Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

Péntek, 1987. augusztus 7. 3 Kapcsolatok — olvasótáborban Csongrádon, a faipari A komoly és fontos elszakmunkásképzőben ren- foglaltságok mellett kikapdezi az idén bentlakásos ol- csolódásukra, pihenésükre vasótáborát az szmt közpon- is gondolt a „.tábori agy", ti könyvtára. Az elmúlt vagyis az olvasótábor szerpénteken megnyitott tábor- vezői és a foglalkozások irába harminc szakmunkásta- nyitói: Nóvák Akos, a nuló és szakközépiskolás könyvtár vezetője, Veres egész napos foglalkoztatá- Gyuláné. a helyettese, Nyisát szervezték meg a könyv- las Klára könyvtáros (tábortár munkatársai. A köz- vezető). Barkós Beáta és ponti téma: az emberi kap- Kiss Ernő népművelők. Kicsolatok, emberi játszmák, rándulnak, fürödnek, hiszen Felkészült szakemberek köz- a tábor nagyon szén terremúködésével, kiscsopor- mészeti környezetben van, tokban, beszélgetéseken, az „alkotó időszakokban" baszituációs játékokkal és ... ... sokféle más módszerrel a tlk<,las' szoves' W&zas, baráti, családi, párkapcsola- bábkészítés a program, es tok problémáival foglalkoz- persze a tábori könyvtár is nak a gyerekek. Nagyobb rendelkezésükre áll. önismeretre tehetnek szert, . i.„..„,... ... , , . ..' A szakszervezeti kozponti es segitseget kapnak a különféle élethelyzetek meg- könyvtár olvasotabora 9-en, oldásához. vasárnap ^rja kapuit. Útépítések Az év első felében csak alig néhány jelentős útépítésre futotta a szűkös keretekből. Ezen belül az egyik legnagyobb munka az M0ás autópálya építésének előkészítése volt. Megkezdődtek a földmunkák a pálya nyomvonalán, de kissé hátráltatja a terv szerinti előrehaladást, hogy több értékes régészeti leletre bukkantak a területen. Megindult az autópályaszakaszhoz tartozó két Duna-híd pilléreinek építése is, ám a magas vízállás miatt itt sem haladnak egyelőre a tervezett ütemben. A 4,3 milliárd forintos beruházásból az idén várhatóan 940 millió forint értékű munkát végeznek el. Folytatódott az M5-ös autópálya építése Kecskemét irányába, s a befejező munkálatok végzése az Ml-es autópálya Budapest és Tatabánya közötti szakaszán. Élelmiszergazdaságunk programja A Mezőgazdasági és Élei- egyszerű újratermelés feltémezésügyi Minisztériumban nemrégiben tartott sajtótájékoztatón Villányi Miklós államtitkár elmondta: a következő három évre szóló munkaprogram kidolgozásakor rendkívül különböző, olykor szélsőséges vélemények hangzottak el. A vita akörül forgott, hogy a kialakult világpiaci körülmények között a magyar agrártermelés fejlődjön, stagnáljon vagy visszafejlődjöne. Utóbbi véleményt különösen az ágazaton kívüli közgazdászok képviselték. Az államtitkár szerint a magyar élelmiszeripar számára nincs más alternatíva, mint a fejlődés. Az ország összes kiviteléből 22 százalékkal részesedik az élelmiszergazdaság, s jelenleg ennek pótlására nem kínálkoznak lehetőségek más ágazatokban. (Ezentúl a mezőgazdaságban előállított teljes összes termék 70 százalékát mada veszi fel hazai piac.) A szocialista országokkal szembeni szállítási kötelezettségek dinamikusan emelkednek; s a konvertibilis piac követelei. Szabadabb, rugalmasabb árformákra van szükség. A közeljövőben várhatóan megszűnik a mezőgazdasági felvásárlási árak fix rendszere, s ezt az árrugalmasságot követik majd az élelmiszerek árai is. Mint az államtitkár megjegyezte: csak ez az út járható a hosszú ideje fennálló feszültségek feloldására. A mezőgazdasági kistermelők várható adóztatásáról kedvezőtlen hírek terjedtek el. Az adóreform azonban nem fogja csökkenteni a termelési kedvet: 500 ezer forint együttes családi árbevételig mindenfajta kistermelés adómentes lesz, és ez a kategória felöleli az 1,5 millió kistermeléssel foglalkozó család 98 százalékát. A mezőgazdasági ágazat termelésének egyhara kisüzemekből származik, ami nagyságrendjében megegyezik az ágazat exportnagyságával. A kisüzemek termelésének súlyát, fontosságát jelzi, hogy bilelményei is növekednek az