Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
Szerda, 1987. augusztus 26. i 3 úi rr műszer A Tisza Volán Vállalat mikroelektronikai csoportjának kollektívája új műszert fejlesztett ki, amely pontos és fontos információkat rögzít a megvásárolt jegyekre. Az utazás, indulás idejét és más fontos adatokat, amelyek hasznosak lehetnek az utazó ós utaztató számára egyaránt. Az elszámolásnál segíti az adminisztrációs munkát, néhány hétig tárolja is azokat, A most használatos svéd gyártmányú mechanikus jegykezelőgépeket váltja majd fel" •a:! új műszer.' Egyelőre próbaként a helyközi személyszállításban Szeged— Kistelek—Szeged, a távolságiak közül Szeged—Kecskemét—Szeged útvonalon vizsgázik. Nagy László felvétele Előnyben a hazai fajták A seprűeírok azon ritka növények közé tartozik, amelyekből külföldi fatját nem importálunk, s kis termőterülete ellenére jelentős dollárbevételt biztosít a Szegeden folynak ilyen jel- seprűcirkot a világon (50 népgazdaságnak. Kéthasznú legű kutatások. Az intézet ezer hektáron), ma már a növény: a cirokszakállt kiszombori telepén jelenleg legnagyobb felhasználó, részben a hazai ipar dol- 15 — köztük amerikai és Európában az NSZK a leggozza föl seprűnek belföldre jugoszláv — fajtával kísér- nagyobb felvevő, pontosab__ — ban arinak részei mivel az ország északi részén nem es exportra, részben feldől gozatlan állapotban kerül leteznek. Az utóbbi négy a gazdaságok jó eredménynyel tudják felhasználni abkülföldre; emellett a magot ev átlagában általában a ismerik a seprűt. Kitérve magyar fajták — a szegedi magyar külkereskedelem 185-ös, a szegedj 1023-as és ez irányú tevékenységére, az raktakarmánynak. A sze- a shegedi U5/81-es adták el°adó megjegyezte: pillagedi Gabonatermesztési Ku- -«•....ii«.» •» u.iu.—— tatóintézet feladatai közé tartozik a seprűcirok neme, ..... , , _ . natnyilag 23 külkereskedela legtöbb eredmenyt. Ezt mi ^ egyéb vállalat _ eb_ követően Héjjas Béla, a bői az Artex 90 százalékos sítése is. Az intézet által Seprűciroktermelő Szövetke- részesedéssel — folytat sepnemesített fajták az orazá- zeti Közös vállalat főmér- rűcirokexportot. A Stangos seprűcirok vetésterület nöke beszélt a termesztés f,^4* ,tavalyi árezi,ntje/ 100 százalékát foglalják el, helyzetéről. A Békés megyei íelere csokkent <82<> 1'™/ s ezeket termesztik Cseh- gazdaság0k (1500 hektáron klI«grammra), mind a terszlovákiában, Romániában, itt teniiesztik a seprűcirok mel^toknél, mind az ArtexButgáriában és Jugoszláviá- zömét az orezágban) árbe- nél :Jelentós készletek halban is. Tegnap, kedden több vételi szintjének illusztrálá- l™?3^01 ^ mint 40 szakember részvé- tóval jellemző képet festett telével fajtabemutatóval a munka intenzitásának foegybekötött tanácskozást kozatairól, illetve a lehetőtartottak a GKI-ban. ségekről. A közös gazdasáProksza János, a Gabona- gok hektáronkénti 35 ezer termesztési Kutatóintézet forintig terjedő bevételét tudományos igazgatóhelyet- felülmúlja a háztáji 36—17 tese megnyitójában elmond- ezer forint közötti volumeta: éves szinten egymillió ne, de mindkettőnél több forintos költséggel folynak jövedelmet (41—51 ezer foaz intézetben a 6eprűcirok rint között) érnek el az nemesítésével és termeszté- egyéni gazdaságok. Ahogy sével kapcsolatos kutatások, elmondta, a jövőben nemMint a tanácskozásra a csak vetőmagszaporítással, hanem elit-vetőmag termesztésével is foglalkoznak. 