Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 189. szám 1987. augusztus 12., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint árak, vízrendszerek, telefonok Tudósítás a megyei tanács vb •• I r > n| uleserol A tanácselnök általános legkevésbé a kereskedelem- A melioráció hasznosítása, helyetlesének, Petrik István- ben igazodtak: 190 ezer, il- üzemeltetése és fenntartása nak vezetésével ülésezett letve 650 ezer forint jogta- terén muatkoznak gondok, tegnap, kedden a Csongrád lan árbevételt mutattak ki az Kevés pénz jut a kettős Megyei Tanács Végrehajtó elmúlt 2 évben. A legtöbb hasznosítású csatornák, az Bizottsága. A testület az elő- lakossági észrevétel az épí- úgynevezett főművek kar­terjesztések sorában módosi- tőipari árakkal kapcsolat- bantartására. totta az idei évre biztosított ban érkezett az árhatósá- . , . ... . . sportegyesületi támogatás el- gokhoz — sok megalapozott . A yégrenajtó bizottság át­osztását. Egyetértett azzal, árpanasz követi a gázszere- , , \ apo" az on ,s hogy a hódmezővásárhelyi léseket. alakulásáról is. Noha az el­tanács vb pénzügyi, vala­mint terv- és munkaügyi múlt 2 évben 3 ezer 257 hek­A jogtalan haszon, a tisz- táron teremtették meg az osztályait összevonják, de tessegt,ele,n, , fe>dentése öntofs feltételeit, s Kiejte­nem javasolta az ugyanab- """ kl! f?ladaí ®lé áll,.tja az zes ,fs a "ul ára le,rt. gePek ha„ „ =„„ arellenoroket. Mar emiatt is miatt a tenyleges öntözési ban az előterjesztésben sze­replő főépítési hivatal létre­indokolt volna egységes kapacitás csökkent. A terv­hozását F UÁI IÍ»RRIÓSK»N rendszerbe foglalni az ár- időszak további fejlesztései véglegesen egyébként a vá megállapító és árellenőrző ezt a folyamatot kívánják sárhelyi tanács foglal majd tevékenységet - javasolta az lassítani: megépül 11 homo­állást. Országos Anyag- es Arhiva- ki víztározó, s az apátfalvi talnak a beszárnolo vitajá- .xkt „ „, A napirendek sorában má- ban részt vett osztályvezető- öntözőrendszer tobb mint fe­sodikként az ipari osztály je. Kívánatos volna megfele- A kurcai és az algyői ön­beszámolóját vitatta meg a lő szakképzettséggel ren- tözési rendszer főműveinek testület — az árhatósági delkező munkatársakat, s rekonstrukciója megkezdő­munka hatékonyságáról. A több külső szakértőt foglal- ... „ ... „, tanácsok árhatósági és -el- koztatnluk az árhatóságok- d,k' 8 megepul egy 6,5 ezer lenőrzési tevékenysége azt nak. s ki kellene dolgozni- hektáros kettős működésű szolgálja, hogy a terv sze- uk egy — a tevékenységüket dréntelep. Végül is a tényle­rint alakuljon a fogyasztói segítő — információs rend- ges öntözési kapacitás 24-25 arszínvonal. Ebben egyre szert. S még egy főhatósági hektár körül várható a nagyobb szerepet kapnak a javaslat: építeni lehetne a ezer hektár körül várható a piaci viszonyok. Az utóbbi tömegkommunikációs esz- tervidőszak vegére. két évben — állapítja meg a közök révén a nyilvánosság Elismerését fejezi ki a beszámoló - a keresleti-kf- erejére is. végrehajtó bizottság a Sze­A megyei tanács végrehaj- gecji tó bizottsága tájékoztatót nálati viszonyok nem váltak kiegyensúlyozottabbakká. A gazdaságban erőteljes ár­emelési törekvések koztak meg, s ezt az árellen őrzés eszközeivel fékezni le­hetett, de megakadályozni nem. hallgatott meg