zonyos termékekből — elsőágazattal szemben. A MÉM programja azzal számol, sorban a nagyüzemekben gazdaságosan nem termelhogy 1988 és 1990 között hető, kézimunkaigényes ágaévente 8 százalékkal bővül a zatokban, mint például prinem rubel elszámolású ag- mőráruk, zöldség-, gyúmölcsrárkivitel. Három év alatt termesztés, kisállattenyésza mezőgazdaság dollár el- tés — a hazai ellátásban számolású egyenlegét 50 százalékkal kellene javítani úgy, hogy a kivitel növelése a behozatal jelentős mérvű mérséklésével párosuljon. Különös figyelmet kell arra is fordítani, hogy az új körülmények között az élelmiszertermelés rendkívüli mértékben befolyásolja a közhangulatot. A hazai fogyasztás a jövőben várhatóan a fehérhús, a baromfifélék felé mozdul el. A sertéshústermelésben a stabilitás a cél, a kisüzemektől ezentúl a nagyüzemekével azonos minőségi szintet várnak el. A mezőgazdasági termelésben továbbra is meghatározó lesz a gabona és a hústermelés. A választék, a kiszerelés, a csomagolás korszerűsítését jól szolgálja a tej-, a szesz-, a baromfifeldolgozó-iparban és a termékek tartósításában részben megvalósult megkezdett fejlesztés. Hasonlóakra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban is. 1983 óta mintegy 200 millió dollárt költhettek beruházásra a világbanki hitelből a gazdaságok. s a következő években még 150—160 millió dolláros fejlesztésre lesz lehetőség — ma mar a mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy harmadában sincseszerepúk meghatározó, szinte kizárólagos. Agrár- és termeléspolitikai céljaink mellett egész népgazdaságunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy ebben az ágazatban, ahol a hatékonyság az átlagnál kedvezőbb a termelés a jövőben se csökkenjen. A kistermelés jövedelmezőségének is egyre inkább feltétele lesz a hatékonysághoz társuló műszaki fejlesztés. Egyre kevesebben vállalkoznak ugyanis árutermelésre, a kistermelés gépesítése hiányos, az eszközök drágák, javíttatásuk nehézkes. Az Alföldön gyakori látvány a barkácsolt traktor és pótkocsi, az öszszetákolt állattartó épület. A kertészet és az állattenyésztés jövedelmezősége lényegesen kisebb a növénytermesztésénél. A csökkenő beruházási források miatt a gazdasági vezetők a nagyobb hasznot hozó, gyorsabban megtérülő fejlesztéseket ré™ar szesítették előnyben a nagyüzemekben, a hatodik ötéves tervidőszakban beruházott összegnek a felét gépek vásárlására fordították. A termelés műszaki színvonalának fejlesztése háttérbe szorult, mintegy mellékes szemponttá vált a jövedelemtermeléshez képest. Mai exportunk kedvezőtlen helyzete is döntően a korábbi beruházások következménye. A következő 2—3 ség lesz a kevésbé gazdaságos export egy részére, ám aránya fokozatosan csókkenő. — Amikor azonban exportcélú beruházásokról döntünk, szigorú gazdaságossági határt kell szabni. Ehhez viszont mielőbb ki kell küszöbölni annak a 293 jogi passzusnak a hatását, melyek — a TOT felmérése szerint — akadályozzák az élelmiszerprogram megvalósulását. Az agrártermelés várhatóan továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a népgazdaságban. Biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazdaság külgazdasági egyensúlyának javítását, s a jövedelem-termelőképesség növelését. A kormány célja 1990-ig megállítani az eladósodási folyamatot, s ehhez nagy segítséget nyújthat a mezőgazdaság — elmúlt évtizedeket is jellemző — stabilizáló szerepe. D. L. Az új adórendszer Számolgatás és latolgatás Néhány héttel már túlha- előbb. A rovatgazdálkodást hetne zárni. A láthatatlan csak meg lehet szüntetni. Ha jövedelmeket nem tudjuk ezt képes elérni az új rend- erőfeszítéseink ellenére — szer, máris jelentőset lép- megfogni. A boltokban még tünk előre. Egyszerűbb és tisztább lesz akkor a gazdálkodás. Jó lenne, ha az istenként tisztelt nyereségkategória mindenhatósága is megszűnne. A hosszú távú valadtunk az 1987-es év felén. A gazdaságban egyre több számítássorozat készül a várható új adórendszerrel