Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 185. szám 1987. augusztus 7„ péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Változtatási kényszereink Illúzióinkkal való leszámolás korát éljük most már jó néhány esztendeje. Kezdtük azzal, hogy valamikor a vas és acél országa szerettünk volna lenni mindenáron. Nem sikerült. No nemcsak azért, mert mi rontottuk el valahol a dolgot, hanem azért sem, mert a világ nem hagyta, nem akarta. Éveken át hasonló illúziókba ringattuk magunkat, amikor azt hittük gazdasági bajaink mindössze átmeneti tünetek, felszínes simítgatásokkal sikerül visszazökkenteni a régi kerékvágásba gazdaságunkat. Még jó két esztendővel ezelőtt is, amikor a várt növekedés egyik napról a másikra elmaradt, élesen jelentkezett a külkereskedelmi hiány, akkor is bíztunk benne, a megtorpanás csak átmeneti. Ez is egyik illúziónk volt a sok közül. Hiába okoskodtunk úgy. hogy „rásegítő" intézkedésekkel, szigorúbb munkafegyelemmel maguktól megváltoznak a dolgok. Jött a következő esztendő, s kiderült a bajok még jobban összesűrűsödtek. Egyértelművé vált, hogy a csökkenő hatékonyságú termelés és a dinamikusan növekvő fogyasztás versenyfutása tovább már tarthatatlan. Minek is tagadnánk, néhány esztendeig még elevickélhetnénk úgy, ahogy vagyunk. Hiszen hosszú éveken át hatásos megoldásnak tűnt. hogy gazdasági szerkezetünkből adódó problémáinkat, hiányainkat külső forrásokból egyenlítsük ki. Csakhogy a világ is nagyot változott mostanában. Ma már nem tolonganak határainknál a külföldi hitelezők, hogy felesleges pénzüket nálunk fektessék be. Egyre inkább garanciákat kérnek, programokat kárnak tőlünk — tudni szeretnék, mire költjük a kölcsön vett forintokat. Az életszínvonal megelőlegezése azonban nem avat hitelképessé bennünket. (Legfeljebb csak azon sajnálkozhatunk, milyen kár, hogy nyolc-tíz évvel ezelőtt még „puhább" feltételek uralkodtak a nemzetközi pénzpiacon!) Kényszer tehát a változtatás szándéka, ha talpon akarunk maradni, ha öt-tíz év múlva is megfelelő életszínvonalat szeretnénk magunk előtt tudni, akkor ma kell — áldozatok árán is — változtatnunk. Ha mindezt tudjuk, sőt a megoldás útjait is látjuk már, vajon miért nem cselekszünk a megszokottnál gyorsabban? — méltatlankodnak sokan. Azon ugyanis aligha lehet vitatkozni, hogy gazdaságunk szerkezetét át kell formálni, életképesebbé, hatékonyabbá kell tenni. Azon sem érdemes vitatkozni, hogy be kell kapcsolódnunk egy jócskán előttünk járó világpiaci hierarchiába, s megpróbálni megkeresni a helyünket ebben a struktúrában. Ehhez azonban legelőször itthoni dolgainkat kell megváltoztatni. Ez lesz a legnehezebb, mert igencsak sok áldozattal jár. A fogyasztás visszafogása, az életszínvonal csökkenése azonban olyan tünetek, ame lyek azt jelzik, ha akarjuk, ha nem változtatnunk kell, mégpedig gyorsan. Átmenetileg ugyan hozhat némi eredményt a nadrágszíj szorító takarékoskodás, de hoszszú távon csak gazdaságunk jövedelemtermelő képességének fokozása lehet a cél. Kapolyi László ipari miniszter az elmúlt héten Budapesten tartott sajtótájékoztatón mondta: „Feltűnő, hogy az iparszeretet, a ragaszkodás ott jelenik meg először, ahol valamit meg akarunk szüntetni, és nem ott, ahol látványosak a sikerek." Lehet, hogy a „ragaszkodást" sok esetben inkább a kényelem, a nehézségek elől való kibúvás motiválja? Egy biztos, a munkához való alkotmányos jogot már nem sokáig értelmezhetjük munkahelyhez való jogként, akkor sem, ha ez néhány ezer ember számára kellemetlen. kényelmetlen. Tarthatatlan ugyanis az az állapot, hogy nemzeti