Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

Szerda, 1987. augusztus 19. 3 A hordónyi és a rúzsai határban H paradicsom a reménység A homoki térségben soha nem termeltek meg ennyi paradicsomot, mint az idén, A tagi gazdaságokban ez adja most a legtöbb munkát. Ha a szokásos hozamot nem csappantotta volna meg az aszály és a jégverés, az országos szükségletnek közel harmada megteremhetett volna szűkebb környezetünkben. A hirtelen területnövelés oka egyszerű, az elfagyott barack és szőlő elmaradt bevételeinek pótlására ez látszott legkézenfekvőbbnek. A paradicsom az utóbbi években tisztes hasznot hozott a termelőnek. Hogy végül is mennyi lesz a termés, az őszi időjárás jóindulatán múlik. Az első szedés után nagyon lassan érnek a bogyók, az augusztusi hűvös napok jelentő« késést okoznak, A Bordányí Előre Szakszövetkezetben lévő a konzervgyárral közös feldolgozósoron csordogál még a paradicsomlé. Tavaly ilyenkor már az egész napos műszak, vagyis csúcs idejét él lék, most, a várható termés egytizedét sem vásárolták fel, Szerencséje a szövetkezetnek. hogy helyben a lévonal. Területük kétharmadát verte el a szent Kristóf napi jégeső. Nagyon kellett már a c«aoadék. de nem így. A sérült bogyók egy részét így még fel tudták dolgozni, ha távolabbra kellett volna szállítani, a többszöri rakodást, várakozást már nem bírta volna. A szövetkezet úgy próbál segíteni tagjain, hogy az előszezonban 3 forint 40 fillérért vették át az első osztályú iéparadicsomot, többért mint más gazdaságokban. A magas szárazanyag-tartalom révén eddig még nem fizettek rá a többletkiadásra. A szebb, étkezési paradicsomot 4.50-ért veszik, amelyet Budapesten értékesítenek az ottani piaci árnál olcsóbban. így igen kelendő a portékájuk. Más alig jut most a felvásárlótelepre. A nyári almát is elverte a jég, barackból meg csak mutatóban akad. Egy kevés burgonyát hoznak a 7,50-es árért, de aki píacozni tud, az inkább elviszí, hisz tíz forint feletti ára van még a szedési szezonban is. A szövetkezet utóbbi évek legnehezebbikét éli most. A téli fagy hatása már eleve rossz kezdetet jelentett. A barack és a szőlő elmaradt termése, a termókarok újranevelésé, a megnövekedétt ápolási és növényvédelmi költségek, a számítások szerint csak a közösben 18 millió forintos kiesés, a háztájit nehéz lenne összesíteni, de ott még ennél is több a kár. A jégverés a biztosítási összegen felül közel ötmillió forintot vitt el a nagyüzemben. A kisebb portákon még növeli a kiesést, hogy zöldségfélékre alig kötöttek biztosítást, mivel ennek igen magas a díja. A saját rizikóvállalás hosszabb távon talán kifizetődik, mikor itt a baj, akkor viszont kellemetlen. A gabona termésátlaga is igen alacsony volt az idén, a rozsét egyáltalán nem lehetett megállapítani, mert 180 hektáron lábon érte a jég. A napraforgóban bíznak még a megmaradt paradicsom mellett. Ha mindez sikerül, akkor a korábbinál szerényebb nyereséggel, de talpon maradnak. A közösben több a lehetőség az ellentételezésre, az állattenyésztés mellett a kiegészítő tevékenység adta lehetőségeket még inkább megragadják. Több energiát fektetnek bele, s így több eredményt is várnak tőle. Rúzsán, a Népszabadság téeszben is hasonlók a gondok. Homokon kevés nagyüzemben termelnek kukoricát. Itt az állatállomány takarmányozására biztonságosabbnak érzik, mint a beszerzést. A száraz július miatt felét le kellett silózni. A burgonyatermesztésnek nagy hagyománya van, sajnos a hozammal nem büszkélkedhetnek. a nyári szárazság miatt igen aprók a gumók. Az árra viszont nem panaszkodhatnak, nagyban, zsákkal együtt 8-9 forintot is adnak kilójáért. Durván ez a tavalyinál duplája, amiből kónynyen sejthető, hogy a burgonyatermés másutt is gyenge A fogyasztók számára nem túl rózsásak az előjelek. Vetőburgonyát a saját részükre termelnek. Az árpa után vetették, s