Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

Li . i < VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DE L M AGYA ROR SZAG 77. évfolyam, 164. szám 1987. július 14., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Mérlegen az első félév M/re elég az előny ? Az első hat hónapra célul tűzték ki a fix költségeik je­lentős visszaszorítását. El­képzeléseiket ezen a terüle­ten nem tudták megvalósíta­ni. Takarékossági intézkedé­seikkel csak a villamos áram és az alkatrészek árának nem kis növekedését sikerült kompenzálniuk. Az Analízis Leányvállalatot arra kérték fel, hogy segítsen feltárni azokat a területeket, ahol mérsékelni tudják kifizeté­seiket. Minden jövedelemnövelési lehetőséget próbálnak meg­ragadni a textilesek. Az el­múlt hónapokban például Kiskunhalason kiskereske­delmi üzletet nyitottak. En­nél jelentősebb, hogy újab­ban textilgépekhez nyűstke­reteket is készítenek a Ke­nyérgyári úton. Ezzel jelen­tós importot tudnak majd ki­váltani. Már több üzemben és vállalatnál próbálják eze­ket a kereteket. Sikeres pró­baüzem után várhatóan több vásárlóra találnak majd. Az év második felében sze­retnék megőrizni az első hat hónap alatt megszerzett elő­nyüket. Így az év végéig a tervezettnél 100 tonnával A 3 százalékos bérfejlesz- több fonalat és 800 ezer tést csak június elsejétől haj- négyzetméterrel nagyobb fe­a késői lületü szövetet adnak majd időpontnak is tulajdonitható, át továbbfeldolgozásra. Sikeres félévet tud­hat maga mögött a Sze­gedi Textilmüvek. A fo­nodában 3,2, a szövődé­ben 4,8 százalékkal tel­jesítették túl a tervü­ket. Az előny megszer­zésében jelentős szere­pe volt annak, hogy a karácsony és újév kö­zötti munkanapokat elő­rehozott mű-.zakókkal máris ledolgozták. Mi­nőségben a tavalyi szin­tet tudták tartani. Nye­reségük is az egy évvel korábbival azonos ará­nyú. A technológiai fejlesztés részeként tíz géppel bővült a cérnázórészleg. A beszer­zés formája: líziag. Ez az előrelépés a gyártmányfej­lesztésnek is része, mégpedig az egész vállalat számára. Ugyanis így a teljes Buda- ^T^"Ennek print jut jó minőségű cérná- ttak vegre" k""6* h0Z' hogy a Szegedi Textilmú Tudtak takarékoskodni az veknél az idén ismét fel alapanyagköltséggel. Az első gyorsult a létszámfogyás, solja a gyár helyzetét és dol­félévben ugyanis kedvezően Most 2 százalékkal keveseb- gozóinak jövedelmét? Ez a alakultak a gyapotárak. A ben dolgoznak a gyárban, Budaprint egészének a szá­korábbinál 7—8 millió fo- mint az év első munkanap­Hogy ez a jelentós többlet­teljesítmény hogyan befolyá­maitól nagymértékben függ, rinttal olcsóbban tudtak vá- ján. A három műszakban hiszen a Szegedi Textilmű­mű- vek ennek a nagyobb terme­5,3 lőegységnek a része. b. i. sárolni, ez mintegy 2 száza- dolgozók jövedelme a lékos megtakarítást jelen- szakpótlék emelésével tett. százalékkal nő egy évben. Start a malomiparnál Aratás előtti utolsó tanácskozás A Csongrád Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalatnál tegnap, hétfőn délelőtt rövid megbeszélést tartottak a körzeti üzemigaz­gatók. Ez volt a legvégső át- nerek is hozzájuk tartoznak, 18. között várhatók. A szen­tekintés, amit az aratásra feladatuk is sokrétűbb. Kö- tesi körzet hét raktára közül való felkészülésről, a techni- zel 24 ezer hektárnyi terű- háromban éjszakai átvétel is kai és a személyi feltételek létről ^31 mázsás átlagter- lesz. meglétéről egymásnak és a méssel számolva 36 ezer 500 D , . , . vállalat igazgatójának, Pro- tonna búzára állapodtak , az OSS7e" hászka Ottónak adtak. meg. Ennél azonban a szege- °f'alojaban elégedetten nyt­Ezen a héten