jövedelmünket rendremódra megcsapoljuk azzal, hogy egyes vállalatokat, sőt egész iparágakat eltartsunk, abból a pénzből, amit a jól gazdálkodók fizetnek be az államkasszába. Ezt a módszert már csak azért sem folytathatjuk sokáig, mert ilyen befizetési kötelezettségek mellett néhány év alatt technikai, technológiai leépülés, következne be, s akkor ... A gyors változtatás szándéka motiválta azt a programot is, amely iparunk szerkezetének átalakítását tűzte ki célul, s amely szervesen kapcsolódik a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjához. Az új elképzeléseket az elmúlt hónapokban számtalan szakmai, érdekképviseleti és tudományos fórum megvitatta. Hogy mi az elképzelések lényege? Az elkövetkező néhány évben azt kellene elérnünk, hogy a kitermelőés alapanyag gyártó ágazatok fejlesztése helyett, a nemzetközi piacon sokkal életképesebb feldolgozó ipari ágazatok kerüljenek túlsúlyba gazdasági szerkezetünkben. Legalább hetven százalékos részesedési arányt jelöltek meg a program kidolgozói. Ezt azonban leghamarabb csak a kilencvenes évek végére érhetjük el. És addig? Addig sem várhatunk tétlenül. A piacorientált fejlődést, a világpiachoz való rugalmasabb alkalmazkodást már most meg kell kezdenünk. A minőség, a hatékonyság és a termelékenység gyors javítása olyan célok, amelyek már ma, egy változó, fejlődő gazdasági szerkezetben is megvalósíthatók. Hosszú távon pedig olyan homogén és egyértelmű közgazdasági értékrendet kelletne) teremtenünk, ami a világ szemével képes szelektálni: azaz a jókat a mainál lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza, a rosszul gazdálkodókat pedig egyszerűen lehetetlenné teszi. Külföldi partnereink ugyanis nem hajlandók megfizetni a mi gyengeségünk, tehetetlenségünk árát. Éppen ezért a program lényeges eleme a költségérzékenység további fokozása, az erre a szemléletre rászorító szabályozás. Egységes piacot kell teremtenünk a jövőben. A termelésben nem lehet ugyanis szempont az, hogy idehaza, vagy külföldön akarjuk-e értékesíteni a portékát. Ehhez persze a mainál egy sokkal jobban működő export érdekeltségi rendszert kell kidolgoznunk. Ma még aligha várható el, hogy a vállalatok fokozzák exporttevékenységüket azokon a területeken, ahol cserébe még részben sem kapják meg az importból való fejlesztés, behozatal lehetőségét. Az import visszafogása ugyanakkor bénítja, lassítja a technikai megújulást, a termelés zökkenőmentességét. Túl sokáig nem lehet tehát cél ez, sokkal inkább az export, elsősorban a tőkés export növelése hozhat csak eredményt. A vállalkozói szellem nagyobb megbecsülésére, ösztönzésére is szeretne bíztatni a program. Egy új, belső vállalkozási forma megjelenését javasolják a program készítői, ezzel szeretnék garantálni azt, hogy a reformfolyamat nem áll meg a gyár, a műhelyek ajtajában. Különösen az úgynevezett autonóm munkacsoportok bevezetését tartják indokoltnak. Ezek a kis közösségek a technikai adottságok figyelembe vételével határoznák meg létszámukat. Szó van arról is, hogy a szocialista brigádok versenyvállalásait is közelítsék az ilyen jellegű vállalkozásokhoz. összességében nem új igazán ez az elképzelés. Több éve halljuk, ismételjük magunk is a piacorientált fejlődés szükségességét. Hogy a most kitűzött célokból végül is mi valósul majd meg? Helytelen lenne a társadalmi-gazdasági környezetből kiszakítva önmagában minősíteni egy elképzelést. Minden bizonnyal annyival juthatunk majd előre, amennyihez erőnk, energiánk lesz majd. Kár lenne tagadni, kemény áldozatoktól sem mentes változtatások esztendei elé