öntözik, így egyelőre bíznak a termésben. Egy érdekes ellentmondás már előre veti árnyékát. Mar tavasszal drágább volt az étkezési, mint a vetőkrumpli, mivel az előbbi rögzített áras, a másik meg szabad. Ha ez a rendszer nem változik, jobban megéri a termést azonnal eladni, mint tárolni, s esetleg tavasszal olcsóbban kiadni. T. Sz. I. Elmélet és gyakorlat találkozása A világ agykutatói Budapesten Cigánygyerekek a „szigeten" Az Isten háta mögött vertek tanyát — mondtam köszönés helyett a hajdan volt tanyai iskola udvarára lépve Hajdú Gézának. A tábor vezetőjét az udvariatlan berobbanás nem zavarja, annál inkább izgatja, hogy látogatásom kizökkenti a gyerekeket az éppen folyó délelőtti foglalkozásokból. Látogatásom — minden igyekezetem ellenére — percekre ugyan, de mégiscsak megzavarja a várostól távolra húzódott kis közösség életét. Mint ahogyan maga a tábor is kizökkentette az itt lakókat megszokott életükből. Hiszen hátrányos, veszélyeztetett helyzetű cigánygyerekek számára hogyne lenne egy csodás sziget a Bartók Béla Művelődési Központ kettőshatári alkotóháza, ahol nemcsak a környezet elbűvölő, hanem a mindennapok foglalatossága is ritka élményt ad a tábori gyermekeknek. A tiszta ágy, a divatos tréningruha, az agyagozás, a szövés, a gyöngyfűzés, a sárkánykészítés, esti szalonnasütés, kalácsdagasztás, a gondoskodás. a türelmes-segítő feléjük fordulás — mundmind az élet szebbik oldalát kínálják nekik. A játékos, ügyességet lendítő foglalkozások közé pedig észrevétlenül ékelődnek a magyar beszédet tanító, a szókincs- és ismeretbővítő „órák". A tábort csupán 20 cigánygyerek élvezheti. A kiválasztottakkal 10 napon át hat felnőtt törődik. Gondozónő, gyógypedagógusok, közművelődési szakemberek próbálkoznak tíz rövid nap alatt legalább valamicskét lefaragni abból a bizonyos hátrányból. Persze csepp a tengerben ez az évente egy alkalommal mindössze néhány cigánygyerek számára berendezett tábor, mégsem lekíasinylendő vállalkozás. Hiszen nem arról van szó, hogy néhány napra kiemelik családjukból, környezetükből a gyerekeket, s aztán sorsuk további alakulásával nem törődve megfeledkeznek róluk. A cigánytábornak elsődleges célja e hátrányos helyzetű gyerekeket megnyerni az egész esztendőben őket váró dorozsmai cigányklub számára, hogy aztán ebben a közösségben megtartsák, s végigkísérjék életüket legalább az ifjúkor határáig. A cigánytábor vezetője Hajdú Géza egyszemélyben a cigányklub irányítója is. Egész évben köztük, velük van, immáron 4 esztendeje, amióta felvállalta a dorozsmai klub kis közösségének életét. Abban a szubkultúrában, ahol munkáját végzi, joggal lehet büszke arra, hogy az idén már van olyan klubbéli gyereke, aki szakmunkásképzőbe iratkozott. Bízva bízik benne: a továbbtanulók, szakmát akarók száma emelkedni fog. A nyári táborok — ahol a cigánygyerekek még kóstolják egy tartalmasabb élet lehetőségeit — ösztönzést adnak a folytatásra, otthon a klubban. Ugv hiszem cseppet sem túlzok, ha azt írom: a sorsuk miatt idekerült cigánygyerekek egy, a világuktól eltérő körülményekre lelnek. Bízni abban kell és lehet, hogy a táborban megismert — a mások számára oly természetes — életminta követésre ösztönöz. K. K. A tudomány egyik legfontosabb területe ma az agykutatás. Sokak szerint azt a szerepet tölti be, amit a magfizika képviselt a harmincas években. Művelői szinte minden esztendőben előrukkolnak valamilyen új felfedezéssel, rendszerint olyasmivel, ami az- emberi fejlődés legalapvetőbb kérdéseire világít rá. A magyar agykutatók eredményeinek; elismerését jelenti, hogy fővárosunk a házigazdája az idegtudományok napokban zajló, második világkongresszusának, amelyet az UNESCO támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia keretiében működő nemzeti IBRO (nemzetközi agykutató szervezet) -bizottság rendez. A rendezvény szakmai