Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

4 Csütörtök, 1987. augusztus 20. „Emlékezetes élményt jelentett" Pál Tamás — a misékről és fogadtatásukról izeqedi ünnepi hetek Schönberc—Boublil— Krctznicr: Nyomorultak. A rockopera előadása a Dóm téren, ma és holnap este fél 9-kor. A. L. Webber: Requiem; Tolcsvay László—Tolcsvay Béla: Magyar mise. Bemulató a Dóm téren, szombaton este fél 9-kor. A harmadik szegedi táblaképfestészcti bicnnálé a képtárban és az ifjúsági házban, augusztus 20-ig. Dér István, Lóránt János, Nóvák András, Pál Mihály és Zombori László közös kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. Wieber Mariann jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20ig. Papp György grafikusművész tűzzománeaí a Paletta Galériában, augusztus 20-íg. Gubcsi Attila festőművész kiállítása az ifjúsági házban, augusztus 31-ig. Szabó Erzsébet üvegtárgyai a Képcsarnok Gulacs.v Termében, augusztus 22-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móra-emlékszoba; a Feketeházban: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945: Buday György élete és munkássága; magyar katonai egyenruhák; a vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője: a Kass Galériában: Bélyegek. bélyegtervek, mini- és maxikönyvek Kass János műhelyéből. Varga Mátyás kiállítóháza (Bécsi körút 11 A). Nemzeti Történeti Emlékpark (Öpusztaszer). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápé). Kenderfonó gyár(örténe(i kiállítás (Rigó utca 5-7.). Paprikamúzeum (Szentmihálytclck). A Margit-szigeti öt előadás után a Dom téren következik kettő: szombaton és vasárnap Pál Tamás vezényli Webber Requiemjét és a Tolcsvay testvérek Magyar miséjét. A budapesti előadásokhoz képest az előadóművészek névsora változik némikeppen, a Requiem tenorszólamát Szegeden B. Nagy János énekli, és a zenekar: a szegedi szimfonikusok. színpad körül is. hogy az ember ösztönösen kihúzza a derekát a társaságukban. A Vikidál szemébe nézni maga a varázslat... De a Makraiéba is. Félelmetes... Világos szemük van és rendkívüli erővel tükröződik belőle, hogy ez az élet mennyire az ő életük. Tudom en, Jlogy nekünk, színeszeknek. ha valamit számítani, érni akarunk ezen a pályán, „telített" tekintetű embereknek kell lennünk, de ez valami egészen más. Tokeletesen ott elnek a színpadon, s mindez olyan rutinos színészeket is torkon Búcsúzik a Nyomorultak Holnap lesz a nyolcadik, a Dóm téren az utolsó előadása a — Rock Színház és a szegedi szabadtéri közös vállalkozásában — Magyarországon itt először színpadra állított világhírű musicalnek. Ahogy a premierre megérkezett alkotók mondták, Európa és a többi földrész országaiban még csak ez.után következik a bemutató-dömping, annál büszkébbek lehetünk, hogy Szeged nyitotta nemcsak a közép-európai sort, de ez Volt a világon az első szabadteri változat.. . Nagy László felvételével élményeinkből azt a képet idézzük búcsúzóul, amely a „fordult a kocka'-helyzetet mutatja: Jean Valjean és Javért felügyelő párharcában ezúttal az üldözött fegyenc kerül fölül — s bosszú helyett útjára bocsátja üldözőjét. íme az Ember. Vikidál Gyula a forradalmárok kozé állt Valjean, Makrai Pal. a leleplezett provokátor. Titkok tudója Méltóságteljes volt. Ügy is mondhatni, fenséges. Pedig egy aprócska, törékeny színésznőtől Inkább várhatnánk csöndes, szolid-szerény karaktert, mint olyan büszkén lépdelő Fantine-t, amilyet Kútvölgyi Erzsébet a Dóm téren alakított. Szárnyaló volt, „tartásos"; a tiszta emberek mindenkori higgadt fensőbbségével rendelkező. — Eredendő tisztaságot és fenséget hordoz magúban Fantine figurája. Szerintem pontosan ezáltal rí ki a többi lány, a gyáriak és a prostituáltak közül egyaránt. Ettől, ezzel különb. Ez az ember, ez a mindenkinek szemet szúró, maga körül Indulatokat kavaró nő: titkokat tud. A titkokat magában hordozó nő pedig legbelül minden esetben fenséget is rejt. — Ekkora jelentőséget tulajdonítva a titokzatosság izgalmának: mi mindenre volt szükség egy ilyen Fantine megformálásához? — A gyerekeimre, arra a szeretetre, amiben élek. És ezekre a partnerekre! Nagyon szeretném elhitetni, hogy