kapcsolatosan. Számol a költségvetés, a minisztérium, kisés nagyvállalat és sokféle szövetkezet. No, persze a bérből és fizetésből élők is mind pontosabban szeretnék gyonérdekeltség térnyerésére tudni mennyire növekednek gondolok elsősorban, az árak és ők hány forint felett rendelkezhetnek. Az új alapokra helyeződő költségvetési kapcsolat jó néhány gazdálkodó egység gazdasági pozícióját is megváltoztatja. Erről a témáról beszélgettünk az egyik legnagyobb szegedi vállalat, a Hungarohemp Magyar Kenderipari Tröszt gazdasági igazgatójával, Pusztai Dénessel. a vállalatok is készpénzzel fizetnek. — Milyen átalakulást hozhat a trösztnél az új adórendszer? — Még tisztázatlan az exporthoz kapcsolódó támogatási és elvonási rendszer jövőbeni alakulása. Mivel a tröszt az átlagosnál nagyobb munkaerőigényú munkafolyamatokat végez és magas — Most mintha máris az 1988. január elseje utáni állapotokra figyelne az ország. Pedig egy fél év még előttünk van. S ilyen hosszú idő alatt jelentős károk érhetik az eszkozigenyessége is, ér— A változás szükségességén senki sem vitatkozik. dekesen alakulhat a követ. , kező évtől a gazdálkodása. A atszervezes most ¡smert előrejelzések birtokában végeztünk próbaszámításokat. Ezek szerint 50— 55 százalékos eredménycsökkenésre számithatunk. A nyereségnek a trösztnél ma— Persze, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy túlhaladtuk, kinőttük a lenlegi gazdálkodási kerete inket. Murphy után szabadon fogalmazva: „Nincs rosszabb a lassú végnél." A jelenlegi gazdasági szabályoa gazdaságot. — Minden anyagi áldozatokat kíván. Kétségtelenül veszteségforrás az, hogy a mai dolgainkkal nem elegendő erővel foglalkozunk. Most úgy tűnik, a mindennapi kenyerünk mel- ^hányada' - a csökkenő lett elsetalunk Pedig az at- elvonás következtében - viszervezest ki kell b.rni az szont 100 százaiékkal nö orszagnak es dolgozni kell ma;d akármilyen rossz is a még érvényes szabályozórendszer. — Lesz-e eltérés az egyes „ . , .. .. tröszti vállalatok helyzete kö— Felkeszult-e a kpzponti zatt? irányítás — o vállalati vezető szerint — egy ilyen nagy zókat gyorsan el kellene fe- horderejű változtatásra, éret lejteni. Árszabályozási dek- tek-é a gazdasági viszonya larált mechanizmusunk nem ink erre az átállításra? üzemel, az évekkel ezelőtt . meghirdetett kompetíció gya- k "etkező Tv llSe^onen korlatilag nincs, de helyette ^ ^ * c n«-c mic A lenne a VdlldldU SZdDalyozás megreformálását sincs más. A készletgazdálkodás rettenetesen bonyolult dolog, de most már gyakorlatilag egyetlen szabály ér- í""a.u.0 " " "u"aau.üu vínvt ,i,,„ol, tekado parhuzamos beveze— Igen. Ahol magas az anyaghányad és félkész termékek készülnek könnyen bajba juthatnak. Náluk az a kérdés: lesz-e egyáltalán nyereségük. Nem bíztató ebben a tekintetben a jövő. Ez a körülmény feltétlenül f'~ kikényszeriti a termékválvállalni. A személyi jöyede- t Csak azt érdemes készilemado es a hozzaadott ervényes: itt akinek van pénze, az vásároljon, akinek pedig nincs, az ne vegyen semmit. A támogatási-elvonási rendszerről is könnyű megállapítani, hogy idejét múlta. Keresetszabályozásunk nem aktuális. teni, ami nyereséges ezután is. Ha több lesz a pénzünk, akkor nő a mozgásterünk is. — Milyen problémákat lát De nem mindegy, hogy hová tése túl sóknak tűnik. az új adórendszer konstrukciójában? — Tehát a változás a költségvetésnél és a villalatok— Nem az elképzelésekkel rnar van hiba, hanem a végrehajtásuk feltételrendszere hézagos. Például nálunk még a készpénzkímélő fizetési móndl egyaránt felüdülést hoz t^iV^^^i majd. fektetjük be a tőkénket, puha vagy kemény lesz a forintunk. Sok mindent még először és elsősorban a trösztön belül elengedhetetlen tisztáznunk. — A belső elszámoló árak alakításával lehetne talán valamit taktikázni... csekkel akarunk vásárolni, általában gyorsan kiderül, Ha az egyéni érdekek felerősödnek, akkor gátat nek meg maradéktalanul az évben még kényszerből szük— Az új vállalati