Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

^^^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! ^ DELMA6YAR0RSZAG 77 évfolyam, 196, szám 1987. augusztus 20., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Tettekkel igazoljuk! I V ajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mel­lé tegye, összehasonlít­sa a világ alkotmá­nyait? Bizonyosan kiderül­ne, hogy valamennyi más, egymással össze nem cse­rélhetők. Lehetnek, sőt van­nak is sokukban az emberi­ség közös történelméből fa­kadó és a mai általános er­kölcsi törvényeknek eleget tevő azonos és hasonló gon­dolatok, mint például az emberi jogok tisztelete — de működőképes alaptör­vény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságai­hoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott al­kotmányban lehet csak jól mozogni. A miénk ebben az emlí­tett összevetésben a világ leghaladóbbjai, a legneme­sebben csengők közé tarto­zik. Kimondja az alapelve­ket, amelyek ma a korszerű államisághoz, társadalmi léthez szükségesek. Megfe­lelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg, keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehe­tőséget, ösztönzést. Az al­kotmányt — mint annyi sok mást — lehet holt könyvtá­ri polcokon tartani, de for­gatni is. Népnek és veze­tőknek. Magyarországon ma a közéletben a legnépsze­rűbb, az egyik leggyakrab­ban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tud­juk, mit kell vagy kellene csinálni, hát rajta! Igaz, alkotmányunk betű­je és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tett­szomj rá is vonatkozik. Ép­pen mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a ke­retet kitöltenie tartalom­mal. Akkor élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. A múlt évtizedekben fel­épült itt egy ország, létre­jött a szocialista társadal­mi rendszer — nem azért, mert mindenki lépten-nyo­mon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya", — hanem azért, mert az ebben fog­lalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő ha­lad, a sors új próbák elé ál­lit bennünket, s a kérdés egyebek között így hang­zik: meríthetünk-e még eb­ből, az alkotmányba sűrí­tett szellemi erőforrásból? Magyarország a hatva­nas-hetvenes években te­kintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkot­mányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvé­lemény milyen éberen né­zi : átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alap­1/'"ff K. ! i tit l /, V /t i' /- rí m. > \ ! r m -M i ,1 V, VU- v A/y,/"/ • törvénye elvontan előír. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy kül­földi politikusok vagy tu­risták kézbe vették ezt a füzetet — egyszerűen kö­rülnéztek, figyeltek és lát­ták a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ, hogy ér­vényesülnek nálunk az em­beri jogok, sokszínű véle­mények bontakoznak ki, magyar turisták tömege je­lenik meg külföldön; hoz­zánk látogató politikusok immár őszinte szavakat hal­lottak sikerekről és kudar­cokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar re­formgondolatokkal, ame­lyek egyrészt szocialisták, másrészt csak ránk jellem­zően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nem volt szükséges, amikor ezt lé­nyegében a szocialista aL­kotmány megvalósulási fo­lyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van, a társadal­mi fejlődésnek új szakasz­ba kell lépnie. De a legki­tűnőbb alkotmány sem len­dít automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Poli­tikusok, közgazdászok, mű­szaki emberek kidolgozták a menetrendet, • amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak ol­daláról is közelíthetünk eh­hez a feladathoz. Minden állampolgárnak — olvasható alaptörvé­nyünkben — joga van ah­hoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Na­gyon időszbrű ez a mondat két okból is. Abban a bi­zonyos menetrendben elő­kelő helyet foglal el a köve­telmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi-politikai kibon­takozás csatlakozzék. Ezpe dig más szavakkal a dönté sekben való részvétel kibő­vítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampol­gár nem él vele. Nem lép­hetünk tovább, ha nem vá­lunk e szempontból is te­vékennyé. A társadalmi