nem udvariaskodás, nem valamifele tiszteletkörósdi: a Rock Színház társulata által biztosított légkör, ez a hangulat, ez a szellem, az áteltségnek, a lolkesültségnek ez a konkrét müveken is felülemelkedni tudó melegsége profi színészt is bármikor lenyűgözhet Engem legalábbis, bevallom, nagyon megfogott. Ezek a gyerekek úgy járnak-kelnek színpadon és ragad és megmámorosit, mint Szombathy Gyula. Ez sok mindenre magyarázatot ad ... A pontosságuk, a megbízhatóságuk is nem csekély mértekben segített olyanná tenni Fantine-t. amilyennek ezek szerint látnj lehetett... — Úgy tűnik, eképpen ujabb „titkok" tudójának is... — Tisztában vagyok azzal, hogy az elmondottak nélkül is sok pozitív tényező hathat és hatott is rám a szerep fölépítésekor, de az Ilyesmik rengeteget jelentenek. Egyébkent pedig Fantine alakjához nem tettem ám én olyan sok egyéni szint: amiket ehhez az alakításhoz külön kitaláltam, voltaképpen egészen pici dolgok. A figura eredendően drámai. És azért szúr szemet, mert annyira különleges. Mert titkai vannak . . . Domonkos László Bérlettulajdonosoknak Még vége sincs a nyári szezonnak, tudomásul kell vennünk, mindjárt kezdődik a kőszínházi évad; a Szegedi Nemzeti Színház s/.eiv Vezöi arra kérik a jövendő színházlátogatókat, hogy az 1937—88-as évadra megrendelt bérleteiket augusztus 27-éig vegyek át a Kárász utcai jegyirodában. Az át nem vett berletekeH 27-e után értékesítik Hajdani vezetőjük, Pál Tamás, az utolsó, augusztus 8-ai szigeti Aida-előadás óta „itthon van", a Festő utcában napok óta próbálnak. A Webber-gyászmise és a Magyar mise karmesterét arról kérdeztük, mi a személyes véleménye e zenemüvekről. — Igaz, hogy a szigeti bemutató előtt több fórumon Is komoly dicséretet kapott öntől mindkét mű. de érdekelne. hogy gz öt elöadas és a kritikák után hogyan vélekedik a misékről és a fogadtatásukról? — Majdnem biz.tosak lehetünk abban, hogy a nagyszámú közönség elsősorban a Tolcsvay testvérek művére volt kíváncsi; ám rendkívül meleg fogadtatásban részesített« a Requiemet is. A Webber-mú természetesen túl volt a megmérettetésen, az amerikai, az angol, az ausztráliai premiert követte a pesti, mégis nagy jelentőségű ténynek tartom, hogy a mi kelet-európai bemutatónak számító produkciónkat — ahogy mondani, szokás — megvette a közönség. A kritika? Az ember azt hinné, a komoly zene oldalán álló „várvédöknek" ez kitűnő alkalom a támadásra: miért merészkedik a komoly műfajba egyrocker? Bevallom, jólesően tapasztaltam, hogy az elismert, tekintélyes zenekritikusok milyen megértéssel és szeretettel fogadták a Requiemet. S meglepetésemre: nem így a könnyű műfajok recenzensei. Szinte zavartnak. szorongónak tűnő mondatokban fogalmazták . a fönti kérdést, és lekezelően belyegezték iskolás opusznak a Webber-müvet... A külföldi, szintén ellentmondásos sajtóvisszhangból is az tűnik ki, inkább a rockzene kritikusai utasították el. Az én véleményem változatlan, kitűnő muzsikának tartom, s az egyetemes zeneművészet nagy nyereségének A Wobber-rnúvel es a Magyar misével kapcsolatban szereplő állandó kérdést — tudniillik, hogy miért nyúltak a szerzők a klasszikus formához, miért kellett az úgynevezett komoly zene területére merészkedniük — nemigen értem. A magam részérő! legnagyobb örömmel fogadom azokat a kísérleteket, amelyek a komoly és a könnyű műfajok közötti mérhetetlen szakadékot igyekeznek áthidalni. — A szenvedélyesebb biralatok a Magyar misét érték, szinte példatlanul szókimondó és majdnem egyöntetű t»olt az elutasítás. Csak egy-két kritikus tartotta egyenesen kitűnőnek a müvet, s önök, az előadóművészek is... Legalnbbis feltűnő ez a szélsőséges ellentmondásosság. — Nincs szándékomban, hogy oknyomozást folytassak, nem is szokásom kritikákra reagálni, azt mondhatom, hogy számtalan oratorikus mű és opera dirigálása után nekem egészen különleges, emlékezetes előadói élményt jelentett a két mise. Talán csak a Spartacus Seregi-verziójának előadáséi menyéhez tudnám mérni. Arra kell gondolnom, hogy művészeten kívüli szenvedelyek dúlnak a Magyar mise körül, különben tökéletesen érthetetlen lenne, milyen elképesztő