Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

Ifétfő, 1987. július 13. 5 Körmagyar Zsuzsa is a körmagyar cgvik indulója. Tanyán nevelkedett. s/.ülei állattartással foglalkoztak, de a föld is adott munkát. Iskolába tlöbb a faluba járt, majd középiskolába került. Szegedre. Naponta három óra lelt cl utazással, de csak felnőtt fejjel értette meg, milyen fárasztó dolog bejárónak lenni. A főiskolát már bentlakóként kezdte. Előbb egv zsúfolt kollégium, utána a barátnőkkel megosztott albérlet. Hétvégeken hazajárt, idős szülei közben beköliozlek az egyre gazdagodó faluba. Ahogy teltek az évek, Zsuzsa számára egyre világosabbá vált,, hogy a várost már képtelen elhagyni. Ha meg kellett fogalmazni, hogy miért ez a ragaszkodás. sohasem beszélt olyan „fantomokról", mint múzeum. színház meg könyvtár. A város számára a tágasabb levegőt jelentelte, s azt a mindennapi lehetőséget, hogy törődhessen szellemi igényeivel Ezért döntött úgy. hogy ha vissza is kerül falujába, mint végzett pedagógus. inkább a kijárok nehezebb életét választja, mint hogy szűkösebb kulturális tétben létezzen. Zsuzsa így lett bejáróból kijáró. Iskolája vezetője megtiltotta, hogy nyilatkozzék az újságírónak, így beszélgetés helyett csak egy összefoglaló jelenhetett meg. De sorsa, helyzete — ha túllépünk az érthetetlen direktori mánián — elgondolkodtathat bennünket. A körmagyar társadalmi képlete a kovefkóző: a Aör4 nyezö falvakból — és a városokból is — ezerszám járnak he tanulók és dolgozók, s reggelente valahol félúton találkoznak azokkal a buszokkal. amelyek a kijárókat szállítják. Van közöltük Ezt a nevet kapta a magyar nyelv őreitől a mogyoródi versenypálya. a Hungaroring. A pálya Magyarországon található, és körbe-körbe száguldanak az autók. tehát pontos ez a kifejezés. Alkalmas arra is, hogy jelképe legyen egy társadalmi jelenségnek. kétkezi munkás is, de sokkal gyakoribb az értelmiségi. Pedagógusok, tanácsi vezetők, egészségügyi dolgozók vagy falura telepitett részlegek vezetői. Közöttük sok olyan pályát befutott is, mint Zsuzsa: hazajáró vendégmunkások lettek. Mi késztetheti például egy fiatal tanárt arra, hogy Ásotihalomra, Pusztamérgesre va~v Domaszékre járjon ki nap nan után? Először is a munkaerőhelyzet. A mi körmagyarunkon olyan verseny folyik, hogy mindig azok indulnak a bitumenen, akiknek nem jutott hely a lelátón, a sajtóteraszon, vagy a dísztribünön. Szeged önmaga igényeihez képest túl sok értelmiségit képez, így aki sem a szakmáját, sem a várost nem akarja elhagyni, kénytelen, kijáróvá lenni. Többnyire azzal a szelíd optimizmussal, hogy majd csak jut hely néhány kör után a lelátón is. Minél több kör .fárasztja az izmokat, meríti ki az idegeket, annál inkább lesz vonzó az állóhely is. Például egy nevelőtanári állás. Tudjuk, hogy a munkahely megválasztásakor döivtő szempont a lakáshelyzet. Egyetlen példa — ki járói szemmel: egy lakható, hetven négyzetméteres, kétszobás szolgálati lakás bérleti dija ma már ezer forint. Tudok olyan egyetemet végzett, de általános iskolában tanító pályakezdőt, aki 4100 forintos alapbéréből inkább fizeti a hasonlóan drága szegedi albérletet, mint hogy a kinti életmódot válassza. Buszköltségének nyolcvan százalékát téríti a munkaadó, igy néhány száz forint veszteséget kell . kiegyenlítenie azzal, hogy szegedinek mondhatja magát. A szocialista társadalom kialakításával eddig soha nem látott mobilizáció indult el az osztályok és rétegek között. Hasonlóan nagy változások keletkeztek a munkaerő átcsoportosításával is. Ma még mindig százezrek utaznak, ingáznak a város és a falu között. Keveset beszélünk erről a földrajzi mobilizációról". Természetesnek vettük, hogy alulról viharsebesen a vezető posztokra juthattak emberek, s szó nélkül vesszük tudomásul azt is, hogy az esélyegyenlőségtől igencsak