házigazdája a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, amelynek tudományos igazgatóhelyettesét, Vizi E. Szilveszter akadémikust, a szervezőbizottság főtitkárát arra kértük, foglalja össze, hol tartanak ma e tudományterület kutatói? — Az idegtudományok elméleti alapkutatásainak eredményei most értek el arra a szintre, hogy klinikailag, az orvosi gyakorlatban, a mindennapos egészségügyi ellátásban is felhasználhatók, alkalmazhatók. Az elmúlt két évtized kísérletei után az agy- és általában az idegrendszer működésének megértésében olyan ismeretekhez jutottunk, amelyek eredményeiként aránylag egyre több súlyos ideg- és elmebetegiség kiváltó okait megismertük!, s aránylag szelektív, hatékony gyógyszereket sikerült előállítani. Ily módon lehetőség van arra, hogy a szervezet kóros működését bizonyos esetekben gyógyszeres, de sebészeti beavatkozásokkal is normalizálni, javítani tudjuk. A kutatások jelenlegi szakaszában, persze, azért mégiscsak azt kell mondanunk, hogy pillanatnyilag az úgynevezett feltérképezés idő-szakában vagyunk. Vagyis: az idegrendszer egyes területeiről sorban kimutatjuk, hogy ezek milyen elváltozásokért, vagy milyen klinikai kórképekért, tünetekért felelősek. Ennek igen nagy a jelentősége, mert ez az alapkutatás ad lehetőséget arra is. hogy a továbbiakban most már megismerve a kórokat, megismerve, hogy mi hozza létre azt az idegrendszeri, pszichiátriai, elmegyógyászati megbetegedést, eredményesen gyógyítani is tudjuk. Lényeges, hogy e kutatások a klinikusokkai együtt, közösen folynak, s a részükről a „betegágynál" felmerülő problémákat az alapkutatást végzők próbálják megoldani Ez az együttműködés a legjellemzőbb a kutatások jelenlegi szakaszában. * — A kongresszus sztártémája? — Szerintem az egész világkongresszus legizgalmasabb témái azok, amelyek, az alapkutatási eredmények konkrét klinikai alkalmazásáról számolnak be. Az idegtudományok történetében ez a kongresszus az első, ahol a beszámolókban az alapkutatások eredményeinek a gyakorlatba való átültetéséről, felhasználásáról, alkalmazásáról már igencsak konkrétah van szó. Például arról, hogy a mozgásszabályozó központnak a működését megismerve, ma már eddig gyógyíthatatlannak tartott kóreseteket is gyógyítani lehet. Különböző idegrendszeri átültetésekről szóló eredmények ismertetése is szenzációszámba megy. — Hol. milyen területen léphet előre a közeljövőben az agykutatás? — Csak azokon a területeken, amelyeken eredményes az alapkutatás. így izgalmas előrelépés várható a központi idegrendszer olyan megbetegedéseinél, mint például a skizofrénia, vagy a különböző mániás kórképek. — A magyar kutatók miben a legjobbak? — A magyar agykutatás nemzetközi hírű — ezt nyugodtan elmondhatjuk A neuroanatómia — az idegrendszer szerkezetének a megismerése — terén kiemelkedő Szentágothai János és iskolája. A másik: a neurofarmakológia, azaz az olyan gyógyszerek kutatá«a. amely az idegrendszer működését befolyásolják. Ebben a magyar gyógyszeriparnak is jelentős a tevékenysége. É9 a magyar kutatók a neuroendokrinológiában is kiemelkedöek: a vérpályán keresztül az idegrendszer különböző részeihez eljutó hormonoknak, testsaját anyagoknak az idegrendszeri hatásait^vizsgálják. De jelentős eredményeket értek el hazai tudósok a magatartás, tehát az idegrendszer integrált, koordinált működésének a kutatásában is. E témákról, kérdésekről a világkongresszuson is lesznek szimpóziumok, kerekasztalkonferenciák, munkaértekezletek, s ezek megtartásár ra a nemzetközi agykutató szervezet többek közt éppen oly neves magyar tudósokat kért fel, mint például Ádám György, Szentágothai János, Csillik Bertalan, Pásztor Emil, Salánki János. . (Tegyük hozzá: Vizi professzor önmagát nem is említette .) — Az agy- és idegkutató szakemberek milyen betegségcsoportokkal foglalkoznak? Hány embert érintenek