5 millió dollárt hoz az országnak a seprűcirok. A tanácskozást fajtabemutató követte a GKI kiszombori kísérleti telepén. d. a. l. MEM-ból érkezett telex kiemelte: a seprűcirok termőterülete csekély, ezért jelentősebb államj támogatásra nem lehet számítani a jövőben. Az elsősorban hazai fajták nemesítéséhez a gyakorlati munkát integráló vállalatoknak kell biztosítani az anyagi fedezetet. A nyitóelőadást Barnáné Bacsa Garab Gyula, az Artex Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója a seprűcirok-termékek exportáiási lehetőségeiről szólva elmondta: 1967-ig Magyarországon a mezőkovácsházi fajtát termesztették néhéz fizikai munkával, s a gépesítés jelenleg sem oldható meg, mivel a seprűcirok Magdolna tudományos se- nem egyforma magasra nő. gédmunkatárs tartotta meg. A bevezetett új fajta lábon A seprűcirok nemesítés! és val0 megszáradá^t viszont termesztési kutatások eredaz esetenkénti esős időjárás akadályozza. Huszonöt-harményei címmel. Az ötvenes mjnc évvel ezelőtt még az évektől kezdve csak itt, USA termesztette a legtöbb Több gép a tsz-eknek Az idén a tavalyinál 10 gépet kínálnak a nagyüzeszázalékkal több, összesen, meknek a gépjavítást és az mintegy 250 millió forint ér- ipari tevékenységet segítő tékü géphez juthatnak a forgácsoló és más fémmegtsz-ek lizing ügylet alapján, munkáló eszközökből is. A Termelőszövetkezetek Ér- A kölcsönüzlet bonyolítátékesitö. Beszerző és Szol- sába újabban bekapcsolódgáltató Közös Vállalata tak a vállalat vidéki irodái (Tszker) az Altalános Vállal- és területi központjai is, így kozási Bank Rt. finansziro- a gazdaságok szakemberei zásával a korábbinál bővebb helyben megrendelhetik a választékot kínál számukra a gépeket. Ugyancsak részt talajművelő, növényvédő és vesznek ezek az irodáik a betakarító gépekből. A gaz- gazdaságok folyékony műdaságok igényei alapján trágyát előállító és kiszolmegkezdték a helyi élelmi- gáló telepeinek létesítésészer-feldolgozáshoz szüksé- ben. Ehhez a gépek jelentős ges berendezések forgalma- részét szintén lizing formázását és a szokottnál több jában juttatják hozzájuk. ÜJS2-8 közmegegyezés a közutakon ? S osem akartam jogász lenni. Törvényalkotásban érdekelt jogász meg vég7 képp nem. Ezt csak azért bocsátom előre, s azért épp ezt, hogy mindjárt mondandómhoz érjek: mennyire nehéz, felelősségteljes lehet azoknak a feladata, akik egy-egy jogszabályt, rendeletet, törvényt készítenek elő elfogadásra, össztársadalmi érvényesítésre! S azt hiszem, dolgukat csak látszólag könnyíti meg, ha, a tervezetet nyilvános vitára, szakmai fórumok egész sora elé is küldik. Mert a sokféle nézőpontból latolgatott passzusók egyre csak dagadnak, újabb kiegészítések kívánkoznak közéjük, más részletek viszont felesleges aprólékoskodásnak tűnnek — s így aztán vége-hossza nem volna a szövegezésnek, ha nem állítanák le egy adott időpontban. A készülő közúti közlekedési törvény alkotói mégis ezt a módszert választották: társadalmi vitára bocsátották a tervezetet, s annak szöveges indokolását, az előkészítéskor alapul vett szempontokat, kérdéseket. Valószínűleg azért nehezítették meg a maguk dolgát, mert az össznépi egyetértésre egyebek között a közlekedésben is irgalmatlanul nagy szükség volna. Több fnint tízezer vállalat, szövetkezet, szervezet, 11 ezer magántaxis és 18 ezer árufuvarozó kisiparos, másfél millió személygépkocsi, 400 ezer motorkerékpár, 25 ezer autóbusz, 170 ezer tehergépkocsi, évente 2,8 millió külföldi turista gépkocsija és 250 ezer átutazó tehergépkocsi, s aztán még a fogatok, vontatók, segédmotorosok, kerékpárok — soroljuk-e tovább az átfogó, egységes közúti szabályozást indokoló számadatokat? (Félre ne értse valaki: nem új KRESZ-ről van szó! Az új törvénynek más a rendeltetése. Az, hogy „elősegítse az alapvető közúti közlekedési igények kielégítését, az ehhez szükséges biztonságos és környezetvédelemi követelményeknek megfelelő járműállomány, úthálózat és közlekedési infrastruktúra kialakítását és működtetését, a közúti közlekedés biztonságának növelését, a gyalogosforgalom és a tömegközlekedés érdekeinek fokozott érvényesítését.") E sorok írója szorgalmasan jegyzetelt az egyik vitafórumon, ahol az autóklub tagjai mondták el véleményüket az írásban előre megkapott tervezetről. Azok a hozzászólások is igazolták: a maga szakterületének sajátos reflektorfényében mennyire