soknak. Ha egy szóban kí­vánnánk összesűríteni azt a tényezőt, amely a vezetőki­választásra hatott, taián azt mondhatnánk: teljesítmény­kényszer. A teljesítménykényszer az. ami a vállalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrű­kön érzik ezt, sőt néhol már­már húsbavágó követel­mény. A kényelmesség, a színtelenség, az állóvíz elíc­gadhatatlan a mai világ szá­mára. Mozgással, kezdemé­nyezéssel. újdonságoK élet­re hívásával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzottan „higgadt, megfon­tolt", mindig a följebbvalók „eligazító szavát" váró ve­zető. Legyen szó akar mű­vezetőről, akár osztályveze­tőről, akár igazgatóról — hogy csak a gazdaság berke­in belül maradjunk. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutat­koznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a veze­tőkiválasztás hagyományos — felsőbb testületi — mód­szerét is finomításra szorí­tották. A sokat emlegetett hármas követelmény — a politikai, a szakmai és az emberi alkalmasság — ma­gasabb színvonalra emelke­dett, egységesebb lett. En­nek áttekinthető okai van­nak. Két és fél, háróra évti­zeddel ezelőtt, kléleze't tör­ténelmi körülmények között a politikai alkalmassag egy­oldalú értelmezése kapott hangsúlyt. Ennek méicéje a Tanmese tanulóknak (is) A szeptemberi iskolakezdés szám­talan gondja, problémája között ta­lán kevéssé figyelnek a szülők, pe­dagógusok egy fontos dologra: ho­gyan jut el a gyerek az iskolába, illetve az iskolából haza. Erre a kérdésre sokszor csak egy tragikus baleset irányítja rá a figyelmet, bár még olyankor is vannak, akik azt gondolják: ez csak a „más gyere­kével" történhet meg. Sajnos, azon­ban többéves tapasztalat, hogy az iskolaév kezdetével megszaporod­nak a balesetek. A gyalogosokkal kapcsolatos statisztika nálunk amúgy sem kedvező: az összes köz­lekedési baleset harminc százaléká­nak szereplője gyalogos, mégpedig hatvan százalékban ez esemény oko­zójaként. Nehéz lenne kimutatni, eb­ben milyen gyakoriságú az iskolá­ba járással összefüggő eset, az vi­szont vitathatatlan tény, hogy az idősek mellett a gyerekek vannak a leginkább veszélyeztetett helyzetben a közlekedésnél. Változni esetleg a gyakorlati al­kalmazás változhat az élettel együtt. Mert hogy agresszív világban élünk — a közlekedők is agresszívebbek. Ma már nem szokásuk az autósok­nak megállni a gyalogátkelőknél, ha tucatnyi gyerek, gyerekes anya ácsorog is az út szélén, s ha valaki elindulásra szánja magát, számíthat rá, a közelgő autó vezetője csupán arra vigyáz, nehogy a gyalogos (kisgyerek, bottal járó öreg, baba­kocsit toló kismama — mindegy) „sarkára lépjen". Mert egy lassí­tás, majd gyorsítás, a mai drága benzines világban ... Nos, ez csupán egy kitérő, de a realitásokhoz — egyelőre — hozzá­tartozik, s ezekhez alkalmazkodni keli. S mi az, amire hagyományo­san vigyázni, figyelni érdemes? Csupa általánosságot lehet ezzel kapcsolatban leírni, ám a szabályo­kat ismételni, tudatosítani sosem árt. Fontos, hogy a gyalogos az úton való átkelés előtt körülnézzen, fék távolságon belül ne lépjen az úttestre. Ha meggyőződött az átke­lés veszélytelenségéről, haladékta­lanul induljon el, de közben is fi­gyeljen, s ne tegyen semmi olyat, ami szándékát illetően a gépjármű­vezető számára félrevezető, megté­vesztő lehet. Tudni kell, hogy az átkelő nemcsak a gyalogosoké, s az autós csak az időben észlelt gyalo­gosnak tud (ha akar) elsőbbséget adni. Nagyobb a veszély különleges közlekedési vagy időjárási körülmé­nyek között. Ha fák szegélyezik az utat, ha kanyarban van az átkelő­hely, vagy parkoló autók, netán hirdetőoszlop, újságárus bódé slb. mögött, nehezebb