szakszerűtlenséggel megirt cikkek jelenhettek meg a magyar sajtóban. Kinek jutna eszébe például a klaszszikus operák zenéjet es szövegét külön vizsgálni? F.rlelmetlenség egy zenemű szövegén számon kérni valamifele „mondanivalót", hiszen csakis a zenével együtt érvényen barmifele „üzenet". Nagyon remelem. hogy mindez nem veszi kedvel a Tolcsvay testvéreknek, végtere eddig 17 ezer 500 ember szinte őrjöngő lelkesedése kísérte az előadásokat, plusz akik nem fértek be a nézőtérre, s párnákon, takarókon ülve, kintről hallgatták. . — A Margit-szigeten a miséken kívül az idei reprezentatív produkciot, az Aidát dirigalta, komoly szakmai sikerrel. Hogy érzi magat uj hivatalaban, a pesti szabadtéri színpadok igazgatóságának zenei vezetőjeként? — Köszönöm, jól. Nagyrészt zenei feladataim vannak, koncentráltabban, mint eddigi hivatalaimban. A program és a közreműködők kiválasztásában, a szerződéskötésekben van szerepem, és lehetőséget kapok eSy-égy produkció vezertylésére. — Nyilvánvalóan itthoni és egyre szélesebb körű külföldi kapcsolatait is kamatoztatja a nyár, műsorok művészeinek meghívásakor. Hol lesz ön vendég a következő hónapokban? — Az Operaházban 24 előadásom lesz az új szezonban, s amikor nem itthon, akkor Marseille-ben leszek. A bordeaux-i Salierl-Falstaff óta Franciaországba is, Olaszországba is tobb meghívást kaptam, például dirigálok n firenzei világhírű fesztiválon. a Maggio Musicalén. Áprilisban Monté Carlóban mutatunk be egy soha nem Játszott Offnarosa-operát, amelyet a Haydn-hagyatékból bányásztam elő, a Hungaroton számára. Három magyar — Gregor József, Szűcs Marta, Kincses Veronika — c.s ket külföldi — Martin Klitman és Gcrard Garlino — szólistával készül a lemez es az előadás •Sulyok Erzsébet Krokodil Dundee Színes ausztrál film. Irta: Paul Hogan, Ken Shadie és John Comell. Fényképezte: Russell Boyd. Zene: Pcter Best. Rendezte: Péter Fairman. Főbb szereplők: Paul Hogan. Linda Koziowski, Mark Hlum. Michael Lombard. John Meijlon, Dávid Gulpilil. Ha valakinek fikarcnyi kétsége is támadna afelől, miként is végződhet a nagyváros természetesen úri újságíró hölgyének (Nyugaton vagyunk persze) és a'/, ausztrál ősvadon szintúgy ősi, nemes vademberének, az előírásszerűen cserzett bőrű krokodil vadásznak találkozása, meg kell nyugtassam. Persze, hogy „úgy". A hölgy fölöttébb vonzó alkatrészekkel rendelkezik, ,afelé mézizü szlávos szépség (neve után ítélve alakítója lengyel származású lehet), a férfiú, azaz Krokodil üundee pedig meglehet, hogy indián (legalábbis teljes mértékben lehetne) — ketten meg úgy egymásra találnak, miként az már az első tíz kocka után elrendelve vagyon. A pláne persze a buliban az, ami a boldogító vég beálltáig történik Előbb a Sue nevezetű riporter-hölgy, termeszelesen helyszíni szemlét tart. veszélyek közepette a lóhős erős karjanak védelmeben. krokodilfogakkal és vadonbélí elöidillel, ami belefér. Később — a film második, sokkal jobb részében — a vadon, fiát elviszik- New Yorkba, s innen már. ugye bár, sima az út. A falusi kislány Pesten beszedik számú változatának tobb mint jól bevált fogása ré\vn a nagyvilágba beleszabadult Krokodil Dundee. úgy is mint nemes vadember, sajátosan értelmezi a bídé funkciójút. ai vak lém üloj be kerget holmi kest'lő néger suhancokat, jo haverokra tesz szert reszegés olasz taxisofőrök személyében, szemmel veri úri házak házőrző ebeit, szóval egyaJtűlán: úgy szuper, ahogy van. A film, mmt a legutóbbi leleviziós fdúdióból megtudhattuk, három hónap leforgása alatt kemeny nyolcmillió dollárt hozott, s minden ellenkező híresztelés dacára e tényen nincs is mit csodálkozni. Mivel Kousseau-nak. a nemes vadember feltalálójának. Coopernek. vagyis Sólyomszem, a vadon tiszta SZJVŰ, magányos fehér vadásza szülőatyjának. no meg a jó öreg Tarzannak nem áll módjában semmiféle plágium-pert inditani. viszont az örökzöld igazságok kozótt tudvalevően az is megtalálható, hogy szemesnek áll a világ. Krokodil Dundeo aranyos. Krokodil Duúdcc-t szeressük bátran. Ausztrália iránt meg szimpátiánk pláne csuk növekedjék egyre jobbanj Olyan megnyugtatóan meszsze van. nem? Domonkos László