a megye me­Poslaigazgatóságnak az utóbbi években megvaló­Horáclós és öntözésfejleszté- sítolt nagyértékű fejleszté­si programja 1975 és 1985 seiért — így summázhat­közötti eredményeiről, ta- nánk a negyedik napirend pasztalatairól, ~ ­feladatokról. . . , igazgatosag A hosszú távú vízrendezés- ban 1985-ben 16.3 srázaTékukat ^ííísuU a^nyoSas" tatásokról követte intézkedés, 1986-ban „ ny°lcvanas Az árhatóság ellenőrzései hatékonyabbá váltak tárgyalásakor hallottakat. Az tájékoztatójá­szereplő postai szotgál­a telefonellátás évek eleje óla tartó aszályos helyzetéről lapunkban sok­időjárás következtében. A S20r írtunk már, ezért in­kább a VIII. ötéves tervben fre.ük'ístóbhS VÍSnvriÓ ^k ao'szá^íékirTorTze^ várható fejlesztési elképze­sültCsak azaLa i komplex módszer jellemzi, léseket foglaljuk ezúttal ösz­• L g ,! TÍZ év alatt I.a milliárd fo- sze. rintot költöttek az üzemek, társulatok, s a vízügyi igaz- Mlvel a «otvenyes fejlesz­eatósáe a meliorációra tések következtében a Püs­valy 7,2 millió forint kiha- LerveLuen össiehanaol- utcai főközpont telitő­tású áremelést akadályoztak tan A Vaötéves tervben dö". meg kell kezdeni egy 21,9 százalékukat —, s a szankciók arányban álltak az elkövetett szabálytalansá­energiahordozó miatti ár­emelkedést minősítve indo­koltnak, 2 éve 2 millió, ta­• ¿aráf,s1°l,fri,a^ái?i 71.5 ezer hektár területen 1.7 új. 40 ezres kapacitású helyi az iparban, illetve a szolgál tatásokban. milliárd forint költséggel terveztek meliorációs beru­Megállapításaik szerint az házást, a főművek fejleszté­új árszabályozó rendelkezé- sére az Ativizig további 144 sek követelményeihez a milliót szánt. Magyar vállalatok külföldi kiállításokon A Hungexpo szervezésében augusztusban és szeptember­ben több külföldi kiállítá­son mutatják be újdonsá­gaikat a magyar vállalatok. A csehszlovákiai Ceske Budejovicén augusztus 22-én nyíló nemzetközi mezőgaz­dasági vásáron nyolc ma­gyar vállalat vesz részt. A magyar kiállítók elsősorban a búza-, a kukoricatermesz­tésben és a dohányfeldolgo­zásban elért eredményeiket ismertetik. Az Agrober kiál­lításán a látogatókat kor­szerű kukorica- és burgo­nyatermesztési rendszerek­ről tájékoztatják. A Hunga­rofruct gyümölcsbefötteket, készételkonzerveket állit ki, a Gabona Trösz pedig be­mutatja az Unieorn-termék­családot és számos diétás­készítményt. Az Agker Kft. árulistáján vetőmagvak, sze­szes italok, fűszerkeverékek szerepelnek. A Hungarovin hazai gyártású szeszes ita­lokkal, pezsgővel és üdítő­italokkal ismertetj meg a ki­állítás látogatóit. Szeptemberben több hazai kiadó vállalat részt vesz a moszkvai könyvvásáron. A szovjet fővárosban hatodik alkalommal rendezik meg a könyvkiadók és -kereskedők világviszonylatban is rangos találkozóját. Hazánkat a nemzetközi bemutatón négy kiállító képviseli és helyközi központ tervezé sét, s építését. A szentesi új központ üzembe helyezése — várhatóan 1990 — után automatizálják- a góckörze­tet, Csanytelek, Szegvár, De­rekegyház, Nagymágocs, Fá­biánsebestyén és Nagytőke jön számításba. Makón is nagy fejlesztés indul 1990 után: végleges és megfelelő kapacitású tele­fonközpontot kap a város. Mindszenten és Székkutason is javul a helyzet, s bővíteni szándékozzák Hódmezővá­sárhely telefonközpontját — emeletráépítéssel. S ha