messzire, tömegek kényszerülnek az ingázók életét élni. Érdeklődtem, mi az, ami jó a kijáró életében? Azt válaszohák, hogy az egyetlen, pozitív dc'og az, hogy nem zsúfoltak a buszok. A zsúfoltság ugyanis a bejárói: osztályrésze. Hasznosan is eltölthető lenne az utazásra fordított i$lő, de ¡nem mindenki bír olvasni, a legjobb szem is belefárad a betűk űzésébe. Így az esetlegesen magasabb bér az egyetlen ;gazi vonzerő. Mert vonzásról a szellemet is tompító ingázással kapcsolatban aligha beszélhetünk. Inkább csak taszításról, Alaposan körülnézve biztosak lehetünk abban, hogy sokan és sokáig fogják pályaudvarokon kezdeni a napot. Mert a körmagyar szabályai hosszú évekig nem fognak megváltozni. Dlusztus Imre Nem pupákok! Szerelmesek a színpadon Cyranónak (Huszti Péter) súgnak, Christian (Vass Gábor) „mindjárt meghal", Roxan (Moór Marianna) — sajnálja; háttal: Lengyel György rendező A Magyar Kenderipari Tröszt, a Tisza Volán. az Ipari Szövetkezetek és a kommunális vállalat KlSZ-bizottsága szombaton családostól hívta KISZ-tagjait Dorozsma sziksóstói strandjara. Kék szinű SZKV-s csuklósbusz indult reggel fél nyolckor a Széchenyi térről a résztvevők aprajával nagyjaval. Igazi családi esemény volt. hisz láthattunk karon is alig ülő gyerekeket, s megfontoltan járó hófehér hajú nagypapákat, nagymamákat egyaránt. A délelőtt hamar elrepült. Az ügyességi versenyek, az erösebb nem lábszépségeinek vetélkedője a komoly, a „gyengébb" nem képviselőinek árgus szemű zsűrije előtt okozott kisebb-nagyobb derültséget. • tapsot vagy halk elégedetlen morajt. Az ügyeletes apukákkal, anyukákkal jól érezték magukat a gyerekek is. A strand számukra elkerített vize volt „öselemük" reggeltől késő délutánig, s a sárga-piros vattacukrot áruló maszek sem panaszkodhatott, hogy nem megy a bolt. A pihenő és az ilyen, vagy hasonló rendezvényeken megszokott és nem megunható marhapörkölt a 40 fok folott izzó sátorban a hosszú sorbanállás után is jól esett mindenkinek. Délután a gyerekek a zsákbanfutás nehéz feladatát is bírták. Közbe az apukák a KISZbizottságok közötti kétszer húsz perces kispályás focibajnokságon rúgták a bőrt, néha saját és egymás lábáról is. Ami tétre ment! Az egész nap tartó különböző versenyek pontszámokat értek, mert az idén is a Pupák-ku púért kü/'lottek. Az eredményhirdetésnél . a kenderiparban dolgozó fiatalok képviselője vehette át a hüsiiö üdítővel teli kupát-? egy ötliteres. Vásárhelyen készült Miska-korsót. Befejezésül a recept: „Végy négy nagyüzemi KISZ-bizottságot, rázd össze őket, majd közösen szervezzél meg velük egy nap programját. Küld szét egy július 11-én. szombatra szóló meghívót, intéztesd el az égiekkel a jó időt és tölts el közel háromszáz résztvevővel együtt egy hétvégi szombatot, és ha másnap reggel kicsit fáradtan is kelsz föl ágyadból, akkor is jól érezted magad!" Cz. J. ki. Vakáció akció '87 Ma. hétfőn délelőtt folytatódnak azok a rendezvények, amelyek vidám és tartalmas programokat biztosítanak ezen a héten is kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt. 9 órakor „Vízparti slrandparti" az úttöröhúz szervezésében, gyülekező a ház előtt. Holnap, kedden Egy pohár tej címmel latogatást tehetnek az érdeklődök a szegedi Tejipari Vállalatnál, indulás reggel 8 órakor. Délután az ifjúsági házban folytatódik a ..Kis kezmüves" sorozat. Előzetes jelentkezés telefonon (13-956). Három órától a Bartók Béla Művelődési Központban a fonás mesterségét tanulhatják meg a résztvevők. .Július 15-én. szerdán a felfedezők 7 óra 4.5 perckor az úttö.röháztói Mezőhegyesre indulnak. Az útiköltség, a lovaglás és az ebéd mindössze 100 forintba kerül. Érdeklődni és jelentkezni telefonon: 12-647, lehet. Délelőtt 10-től a vasutas művelődési házban szünidei matiné. Csütörtökön reggel 8 órától az MHSZ Repütőmodellező Klub mutatkozik