nézünk. A jövőnk kényszerít rá! Rafai Gábor Nemzetközi tanfolyam Nemzetközi továbbképző tanfolyam kezdődött csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Szentágothai János akadémikus nyitotta meg a tíznapos kurzust, amelyet az Európai Tudományos Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia Neurobiológiai Kutató Laboratóriuma rendezett, immár másodízben országunkban. Ez alkalommal is a világ neves agykutatói ismertetik az Európa sok országából és Izraelből érkezett fiatal kutatókkal az idegrendszerszerkezet-kutatás legújabb módszereit, eszközeit. A tanfolyam hallgatói és előadói részt vesznek az agykutatók világkongresszusán, amelyet augusztus 16. és 21. között tartanak a Budapest Kongresszusi Központban. (MTI) Á kormány és a SZOT > vezetőinek munkamegbeszélése Csütörtökön a Szakszervezetek Országos Tanácsa székházában Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kormány és a SZOT képviselői munkamegbeszélést tartottak. A tanácskozáson áttekintették az adóreform előkészítésének munkálatait, és megvitatták a szakszervezeteknek a dolgozók széles köréből szerzett észrevételeit, javaslatait. A SZOT és a kormány vezetői úgy ítélik meg, hogy az adóreformra vonatkozó törvénytervezet alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. A továbbiakban a kormány és a SZOT vezetői véleményt cseréltek az 1988. évi népgazdasági terv kidolgozásának fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megalapozása jelentős mértékben függ az idei év második felének gazdasági eredményeitől. Ezért felkérik a dolgozókollektívákat, a szocialista brigádokat, a gazdasági vezetőket és a szakszervezeti aktivistákat, hogy tegyenek meg mindent az 1987. évi munkahelyi feladatok sikeres teljesítése érdekében. A kormány és a szakszervezetek képviselői szükségesnek tartják, hogy a jövő évi terv keretei között megfelelő szociálpolitikai intézkedések történjenek. Az e körben hozandó döntésekre a kormány és a SZOT vezetőinek következő megbeszélésén térnek vissza. (MTI) Bútorkereskedelmi ellenőrzések A kereskedelmi felügyelőségek az év első felében 34 állami és 46 szövetkezeti vállalat, 17 gyártó és öt magánkereskedő 172 üzletében és áruházában — immár visszatérően — vizsgálták a bútorértékesítés körülményeit. A figyelmet elsősorban a. forgalomba hozott termékek minőségére összpontosították, ez ugyan, is évek óta a bútorkereske. delem legneuralgikusabb pontja. A minőség-ellenőrzés tapasztalatai ezúttal sem kedvezőek: a megvizsgált 2 ezer 644 bútor mintegy harmada nem felelt meg az előírásoknak. A hibák jelentős része azonban a korábbiaktól eltérően nem a szállítási sérülésekből adódik, hanem a gyáftás hiányosságaiból, elsősorban a technológiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hiba egyebek között a bútorrészek pontatlan illesztése, a durva megmunkálás, a díszítő elemek felületes eldolgozása, a 'kárpitozott garnitúrák fémszerkezeteinek érdes, eldolgozatlan felülete. Emellett továbbra is rontja a bútorok minőségét, hogy a kiskereskedelmi bútorraktár-hálózat alapterülete kiKedvezőtlen tapasztalatok esi, s az árumozgatási technológia sem kielégítő. A rossz raktározási körűimé, nyek, a szakszerűtlen árukezelés miatt ugyancsak jelentős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrizték a garanciális bútorjavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapították, hogy a bejelentések száma az idén emelkedett, s ha kismértékben is, de nőtt azoknak a garanciális pa. naszoknak' a száma, amelyeket a szervizek csak 60 na1tetn túl orvosoltak. A szervizek döntő