Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 199. szám 1987. augusztus 25., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Társadalmunk, gazdaságunk a számok tükrében A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely a KSH adatai alapján több évtizedre visszatekintve mutatja be a számok tükrében a hazánk társadalmi és gazdasági szerkezetében, valamint a lakosság életkörülményeiben bekövetkezett változásokat. Az országnak 1987. január l-jén 10 621 100 lakosa volt, az előző évinél 18 900-zal kevesebb, a lélekszám 1981 óta csökken, akkor 10 712 800-an laktak hazánkban. Tavaly 128 204 gyermek született, 1996-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel megszakadt a születések számának egyéves átmeneti emelkedése. 1986ban 1374 esetben kettős, 26 alkalommal hármas és két ízben négyes ikrek születtek. Az ikerszülések száma 1985-höz viszonyítva 54gyel csökkent. Az új kismamák közül a legtöbben 20-24 éves korukban szültek. 1986-ban az előző évi 2632-röl 2346-ra csökkent a 17 éven aluli anyák száma, és 948-ról 954-re emelkedett azoké, akik 40—49 esztendős korukban szültek. Ezer férfira 1072 nő jut. szemben a 16 évvel ezelőtti 1063-mal. Tovább emelkedett a 60 évesnél idősebbek száma, 1985-höz viszonyítva tavaly 13 900zal voltak többen. Ismét csökkent a községekben, és növekedett a városokban élők száma. 1987 január l-jén a lakosság 19,7 százaléka a fővárosban, 39,2 százaléka a többi városban, és 41,1 százaléka a községekben élt. 1975 óta a legtöbben tavaly változtatták meg állandó lakóhelyüket. Budapestnek 17 500-zaI, a többi városnak együttesen 18 100-zal növekedett a lélekszáma, a községeké pedig 54 500-zal csökkent. Évről évre csökken a házasságkötések száma: tavaly 72 434-cn járultak az anyakönyvvezetők elé, 804-gyel kevesebben, mint 1985-ben, és 21 178-cal kevesebben, mint 1970-ben. Míg két évvel ezelőtt valamelyest csökkenni kezdett a válások száma, az utóbbi két esztendőben ismét emelkedett, tavaly 29 557 esetben mondták ki a válást, 246-cal többször, mint az azt megelőző évben. Hazánkban 1986-bart 69 248 lakás épült, 3079-cel kevesebb, mint 1985-ben. 13 956 lakás megszűnt, 1466-tal több, mint a megelőző esztendőben. Az új otthonok 59,5 százaléka három- vagy többszobás, az egyszobások aránya 7,1 százalék, ez alig különbözik az előző évi aránytól. A tanácsok tavaly 40 779 lakást utaltak ki, s 1986. december 31-én még mindig 164 111 lakásigénylést tartottak nyilván. Tavaly 85 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékesvizhálózatba, 37 ezret pedig a közcsatorna-hálózatba. A gázt 22 ezer, a távfűtést pedig 30 363 lakásba vezették be. A statisztikai adatok szerint az elmúlt esztendőben 1262 vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre, s ezzel számuk 21 527-re emelkedett. Ezekben az egységekben összesen 268 360an tevékenykednek. A magánszemélyek közül eddig összesen 10 920-an alapítottak gazdasági munkaközösséget, s ezekben a géemkákban 72 338-an dolgoznak. A kórházi ágyak száma 103 777, az előző évinél 1429-cel több. Az ország 148 kórházában 12 892 orvos dolgozik, számuk egy év alatt 295-tel gyarapodott. Tovább növekedett a táppénzes betegek száma. A keresők közül naponta átlagosan 270 ezren voltak betegállományban, az 1985ös 258 ezerrel szemben. Az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 17 volt. míg 1985-ben 16.2. Ismét több az alkoholista: számukat 1985-ben 435 ezerre, tavaly már 448 ezerre becsülték. Az utóbbiak közül az elmúlt évben 67 039 beteget tartottak nyilván az alkohol- és ideggondozó intézetekben. A kiadók tavaly 8206-féIe könyvet adtak ki, 191-gyei többet, mint 1985-ben. A mozik 193 játékfilmet mutattak be, hárommal kevesebbet, mint az előző évben. A filmeket 68 millióan tekintették meg, kétmillióval kevesebben, mint 1985ben. Az ország 41 színházában 12 960 előadást tartottak, 122-vel kevesebbet, mint a megelőző évben. Az előadásokra 5 957 000-en voltak kíváncsiak, az egy évvel korábbi 6 072 000-rel szemben. A hanglemez- és műsoroskazetta-forgalmazás ismét növekedett: 1986-ban 7 085 000 hanglemez és 3 006 000 műsoros kazetta került a boltokba. (MTI) Programtervezet a mezőgazdaság korszerűsítésére Országgyűlési bizottság napirendjén A magyar élelmiszer-gazdaságnak és a