Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

Szombat, 1987. augusztus 8. ( Rádiótelex PÁRTKÖZI ESZMECSERE Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP KB pártmunkás­küldöttsége, amely Barabás Jánossal, a KB agitációs­és propaganda osztályának helyettes vezetőjével az élén megbeszéléseket folytatott az SZKP Központi Bizott­sága agitációs- és propagan­da, tudományos és oktatá­si, valamint kulturális és külügyi osztályainak vezető munkatársaival. Áttekintet­ték a két párt közötti együtt­működés időszerű kérdéseit az ideológia, a tudomány, az oktatás és a kultúra terüle­tén. CHISSANO ELUTAZOTT KIJEVBŐL Elutazott pénteken Kijev­ből Joaquim Alberto Chis­sano, a Frelimo-párt elnö­ke, mozambiki államfő A szovjet vezetés meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunió­ban. MAJOR LÁSZLÓ URUGUAYI NAGYKÖVET Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke és Péter János, az Országgyűlés al­elnöke fogadta Major Lász­lót, hazánknak az Uruguayi Keleti Köztársaságban akk­reditált nagykövetét. Sevardnadze—Kampelman találkozó Genf (MTI) Eduárd Sevardnadze pén­Eduard Sevardnadze szovjet teken találkozott a szociális­külügyminiszter pénteken ta országoknak a genfi le­délelőtt, a Szovjetunió genfi szerelési konferencián részt képviseletének épületeben, vevő képviselőivel — Ma­fogadta Mai Kampelmant. a gyarország, Bulgária, az Genfben folyó szovjet—ame- NDK, Kuba, Mongólia, Len­rikai tárgyalásokon részt ve- gyelország, Románia és Cseh­vő amerikai küldöttség veze- Szlovákia nagyköveteivel, va­töjét. lamint Vietnam képviselőjé­Illetékes források szerint a vei —, majd nemzetközi saj­megbeszélésen Eduárd Se- tóértekezletet tartott. A nap vardnadze szovjet és George folyamán részt vett és fel­Shultz amerikai külügymi- szólalt a Svájcban működő niszter szeptemberre terve- szovjet intézmények dolgo­zett találkozónak elókészí- aktívaülésén A szov. téserol es az NSZK-ban állo­másozó Pershing—1A raké- iet külügyminiszter elutazott ták kérdéséről volt szó Genfből. Magyar—auszlrál tárgyalások Brian Bürke, Nyugat- helyzetét, ezen belül hazánk Ausztrália miniszterelnöke és Nyugat-Ausztrália keres­Marjai Józsefnek, a Minisz- kedelmi, gazdasági kapcso­tertanács elnökhelyettesének latai erősítésének lehetősé­meghívására augusztusi 5—7. geit EszmeCserét folytattak között hivatalos látogatást a két) országot elsősorban tett Magyarországon. érintő nemzetközi gazdasági Marjai József és Brian pénzügyi kérdésekről. Bürke megbeszéléseiken Megvitatták az árucsere-for­megvizsgálták Magyarország galmi együttműködés böví­és Ausztrália kapcsolatainak tésének néhány kérdését, így ausztrál „Leszerelés" a középkorban A nukleáris korszak büvós kört teremtett a fegyverke­zésben. A szuperhatalmak dollármilliárdokat költenek a nukleáris fegyverekre, majd hideg fejjel megpró­bálnak kitalálni valamit, hogy mégse kelljen használ­niuk őket. De vajon a fegyvernek nem természete-e, hogy ha már birtokolják, akkor hasz­nálják is?