Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-17 / 193. szám

2 Hétfő, 1987. augusztus 17. -isi Bútortúra Barátom szép franciaágyát sokan megirigyeltük, de ő azonban hosszú, olykor hámindig kitért a válasz elől, hol vette? Egyszer — kicsit rom-négy hónap is. röstellkedve ugyan — mégis elmesélte: — Más bútorokra miért — Magunk csináltuk! Egy kiárusitáson vettünk három "e^seeít?^ ^ C ' ° Réka-oldallapot, amit egy asztalos ezerötért össze is rakott. Csinált hozzá egy keretet is, ebbe került a szivacsmatrac, ezernégyért. A feleségem bütykölt rá egy huzatot, én a rugókat szereltem fel, és végül egy szép, steppelt takaróval megkoronáztuk a művünket. — Szép is, praktikus is. . — ...és olcsó! Hatezerből kijött az egész, «mi az iiz— Mert nem tudunk ígérni, még akkor sem, amikor már megjött a visszaigazo^ lás. Az ipar vagy szállít, vagy nem. Ezért nem tudunk garanciát vállalni. Júliusban például 15 milliós visszaigazolásból 6 és „nagyban" kifizetődő fél milliós tételt egyszerületben tizenhatezer. Azt mondják, gyártani valamit. A mi kézi munkánk mégis sokkal ol,- en «¿""ottak Szeged. v . ....... . ... re. Hol alapanyag nincs, hol csóbb. Te erted ezt? Mert en azóta sem jovok ra, hol jon kapacitás hiányzik, hol össze mégis az a plusz tízezer, amit velünk, vásárlókkal Sorolhatnánk a kifogásokat végül kifizettetnek. tovább. Ezek után már az sem meglepő, hogy a tex— Ha megtudom, ígérem, elmeselem! tilipar sokszor képtelen azonos színű huzatokat gyártaA kereskedelmi felügyelő- Aki ebből egy ülőgarnitúrá- ni. ezért nem lehet elemenségek az év elsó felében nál többet kihoz, az előtt kent árulni a kárpitozott országszerte megvizsgálták, megemelem a kalapom. A garnitúrákat, milyen a bútorok minősége, többit majd később. há- Az egész iparág olyan, A százhetvenkét üzletben és rom évig, míg a kölcsönök mint az állatorvosi ló. Mináruházban tapasztaltak vég- egyik része le nem fogy, den nyavalyát ki lehet mueredménye: a forgalomba semmit! Utána pedig jöhet tatni rajta. Aligha kétséges hozott bútorok harmada nem az első gyerek! hosszú távon a szakemberek felel meg az előírásoknak. Leh „ mégsem m, Az aruk annai inkábblHogy vagyunk szegények, hanem ^ k<?1Iene' Mar CSak aZ*rt mennyiért vagyunk kénytelenek megvenni a nem éppen kifogástalant? A végösszeget előre nem árulom el, inkább számoljunk együtt! a bútorok túl drágák? is, mert ma még sem a gyártónak, sem 3 kereske* dőnek nem érdeke igazán, hogy olcsó, jó minőségű bú— Huszonhét bútoráreme- torokkal teremtsen versenylést értünk meg az idén — helyzetet a piacon. A most mondja Panka Márton, a Szegeden kínált több mint 800-féle bútor nagv része ma már korszerűtlen és drága. Nincs könnyű helyzetben szegedi Domus igazgatója, az a fiatal pár, aki egy át- .,. . .... ... lagos ötvenöt négyzetméte- Allgha kétseges, yarhatres panelt szeretne beren- Jak a huszonnyolcadikat is. * dezni Ha egyáltalán talál Pedlg nem e2yszeru kereszaz elképzelésének megfelelő lü,vJnni • gyártónak az Már kifelé jövet hallom, bútort, még mindig ott van fak emelését. Alapos indok ahogyan egy ötvenes apuka a riasztóan magas ár. Ve- keI1 hozzá hogy a hatosagok győzköd, f.at és menyet: gvük sorra. A nagyobb szo- hozzajaruljanak . Hiába az _ Ez a bőrgarnitúra igabába 40 ezer alatt nemigen evi 15~20 «a*»lékos alap- ^ j61 mutatna a nappalilehet összerakni egy egyéb- anyag:ar!™?lea>. a, vá!??,z; ^kban. Ha akarjátok, megkéntszépés praktikus Héka- gazdálkodjék k. a termelők! veszem nektek! falat. Akad ugyan húsz és °k ^^ veleked- A fjata]ok jnkább a me], harminc ezer között hagyó- . ugy^eggei ,ette ,evö divatoSi mányos „szekrénysor" is, hibájukat tehetetlí-n- sarokgarnitúrával csak... csúnya, nem prak- s?