észrevenni a gya­logost, s aki ilyen helyen megy át, jó, ha tudatában van a nagyobb ve­szélynek. Ugyanúgy másképp kell viselkedni szürkületben, vagy éjsza­ka, mérsékelt látási viszonyok kö­zött. Az ősz, majd a tél közeledté­vel szaporodnak a különleges időjá­rású napok. Tudni kell, hogy esős időben, vizes úton nehezebben áll meg egy autó. Még inkább így van ez télen, havas, jeges időszakban. Gyakori dolog: a gyalogos maga is csúszkál, alig tud lábon maradni, mégsem veszi figyelembe, hogy az autós is épp ilyen veszélyben van, s hogy ilyenkor a féktávolság sok­szorosára nőhet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a lámpák „tiszteletben tartásának" fontosságát. Iskolából kiözönlő gye­rekek között gyakori, hogy valaki átmegy a piroson, s a többiek csa­patostul követik. Az volna az ideá­lis, ha a jó példa vonzereje is ilyen nagy lenne. A szabályokat, a tennivalókat so­káig lehet ismételgetni. Van azon­ban egy „csodagyógyszer": a kölcsö­nös udvariasság. Például, ha az autós megáll a zebránál, s a gya­logos kézmozdulattal, vagy fejbic­centéssel megköszöni az udvarias­ságot, biztos, hogy szívesebben áll meg a sofőr a következő alkalom­mal is. Eredményt — itt is — csak közös figyelemmel és egymás iránti tisz­telettel lehet elérni. B.T. Hármas követelmény — hangsúlyváltással politikához való elkötele­zettség. illetve a kivaiasztó testülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészült­ség, az emberi alkalmasság — melyen a beosztottakkal való bánni tudást, a szerve­ző-, irányítókészséget kell érteni — háttérbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem lettek volna már akkor is hivatalos kiválasztási szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérlegeléskor áltatában úgy találtatott: az egy vagy két követelménynek va'o ki­emelkedő megfelelés potolja a másik egyben, kettőben mutatkozó esetleges hiá­nyosságokat. Bizonyítson Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben lát­ható előnyös változásokat il­leti: alapjuk egy fölismerés. Nevezetesen az, hogy a poli­tikai alkalmasságot — mely­nek elsődlegssége ma is vi­tathatatlan — nem szabad egyoldalúan értelmeznünk. A megváltozott, fejlettebb emberi, társadalmi, gazaa­sági föltételek között önma­gában a lojalitás aligha pó­tolhat egyéb erényeket. A szakmai, emberi alkalmassa:/ esetleges hiánya éppen poli­tikai természetű nenézstge­ket okozhat. Ezért gyakorla­ti rangra emelkedett az a ..papíron" egyébként tégeb­ben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követelményt egységesen kell vizsgálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmas­ság éppen politikai követel­mény ma a vezetői beosztás­hoz. A szakmát jól iimvrő, ezzel tekintélyt kivivő, vala­mint az emberekkel közös hangot találó, környezetére pezsditöleg ható egyéniség alkalmas politikailag ¡s ar­ra, hogy kollektívákat fele­lősen irányítson. E fölisme­rés eredményeként sok jó. rátermett, teljesítményelven gondolkodó ember került irányitói posztra az utóbbi időben a kiválasztás hagyo­mányos módján is. Minőségileg új elemeket hozott a kivalasztásb 1 e te­vékenység decentralizálása. Azaz: az igazgatóknak a vállalati tanács által törté­nő, meghatározott időre szó­ló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe Került, akik a jövőben saját munka­helyi hangulatukon, pénz­tárcájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz következményeit. Ke'i-e mondani, hogy így mérlege­lésük, megfontolásuk jóval alacsonyabb, felelösebb, mint ha ugyanerről a kér­désről egy, a vállalattól tá­vol levő testület határoz. S rá kell mutatni, hogy a meg­határozott időre szóló á:ne­vezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbízatá­sa beláthatatlan ideig szól­na. Alapozza meg a jövőt A vállalati tanács minde­nekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos , jövő a kollek­tíva előtt, így jutnak na­gyobb jövedelemhez a dol­gozók, köztük — s e? ko­rántsem utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Teljesítményt pedig attól várhatunk, akinek tar­solyában ott a szfnvcnal,!