faiparnak az elmúlt tervidőszakban elért jelentős eredményeire alapozva a kormány a mezőgazdasági ágazatok további dinamikus, ugyanakkor főként a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, szelektív fejlesztését szorgalmazza — hangsúlyozta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfőn megtartott kibővített ülésén Váncsa Jenő, a tárca vezetője. A testület a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésében megvitatta az ágazatok 1988—1990-re szóló munkaprogramjának tervezetét; az ülésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Rendkívüli ülést tartott a SZOT elnöksége Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi nisztertanács elnöke. A testület a Minisztertanács elnökének' vitaindítója és az írásos dokumentum alapján véleményt mondott a k<»mány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetéről. Egyetértett annak fő céljaival, és hangsúlyozta, hogy végrehajtását a mozgalom aktivan támogatja. Az elnökség tudomásul veszi és elfogadja a kibontakozás megvalósítása érdekében elkerülhetetlen változtatásokat. A testület megfogalmazta a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait Hangsúlyozta, hogy továbbra is szükségesnek tartja a SZOT július 10-i állásfoglalásában fon» tosnak ítélt tennivalók figyelembe vételét a stabilizációs munkaprogram véglegesítésénél. (MTI) Megkezdődött az európai nukleáris medicinái kongresszus A tudományos konferenciára hazánkba érkezeit mintegy 3. ezer résztvevőt, orvost, tudóst, Csernay László professzor, a kongresszus elnöke köszöntötte, majd Hutás Imre államtitkár a magyar kormány, az Egészségügyi Minisztérium és a kongreszszus védnöke, Csehák Judit miniszterelnök-helyettes nevében üdvözölte a megjelenteket. Mint elmondta, a nukleáris medicina különleges helyet foglal el az orvosi tudományok között. Nemcsak korszerű, új diagnosztikai lehetőségeket biztosító szakma, hanem bizonyítéka az atomenergia békés felhasználásának is. Napjainkban pedig különösen aktuális az atomenergia-felhasználás pozitív, az emberiség közös érdekeit szolgáló oldalainak bemutatása, támogatása. Magyarország híve volt és marad a népek közötti barátság, a kulturális és tudományos együttműködés fejlesztésének. Azok a tudományos kongresszusok, melyeket az elmúlt években Hétfőn, tegnap, a Budapest Kongresszusi Központban megkezdte munkáját az európai nukleáris medicinái tanáeskozás Budapesten rendeztek, igazolták, hogy hazánk ez irányú törekvése helyes és célravezető. A hazai nukleáris medicinái kutatásokról és gyógyászatról szólva Hutás Imre elmondta, hogy az Egészségügyi Minisztérium az 1960-as évek elejétől kitartóan támogatta az izotópdiagnosztikai laboratóriumok kialakítását. Ennek eredményeként hazánkban ma 36 kisebb-nagyobb nukleáris medicina intézet vagy részleg működik. Az izotópdiagnosztika része a szakorvosképzés rendszerének, s a Gamma Művek két évtizede gyártja a különböző orvosi nukleáris műszereket a szocialista országok laboratóriumai számára. Az államtitkár üdvözlő szavait követően Rolla János vezényletével a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott koncertet. Az ünnepélyes megnyitót Steven Mark Larson professzor Hevesy Györgyről, a nukleáris medicinát megalapozó Nobeldíjas tudósról tartott emlékelőadása zárta. A nukleáris medicinái kongresszus keddtől négy napon keresztül a kőbányai vásárvárosban, a Hungexpo területén folytatja munkáját. A plenáris üléseken és az egyes szekciókban csaknem 250 előadás hangzik majd el, ezeket 969 beküldött témavázlatból válogatta ki egy kilenctagú nemzetközi tudományos bizottság. A kongresszushoz nagyméretű szakmai kiállítás társul: 54 cég mutatja be legújabb gyógyászati termékeit, izotópdiagnosztikai műszereit. A tanácskozás befejeztével a résztvevőket szimpózlunrr. várják Balatonfüreden. (MTI) és Kovács Imre. az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője. A vita alapjául szolgáló írásos beszámoló — amely a képviselők észrevételeivel kiegészítve a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának egyik melléklete lesz — főbb megállapításait összefoglalva Váncsa Jenő rámutatott: az elképzeléseknek megfelelően az élelmiszertermeléssel és a fagazdasággal szemben támasztott követelmények érdemben nem térnek