minden igaz: a szegedi góc­körzetben nem marad kézi vezérlésű telefonközpont. Az ésszerűsítés kényszere Az utóbbi évtizedben gaz­dasági bajainkkal kapcsola­tosan annyit hivatkoztunk azokra a fránya, számunkra hátráhyas külső körülmé­nyekre, hogyha most a rend­szel es újságolvasó ezt a szó­kapcsolatot látja leírva, mi­nimum elhúzza a száját. Ta­Ián mára eljutottunk oda, hogy a külpiaci változásokat idehaza nem istencsapás­ként, hanem kihívásként k'Mlene kezelni. Olyan té­nyezőként, amire idebent szinttartásunk, sőt gazdasági talponmaradásunk érdeké­ben válaszolni illik. Szőlő­termesztésünknek és bor­gazdaságunknak igazán ki­jutott a bajból az utóbbi években. Az aszály nem ike­lülte el az ültetvényeket. Az egy évvel ezelőtti és az idei télen a fagy is több száz mil­liós sarcot vetett ki a gazda­ságokra. S szólt a hír a leg­nagyobb exportpiacin, a Szovjetunióban bekövetke­zett eladási nehézségekről. Amikor beszélgetést kértem Dudás Lászlótól, a Dél-alföl­di Pincegazdaság igazgatójá­tól, elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy milyen vá­laszlépések születtek ezekre Schmidt Andrea felvétele A boron kívül javíthatja a pincegazdaság jövedelmezősé­gét az üdítőital gyártása is. Ezért készült cl Szöregen az új palackozósor mustot a bezárt pincészetek­ből oda szállítjuk majd. A a kemény kérdésekre. Az dolgozókat is oda irányit­igazgató már a beszelgetés ju.k. itt — a már folyamat­elején hangsúlyozta, hogy a megtett lépések után sem érzi magát piedesztálon a vál­lalat vezetése. A kényszer hatására tárták fel a tarta­lékaikat, nyúltak — ma még dégmunkások — radikálisnak tűnó intéz- fáról, kedésekhez. \ — Kérem, foglalja össze azokat az intézkedéseket, amelyeket gazdálkodásuk ésszerűsítése érdekében tet­tek! Komoly vizsgálatokat vé­geztünk a költséggazdálko­dásunkban. A milliós kiadá­sok mellett a 100 ezer fo­rintos tételeket is sorra vet­ban lévő — telepítési prog­ramunkat az ő segítségük­kel kívánjuk gyorsabb ütemre kapcsolni. Ezután Itt tálán lemondhatunk a ven­foglalkoztatá­— Hogyan érintette a Dél­clföldí Pincegazdaságot az exportlehetőségek szűkülé­se? — Egy félreértést kellene először is eloszlatni. Elsősor­ban nem a megrendelések csökkenéséről, hanem azok strukturális átrendeződésé­ről van szó. A magasabb al­koholtartalmú lehetetlen ma — Milyen eredménnyel zá­rult a mostani gazdasági év cisö fele a pincegazdaság­nál? — Egyértelműen jó fél­évünk volt. Egész évre- 25 millió forintos eredményt terveztünk. Ebből 15 milliót máris sikerült összegyűjteni. — Számolgat ják-e már azt, hogy 1988-tól eredmény­ből mennyi marad a válla­latnál? — Valószínűleg n követ­kező években olyan látvá­nyos költségmegtakarítási) kat — 8 millió forint — mini az idén már nem tu­dunk produkálni. Ez a mun­ka nem könnyű és természe­tesen nem aratott osztatlan termékeket sikert sem. Kendet kell ten­eladni. Az ni a fejekben vezetői és be­tűk. Végrehajtottunk egy letszámreviziót is. Ezután égetett szeszesitalok, vermu- osztotti szinteken egyaránt április elsejétől napjainkig tok és az úgynevezett erösi- Ez pedig csak türelmes, 65 fővel csökkentettük al- tett csemege kiszállítását meggyőző munkával lehetsé­kaln>azotti létszámunkat, le kellett állítani. A borokat ges. Jó lenne, hogyha a jö­Egyes vezetőink nagyobb és