be. Autóbuszköltség 10 forint és gyülekező az úttörőházban. Délután meseturmix az ifjúsági házban, 14 órától. Pénteken, 17-én 10 órától a Balázs Béla Üttörőházban az egészséges életmóddal és táplálkozással ismerkedhetnek meg a gyerekek. Szombaton kirándulás Mártélyra. Gyülekező és indulás délelőtt fél tízkor a nagyállomás kultúrterméből. Részvételi díj 70 forint. Július 20-án, hétfőn videomozi az üttörőházban. Kezdési időpont delelött 10 óra. Előzetes jelentkezés telefonon 12-347 Huszti Péter kihasználja az időt: ül a lila iskola udvarán a padon, karját szélesre tárja, fürdeti az arcát a napban. Mi, többiek az árnyékot keressük inkább. A jólesően hűvös tornateremben Lengyel György csendre int: „összeolvasás". Hiszen a Madách Színház produkciójába jó néhány szegedi színész áll be, adódtak egyéb szerepcserék is. Lassan rendeződnek a sorok: a színpadnak képzelt tréninghelyen a színészek koreográfia szerint mozognak, s egyre önállóbban idézik fel a magyarul Rostand-énál — mondják — jóval „csengő-bongóbban rímelő verses zöngeményt". Ábrányi Emil 1899-ben, mindösszesen két évvel a megszületése után fordította le a Cyranót. Ezerkilencszázban, a Fővárosi Nyári (!) Színházban Pethes Imre már igj/>Jvégezte a Roxannák küldött heti krónikát: „ ... S ma, szombaton, Cyrano úr kimúlt i Mert egy hasáb fa a fejére hullt." Rostand úr tudta, mi kell a közönségnek: kitűnő szerepeket irt, bravúros retorikával, romantikus meseszövéssel dolgozott. Azóta is játsszák, mindenütt a világon, nagyon gyakran nyári teátrumokban. Kis magyar színháztörténet S vajon gondolt-e már arra, kedves színházlátogató, hogy ebben a szegedi szezonban drámatörténeti tanulmányokra is módja lesz? Meg némi színháztörténetiekre? Történt, mikoriban a naturalizmus már belepte a világszínpadot, s ama kötekedő párbajhős és — egyáltalán nem mellesleg iró, tudós, filozófus — Cyrano de Bergerac immár két és fél évszázada halott alakja arra ihlette Edmund Rostand-t, hogy visszacsempéssze a színpadra a romantikát, s drámát írjon az elfelejtett gascogne-i orráról, nos, akkor már egy álló éve készen volt a párizsi bohém diáktréfának szánt játéka, az Übü király. Bizony kortársak ők ketten, Rostand, akit úgy tetszik, egyáltalán nem érdekelt, hány lépéssel járt a saját kora előtt Cyrano, hanem csak az érdekelte, hogy a nagy orra miatt nem voltak sikerei a nőknél . . . S Alfréd Jarry, akit egyáltalán nem érdekelt más, csak hogy a közönség meghökkenjen önmaga hitvány hasonmása láttán. Ezért irta meg az Ubü trilógiát. S ránk származék Cyrano, a romantikusan önfeláldozó szerelmes, meg Ubü papa. az ember állati természetének jelkepe — egyként a 19. századvégből, ugyanabból a Franciaországból. Es akkor: Cyrano — láttuk — ideért három esztendő alatt, a latin Európából hozzánk, keletre-középre; Ubü papával meg 81 esztendeig nem voltunk képesek szembenézni. Még egy kicsit tessék figyelni' Amikor megvolt végre az Ubü „hivatásos", magyarországi bemutatója, 1977-ben, Pécsett (Parii István rendezte), ugyanakkor tűnt föl a kaposvári deszkákon „egy másik Cyrano", nem az édeskés Roxanbűvölt, hanem a kirekesztett, fázós lelkű, szeretetre vágyó, ám magányát méltósággal viselő — modern ember (Szőke István rendezte). Eltelt újabb tíz esztendő. S most mindketten itt vendégeskednek, két szabadtéri színpadunkon: Kaposvárról Ubü papa. Pestről a szerelmes kadét. Mindez pedig: teljességgel a véletlen müve, hiszen tudjuk, eredetileg Antonius és Cleopátra jött volna ... Cuccban a művésznő... Szombat, késő délután, az utakon hintók és omnibuszok húznak, színes nyári övek karcsúsítják a leányokat, gyöngyözik a víz Rákóczi fejedelem lova alatt, frissíti a füveket a városgondnokság — egy színfolttal több ... Oh, békés teknöc-tempó, napsütés, kellemes izgalmak; szegedi nyár. Már a leghátsó lépcsősor