Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

Szombat, 1987. augusztus 83. 3 Szüret előtt A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt készülnek az alma és a szőlő szüretelésére; az alma szedését több helyütt már meg is kezdték, és a piacon vannak a csemegeszőlő első szállítmányai is. Az időjárás nem kényeztette el a termelőket. A kertészetek váltakozva kapták a tartósan és túlzottan magas hőmérsékletet az esetenként mindent elárasztó esőzésekkel, a kegyetlenül hideg fagyokat az azokat követő — az évszaknak nem megfelelő — hirtelen fölmelegedésekkel. Sokfelé jégeső és felhőszakadás hiúsította meg a reményeket. Mindent egybevetve azonban a gyümölcs- és szőlőtermelés kilátásai az utóbbi időben némileg javultak, hiszen a nyár második felének esőzései, majd az augusztus végi melegebb napok javították a gyümölcs anyagcsere-forgalmát, és kedvezőbbé váltak az érési folyamatok. Az ország nagyobb almatermő területeiről a termésmennyiséget illetően nem érkeznek túlságosan biztató jelentések; általában arra számítanak, hogy a tavalyitól 10-15 százalékkal elmarad a hozam. Szabolcs-Szatmárban, ahol korábban az átlagosnál sokkal kisebbek voltak az almaszemek, és az érés is meglehetősen vontatott volt, az augusztusi esők és a felmelegedés együttesen még hizlalták a gyümölcsöt. Az augusztus végén szokatlanul nagy éjszakai lehűlés és az erőteljes nappali fölmelegedés, valamint a párásodás együttesen segíti most a gyümölcs színeződését, így az érési késedelem egy részét az alma még behozhatja. A nyugati országrészben, ahol növényvédelmi gondok mutatkoztak a rendkívül szélsőséges időjárás következtében, ismételt vegyszeres beavatkozásokra volt szükség. Ezeken a területeken az alma még többnyire zöld színe mutatja: a természetnek további adóssága van. Az országos termés egyébként várhatóan elegendő lesz ahhoz, hogy kielégíthessék az exportigényeket és a belföldi megrendeléseket. Körtéből közepes termés ígérkezik, a gyümölcs szedése, értékesítése megkezdődött. A szőlő szüretelése a korábbi évekhez képest némi késéssel kezdődik, és a terméskilátások sem valami rózsásak, a kedvezőtlen időjárás ugyanis sokfelé keresztülhúzta a gazdák számításait. Nagyobb termőterületeken — a hónapokkal ezelőtti fagyok miatt — a tőkék egyszerűen nem hoztak fürtöt, így csak jövőre várható termés az elfagyott szőlőskertekben. Az augusztusi esők és a napsütés nyomán viszont erőteljesebbé vált az asszimiláció, és jelenleg is kedvező az időjárás. Ez segítheti a szemek kitelítődését, és a kisebb mennyiség ellenére egy viszonylag jó minőségű évjárat szüretelését. (MTI) Verseny és érdekeltség A közúti közlekedésben az erősödő versenyfeltételek egyre inkább kikényszerítik u szervezettebb, takarékosabb, színvonalasabb munkát, a vállalkozó szellem erősödését — állapította meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók szakszervezetének elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen értékelték a szakmához tartozó vállalatok első féléves gazdálkodását. Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes elmondotta: a versenyképesség fokozása érdekében számos gazdasági intézkedéseket tettek a vállalatok. Kötvényt bocsótolttak ki, hogy felújítsák eszközparkjukat, jelentősen bővítették szolgáltatásaikat. A szakszervezeti teendőkkel kapcsolatban Papp Béla, a Központi Vezetőség titkára elmondotta, hogy egyre több brigád vállal olyan feladatokat, amelyekkel hozzájárul vállalata versenyképességének javításához. így a Kisalföldi Volánnál dolgozó szocialista brigádok a 'bős— nagymarosi vízi erőmű építésénél az ütemes szállítást biztosítják, a Nógrádi Volán kollektívái pedig munkaszüneti napokon is kirakják a vagonokat. Papp Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek jobban kell képviselniük a dolgozók érdekeit a létszám-leépítéseknél. Nemzetközi kollokvium A mérlegtechnika feladatairól Szeptember 1—4. között Tendezi meg a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Mérlegtechnikái Szakosztálya Metripond üzemi csoportja, az MTESZ Csongrád megyei szervezete és a Metripond Mérleggyár a IX. Mérlegtechnikái kollokviumot és kiállítást Szegeden a Technika Házában, valamint Hódmezővásárhelyen a vállalatnál. Mint a kollokvium sajtótájékoztatóján