bortermékeket kéri part- vónk tervezhetősége miatt, feladatokat kaptak. Munka- nerünk. Az idén vannak bi­koröket vontunk össze. zonyos értékesítési vissza­— A kevés termés nem eséseink nekünk is. de úgy ckoz gondot a fizikai dolgo- érzem, ezek a vállalat pozí­-oik munkával való ellátó- cióját nem gyengítik ezen a piacon. Évente 1.5—2 millió palack italt értékesítünk ál­talában ebbe az irányba. Ebben az évben eddig 1 millió 550 ezer palackot ad­tunk el. Ez még december végéig 1,7—1,8 millióra nö­vekedhet. — Az Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában, Ja­pánban növekszik a borfo­gyasztás. Mennyiben jelent má­sában? — De, igen. Ehhez dolgoz­tuk ki a létszám-racionalizá­lásunk második lépcsőjét. A termés mostani ismerete alapján lesznek olyan pin­cészeteink az ősztől, ame­lyeknek a tevékenysége 1 évig szünetel. Ennek nem a kiűzetett munkabér az oka. hanem az, hogy a rezsikölt­most augusztus elején a vál­lalatoknál már lenne egy komplett útmutató a válto­zásokról. Ez a tnéningezé­sünkhoz, hatásszámílásaink­hoz kellene elsősorban. Azért nem szabadna késlel­tetni ezeknek a dokumentu­moknak a kiadását, mert ínég az úi szabályozók be­vezetéséről nem született végleges döntés. Legfeljebb elveti a parlament az elkép­segek szinte függetlenek at­tól. a pincészetben 2 ezer ez a tény lehetőséget a vagy 15 ezer hektoliter bor ayar export számára? van-e. Van egv célgazdasá­gunk Bács-Kiskun megyé­ben. Balotaszálláson. A zeleseket szeptemberben .' A hiába elvégzett hatásszá­mitasoknak kevesebb fenne a káia, mint a mostani sö­tétben tapogatózásnak. — Az újratelepítések ter­Megjegyzem, ez az rezhetöségét ez a késlekedés emelkedés nem viharos vi'r. befolyásolja. A Kamara elnökségi ülésén A kormány munkaprogram­tervezetének vitája A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége kedden ülést tartott. A tanácskozáson — Beck Tamás elnökleté­vel — megvitatták a kormány gazdasági-társadalmi stabi­lizációs munkaprogramjának tervezetét, és kialakitották az erre vonatkozó kamarai állásfoglalást. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. gyorsaságú, hanem lassú, de kétségkívül egyenletes. Jobb külkereskedelmi munkával komoly lehelőségeket kap­hatna a magyar borexport — Valóban nem. Az bizo­ryos. hogy a jövőben is he­lye van az Alföldön a sző­lőnek és szükség is van rá. Itt már tórtenelmi kate­Alapvetó hibája kivitelünk- górja a szóló. Az újratelepí­tek. hogy a dömpingárukat lésnél a megfelelő fajták ki­kinalja és nem hangsúlyoz- választására fokozottan za a helyi kuriózumokat, ügvelünk. Az Alföldön a fe­Például a hajósi, a puszta- hér szőlők ikózúl én a leg­mérgesi, a balotaszálLási és a nagyobb jövőjét a rajnai csongrádi boraink paramé- rizlingnek látom. A kékfran­íerei és érzékszervi tulaj- kosnak és a cabernetnek donságai alkalmasak lenné- változatlanul helye van. nek arra. hogy egyediként Egyéni érdekeltsegi rend­kináljuk őket bármelyik pi- szert ;s kell teremteni a biz­acon. Persze, ezekről a ki- tonságos termeléshez. Sok sc-bb tájegységekről képet lehetőség van a szakcsopör­köli kialakítani a külföldi »os művelésben, a tulajöo­fogy osztókban, ez pedig sok nosi szemlelet elterjesztesé pénzbe kerül. Mégis érde- ben. mes lenne erre áldozni. Bólé István

Next

/
Thumbnails
Contents