/ Egyáltalán, le­hetséges-e egyetlen tollvo­nással megszüntetni egy ha­lált hozó eszközt? Elöfor­dult-e már valaha is ilyes­mi? Nos, volt már olyan fegyver a történelemben, amelyet a világhatalmak el­lenőrzés alá akartak vonni, a béke nevében, hogy véget vessenek a háborúnak és a halálnak: és ez volt az íj­puska. Hogy honnan származik az íj puska — nem tudjuk. Lehet, hogy Kínában talál­ták fel. Európában a X. sza­zadban, Itáliában tűnt fel, mint korszerű hadi szer­szám. Pusztító természetét hamar felismerte az egyház. II. Orbán pápa, az elsó ke­resztes hadjárat szervezője, 1097-ben betiltotta az íjpus­kát, ám a tilalmat előbb szegték meg, semhogy a tin­ta megszáradhatott volna a parancs szövegén. A követ­kező évszázadban, 1139-ben, II. Ince pápa csaknem ezer pap részvételével, osszehíVr ta a második lateránj zsina­tot. Az ot/t elfogadott 30 torvény közül az egyik ki­átkozás terhe mellett betil­totta a halálos, Istentől gyű­lölt számszeríjat. A rendelet azonban csak a kereszté­nyekre vonatkozott, így más egyházak hívei számára nem volt „vadásztilalom". Körül­belül ugyanebben az időben III. Konrád német—római császár (1138—52) birodal­mában és hadseregében be­tiltotta az ijpuskát Ügy a ix.tMviSf kéz­zelfogható közelségbe ke­Igu. És mi lett belőle? Tovább dúltak a háborúk, használ­ták az ijpuskát, és a csatá­ban tovább hulltak: az em­berek És szép napok kot' szöntóttek az íjpuskugyár­tókra. Angliában a Píantagenet királyok zsoldos hadseregei­ket íjpuskákkial szerelték fel — fittyet hányva a pá» pai és cgászárí rendeletnek. Oroszlánszívű Richárd (1189 —1199) híresen jó lövész volt, és — mily ironikus a sors! — maga Is íjpuskától kapott sebesülésben halt meg. Az íjpuska végül is ki­ment a divatból, de nem azért, mintha valakinek is nagyon nyomta volna a lel­kiismeretet, hanem sokkal inkább azért, mert új fegy­vert találtak fel, amely egy új ipar hajnalát hozta el, és hasznavehetetlenné tette az ijpuskát: ez volt a puska. egyebek között nyersanyagok magyar gép­ipari termékek és bányásza­ti berendezések ellenében történő szállításának teen­dőit. Marjai József és a nyif gat-ausztrál miniszterelnök a látogatás befejezésekor emlékeztetöt írt alá. Brian Bürke és kísérete pénteken elutazott Magyar­országról. Külpolitikai reflektor Korunk nincs híján a bo­nyolult, ellentmondásos hely­zeteknek: az öböl térségé­ben kialakult feszültség hát­terében is megannyi érdek ütközik, ráadásul be nem vallott, gyakran el is titkolt érdekek! És jelentkeznek ir­reális, irracionális szándé­kok és cselekedetek, mert például mi másnak lehetne nevezni azt, hogy Irán — amely hetedik éve hadban áll Irakkal — a háborúja kellős közepén tengerészeti hadgyakorlatot tart! Persze, a tengeri hadvise­lés látszata is elég ahhoz, hogy a haditengerészet fon­tosságát sugallja az adófi­zetőknek. Pedig az igazi ka­tonai szakértők már réges rég túlhaladottnak tartják az atomkorszakban nagy­nagy flotta, sok-sok repülő­gép-hordozó és csatahajó hadrendben maradását. Vi­szont az igen költséges ha­dihajók megrendelése zsíros üzletet jelent a különben válságágazattá lett hajóipar­nak. Az USA-ban hihetetlen drágán helyreállítottak még második világháborús csata­h ijókat is, ezeket most az öböl télé vezényelték... A fran­cia flotta egységei szintén kifutottak Toulon kikötőjéből, ez pedig olyan közhangula­tot teremt Párizsban, amely kedvez a „Charles de Ga­MI HÚZÓDIK MEG A PERZSA- VAGY ARAB-ÖBÖL TÉRSÉGÉBEN KIALAKULT FESZÜLTSÉG MÖGÖTT? legtöbbjük kihasználatlan áll a kikötőkben. Amit pedig ezek a hajók szállítanak: az olajat