az idegrendszeri megbetegedések a világban — és hazánkban? — Ez a kutatási terület szoros összefüggésben áll csaknem minden betegséggel, mert az egész emberi szervezetre irányul. Hiszen bármely kórképben, megbetegedésben fontos szerepet játszik az idegrendszer. Életünk során mindvégig a külvilág behatásai mind-mind az idegrendszeren keresztül érnek minket. Ennek, megfelelően, az idegrendszeri megbetegedések dominálnak De a nem idegrendszeri megbetegedések kialakulásában Is kulcsszerepet játszanak az Idegrendszeri hatások. Ha csak a gyomorfekélyt, a neurózist, a különböző szívbetegségeket, érelmeszesedést tekintem, amelyek mind-mind idegrendszeri behatások eredményei is, akkor érthető, hogy a belgyógyászati kórképek kialakulásában jelentős résziben, de a sebészeti kórképek egy részében LS, mindenképpen igen fontos tényező az idegrendszer. A kifejezett agy- és idegrendszeri károsodások pedig az ötödik-hatodik helyen állnak a leggyakoribb betegségek sorában... És sajnos eRyre nő ez az nrány. Az USA-ban például 4 millióan szenvednek az idős kori szenilitásban, amely egyébként már nemcsak az öregek betegsége. Egyre fiatalabb korosztályokat, gyakran már ötven év körülleket sújt nálunk is ez a betegség. Azt már tudjuk, hogy az agy meIvik területének megbetegedése okozza a fiatal köri szenilitást, ám a kiváltó kórokokat sajnos még nem ismerjük pontosan. A káros környezeti hatásoknak komplex módon szerepe lehet ebben, csak még nem tudjuk, miiven módon — fejezte be beszélgetésünket Vizi. professzor. Csákváry Margit Segítsünk a rászorulóknak! Közlekedésbiztonsági akció A táborélet „csudassép" Tolókocsival, fehér bottal, hallókészülékkel leélni egy életet — épp elég teher. Károsodott egészséggel, éveken, évtizedgken át sérültként komoly gond már a közlekedés is. Különösebb magyarázatra nem szorul hát, miért szentelik idei, őszi propagandaakcíójukat a hátrányos helyzetű vakok, mozgássérültek, siketek és nagyothallók fokozott védelmének a közlekedésbiztonsági tanácsok. Az október elejétől december közepéig tartó akció idején településenként, s országosan is nagyobb figyelmet kapnak majd a közlekedésszervezőktől, -tervezőktől, a társadalmi szervezetektől, a tömegkommunikációtól b veszélyeztetett emberek. A szegedi kbt is megalakította már operatív bizottságát, melynek tagjai munkálják majd ki az akció rendezvény- és feladattervét, szoros kapcsolatban az érintett egyesületek vezetőségeivel. Az elképzelések között szerepel olyan szórólap elkészítése, mely a városi közlekedés veszélyes helyeit tünteti fel. s amely megszívlelendő tanácsokat ad az egyébként is a bizonytalanság érzésével közlekedő embereknek. Film-és videovetítésekre hívják majd őket, s közlekedéssel foglalkozó szakembereknek mondhatják el napi gondjaikat. Előadás-sorozat, s a rokkantak, vakok és hallássérültek védelmét szolgáló eszközöket bemutató kiállítás is szerepel a programban. Forgalomszervezési hiányosságokat kutatnak majd az illetékesek — épp a hátrányos helyzetű emberekre tekintettel, s a hivatásos gépjárművezetők oktatási programjában is helyet kap védelmük, segítésük. A szervezők számítanak az úttörők, ifjúgárdisták, KISZ-esek. a vöröskeresztes- és népfrontaktivisták közreműködésére, s persze az egész társadalom figyelmére is. Azaz, várják az észrevételeket, javaslatokat, ötleteket, miképpen könynyíthetnénk még meg az egyébként is nehezebben gyaloglók, buszozók helyváltoztatását, kapcsolatteremtését Akár úgy, hogy nem engedjük fölszállni rossz buszra a gyengén látót, a járművezetőhöz közeli első ajtóhoz szoktatjuk a mozgássérülteket, vagy rendszeresen felkeresik a hozzáértők a halláskárosultakat, hogy hallókészülékeiket karbantartsák. Egyáltalánkönnyítsenek a betegségük miatt visszahúzódó, befelé forduló életet élők helyzetén. Nem csupán az akció két és fél hónapja alatt 4 4.