méretű közömbösség, a csak-a-magam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a források, amelyek ezt a „magam hasznát" táplálják. Most látszik csak igazán, drámaian, mennyire össze­függ az egyén és a társada­lom érdeke. A közügyekben való részvétel — döntések­kel és munkával — nem­csak jog, kötelesség is, ma­gunk és a köz iránt. A ve­zetőktől új gondolkodásmó­dot, a szellemi és a fizikai munkástól új minőséget, tanulási, önfejlesztési ké­pességet kíván. A nemzetközi közvé­lemény tudja, hogy nehézségekkel küz­dünk. De aki külföldön jár és e témáról foly­tat beszélgetéseket, — akár rangos politiku­sokkal, akár átlagembe­rekkel —, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-het­venes évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a kifeje­zés: magyar — még mindig jól cseng. Benne van az el­ismerés a múlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar re­formgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tarta­lommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta ke­reteket, s az, alaptörvény igazságait tettekkel igazol­juk. TATÁR IMRE Kitüntetések az alkotmány ünnepe alkalmából Tegnap, szerdán délután Újszegeden, a Csongrád Me­gyei Tanács Oktatási és To­vábbképzési Intézetében a mezőgazdaságban kiemelke­dően dolgozók részvételével emlékeztek meg augusztus 20-ról, az új kenyér ünnepé­ről. Gál Gyula, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyet­tese méltatta e történelem­forduló nap jelentőségét. El­mondta, hogy nem véletlenül került egy napra az István király nevéhez fűződő állam­alapítás, az új honfoglalást szentesítő alkotmány, és a termelőmunkát, az életet jelképező új kenyér ünnepe. Hisz ezek népünk életének jelentős sorsfordulói, s bol­dogulásuk alapja a békés alkotómunka. Napjaink sem szűkölködnek tennivalókban. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok békekezdemé­nyezései a kezdeti sikerek ígéretét hordozzák. Gazdasá­gi életünkben az eddigieknél gyorsabban és fegyelmezet­tebben végrehajtott szocialis­ta reformok jelenthetik a ki­bontakozást. Az ember leg­főbb értékmérője a közjót szolgáló tett. A jelenlevők további munkája is ezt a célt szolgálhatja. Ezt követően Bartha László, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának titkára kitüntetéseket adott át. Szocialista alkotmányunk 38. évfordulója alkalmából kiemelkedő munkája elis­meréséül a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben ré­szesítette Vajnai Ernőt, a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Mgtsz elnökét. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapott Pálnok Rudolf, a Csongrádi Állami Gazdaság számviteli osztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést Balogh Péter, a Csengelei Aranyhomok Tsz állatgondozója, Fazekas Já­nos, a Szentesi Árpád Tsz villanyszerelője, Kószó Vin­ce, a Szeged-mihálytelki Üj Élet Tsz traktorosa, Tolnai István, a Hódmező­vásárhelyi Rákóczi Tsz ra­kodómunkása, Török Lász­ló, a Csongrádi Petőfi Tsz elnöke, Szőke István, a Sán­dorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz traktorvezető­je és Vizi István, a Makói Lenin Tsz elnöke vette át. Eredményes munkájuk el­ismeréséül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adományozta Kiváló Mun­káért kitüntetést Gál Gyu­la, a Csongrád Megyei Ta­nács elnökhelyettese adta ái Albert Zoltánnénak, a Szegedi Tisza Halászati Tsz csoportvezetőjének, Andrikó Istvánnak, a Csongrádi Vö­rös Csillag Tsz fő-ágazatve­zetőjének, Aradi Józsefnek, a Nagytőkéi Kalinin Tsz juhgondozójának. Bárányi Ferencnek, a Mártélyi Fürst Sándor Tsz gépkocsivezető­jének, Balogh Lajosnák, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet főkönyvelő­jének, Bencze Jánosnak, a Makój Kossuth Tsz autósze­relőjének, Bérezi Bélánénak, a Hódmezővásárhelyi Rákó­czi Tsz csoportvezetőjének, Bodor Péternek, a Szegedi Felszabadulás Tsz mezőőré­nek, Borbás Istvánnak, a Röszkei Kossuth Tsz anyag­raktárosának, Busa Imré­nek, a Forráskúti Haladás Tsz ágazatvezetőjének, Ceg­lédi Sándornak, a Hódme­zővásárhelyi Városi Tanács főmunkatársának, Czirkus Antalnak, a Fábiánsebestyé­ni Kinizsi Tsz főágazat-ve­zetőjének, Csenke Zoltánné­nak, a megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomás laborvezetőjének, Deák Já­nosnak, a Szegedi Móra Tsz traktorvezetőjének. Farkas Gézának, a Mórahalmi Ho- / mokkultúra Szakszövetkezet kőművesének. Farkas Zol­tánnak. a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet erögépvezetöjének. Furnér Mátyásnak, a Szegedi Tisza —Maros Szög Tsz szakmun­kásának, Gavallér József­nek, a megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomás felügyelőjének, Gábor Kál­mánnak, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet személyzeti előadójának, Gránicz Józsefnek, a Fábi­ánsebestyéni Kinizsi Tsz traktorosának, id. Gránicz Józsefnek, a Szentesi Árpád Tsz erőgépvezetőjének, Ge­ra Zoltánnak, a Makói Kos­(Folytatás a 3. oldalon.) Bőséges választék iskolaruhákbol Belkereskedelmi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint a most következő tanévre összesen 1,1 millió is­kolaköpenyt kínál a kereske­ielem, valamivel többet, mint amennyit az elmúlt tanévben adtak el. Az alap­anyag-, fazon- és színvá­laszték ezúttal bőségesebb, mint az elmúlt esztendők­ben. A nagykereskedelmi válla­latok kiskereskedelmi part­nereiknek már az elmúlt ta­vaszon bemutatták a kíná­latot, s így időben teljesít­hették a megrendeléseket. A gyártók néhány termék ki­vételével betartották'a szállí­tási határidőket: augusztus közepéig eljuttatták a keres­kedelemnek a megrendelt mennyiségeket. Néhány üzlet­ben hiánycikk az úgyneve­zett nagykamasz méretű fiú­köpeny, ezek a gyárak szál­lításától függően csak később lesznek kaphatók. A köpenyfazonok alkal­Ülést tartott a KNEB Ülést tartott szerdán a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék­házában. A testület meg­vitatta és elfogadta a szán­tóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak helyze­tével és fejlesztési lehető­ségeivel foglalkozó vizsgá­lati jelentést, s úgy dön­tött, hogy a tapasztalatok­ról tájékoztatja a kormány illetékes szerveit. A KNEB ezután elfogadta két új vizs­gálat programját: A jelenleg kísérleti jel­leggel működő családsegítő központok tevékenységét ér­tékelve a népi ellenőrök vá­laszt keresnek majd arra, hogy a szociális ellátás új intézményei miként járul­tak hozzá a családok ki­egyensúlyozottabb életvite­léhez, szaporodó gondjaik megoldásához. Felmérik, hogy a központok milyen egyéb szolgáltatásokkal áll­nak a rászorulók rendelke­zésére, s összegezik az in­tézményhálózat fejlesztésé­nek további feladatait, le­hetőségeit is. Mindezekkel a vizsgálatokkal, az eredmé­nyek közreadásával a népi ellenőrzés hozzá kíván já­rulni a kormány határozata nyomán 1985-tól fokozatosan kiépüld családsegítő köz­pontok eredményes mun­kájához. Ugyancsak fontos vizsgá­lati program lesz az elkö­vetkezendő időszakban a magánkereskedelem helyze­tének felmérése, amelynek során a népi ellenőrök ta­pasztalatokat gyűjtenek a tanácsi szakigazgatási szer­veknél, a nagykereskedelmi vállalatoknál, és a Kisosz megyei szervezeteinél is. mazkodnak a divathoz, a zseb- és gallérmegoldások, a díszítések igen változatosak. A forgalomba hozott köpe­nyek mintegy 75—80 százalé­ka hurkolt, könnyen kezelhe­tő műszál, s bár a tavalyi­nál valamivel nagyobb há­nyaduk készült természetes alapanyagú kelmékből, ez nem teszi ki a kínálat negye­dét sem. Az egészségügyi vizsgálatok azonban bebizo­nyították, hogy — mivel a köpenyeket a ruhaneműk fe­lett hordják — a műszála­soknak nincs káros hatásuk a bőr szellőzésére; nem okod­nak allergiát sem. Előnyük az is, hogy a műanyag köpe­nyek ára lényegesen alacso­nyabb. mint a természetes alapanyagból készülteké. Az iskolai ünneplő ruhák, sötét szoknyák, fehér blúzok és matrózblűzok. sötét öltö­nyök és feher ingek válasz­téka ugyancsak kielégítő. A szoknyák és blúzok válasz­tékát bővítik a Centrum Studiform öltözékei, amelye­ket az idei tanévre is új fazonokban árusítanak. Tornacipőkből 1.5 millió pár áll a tanulóifjúság ren­delkezésére — elsősorban hazai típusokból. A válasz­tékot kínai, román és cseh­szlovák import, valamint többfajta edzőcipő bővíti. Ugyancsak elegendőnek ígér­kezik a mennyiség, és ki­elégítőnek a választék tor­nadresszekből, tornanadrá­gokból és atlétatrikókból is. "WMaMMMIMMfcMM*'*Mft m^nmmmrr aeR*4MMM»*MUMMtt»fw».«te-- <

Next

/
Thumbnails
Contents