ter­melőknek szintén érdekében áll, hogy a feszültség nyo­mán ismét dráguljon a „fe­kete arany". Texastól Irá­nig mindenütt hasznot húz­hatnak az olaj árfolyamá­nak emelkedéséből. Az olaj ráadásul azáltal is értéke­sebbé válhatik, hogy a dol­lár keresettebb lett. Sokan menedékvalutának tekintik a „zöldhasú bankót" annak ár­folyama így a tőzsdéken szintén emelkedik. Természetesen a politikai szempontok is meghatáro­zók. Az iráni rendszer ma­ga mögé akarja felsorakoz­tatni a tömegeket, amikor azt állítja, hogy a mekkai vérfürdőt az amerikai im­perializmussal szövetkezett szaúd-arábiai feudális re­zsim tudatosan szervezte meg... Az érem másik ol­dala viszont éppen az, hogy Rijadban csakúgy, mint Washingtonban, Párizsban vagy éppenséggel az úgyne­vezett „mérsékelt" arab or­szágokban (Marokkótól ulle" repülőgéphordozó meg- Egyiptomig) Irán ellen lehet építéséhez, pedig az — a sajtó számítgatása szerint — 60 milliárd frankba kerül­ne. Ugyanígy érdekes, hogy az Öböl-válság az óriás tartály­hajók szükségességét bizo­nyítja. Nemde a „szuper­tankerek" megvédése fizető­dik ki ¡gazán? Viszont az olajválság kezdete óta az a vélemény alakult ki, hogy az ilyen monstrumok való­jában fölöslegessé váltak, hangolni a közvéleményt a teheráni fenyegetőzések hal­latán Nem szabad elfelejteni, hogy az USA politikai élete és sajtója még mindig az „Irán-gate" botrányt visz­hangozza. Az pedig azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok titokban fegyvere­ket adott el Iránnak. Ha most Washingtonban kemé­nyen Irán-ellenes magatar­tást tanúsítanak, akkor fe­ledtetni remélik a korábbi furcsa üzletet. Az is érthe­tő, hogy a Fehér Háznak és a Pentagonnak érdeke maga mellé állítani a szövetsége­seket I^ondontól Rómáig. Az amerikai diplomácia nagy nyomást fejt ki rájuk. A világ az olyan javasla­tok megvalósulásáért szur­kol, amelyek az Öbölből min­den ország hadihajóit távol tartanák, s amelyek a konf­liktus középpontjában álló, oktalan, de véres iraki—iráni háborúnak is véget tudná­nak vetni. ENSZ-felhivások és szovjet kezdeményezések egyformán ebbe az irányba •hatnak. PáJfi József Az Árias-terv kálváriája Az Arias-javaslatot febru­árban San Jóséban ismer­tették azon a közép-ameri­kai elnöki találkozón, amely­re Dániel Ortega nicaraguai államfő nem kapott meghí­vást. A javaslat előirányoz­za: a térségben hirdessenek tűzszünetet, a kormányok kezdjenek tárgyalást az el­lenzékkel, hirdessenek am­nesztiát, és szüntessék be a kormányellenes erők külföl­di támogatását. A tervezet­ben, bár kezdettől fogva hangoztatták regionális jel­legét, a követeléseket első­sorban Nicaragua felé tá­masztották. Oscar Arias ko­ra tavasszal úgy nyilatko­zott, hogy a közép-amerikai béke elengedhetetlen felté­tele „a managuai rendszer demokratizálása". Bár a javaslatot születése pillanatától minden oldalról támadások érték, kétségte­len, hogy kimozdította a holtpontról az 1986 végére a közép-amerikai békés rende­zést szorgalmazó Contadora­csoport — Kolumbia, Mexi­kó, Panama és Venezuela — erőfeszítéseit. Costa Rica azonban nem teljesen ön­zetlenül tette meg javasla­tát: Arias úgy vélte, elér­kezett a pillanat, amikor a kezdeményezéssel egyfajta vezető szerephez juthat a térségben. Nicaragua akkor elutasí­totta a szomszéd ország