«uket ls. ífloltózteUk az nek... tikus és hatalmas: ha mégis alapanyagárak cifra kontosikerül begyomöszöln. egy «ebe. Lassúnk egy példát! panelba, jobb, ha utána Vegyünk egy egyszerű fran. azonnal kijön a család. Kel- ?aagyat az ara.,se. legy?,a lene még egv ülőgarnitúra, tobb t.zenótezernel, es haliolyan, amin altatni is lehet Tohotom nevre. egy-egy vendéget. A Glória csíkos szemez— Csak nem veszünk meg ilyén .ócskaságpt! — húzza ki magát a terebélyes úr. Amikor végül ny'üevanezerért mégis leblokkoltál ia a a^íu^- „ „„•_.„ .... valódi bőrt, már bevenném .. Am>ikor a gyíarban «"ajon- a mérget. sem ^^ sem típusú egyszerű és olcsó, ez kevebbt vasesztergályos nem lehet! ha éppen lehet kapni. 35 nekiesnek a ezer. Háromezerkilencért gyártmányfejlesztők. No, dohányzóasztal is kerül mel- !nne" I*szedjUk. ezt ,a dif" tudná venni lé, igaz, akad ronda is két- „ : , , te?turvk kf' ,a* ezerért. A hallba egy ét- fmbot' leJfbb vesf*k ,az kezőasztal hatezerhétszáhar. dgy magasságai most azataminc — Malvin névre hall- CSün,y a;hivat. Mar keszisa gat és praktikus, mert :'Vadona,UJ csukható-nyitható, kis helyen is elfér. De miért volt neki oiyan sürgőt? O jövőre >s meg Rafal Gábor Tovább épül a klinikai tömb Mint arról már korábban beszámoltunk, a félig kész épület süllyedése miatt az év első hónapjaiban teljesen le kellett állítani a szegedi 410 ágyas klinikai tömb építkezését. Beszámoltunk az épület tökéletes statikai biztonságát szolgáló elképzelésekről is. Nagy László felvételei a mai helyzetet mutatják be. Jelenleg a Délép mintegy 100 szakembere dolgozik az építkezésen. A még hátralevő szakipari munkákkjal fentről lefelé haladnak, szintről szintre. Elkészítik az aljzatbetonozást, burkolatot kapnak a folyosók oldalfalai is. Dolgoznak a villanyszerelők, az elektromos szerelések a végéhez közelednek. Eddig 2 lépcsőház vakolását még nem fejezték be, az utóbbi napokban ehhez is hozzáfogtak a munkások. Hamarosan befejezik a még hátralevő tetőszigeteléseket A mélyépítők elkészítik a külső utak burkolatát. A mintakórteremben per dig már a berendezést próbálgatják. Az átadás eredetileg tervezett időpontját, persze, már nem lehet tartani, de egyáltalán nem mindegy, hogy hány hónapos késéssel kezdődhet a gyógyítómunka a falak között. t *yr 1. 3 gagtsal Táborzáró kiállítás A díjazottak: Varga János, Hornyik Zoltán, Tóth András, Horváth Judit, Ungvári László, Atlasz Mariann, Andrássy Gabriella, Tichiné Orgoványi Erika. Az szmt Erdélyi Tibort, a Medosz Sulyok Terézt jutalmazta. -A tábor művészPénteken délután az ünnepélyes és már hagyományos mühelykiállítással befejeződött a huszonkettedik országos ifjúsági képzőművész tábor. időszakban bátorságnak számított. Egység és tudatosság jellemző ós az is bizonyosult, hogy a vizuális kultúrára való nevelés egyik, ha nem a legfontosabb bázisa hazánk délkeleti csücske, a hódmezővásárhelyi tunyavilág, a város és a közeli festőparaditermék. Keresztvíz alá tartják ott helyben, de most az Árgyélus nevet kapja. Ujabb árAkinek szerencséje van, kalkuláció készül, amibe talál a „biziben" hozzá hat talán a napj dátum és a vadonatúj román széket, ez kávéfőző néni bére is beleis összecsukható és darabja kerül — ezt már elfogadják csak négyszáz forint. (Vajon odafönn. Néhánv hét alatt mi miért nem gyártunk ha- összejött a közgazdasági sonlót, főleg ennyiért?) Né- bűvészmutatvány. Ezek után hány polc is kellene aköny- aligha kell magyarázni: veknek, no meg pakolni is annyi új termék, mint a kell valahová. Hat apróka bútoriparban. a világon Gúla polc — hétezerkétszáz. s'na>, legföljebb csak a meIgaz, nemrég még csak a felébe került, de mostanára kapott egy vékony pácot, a hátsó díszlécet pedig úgy megfaragták, hogy stelázsinak is elmenne a kamrába. sében. — A mai nagy bútorgyárakat a hetvenes évek elején hívták életre. Azóta ez a