másképp látja az új törvényt a biztosítási szakember, a tanácsi előadó, a közlekedésbiztonság hivatásos munkása, az úttervező!... S mert ki-ki mást érez fontosnak, jogszabályba illesztendőnek, ától zéig körülírandónak, az Országgyűlés által szentesítendőnek, bizony, igencsak eltérő vélemények, javaslatok, észrevételek hangzottak el a népes szervezet tagjainak képviseletében is. Az egymásra rímelő, összecsengő, a csaknem minden hozzászólásban megfogalmazott gondolatokra érdemesebb hát figyelnünk! A leghangsúlyosabb bírálat azért érte a tervezet készítőit, mert a közlekedés három „eleme", az ember, a jármű és a pálya közül a legértékesebbet, a leginkább védendőt mintha alárendelték volna a műszaki paraméterekkel jobban körülhatárolható tényezőknek. Igen, az ember, a maga ismereteivel, ösztöneivel, képességeivel mintha háttérbe szorulna, a milyen jármű lehet forgalomban, ki építhet utat, kinek a feladata a karbantartás típusú rendelkezések mögött. Pedig — hogy csak néhány, ide vonatkozó észrevételből idézzünk — a pályaalkalmassági vizsgálatok szabályozatlansága, az ember egészségét veszélyeztető szén-monoxid-szennyezés kivédése korszerűbb járművekkel, a jogosítványhoz hozzájutható analfabéták ügye, az oktatás és továbbképzés hiányosságai, közvetlenebb összefüggésben vannak az ember védelmével, mint hogy hámy méterre szabad gazt égetni az út szélétől, vagy hogy ki legyen a magánút kezelője... A készülő törvény kevés figyelmet szentel a gyalogosokra, a mozgássérültekre — hallottuk ezt is a vitában —, ugyanakkor túlzottan részletez olyan kérdéseket, amelyeket alsóbb rendű jogszabályok tartalmazhatnának — mint az volt eddig is. Többen hiányolták: noha a közlekedés „veszélyes üzem", még a veszélyes anyagok szállítását sem említi a tervezet, ezzel szemben lakonikus tömörséggel — es a pénzügyi háttérről nagyvonalúan tudomást sem véve — kijelenti: „városok belterületén a kerékpár-közlekedéshez és a járművek várakozásához szükséges területet biztosítani kell". (Sok törvényszegő lesz akkor ebben az országban! ...) Hosszan szemezgethetnénk még a társadalmi fórumokon elhangzottakból, de mint a vitáknak, a cikkeknek is véget kell vetni egyszer. E sorok írója mindenesetre szakmai érdeklődése miatt és magánemberi minőségben is kíváncsi rá, menynyit változik a tervezet, mire a Parlament elé kerül. Már csak azért is, hogy megtudja: volt-e értelme a közmegegyezést célzó vitának, s lesz-e egyáltalán közmegegyezés a hazai közúti közlekedés megítélésében?... Pálfy Katalin Majd lesz még korpa is! Valamikor az én kispa- anyag, salakképzést elősegí- kéne alakítani a malmot, raszt szüleim nagyon fon- tendő. (Ez aztán szabatos Vissza olyanra, amilyen volt, tosnak tartották, hogy le- volt.) Úgy tudta a pék és gyen a háznál korpa. „Ha az minden háziasszony, aki a ember nem eszik, az elvisel- kenyérsütésért felelős volt, valamennyi a lisztbe, meg a hető — mondogatta édes- hogy ez így jó: korpa nélkül kenyérbe és így egészsegeapám — viszont a jószág az jó kenyeret el sem tudtak sebb volt a táplálkozásunk. a tökéletesítés előtt, amikor — ugye — korpa is jutott nem éhezhet." S minthogy képzelni, öreg pékek, lisztes- A megoldást kínálja a nagy mindig volt jószág az ud- molnárok a tudói, mit je- felfedezés, hogy akkor levarban, hát korpának is lentett példának okáért a ke- gyen étkezési korpa. Így a lennie kellett feltétlenül. Ha nyérsütéskor a párkorpa. De kenyérben ugyan csak ninvalaki nem tudná, a korpa ennek leírását most mellő- csen, bár kéne bele, a hasi — mint a búza része — igen zöm: a komló főzettel készí- kánkba jó elemózsia, a sertésnek fő- tett leg, de jutott másnak, tehén- volt kéne főleg, viszont párkorpa elemi része külön fogyaszthatunk. Azora kovászkészítésnek, vos nekem egyenesen azt VInek, kecskének, nyúlnak és ami viszont elemi része volt ajánlotta, hogy feltétlenül fogyasszak valamennyi