ugyanis meg- di körzet kilenc átvevőhe- 'i- ™lla,atho7- beer" ezdíidik a búza aratá». lyén többre számítanak. A k®za 170—180 ezer tonna varhato búzamennyiségről. Előreláthatóan megterem az a mennyiség, ami a megye lakosságának nélkülözhetet­len — lisztben, takarmány­minőségűek az újbúza keve- Tsz őszi árpáját fogadták. A ban egyai!aat A. Csongrád réséhez. A gabonaforgalmi megyében elsőként a szegedi jegyet Gabonaforgalm. es és malomipari vállalat pénz- körzeti igazgatóság fogádta Malom,pari Va"aIat terve, ügyi helyzete továbbá lehe- az első búzaszállítmányt, jú­tővé teszi a plusz kifizetése- lius 9-én, a Forráskúti Ha­ket, ha a vártnál több bú- ladás Tsz-től. Igaz, még csak zát kínálnak a termelőszö- próbaaratásról volt szó. kezdődik a búza Prohászka Ottó — mielőtt a felkészülés időszakát maguk körzetigazgatók sorra refe- mögött tudva július 8-án ráltak volna — elmondta, már megkezdték a felvásár­hogy a vállalat átmenő kész- lást. az Asotthalmi Felszaba­letei elegendőek és megfelelő dúlás és a Röszkei Kossuth vetkezetek felvásárlásra. Hogyan készültek fel a különböző egységek az ara­tásra. egyébként nagy vonalakban a következők: 80 ezer tonna búzát szánnának őrlésre, lisztnek, 60 ezer tonnát ta­karmányozás céljára, a fenn­Nyilasi Endre, a makói maradó mennyiséget pedig körzet nevében csak mégis- exportálni lehetne. mételhette, amit az előtte miiven átlagtermés MONDTAK. „ OIIAU rnk várható búzából? Nagy La- !>zololí moncUak a sllok- rak f. k. Crósz Károly fogadia HansBlixet Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Hans Blixet, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség főigazga­tóját. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Tétényi Pál akadémikus, az Orszá­gos Atomenergia Bizottság és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke. (MTI) Ülést tartott a városi pártbízottság Tegnap, hétfőn Oláh Miklós pártbizottsági titkár el­nökletével rendkívüli, kibővített ülést tartott az MS/.MP Szeged Városi Bizottsága. A pártbizottság meghallgatta Székely Sándor első titkár szóbeli tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottság;, július 2-i üléséről. A testü­let a tájékoztatót támogatóan, egyhangúlag tudomásul vet­te. A pártbízottság felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően július­ban minden üzemi, intézményi, ágazati, községi pártbi­zottság. pártvezetőség és alapszervezet testületi ülésen, il­letve taggyűlésen ismerje meg a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programját. Ezt követően a párttestületek és az alapszervezetek határozzák meg helyi tennivalóikat. Tegnapi ülésén a pártbizottság tagjaiból kilenc tagú munkabizottságot választott azzal a feladattal, hogy dol­gozza ki az MSZMP KB július 2-í határozata és a me­gyei pártbizottság állásfoglalása alapján a városi felada­tokra vonatkozó program tervezetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, az MSZMP KB tagja, Szeged országgyűlési képviselője. Vállalkozóbb szellem, magasabb jövedelem Mindenkire szükség van, eredeti lakóhelyét s költő- tétben „a bevándorlók első­de nem biztos, hogy ott és zött új településre — széles sorban nem a társadalmi úgy, ahol és ahogyan most e hazában. A dolgozik. A struktúraváltás- évek közepére e sal összefüggésben mind vál- évi 200 ezer főre csökkent. Ialati, mind összgazdasági érvénnyel egyre gyakrabban nyolcvanas hierarchia alsó, hanem tobb­vándorlás nyíre annak kedvezőbb lép­csőfokait foglalták el". A ve­zető és értelmiségi csopor­toknak bevándorlókkal való Jellegzetes adatok ezek, fogalmazódik meg e korsze- Jf:rsada: feltöltése a