felállás. Ilyen anyagokA kisebb szobát könnyű ból, ezzel a technológiával, berendezni: 33 ezer 380 ennyit tud a hazai bútorforintért akad egy svéd gyártás — folytatja az áruháló. Kétszemélyes ágy, éj- ház-igazgató. — Mi pedig jeliszekrények, komód és egy csak azt forgalmazhatjuk, ruhásszekrény — tiszta fá- am't a gyártók kínálnak. ból. ízléses, praktikus, nem növekvő árak és a is tul draga. így aztán mans 1oko2atosan apadó ^¡¿r. rajta a „foglalva* tábla. cák credó;e gondolom, az. Nem folytatom! Kell még hogy csökken a kereslet • • világítani is valamivel, jó _ Nem , van, Most lenne egy eloszobafal, vagy éppen nő. fogas kabátakaszlónak. két ablakra függöny és sötétítő Tavaly 242 milliót íorgallegalább ötezer, engedjünk mázott a szegedi Domus, meg még magunknak egv július végén elérték a hűtőszekrényt kilencezerért 140 milliót, év végére 270 A számla- százhatvanezer millióra számítanak. Ha ebforint/ A „luxusnak" számi. b°< levonjuk az időközben tó automata mosógéppel és bejelentett 7-10 szazaiékos (színes) televízióval kikere- aremelest, akkor is jócskán kedik éppen kétszázezerre. "ott a forgalom mostanára -zt most felejtsük el. Hogy ml*rt? A \asar' Mindezt persze azután kel- lok b'fnnya! uRy lene kifizetni, hogy előtte okoskodnak, jobb most vásárolni, ki tudja, mit hoz mar leszurkolt az ember a JÖVÖ esztendő' kétsztiaezer beugrót a la . . — Mit keresnek leginkaserl kább a szegediek? Egy megoldás marad: az _ Az e,emes bútorokat. újabb kölcsön. Ifjú házasok Ezekre előjegyzést is venegyvenezret kaphatnak is. szünk fel. A várakozási idő Panaszok egy kastélyfalra lapostetós ábécének, áruháznak, presszónak elkeresztelt barakkházakat? Mintha mérnök nem látta volna, ember nem is lakná ezt a vidéket." Látom. Az utcákat is. a téeszirodát is, az udvarára tanárai által alapított dijat __ _ , SUgár Ibolya kapta. vészettortenész nyitotta csom Mártély. A tábor köA hódmezővásárhelyi me2- * /.ősségeket is koVácsol. Az Tornyai János Múzeum Ma mar nehez lenne osz- ulóbbl egy-két évben lassan emeleti kiállítótermében szesrámolnt, akik Martely- kicseré-lodik a korábbi időhetven fiatal közel másfel rol indultak, s tudatosan szak tórzSgárdája. száz alkotása reprezentálja val'a'Ják Budapesten, Gyor- Az ország legtávolabei a mártélyi ifjúsági alkotó ben- Miskolcon mártelyisa- pontjáról először itt dolgotelepen folyt művészeti ne- gukat T°bb Van ebbe?' *ók. a vissza-visszatérók, a ' mint az, hogy nem szegyei- Vásárhelvre vaav Mártelvra velömunka eredményeit. A „k realisztikus szemléletét telpoMelf megereztek meLkiállítást Pogány Gábor mu- fölvállalni, ami nem egy taUmak ;ilfckat a húrokat. amelyeket pengetve harmóniai hallunk és látunk. Varga János máladozó tar.yafí.lról, Peter Giuber Tisza-parti alkonyról készült munkái sugározzák a tisztosagot. Orgoványi Erika az augusztusi zápor után felszáradó rétje, Balogh Gyöngyi tehén-tanulmányai — az apró részleteket sem mellőzve — az egész tájat, annak atmoszféráját fogalmazzák meg. Fuksz Lehel a kora esti párás HoltTisza partját akvarell technikával varázsolta papírra. Atlasz Mariann magányos nyárfája, Erdei Tibor tanyája, Bányai Béla vízparti hajnala, Kreivich Gyula dülöútszéli festett pléhKrisztusa ünem a múltból a jelennek, s szól a jelen a jövőhöz. Horovicz Magdolna rajzain régi ttinyaépúletek, korhadó kapuk sorakoznak. A rajzok elkészülte után följegyzéseket is készített. Az egyiket a kiállítás megnyitása után elkértem tőle. „A régi tanya olyan, mint egy öregember. Sokszor látott születést és halált. Milyen lehetett itt az élet, mondjuk nyolcvan évvel ezelőtt? Mi mindent gondolok erről? Mezítlábas gyerekek kezében körtemuzsikát, vagy fűzfasipot, dolgos fiatalasszonyt a tyúkudvarban, erős vállas férfit a lovak mellett. Nyikorgó vödröket és kutyaugatást, hűvös, tiszta kútvizet, ölelkezést a szénapadláson, galambokat, este messzire csengve szálló népdalt. Elengedem a korhadt deszkaajtót. Józsi bácsi föl-« rakta, a maradék trágyát, kezével int a lovasszekérről, szótlanul elindul tanyájára. Itt maradtam ..." Czakó János Makó melletti nagyköz- kölcsönökkel, akarattal, taségben élő barátaimból is- Ián estéket is betöltő panatenért sem fogy ki a panasz: szókkal nemcsak új, formás nan került elő ez a száz ki„Nézd ezt a kastélyt! Az otthont emeltek a sátörte- lométerekre eső két példa? Alföld egyik legszebb mű- tők egykedvű világába, ha- Láttam mind a kettőt, emléke lehetne, ma raktár, nem felépítettek egy néPár év múlva a falak nyo- hány négyszögöles kis szima sem marad. A kert ha- getet is, ahol igényre nevetalmas fáit még az ötvenes lődik már két gyerek. Néévekben tüzelőnek használ- zem, látom, értem — de mit mi kényszeríti arra, ták, s aki harcolt értük — mondjak? Nemcsak a Makó egész napos munka mint az apám Is — gyorsan melletti nagyközség arcára háza előtt is kézbe kapja a megkapta a bélyeget: föl- ver gazos, sáros szeplőt az kapát, s kitől tanulhatott desurat visszaváró reak- unalom, a félrefordított te- hasonló gondolkodást ismeciós . . ! kintet, a „nekem minden rétien német kollegája. TaNézem A kastélyt, a föl- m'ndegy" gondolkodás, ha- Ián a nevelés det bombázó vakolatot, a nem Es most sorolhat- igény? tört gerincű tetővel figyel- nám a Szeged néhány éves meztető múltat — az ötve- lfkótelepein felhőbe kaszegélyező gyepszőnyegéből táplálja álmait. Hogy honbármilyen hihetetlen, eszembe sem jutott a pénz. Annál inkább a kérdés: vajon a csongrádi magyart hogy után Netán az Igény? Na ne nevettess!" — intett türelemre, halnes éveknek ugyan már paszkodó gaztengert, a már kabb panaszra kollegám, átadáskor csorbán vicsorító amikor elmeséltem, miért vége, de itt egy érték akkor is halni készül. „Es látod az utcákat? A Jl»?yé!í!L..« <vagV ^han) a szétrozsdá- jebb panaszkodunk, de eltempiom melle telepített, hi_,„ ala,t (alá, feleltettük miért.'" járdát, a szeméttel „köve- is nyúlok toll után. „Hát zett" utakat, a belvárosi te- nem vetted észre, hogy mi ret, ahol óvodás ámuldozik már csak rohanunk, legfelsodott hinta alatt (alá). Mielőtt bárki képzeletben felejtettük, miért?' Igen, vedd tudomásul, is félbeszakítana — pénz, jgény!" — vágtam rá dühöpénz, pénz! — megelőzöm, sen, és körmömmel azóta Ha eltekintünk a százado- kapargatom azt a bőrtáskat látott kastély restaurá- kát, amelyre egy gondos lásának költségeitől, a fel- kéz öles betűkkel rávéste a sorolt példák közül egy sem félreérthetetlen árat, mint a lapos pénztárca miatt pa- aki el sem hiszi, hogy ezt kanyarodo utat. amelvbe ki naszkodna, ha tudna. Sze- bizony valaki hordani fogtudja, hany eve vag baráz- rjntem csak embert hiá- ja Pedig 6 biztos nem egy dát látogató vendég csillo- nyol; olyan egyszerű pol- Makó melletti nagyközséggó Ladája, potkocsit futta- gárt;> aki tudja: élni pedig ben tanulgatta a szakma tó traktor, csak épp az el- kell, de nem mindegy, ho- alapjait • nők lába (szeme?) nem ve- gyan. Igényt, várna, igen, * szi észre: néhány köbméter egyszerű hétköznapi igényt, beton kipofázná, főtérhez, amely nem tűri el. hogy emberlakta, magyar nagy- augusztusban is májusi újközségi főtérhez méltóvá ságot csavarjon fáinkra a Utóirat helyett: kérem a szegedieket, sétáljanak végig a Tisza-parton, kavartenné ezt a részt. Csak ép- széi 0iyan igényt, amelyik iák fel lakótelepi szépen csinálni kellene. mondjuk egy csongrádi kőkút vizet, es nezzek meg, Nézem, látom — és ér- mellékutca rózsáiból, vagy mi ffr ^ Panelbaz léPcs°tem. Barátaimat, akik sok akár egy Berlin melletti Je ala- Ennyi . .. év munkájával, pénzzel, kis német falu csatornát Bátyi Zoltán