ja­vaslatát, hangoztatva, hogy a managuai belügyek nem képezhetik egy regionális rendezés tárgyalási alapját. Honduras és Salvador, a ni­caraguai rendszerellenes erő­ket nyíltan támogató Egye­sült Államok legfőbb tér­ségbeli szövetségesei — a béketervben éppen a segé­lyek felfüggesztését tekintet­ték elfogadhatatlannak. Gua­temala, amely Nicaraguával kapcsolatban az „aktív sem­legesség" Álláspontján van, már csak a térségbeli veze­tő szérepért Costa Ricával folytatott rivalizálás miatt A hét végére Közép­Amerika talán egy lé­péssel közelebb kerül a térséget évek óta sújtó válság rendezéséhez. Csütörtökön Guatema­malavárosban — 15 hó­napi szünet után — csúcstalálkozóra gyűl­tek össze Costa Rica. Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador államfői, hogy kísérle­tet tegyenek a feszült­ség enyhítésére. A két­napos tanácskozás fő napirendi pontja az a „béketervezet", amelyet fél évvel ezelőtt Oscar Arias Costa Rica-i el­nök terjesztett elő. is bírálta Arias elképzelé­seit, A Contadora-csoport és az őt támogató limai-csoport (Argentína, Brazília, Peru és Uruguay) márciusban úgy foglalt állást, hogy támogat­nak bármely olyan rendezé­si tervet, amely magában foglalja azokat az elveket, amelyeket a Contadora-cso­port 1983-ban a helyzet ren­dezésének alapjaként elfoga­dott. Ezek többek között nemzeti megbékélést és az ellenzékkel folytatott párbe­szédet irányoztak elő. A négy közép-amerikai államfő júniusra tűzte ki következő találkozójának időpontját, amelyre már meghívták Ortega elnököt is. ó a rendezés érdekében a részvétel mellett döntött. A Costa Rica-i elképzelés alapján tehát már a nyár elején megvalósulhatott vol­na a csúcstalálkozó. Az Egyesült Államok azonban, amely Nicaragua számára túlságosan kedvezőnek ítél­te Arias javaslatát, s ellen­zi a nicaraguai kontrák se­gélyezésének beszüntetését, megpróbálta megakadályoz­ni a júniusi guatemalai ta­lálkozást. Ez Jósé Napoleon Duarte salvadori elnök se­gítségével sikerült is, aki gyakorlatilag az utolsó pil­lanatban — nyilvánvalóan amerikai ösztönzésre — be­jelentette: szerinte további konzultációkra van szükség. Az újabb időpont augusz­tus 6. lett, guatemalavárosi helyszínnel. Június óta az Arias-tervvel és általában a rendezéssel kapcsolatos, egy­mástól erősen eltérő állás­pontok fokozatos közeledése figyelhető meg. A közép­amerikai elnökök láthatóan úgy határoztak, hogy közös erővel megpróbálnak véget vetni a többéves vajúdás­nak, azaz megoldást talál­nak a válságra. Ebben a helyzetben továbbra is gya­korlatilag az egyetlen ren­dezési javaslat Oscar Arias béketervezete volt. így jú­nius óta a közép-amerikai külügyminiszterek a Costa Rica-i javaslattal kapcsola­tos álláspontok egyeztetésé­vel foglalkoztak. Nicaragua bejelentette, hogy részt vesz az augusztusi találkozón, mi­vel Managuának is érdeke a rendezés. Egyre inkább hangoztatták az Arias-terv regionális jellegét, miközben egyre kevesebb szó esett a külön Nicaraguával szem­ben támasztott feltételekről A héten az öt ország kül­ügyminiszterei utolsó egyez­tetöjükön egyhangúlag meg szavazták, hogy a guatema­lavárosi csúcsértekezlet hi­vatalos napirendi pontja ez a terv lesz. Washington szerdán még egy utolsó kísérletet tett ar­ra, hogy felvetesse a napi­rendre saját, Nicaraguával szemben tamasztott követe­léseit. A Magua számára el­fogadhatatlan Reagan-tervet azonban a közép-amerikai országok, bár nem zárkóz­tak el teljesen a javaslat elöl, nem hajlandóak hiva­talos napirendi pontnak te­kinteni Guatemalában. Ribánszkl Györgyi Imavirrasztás a békéért A Hirosimát és Nagaszakit a béke megóvásáért, az atom­fegyver-kísérletek beszünte­téséért, a nukleáris leszerelé­sért, a kölcsönös bizalmat és biztonságot erősítő kezdemé­nyezésekért imádkoznak a különböző felekezetekhez tartozó hivő emberek Az Egyházkózi Békebizottság bu­dapesti bizottsága — egyet­tanács Egyházközi Békebi- értésben az OBT katolikus zottságának felhívására, bizottságával — kozos, oku­amelyhez az OBT katolikus menikus imaestet is szer­bizottsága is csatlakozott — vez. ért pusztító atombomba-tá­madás áldozataira emlékez­ve szombatról vasárnapra virradó éjjel az ország szá­mos templomában imavir­rasztást tartanak a különbö­ző hitvallású egyházak gyü­lekezeteiben. Az imaközössé­gekben — az Országos Béke­A Batthyány-mauzóleum kifosztásával kapcsolatban Gyanúsítanak letartóztatása Széles körű nyomozás eredményeként a Budapesti Rendőr-főkapitányság elő­zetes letartóztatásba he­lyezte a Batthyány-mauzó­leum kirablásával alaposan gyanúsítható Nyári János 55 éves segédmunkás, büntetett elöeletú, Nyári Sándor 19 éves rakodó, büntetlen elö­eletú, Sztojka Bertalan 31 éves segédmunkás, büntetett elöeletú dunafoldvári, to­vábbá Lendvai János 34 éves segédmunkás, büntetett előéletű. Farkas Géza 33 éves háztakantó, büntetett elöeletú. Martinka László 29 éves háztakarító, büntetett előéletű budapesti lakosokat. A Budapesti Rendőr-föka­pitányság bűnüldözési osztá­lya 1987. január 19-én nyo­mozást rendelt el ismeret­len tettesek ellen, akik fel­tehetően 1986 december 17-e és 1987. január II, között — felfeszítve a lakatot — be­hatoltak gróf Batthyány La­jos Mező Imre úti temető­ben lévő mauzóleumába, es a koporsókból különböző arany ékszereket és egyeb tárgyakat vittek el, közel félmillió forint értékben. A nyomozás adatai sze­rint Nyári Jáno», Nyári Sándor, Sztojka Rertalan és Lendvai János 1986. decem­ber 17-en a késő esti órák­ban lefeszítették a mauzó­leum lejárati ajtaján lévő lakatot, majd Nyári János es Sztojka Bertalan felnyi­totta Batthyány Lajos,, Bat­thyány Lajosné, Batthyány Ilona és Batthyány Elemér koporsóját. A koporsókból aranyfogakat, arany éksze­reket es egy díszmagyar kardot vettek ki. Az eltulaj­donított tárgyak nagy részét — Mariinka László közve­títésévé! — Farkas Gézá­nak adták át A nyomozás arra is fényt derített, hogy Nyári János es társai 1985­töl Budapesten és vidéken tobb temetőben mintegy 400 kriptát nyitottak fel, ahon­nan főleg aranyfogakat és arany ekszereket tulajdoní­tottak el. Nyáriék az igy meeszerze« aranytárgvakat 700 ezer forintért értékesí­tettek es a penzen osztoz­kodtak. Az ügyben a nyomozást a BRFK vizsgálati osztálya tovább folytatja „ZÖLDÁG" lakás­éi Garázsépitó Szövetkezet S724 Szeged, Zdld 8. u. 4. kivitelezőt keres szerkezeti felop)u)sre, (AZ alapozás ás labazat készen van). Jelentkezes: Benkií Zsolt, Szeged, tiagvárl u. 6. S722. Elveszett a Gabonatermesztési Kutatóintézet S JIÍ78«. számú csekkje, felhasználása augusztus 6-ától érvénytelen i

Next

/
Thumbnails
Contents