korlátait mázolják, a ruhájukon több a festék, mint a vason. Jegyszedőgyűlés. Kordonörgyűlés. „A balesetoktatás-jegyzökönyvet kérem aláírni." Fényfüggönypróba. „Nem működik az ügyelői mikrofon." A karmesteri szoba lesz Huszti öltözője, és „tessék már leállítani ezt az emberfolyamot, mert nem tudunk próbálni", és mit fényképezzek, ha csak az ágyúk vannak itt? Moór Mariannát fényképezd, ha engedi ... Mit is mondott a jelmezeit kiállító Wieber Mariann? „Bejönnek ruhapróbára, azon farmerben, trikóban, mit-nekem-a-ruhavallású fiatalkák, fölvesznek egy habos-zsabós költeményt, elájulnak, jé. én tényleg nő vagyok . . . Moór Mariannának szeretek tervezni, tudja viselni, mindenben illúziókeltő." Hm ... Ha engedi, szorosan hátrafésült, szemüveggel leszorított hajban, lezser, bő nadrágban, térdig nyúlt trikóban, ha engedi, fényképezd le! Puccbana tér — Minden kész? — Kész — vagyok. Katonai sátrak is kellenek, most derült ki. Amúgy... Az ellenőrzéskor rendben találták a nézőteret. Amire a pénzből és az időből futotta, megtettük. Festeni forróságban kellett, helyenként fölhólyagzott. A hangszórók . . . imádkozunk, hogy ne húzgálják ki a dugókat a nézőtér alatt. Bemásznak, kihúzzák, azt hszik, az csak annyi ... A fenét! Bonyolult rendszer ez, mindenféle hibákat okozhat egyetlen garázda apró manővere. — És a ..működő múzeum?" — Legalább rendes raktár kellene, szezontól szezonig vízben, párában telelnek a hangszórók, az elektromos hangkésleltető hibái csak működés közben derülhetnek ki, az alkatrészek nyugatiak, hiAsürgősen nem tudjuk lecserélni az egész hangtechnikát, nem lesz alkatrész, mondjam még? Az anyagokat lehetetlenség tervszerűen beszerezni, hiúba rendeljük meg időben, az utolsó pillanatban adják, olyat, milyen éppen van nekik, tehát rengeteget kéne tartalékolnunk — raktároznunk. Nehéz ügy... — A batár meg a ló megva n ? —Ezt meg honnan tudja? Na mindegy, volt egy ismerősöm, hajdani fuvaros, ajánlotta az egyik ismerősét, ő mondta, hogy neki nincs, de a sógora . .. Szóval lett. Lóval együtt jön, Dömaszékröl, és echós lesz, nem batár. A ló szelíd, megbízható, baleset kizárva. Mindjárt meghalok... Szücs-Borus János, a szabadtri debütáns műszaki vezetője mindennek ellenére kissé izgatott. Hírlik, jönnek a Nyomorultak szerzői. Sok mindenre kényesek, sokoldalas szerződésben sorolták feltételeiket. az „áru", a |rivitelezés minőségét semmivel sem engedik alább a londoni bemutató, a Cameron Mac/cirtíosch-produkció színvonalánál. Ez a játék nem babra megy. mindenki tudja... Szurkoltunk Vass Gábornak is, aki három éve a szegedi színháztól szerződött a Madáchba, s most a Cyrano Christiánjaként jött vissza. Katona Bánkjában láthatjuk nemsokára a tévében, a rádióban kevesebb, de a szinkronstúdiókban rengeteg feladatot kap, a filmgyárban Is megfordul — szóval: „beállt a taposómalomba"? — Muszáj. Részint, mert forognia kell az embernek, a nevének, különben megfeledkeznek róla. Szűk csoportokról van szó, 40-50 színészt foglalkoztat a tévé, a szinkrontársaság sem bővebb, nehéz bekerülni, ha hívnak, menni kell. A színházból nem lehet megélni. — Szegeden vezető színész volt. Innen is menni kellett? — Persze. Utólag jobban látszik, jól tettem. Mozdulni mindig nehéz, de fiatal színésznek, ha öt évet eltöltött egy színháznál — változtatni kell. Hogy fejlődjön, mást lásson, tanulhasson, tapasztalhasson. Valóban .sokat foglalkoztattak Szegeden, de ezzel Pesten egyáltalán nem törődött senki. Mindent elölről kellett kezdeni. Bocsánat, hívnak a színpadra ... A végét próbáljuk, „Egy percre. kérem! Cyrano fontos dolgokat közöl...", ezután mindjárt meghalok, és folytathaljuk, ha megvár. . Ma így bánik velem Fortuna. Christian ugyan gyorsan meghalt, de aztán rögtön a darab elejét vették; a szószegény szerelmes órákra foglalt. . Sulyok Erzsébet