többségénél a javítási idő tartamával meghosszabbítják a garancialevelekben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasztalatai szerint megfelelő, viszont fokozatosan csökken azoknak az árucikkeknek a köre. amelyek ilyen módon vásárolhatók. A legtöbb helyütt csak elemes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s a szállítást 6090 nap múlva, vagy ennél is hosszabb időre vállalják. A felügyelőségek munkatársai 154 próbavásárlást végeztek, s hatszor állapítottak meg visszaélést. A feltárt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelőségek 55 esetben, összesen 127 ezer 800 forint összegben szabtak ki pénzbírságot, három vállalati eljárást kezdeményeztek, és 21 vétkes dolgozót figyelmeztettek. 7,1 millió forint értékű bútor kijavításáról, illetve leértékeléséről intézkedtek. 29 vevő összesen csaknem 27 ezer forint kártalanítási összeget kapott vissza felügyelőségek utasítására. Újabb trolivonalat építenek Újabb trolivonal kiépítésének előkészületei folynak a Szegedi Közlekedési Vállalatnál. A tervezett új járat Felsővárost és az Odeszsza lakótelepet kötj majd össze a Lugas utca, Szilléri sugárút, új híd, Odesszai körút. Csanádi utca útvonalon. A vállalatnál úgy tervezik, hogy jövőre forgalomba állhatnak a trolik — meg is rendelték már a kocsikat. Az előkészítéshez tartozik az újszegedi szakasz áramellátásának biztosítása. Mivel az 5-ös vonal újszegedi ágán a kocsik távkábel nélkül, úgynevezett munkavezetéken kapnak áramot a Zrínyi utcai átalakítóból, s ennek kapacitását már nem lehet bővíteni, ezért új áramátalakítót telepítenek Újszegeden, az Odesszai körúton. Ez nem csupán az új vonalat szolgálja majd, ki, hanem a Hajós utcai áramátalakító esetleges meghibásodásakor a 9-es vonal átmeneti táplálására is alkalmas lesz. Az SZKV-nál érdeklődésünkre elmondták, hogy a tanács végrehajtó bizottsáPa legutóbbi ülésén 6 millió forintos támogatást hagyott jóvá, ehhez a vállalat saját fejlesztési alapjából 8.2 milliót tett hozzá. Az áramátalakító konténer telepítéséhez még az idén hozzáfognak Hövekvő fagazdasági export Az első félévben tovább javultak a fagazdaság teljesítményei: 1986 azon<(; időszakához képest mintegy hét százalékkal nőtt a termelés értéke. Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy harmadával több termék kelt el a tőkés piacon, mivel a fölkínált áru jelentős része a minőség és a használhatóság szempontjából egyaránt sokat javult az elmúlt időszakban. Beértek a korábban indított exportbővítő beruházások is, ily módon egyes termékek kivitele ugrásszerűen nőtt. Egy sor újabb létesítmény javította a fagazdaság termelési lehetőségeit. Szigetváron mintegy 100 millió forintos költséggel bútoralkatrész-gyártó üzemet rendeztek be. Szombathelyen pedig korszerűsítették a házgyári technológia felületkezelő gépeit, eszközeit Általában is korszerűsödött a termelés szerkezete; a korábbinál lényegesen több a kínálatban a magasabb feldolgozottsága áru aránya. Az akácot újszerűen dolgozzák fel, bútorléceket és kitűnő minőségű bútoralkatrészeket is gyártanak belőle. A bútorelemek előállítását szintén fejlesztették, több erdő- és fagazdaságban foglalkoznak gyártásukkal. Az export bővítését a választék gazdagodása is elősegítette: Az úgynevezett raklapokból — ezekre a szállításnál van szükség — az első félévben másfél milliót adtak külföldi értékesítésre, és a korábbinál nagyobb mennyiségben kelt el bútoralkatrész a konvertibilis piacon. A parketta szintén keresett exporttermék lett, olyannyira, hogy a gazdaságokban bevezették a többműszakos termelést