Beznóczky Antal, a Metripond műszaki igazgatója elmondta: az IMEKO (Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség) főtitkára a tavalyi amszterdami szakbizottsági ülésen tett javaslatot a tanácskozás Magyarországon történő megrendezésére. Magyarországon 1966-ban rendeztek első ízben mérlegtechnikai kollokviumot, Hódmezővásárhelyen. Az először két-, majd háromévenként — külföldi szakemberek részvételével — megtartott mérlegtechnikái kollokviumok kedvező visszhangot váltottak ki, s 1974ben a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületen kívül az IMEKO is bekapcsolódott a szervezési munkába. Megemlíthető, hogy Európában szinte ez az egyetlen olyan fórum, ahol a mérleggyártó, felhasználó és mérésügyi szakemberek közös problémáikat megvitatják, s egyben tájékoztatják egymást a legújabb fejlesztési eredményekről, tapasztalatokról. A most rendezendő kollokvium aktualitását, jelentőségét fokozza, hogy napjainkban a nyersanyag és energia szűkössége folytán szinte a világ minden országában előtérbe került az alkalmazott nyersanyagokkal való takarékosság, a racionális felhasználás követelménye, amelynek megvalósításában döntő szerep jut a mérlegtechnikának, a mérleggyártóknak is. Magyarországon például a termelési folyamatban résztvevő anyagok mindössze 35-40 százalékát mérik. A hazai piacra kerülő, belföldön gyártott közforgalmi mérlegek 90-95, az ipari mérlegeknek körülbelül 70 százaléka Metripond gyártmányú. A megrendelésállományon érződik, hogy a kereskedelemnek nem elsődleges gondja az elektromos érzékelőkkel (mérlegcellákkal) ellátott mérlegek beszerzése, pedTg az ország gazdasági fejlettsége többet követelne. Ebben közrejátszik az is, hogy egyrészt 10-15 évvel ezelőtt az országot jól ellátták a masszív billenős mérlegekkel. másrészt a hagyományos mérleg árának tízszeresébe kerül az elekticmos (digitális) mérleg. Az ez évi kollokviumon 17 ország szakemberei 47 előadást — ebből 24 külföldi — tartanak. Altalánosságban is elmondható, hogy az utóbbi időszakban nőtt a kollokviumokon résztvevő külföldiek, ezen belül a nem szocialista országokból érkezők száma. Szinte valamennyi európai ország neves mérleggyára, méréstechnikai hivatala képviselteti magát a konferencián. Többek között előadások hangzanak el az erőméröcellákkal kapcsolatos legújabb fejlesztési eredményekről, hitelesítési problémákról, a mikro-számítógépes vezérlésekről és a mérlegelési technikával összefüggő fejlesztésekről. A kollokvium befejezéseként a résztvevők szeptember 4-én Hódmezővásárhelyre, a Metripond Mérleggyárba látogatnak, ahol kerekasztal-beszélgetésen és üzemlátogatáson vesznek részt. d. a. l. Szakértők tanácskozása Az autóbuszgyártásról Autóbusz-szakértői tanácskozást rendeznek szeptember 1. és 4. között Budapesten, az MTESZ székházában, a rendezvényen 24 ország 100 szakembere vesz részt. A tanácskozáson a tudományos kutatók és fejlesztőmérnökök, valamint a gyártóvállalatok képviselői 84 szakelőadás alapján megvitatják az autóbusz-gyártásban elért legújabb tudományos kutatási eredményeket. A magyar szervezők meghívták a rendezvényre azoknak az országoknak a szakembereit is, amelyek az Ikarus autóbuszok legnagyobb vásárlói. A külföldi felhasználók elmondják azokat a tapasztalatokat, amelyeket az Ikarus buszok üzemeltetése során szereztek Az Ikarusban már öt esztendeje évente 13 ezer autóbuszt gyártanak, s ezek 90 százalékát külföldön értékesítik Évről évre növekszik a csuklós valamint a luxusigényekeit kielégítő távolsági autóbuszok aránya. A világszerte fokozódó értékesítési nehézségek ellenére sikerült új piacokat szerezni. Üj vásárló Kanada, ahová eddig 500 buszt szállítottak, jövőre Anglia vásárol autóbusz felépítményeket, s Egyiptomba is küldenek kis-, valamint mikrobuszfelépítményeket. A gyár a kutatóintézetekkel együttműködve folyamatosan fejleszt ki korszerűbb típusokat. A főváros utcáin ebben az évben kezdte meg próbaüzemét az új, Ikarus 400-as típusú városi autóbusz. ...a karaván halad? M

anapság mindenki vitatkozik. Érvek és ellenérvek hangzanak el családi körben, barátok között, jó ismerősök társaságában éppúgy — mint kocsmaasztalok mellett. Sőt: az sem ritkaság, hogy munkahelyeken alakulnak alkalmi „vitaklubok", s miközben a késlekedő anyagra várnak (vagy éppen az ügyfelet váratják, mert ilyen is előfordul), arról vitatkoznak a kollégák, vezetők és beosztottak, hogyan lesz tovább. A vita tehát — túlzás nélkül mondhatjuk — társadalmi méreteket öltött. Mi változik meg 1988-ban, mit hoz a párt kibontakozási programjának végrehajtása, mi kerül abból a kormányprogramba, hogyan foglal állást az Országgyűlés — megannyi kérdés, amelyre ki-ki a maga módján, szándékai és vérmérséklete szerint próbál válaszolni. És tovább: mit jelent az új, tervezett adórendszer, ezen belül mennyit jelent életszínvonal-százalékban at árak jelentős részét emelő forgalmi adó, s mennyit a személyi jövedelemadó? Véleménye, elképzelése mindenkinek van. Kell is, hogy legyen, hiszen valamennyien, személy szerint, érdekeltek vagyunk a kibontakozási program sikerében. Mert abban viszont mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell, ha ki akarunk jutni a jelenlegi helyzetből. Mégis: a tervezetekből mindeddig csak egyes részletek kerültek nyilvánosságra — főleg a személyi jövedelemadóról —, s azok a részletek is egyre-másra változnak. A pénzügyminiszter helyettese azt is elmondta, hogy miért: számos észrevétel, javaslat érkezett a minisztériumhoz, és személy szerint azokhoz, akik az új adórendszerrel hivatalból foglalkoznak. Az észrevételek egy részét megalapozottnak tartották, s azokat, figyelembe véve, változtattak meg egyes részleteket a tervezetben. Elsősorban arról, hogy kik és miért kaphatnak (vagy éppen: nem kaphatnak) bizonyos mértékű kedvezményeket az adóból. Ha erről az oldaláról nézzük: társadalmi vita folyik. Ám az igazi társadalmi vita azt jelenti, hogy különböző és minél nyilvánosabb fórumokon tárgyalják meg az ország egész lakosságát érintő kérdéseket. Ez pedig — noha ígéret van rá — még késik. Tárgyalták már a kibontakozási programot — vagy annak egyik-másik részletét — rangos testületek, vezető szervek. Állást is foglaltak, hallatták szavukat. — a sokéves gyakorlattól eltérve — bírálóan is. Csakhogy a közéleti demokrácia mifelénk még gyermekcipőben jár. Sokat beszélünk ugyan róla, de a gyakorlatban jóval kevesebb történik. Pedig most. itt van az alkalom és lehetőség a közéleti demokrácia gyakorlására! Ha azok a beszélgetések, amelyek most családi, baráti, munkatársi körökben zajlanak, megkapnák az őket megillető nyilvánosságot, bizonyára sokan és jót tudnának mondani. Olyat is, amit akár országosan érdemes lenne megszívlelni. Sőt: belevenni a készülő tervezetekbe. Ma még sok bölcs észrevétel, megannyi közérdekű javaslat marad megörökítés nélkül, s mint ilyen, pusztába kiáltott szó lesz csupán belőle. Meg aztán: volt olyan minisztériumi tisztviselő, aki milliók füle hallatára jelentette ki a televízióban: „Az adó nem népszavazás kérdése!" Éppen ezzel győzött meg sokakat, akik nézték-hallgatták, hogy — ha nem is népszavazás, de — országos, nyilvános vita kell ahhoz, hogy a jövőnkről a legjobban, a legközérdekűbben döntsenek majd „a dolgozó nép okos gyülekezetében", azaz az Országgyűlésen, az ország egész lakossága által választott képviselők. Nagy különbség van a társadalmi méretekben zajló, de egyenként szűkkörű viták és a társadalmi vita között. Az első: személyes és olykor túlzó vélemények kicserélése, eleve annak tudatában, hogy „...a karaván halad". Az utóbbi pedig megfontolt, felelős álláspontok találkozása — ha úgy adódik: ütközése — annak érdekében, hogy közös erővel, az egész dolgozó nép összefogásával, teherbíró-képességének józan mérlegelésével igyekezzünk kijutni a hullámvölgyből. Márpedig ez a cél! Gyönge ellenérv az — amit egy, a fától az erdőt nem látó, pénzügyi tisztviselőtől hallottunk —, hogy adót fizetni senki sem szeret. Igaz ez, s így is volt, amióta modern államok léteznek, s azok adót szednek. Ám legalább ugyanennyire igaz az is, hogy a mostanáig történtek nyílt feltárásával, a célok világos kitűzésével, a „mit, miért" őszinte megmagyarázásával minden józan embert meg lehet győzni — még a jövőbeni közteherviselés fontosságáról is. Mi több: még arról is, hogv — természetesen csak átmenetileg — az életszínvonalnak is csökkennie kell. E