* szaktudás, a nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakor­lat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirdetések alapfelté­teleként felsorolják. A nehezebben adm-niszt­rálható erények: a kezdemé­nyezőkészség. a vállalkozó­kedv, a kockázatva.lalás csak később mutatkozhat­nak meg. Fényt derít ezek­re némileg a koráboi élet­pálya. a beszélgetéskor fel­táruló karakter. Hogy ezek hozama n jövőben ini ie.z, erről biztosat senk» néni mondhat. Am demokratikus kiválasztási módszerrel n döntés helyessége sosk'.il va­lószínűbb! ' Molnár Pál • » Ónálló A Csomiép Vállalat együttműködve az ipari ta­nulókat képző intézmények­kel, új formában igyekszik a gyakorlati oktatás színvo­nalát javítani. Az idén tan­évkezdéstől a 144 kőműves és ács-állványozó tanuló és a szakoktatók önálló építés­vezetőséget alkotnak. Így igyekeznek kiszűrni az irá­nyítás megosztottságát, azt, hogy egy építkezésen előfor­duló építésvezetők, műveze­tők folyton beleszóljanak a diákok munkájába. A válla­latnál már az elmúlt hónap­ban kellő ke pp felszereltek a tanműhelyeket, s az irányító műszaki szakembereket is kiválasztották. Az építésve­zető és helyettese vállalati dolgozó, a művezetők a szakoktatók közül valók. Irányításuk közvetlen a sze­mélyzeti és oktatási osztály­ra és a műszaki igazgatóhe­lyettesre tartozik. Az országosan is úttörő kezdeményezéstől azt várják, sok év szívós munkajávaí vissza lehet szerezni az épitő szakma megtepázott becsüle­tét. A kis munkaszervezet a nagyvállalattól vállal felada­tot. amennyiben a munka­hely előkészítése megfelel a követelményeknek. Itt jól szervezett, folyamatos anyag­ellátással a technológiai sor­rend betartásának nem lehet akadálya. Az igényes, minőségi munka mindenkor számonkérhető, egyúttal a teljesítmény is jobban mér­hető, nem keveredhet össze más brigádokéval. A jogszabályok egyelőre az első és másodéveseknek csak jutalom kifizetését en­gedi meg, de itt is igyekez­nek a teljesítményekhez kötni az ösztönzést. A har­madévesek szakmunkásbére már nagyobb érdekeltséget teremt. Ezeken az építkezéseken az alapozás után az összes munkát ők végzik. Így évek múltán a végzett szakmun­kás rámutathat az épületre, ezt „én" csináltam diákko­romban. A saját munkaterü­leten rendet lehet tartani, s a szerszámok karbantartását is meg lehet követelni. Az étkezést, tisztálkodást szer­vezettebben. jobb körülmé­nyek között biztosíthatják. Hamarosan elkezdik Hód­mezővásárhelyen 44 lakás saját kivitelezését. A mun­kát maguk a vásárlók fog­ják minősíteni, hisz a laká­sokat a vállalat értékesiti majd. A későbbiekben más városokban. így Szegeden is hasonló vállalkozásban vesz­nek részt. Minél több helyen kezdenek ilyen munkát, an­nál kevesebb időt kell az ottani tanulóknak utazással eltölteni. A vállalatnál nem titkol­ják. nagy szükségük van a munkájukat becsülő, képzett szakmunkásokra, ezért ked­vező tapasztalatok esetén a későbbiekben más szakmák­ba ís kiteciesztik az ónálló építésvezetőségi formát. A fiatalok oktatásán túl ez a szervezet ad teret a bel só átképzésnek is. Jelenleg 35, más területen feleslegessé vált dolgozó iratkozott be a kőműves tanfolyamra. T.Sfcl.

Next

/
Thumbnails
Contents