el "a VII. ötéves tervben meghatározott céloktól; továbbra is alapvető feladat megőrizni a jó színvonalú belföldi ellátást, hozzájárulni a külgazdasági egyensúly javításához és növelni a jövedelemtermelő képességet. Ugyanakkor a munkaprogram sajátossága, hogy — a népgazdasági célokkal összhangban — a tervidőszak első két évéhez képest feszitettebb ütemű növekedést ír elő. Ezzel párhuzamosan a termeléspolitika sarkkövévé válik a minőség javítása, s a fokozottabb alkalmazkodás az agrártermékekből kialakult kínálati piachoz. Ennek igénye egyaránt érvényes a hazai ellátásra, a szocialista országokba irányuló agrárkivitelre és a nem rubelelszámolású forgalomra. A céloknak megfelelően alakítják az elkövetkezendő években az élelmiszer-ipari termelés feltételrendszerét. Ezt szolgálja egyebek között az általános forgalmi adó, s a személyi jövedelemadó bevezetése, valamint az árreform, amelyek általános céljai a mezőgazdasági ágazatokban is érvényesülnek. Az export növelése a mezőgazdaságtól is megköveteli termelési szerkezetének megújítását. Ennek fő iránya a növénytermesztés és az állattenyésztés — a gabona—hús kapcsolat — öszszehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztése. Az állattartás igényeinek megfelelően dinamikusan növekszik a fehérje-takarmánynövények termesztése, s ezzel párhuzamosan erőteljesen csökken ezek importja. A cél — fogalmazta meg a tárca törekvését Váncsa Jenő —, hogy az ezredfordulóra hazánk önellátó legyen e növényfajtákból. A beszámolót hosszas. élénk eszmecsere követte, amelyben a mezőgazdaság jövőjét érintő kérdések széles köre került terítékre. A képviselők — akik közül többen mindennapi munkájukban szerzett személyes tapasztalataikról is beszámoltak — fokozott érdeklődéssel kísérték a gazdálkodás feltételrendszeréről, a tervezett adó- és árreformról szóló tájékoztatást. Ezeknek a kérdéseknek részletesebb megvitatására a mezőgazdasági bizottság a közeljövőben újabb tanácskozást szentel pénzügyi szakemberek részvételével. Az észrevételekre, kérdésekre válaszolva a mezőgazdasági termelés teljes értékének mintegy 35 százalékát adó háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről szólva Váncsa Jenő hangsúlyozta: a kisgazdaságok tevékenysége nélkülözhetetlen a lakosság ellátásában, illetve az ágazat ex port kötelezettségeinek teljesítésében. További fejlődésük biztosítéka a kistermelést integráló nagyüzemek szervezőereje. A kistermelés jelentőségének elismerése tükröződik abban is, hogy az innen származó jövedelmek — az adóreform tervezetének megfelelően — 500 ezer forint árbevételig mentesülnek az adókötelezettség alól. Az Importtakarékossúg várható következményeit értékelve a miniszter rámutatott, hogy az. Intézkedések nem vethetik vissza a mezőgazdaság műszaki-tudományos színvonalát. Ennek megőrzése érdekében a beszerzési források között továbbra is helyet kap a tőkés behozatal, ugyanakkora műszaki színvonal megtartása végett a szocialista országok szállítóival szemben is nagyobb következetességet kell, és lehet támasztani. A vitában felszólalt Biacs Péter (Budapest), Horváth László (Bács-Kiskun), Deák Géza (Hajdú-Bihar), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun), Somlai Gyula (Vas), Bánáti András (Pest). Horn Péter (Somogy), Fodor Sándor (Fejér), Pálfi Dénes (Zala), Nagy László (Borsod), Mészáros Győző (Somogy), Horváth Ferenc (Somogy), Horváth Miklós (Fejér), Zsolnay Katalin (Komárom), Tóth László Csongrád megyei képviselő. Óvári Miklós és Rudi Arndt megbeszélése Óvári Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az országgyűlés MSZMP csoportjának vezetője hétfőn az Országházban fogadta lludi Arndlot, az Európa Parlament szocialista csoportjának elnökét, a Német Szociáldemokrata Párt képviselőiét, aki a Magyar Országgyűlés MSZMP csoportja meghívására, a szocialista csoport delegációja élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón megvitatták az európai együttműködés helyzetét, veleményt csereltek a Magyar Országgyűlés és az Európa Parlament kapcsolatairól, fejlesztésük lehetőségeiről. Áttekintették az Európai Gazdasági Közösség és hazánk kapcsolatait szabályozó szerződés előkészítésének helyzetét, elemezve ennek várható szerepét a gazdasági egyutlmukodes erősítése ben.