jövedelemszabályozási - yélemé- hogy ez magánszemélyek ¿zab™k~'a~ népg^asági* érnyem szerint — mindenkep- szamara lehetetlen. Pedig ez- dek érvényesülésének Terpen be kell vezetni minél zel sok csúszópénzt is ki le- mészetesen a belső elszámolás^ rendszeren keresztül elképzelhető a nivellálás, de akkor a tröszt alakítását kérdőjelezzük meg. Mai magyar gazdasági sajátosság, ha valamelyik más egység elpusztul, örülünk neki. Rövid távon. De később kiderülhet, hogy mások az eltemetettből éltek. A csődtörvény nagyon lényeges volt a magyar gazdaságban. S mi van a csőd után? Ha százmilliós nagyságrendben termelt anyagot a felszámolt vállalat, a túlélő partnerek ezt honnan szerzik be ezután? Sem tröszti, sem népgazdasági szinten nem vagyunk még benne a rövid és a hosszú távú érdekek összehangolásában. A Magyar Kenderipari Trösztnél a belső dolgaink megoldása most a legfontosabb. Utána a kifelé való erős fellépés rendszerét kell megteremtenünk. Az új rendszer legfőbb előnyei között emlegetjük a normativitást. — Normativitás kell. hogy legyen. Az élet minden területén vannak normák. Ezek nem a bezárást jelentik, hanem a tói—ig határig meghúzását. Népgazdaság és ezernyi vállalat — minden nem férhet bele egy csomóba. Akármennyire is nem tetszik a törvényalkotóknak: az egyedi elbírálás elengedhetetlen. De ez legyen minden szubjektivitástól mentes. Nen hiszem, hogy cél legyen a jövő gazdaságpolitikájában, hogy egyes egyedi iparágak tönkremenjenek, mások pedig túlzott előnyökhöz jussanak. Kell az egyedi elbírálás, ha ebből a szubjektivitás kiszűrhető, akkor már 90 százalékban bizonyos, hogy a rendszer jól funkcionál. Bőié István Szám és kép folyadékkristályból A több mint egy évszázaddal ezelőtt felfedezett folyadékkristályokat évtizedeken át csupán laboratóriumi furcsaságoknak tekintették. Az elektronikai ipar és a számítógépipar hozta meg számukra a konjunktúra időszakát különböző tudományos, műszaki és gyógyászati problémák megoldásában. A folyadékkristályok olyan különleges tulajdonságú szerves anyagok, amelyek a folyékony és szilárd halmazállapot között úgynevezett folyadékkristályos halmazállapotúak. Közismert, hogy a folyadékokban a molekulák szabadon mozognak, folyadékkristály halmazállapotban pedig a molekulák csoportjaiban a mozgás egymáshoz képest rendezetten történik. A folyadékkristályok tehát olyan anyagok, amelyek bizonyos hőmérséklettartományban kis térfogatrészben rendezettséget, nagy tömegben rendezetlen állapotot mutatnak. Egyik fajtájuk a neumatikus (fonal) anyagok, amelyekben a molekulák a rendezett tartományban egymással párhuzamosan helyezkednek el, tengelyük körül elfordulhatnak, és hossztengelyük irá- helyzetükből kimozdíthas- erő irányába áll be. Az nyában párhuzamos moz- Suk. elektródok felületéhez kégást végezhetnek. A termé- A folyadékkristályos kijei- pest a molekulák így közel szetes és szintetikus anya- zd lényegében olyan kon- merőleges helyzetet vesznek gok között ma már igen denzátör szerkezet, amfely- fel, és ebben az állapotban a nagy számú változatuk is- ben úveghordozóra felvitt át- polarizalt fény síkját már meretes. A folyadékkristá- látszó elektródok között, nem forgatják el. 'Megjelelyok molekulái hosszúkás mint dielektrikum helyezke- nésében ez azt jelenti, hogy pálcika alakúak, amelyek- dik el a folyadékkristályos az eredetileg világos helyett ben az optikai tengely és a réteg. Ha az elektródokra fe- sötét, illetve sötét helyett d¡elektromos tengelv szöget szültséget kapcsolunk, ak- világos képet kapunk, és az aieiektromos tengeiy szögei ^ ^ eiektródok síkjával elektródok alapjának megzar be. Ez teszi lehetove, korábban párhuzamosan el- választásával tetszőleges hogy elektromos erőtér hatá- helyezkedő molekulák di- ábrát (számjegyet, betűt) jesára a molekulákat eredeti elektromos tengelye a tér- lenithetünk meg. Képünkön: a folyadékkristály erősen felnagyított képét láthatjuk, és egyik gyakorlati alkalmazását egy számjegyes kijelzőben