KSH-vizsgálat rü igény. Gyakorlatiasabban """ — szólva ez nagyjából azt je- kereteit. Epp ezért vállalko­zott arra a Központi Statisz­tikai Hivatal, hogy Vándor­hoz új helyre kell kerülnünk, ¡Smúhhnn lag,,snal ™g>"bb arányban c.mmel a közelmúltban tató|hatók „dinamikus, vál­lalkozó szellemű egyének". A vándorlás így végül Is .egyfajta szelekciós média­lenti: számitanunk kell arra, hogy az új munkafeladatok szerint a vidéki városokban a legerőteljesebb. Ennek egyik fontos okát a statisz­tikusok abban látják, hogy a bevándorlók körében az át­vagy — esetleg: és — új fog­lalkozásba kell beletanul­nunk. A helyváltoztatás, új tár­sadalmi csoportba való átke­rülés korántsem újdonság; lényegében évezredek óta zajlik az emberi történetben. Zajlott ez változó intenzitás­sal az utóbbi évtizedek ma­gyar fejlődésében is. Gyak­ran emlegetett példa ennek szemléltetésére, hogy évtize­dekkel ezelőtt a mezőgazda­fölmérés közzé tegye egy eredményeit. Maga a konkrét KSH-vizs­gálat a nyolcvanas évek első nizmusként működik". ^n^.Ü'XT' allapoU,t kí- Kiderül az is a kapott ndn­mnir Itn '. i," V™*' tokból, hogy a vándorlás és mok mellett kozolt elemzes szélesebb ídősávm is k.ic m"bllltas együttesen methe­szeieseob tdosavra is k.te- w kereseti elönyt jelentett az ennek megpróbáltatásait vállaló személyeknek: igaz, egyazon dolgozatba: ezek mindig is meglehetősen szo­ságból tömegek áramlottak r,«atl összefüggtek egymas­az iparba, bőséges forrást sal­kínt. így kiviláglik, hogy a három fogalom — vándorlás, mobilitás, keresetalakulás — ... . „ . korántsem véletlenül kerül ÍífÜ".CSak a erf.aknakEz ellentétes a hatvanas evek­jelentve a népgazdasági ág extenzív fejlesztéséhez. A to­ben tapasztalt állapotokkal: akkor a városokba jutó pa­raszti rétegek a legrosszab­bul fizetett munkakörökbe jutottak be Az 1983-as ada­ber „vándorolt" jos hódmezővásárhelyi tárak kitakarítása, fertőtle­nítése, a műszaki berende­uzemigazgató elmondta, , "ek 'karbantartása meetör­ÍT.SS2S?* «ssrs gyobb egység egy 2 ezer va­gonos vasbeton siló, amely a legtöbbet szállító partnerek termését fogadja, ök egyéb­15 ezer hektárnyi területéről várnak mintegy 60 ezer ton­na búzát. A termésátlagok mindig is itt voltak a legvál­ként olyan minőségű búzát ^^ adnak, amely közvetlenül a "ektaronkent. 1 ermeszetesen malomba mehet. Az első csak becsülni lehet a várható szállítmányt a Marx Tsz-től mennyiséget, hiszen nem f nH n i homfön hoto iracnlia o várják — csütörtökön. tudni, hogyan befolyásolja a Jók a technikai feltételek ^rmésatlagok alakulását az előttünk allo időszakban az kell-e számolni a vásárhelyi üzemben, .. karbantartással időben el- ldHJaras­készültek, a partnerekkel sy™',,s,!dassal' gombabeteg ' 1 cüíio lzlrr\l c-íű m nnrrtűccnl megállapodtak a fogadás és a minősítés rendjéről. Ebben segekkel, szempergéssel. A szentesi körzet felké­a körzetben 48 mázsás átlag- szüléséről Fodor Árpád termés várható hektáron- üzemigazgató számolt be. A ként. A Ifi ezer < hektárról partnergazdaságokkal tör­több mint 30 ezer tonna bú- tént megállapodások alapján zára szerződött a vállalat, de 50 ezer tonna a várt mennyi­a határszemle azt igazolja. ség búzából, 22 ezer 700 hek­hogy ennél a mennyiségnél tárról. 