leve feltételezhető: az adófizető polgár felnőtt ember. Felnőtt emberrel pedig felnőtt módon kell beszélni. Éppen ideje, hogy a közéleti demokrácia kinője azt « bizonyos „gyerekcipőt", s felnövekedvén, adja meg felnőtt tagjainak a felnőttként mondott vélemény jogát-lehetőségét. Vagy inkább: csak a lehetőségét. Hiszen az írott jog megvan hozzá. Lehet, hogy a kibontakozási program mindezek próbája lenne csupán, hiszen mindeddig kevés alkalom volt a vélemények nyilvános ütköztetésére. De mindenképpen jó alkalom. Hiszen előbbre lépnünk nemcsak gazdaságilag kell. Politikailag is, a szocialista demokrácia irányába. Az pedig megköveteli a viták nyíltságát és nyilvánosságát. Várkonyi Endre Á kiállítás érdekességei Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szovjetunió hagyományos módon most is az A pavilonban állítja ki termékeit. A kiállítás rendezői több mint 4 ezer terméket mutatnak be, kezdve a népművészeti tárgyak tói és könnyűipari termékektől a gépkocsikig. A Szovjetuniónak az őszi BNV-n az a célja, hogy elősegítse a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődését és közvetlen termelési kapcsolatokat alakítson ki szovjet és magyar vállalatok között. Ezenkívül most, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának évében szeretnénk bemutatni a szovjet nép növekvő jólétét és a szovjet fogyasztási cikkek exportlehetőségeit. A szovjet kiállításon sok érdekes újdonságot kínál az elektrotechnikai részleg. A látogatók figyelmébe ajánljuk itt az új szovjet tévécsaládot, az Elektront, a Rubint, Tempét, a különféle típusú rádiókészülékeket, hi-fi tornyokat, magnósrádiókat, erősítőket, magnetofonokat, lemezjátszókat, hangfalakat stb., valamint elektromos háztartási készülékeket, fűrészeket, hűtőgépeket, mosógépeket, kávédarálókat, húsdarálókat, vasalókat, szamo- lintorg: különféle garnitúrávárokat, borotvákat, hajszá- kat, hálószobákat, ebédlőt, rítókat stb. könyvespolcokat mutat be. Befejeződött a nagyjavítás A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben csütörtökön — a tervezett határidőre es a 45 millió forintos költségelőirányzat betartásával — befejeződött a nagyüzem egyik fontos termelőegységének, a nemesacél-hengermű finomsorának nagyjavítása. A Rubin C—290, a Rubin —381D és az Elektron C— 288D típusú színes televíziók előnyös tulajdonsága, hogy kevés áramot fogyasztanak, a kép és a hang tiszta. Érdekes a Vega—335 sztereó típusú magnósrádió, amelyet szovjet és magyar szakemberek kooperációban állítottak elő. A látogatók figyelmét bizonyára felkelti majd az Atlant nevű termelési egyesülés részlege, ahol 15, különféle típusú hűtőgépet mutatnak be. Külön kiemelném a Minszk típusú készülékeket. Ezek az automata leolvasztásé, kicsi, és energiatakarékos hűtőgépek igen keresettek mind a Szovjetunióban, mind külföldön. Az Exportlen és a Raznoexport gyapotból, lenből, gyapjúból szőtt textiliákat és a belőlük készített termékeket mutat be. Egy vitrinben világhírű orosz csipkéket és orenburgi kendőket csodálhatnak meg a látogatók. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Észt SZSZK Helyiipari Minisztériumához tartozó vállalatok kollekciója, a műanyagból, gumiból, habszivacsból készült több mint 500 játék. Az őszi BNV-n hagyományosan részt vesz a MebeA Novoexport és a Raznoexport a sportkedvelő vásárlátogatóknak állította össze kollekcióját. A könnyüatlétikához, sportgimnasztikához, teniszhez, téli sportágakhoz használatos sportszereket mutat be, s ezenkívül Szaljut, Vihr, Elektron csónakmotorokat, Kazanka motorcsónakot, Optimlszt jollét, Amúr motoroshajót is hozott a kiállításra. Hagyomány, hogy a Szovjetuniót reprezentáló kiállításon minden évben bemutatkozik egy-egy szovjet köztársaság. Az idén az Üzbég SZSZK-val ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás anyagát hosszú lenne felsorolni, ezért csak néhányat említek: férfi-, női és gyermek népviseleti ruhák, csodálatos üzbég szőnyegek, szőrmék, hagyományos lábbeli, porcelán, az aranyhímző gyárak termékei, üzbég népművészeti tárgyak, valamint gyümölcslevek, szárított gyümölcsök, édesipari termékek. A szabadtéren az Avtoexport állit ki két személygépkocsit, a VAZ—2121 és a VAZ—2108 típust, amelyek már szerepeltek a Tavaszi BNV-n és nagy érdeklődést keltettek, továbbá kamasz kerékpárt mutat be a Vairas motorkerékpárgyár (Litván SZSZK) termékeiből.