korpát folyamatosan, mert ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a disznónak. Kivált a kenyértésztának, ami szont... még a tyúkoknak is., A sertés volt persze a legfőbb érték. És a legfőbb kor- Mindennapi kenyerünk pafogyasztó. Mármint a disz- höz úgy kellett a korpa, szorultság esetére, nó. Minden mennyiségben mint a disznónak a moslék Nagyon szépen megkömegette a korpát a disznója. ~ már bocsánat, hogy így szöntem ezt. Sajnos a ma Alig győztük neki hordani, néven nevezem a sertésele- lomipar még nem jutott el kavarni a moslékot. De a delt. Újabban hallani erről odáig, hogy legalább úgy bemalomban is, ahová őrölni ismét egyet-mást. Pedig már csülne, mint ama négy lábú, vittük mindig a búzát, szin- azt hittem, teljesen elfelej- sonkás korpafogyasztót. Igen te örök téma volt elszámo- tették a korpát. Kifelejtették gyakran azzal fogadnak a láskor, hogy korpa legyen. A a köznapi szóhasználatból szegedi korpaboltban, a madisznónak kell. És volt is egy időre, azazhogy kihagy- lomipar egyetlen boltocskápersze, hiszen a búzából va- ták a kenyérből. Szinte töké- jában, ott, a belvárosi moziamennyi őrlemény korpa letesen kihagyták. Múltkor donnyal szemben, hogy korlett. Már a malomtervező is jártam a Tisza Malomban, pa njncs. Mostanában szügondolt a disznóra, nemcsak ahol egy idősebb szaktárs el- ^ é]kül t olvashatta az azért, mert a jóféle kolbászt, meselte, miként változott a sonkát, szalonnát ő is sze- helyzet: minden törekvés arrethette. A pénzt se vetették ra irányult sokáie hogy a meg akkor sem. búzalisztbe minél kevesebb „ . . ... , korpa jusson. Sikerült. Ma S hogy tel esen világos le- málTszinte semmi sincs ben. gyen, miről is van szó, elérintett nép a boltajtóban: „Búzakorpa és csíra nincs". Furdalt a kíváncsiság, felhívtam a nagyhizlaldát: van-e elemózsia a disznókgyen imro..* van szu, V- Q1 zseniális fejlődést " Z'Ju mondom még a kenyerugyet: Artli„i, „> nak? Korpa meg egyeb. _|-I -X I X_1 : - eriUIlR. Cl. ,7q„ minrlon" Moanvnoml. Van minden". Megnyugodelelmezésügyiek, tam: legalább róluk gondoskodnak. Akkor nem rossz ez akkor régen a kenyérben is volt korpa. Többféle kenye- iDe az ret sütöttek, volt fehér, fe- meg egészségügyiek is köz hérebb, félbarna, barna ke- beszóltak, kissé majdnem a világ. Megérjük, hogy egynyér. Ez csak amolyan na- későn, de mégis, hogy vala- szer tán jut majd az embergyolt felsorolás. A lényeg, mennyi korpára szükség nek is korpa, hogy még a legfehérebb ke- lenne ám. A lisztbe sajna nyérbe is jutott valamennyi azóta sem hagynak, mivel korpa, vagy más szóval rost- ehhez — úgy tudom — át Add uram!... Malmos! Kaczúr István Számítógépes tervezés A CNC-vezérlésű megmunkáló központokhoz olyan gépipari tervezői rendszert készítenek elő a Számítástechnika-Alkalmazási Vállalat (Számaik) szakemberei, amellyel megtervezhető a gyártandó munkadarab, s vezst-elhető a teljes gyártási folyamat. A gépiparban világszerte a legkorszerűbbek közé tartozó számítógépes eljárás gyakorlati bevezetése hazánkban is elősegíti a gyorsabb termékszerkezetváltást. Jelenleg egy-egy új termék gyártásának előkészítése több hónapot vesz igénybe, s ez az idő a gépipari tervezői rendszer alkalmazásával napokra rövidülhet A Számítástechnika-Alkalmazási Vállalatnál a három esztendeje üzembe helyezett Siemens típusú, közepes méretű számitógéphez csatlakoztatják azokat a grafikus munkahelyeket, amelyeken a konstruktőrök megtervezik a gyártandó munkadarabokat. Ezzel egyidejűleg a tervezőmérnökök, olyan vezérlőprogramot is készítenek, amely a tervezéstől automatikusan végigkíséri az egész gyártási folyamatot. A vezérlőprogramokat a Számaik számitóközpontjában tárolják, s telefonvonalon kapcsolják öszsze a gyárakban lévő CNCvezérlésű eszterga-, maróés fúrógépekkel. A számitógéppel megtervezett termékek programcsomagját — mint egy könyvtárban — a számitóközpontban tárolják.