45 ezer mázsa átlag­legalább 5 ezer tonnával több terméssel számolva. (Erte­várható. lemszerüen a vállalat vezetői A szegedi körzeti üzem ré- azokról a mennyiségekről széröl Balmt József adott tá­jékoztatót. Mivel összesen 31 gazdasággal állnak kapcso­latban, s a legnagyobb part adtak tájékoztatót, amelye­ket a gazdaságok a malom­iparnak fölajánlottak.) Az el­ső szállítmányok július 15— Magyar-amerikai tárgyalások Július 8. és 13. között magyar gazdasági és müsza­Budapesten tárgyalt Richárd ki napok előkészületeiről. Az Lesher, az Egyesült Államok amerikai kamara elnöke Szövetségi Kereskedelmi Budapesten előadást tartott Kamarájának elnöke. A világgazdasági kérdésekről. Magyar Kereskedelmi Ka- ^ az amerikai gazdasági mara vezetőivel együtt a . két ország közötti kereske- torekvesekrol. delmi kapcsolatok fejlődé- Richárd Lesher talátko­sét pozitívan értékelték, de zott Havasi Ferenccel, az azt is megállapították, hogy MSZMP Politikai Bizottsá­a lehetőségek sokkal jobb gának tagjával, a budapesti kihasználásával több terű- pártbizottság első titkárá­leten meggyorsitható az val, Berecz Frigyes és Mar­előrelépés. A két kamara jai József miniszterelnök­Sajátos eszközeivel bátorítja helyettesekkel, Kapolyi az üzleti köröket a közvet- László ipari és Nlednyessy len vállalati kapcsolatok ki- Péter pénzügyminiszterrel, építésére, vegyes vállalatok Ballai Lászlóval, a KNEB alapítására és harmadik elnökével. Kovács László piaci együttműködésre. külügy- és Melega Tibor A tárgyalásokon Beck Ta- külkereskedelmi miniszter­más, a Kereskedelmi Kama- helyettessel, továbbá a Ma­ra elnöke tájékoztatást adott gyar—Amerikai Üzleti Ta­a november 9. és 17. között nács vezetőivel és a kama­Bostonban, Atlantában és rai kisvállalkozó tagozat Denverben sorra kerülő képviselőivel Az ötvenes, hatvanas évek .... ... . ben e&yes mezőgazdasági tok szerint adott társadalmi megesseg merteke csökkent térséeek túlnénesedése" ugyan, de még a hetvenes, egyS.eg "néhá^ i^rí cs<,porU)n be,ül a b*vandor­nyolcvanas évek fordulóján centrum erőltetett fejlesztő- 'ék kisebb-nagyobb kereseti is évi mintegy 350 ezer em- se adott lökést a falvakban előnyt élveznek Például a hagyta el élő népesség eláramlásának. vidéki városokban a helyi A hetvenes években viszont , . • - v„7„./lk álIa£,kere_ a decentralizált iparfejlesz- szuletesu vezetők atlagkere­tés révén a munkahelyek sete 7067 forint volt a mas „ingázó távolságra" kerültek településről származóké 7717 a falvakhoz, s ez a vándorlás forint A falvakban 6Í42,'il­csökkentését idézte elő így , 6g82 forim voJt a míg a korábbi időben a lako­helyváltás. és ezzel együtt az felel° kategóriák átlagkere­„átrétegződés" volt tömege- sete. sen jellemző, utóbb az el- A KSH szerint „hasonló áramlás mérséklődött, ám — különbségek figyelhetők meg a paraszti származású fiáta- értelmiségiek csoportja lok szakmaszerzésével — a mobilitás nőtt. A nyolcvanas évek mozgá­sait figyelve kitűnik,, hogy míg korábban a faluból vá­rosba tórténő áramlás volt uralkodó, ma városból vá­rosba való költözés a jellem­zőbb. ban. sőt néhány fizikai szak­macsoportban is, így például a hagyományos vasas- és az építőipari csoportokban". A vizsgálatok szerint a beván­dorlók életkora nem maga­sabb például „a vidéki vá­rosokban élő vezetőknél át­lagos életkorban nincs kü­lönbség. viszont a keresetek tekintetében csaknem 700 fo­Figyelemkeltő megállapí- nntos az előny a bevándor­lása a KSH-fölmérésnek, jók iavára". Az okot kutatva hogy a vándorlás érzékelhe- a k.SH elemzői óvatosan úgy töen javítja a mobilitás esé- fogalmaznak: „Nagy valószi­lyeit! Az adatok arról tanús- nűséggel feltételezhető, hogy kodnak, hogy „a vándorló a vándorlást vállaló szemé­személyek a születési heiyü- jyek sajátsagos módon egv kon maradó társaikhoz vi- dinamikus, vállalkozó szel­szonyitva kedvezőbb palyat iemü csoportot alkotnak." futottak be". Ugyanis a ko­rábbi tapasztalatokkal ellen- M. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents