Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
Csütörtök, 1987. július 16. 5 Épül a Mecsek új aknája Fontos állomásához érkezeit a mecseki szénmedence új aknájának építése elkészült a két régi pécsbányai aknát és az épülő István— III. aknát összekapcsoló 1300 méter hosszú vágat. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói pontosan a tervezett helyen „lyukasztottak rá" az új akna rakodóterére Az így létrejött összeköttetéssel megteremtették a föld alatti építkezés áthúzó leve gőztetésének feltételeit. Ez biztonságosabb és olcsóbb az eddig alkalmazott, úgynevezett parciális szellőztetésnél 1983 mágusa óta egymilliárd forintot fordítottak a pécsb%nyai beruházásra, s eddig ötszázötven méter készült el a 930 méter mélységűre tervezett István—III-as aknában várhatóan 1992-ben kezdődik meg a termelés, majd három év múltán, a szükséges kiegészítő létesítmények elkészültével teljesen átveszi a két régi akna szerepét. Megkezdődik ugyanis az l-es és a II-es akna pillérében lekötött szénvagyon kitermelése. Munkásfiatalok találkozója Elkészült a Munkásfiatalok III. Országos Találkozójának végleges programja A rendezvényt augusztus 28. és 30. között tartják meg Tatabányán a KISZ Központi Bizottsága és a Komárom megyei KISZ-bizottság szervezésében A találkozón, amelyen megyénként 70, a fővárosból pedig 90 fiafal vesz részt, politikai és fesztivál jellegű programokat rendeznek. A politikai fórumokon áttekintik a KISZ XI. kongresszusán meghirdetett megújulási program megvalósításának eredményeit és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. Hallottam, hogy... vidéki vagy, haver! Rövid nadrágomat gyűrögetve vártam a tanár néni következő kérdését- „És Leningrád hol van ? „Moszkva fölött" „Ejnye, hányszor mondjam, hogy a földrajz nem ismer ilyen fogalmakat. Talán így — M.iszkvától északra" — igazított el lelkiismeretesen Csák akkor került zavarba, amikor kisiskolásgőggel rákérdeztem: „Miért mondjuk azt. hogy fölmegyek Pestre. Miért nem „Majd megtudod, ha nagy leszel." — vágta el gyorsan a vitát. Még ma sem tudom, — rám. Pestre, vagy a „fölmegvck"-re haragudott. De egy biztos, azóta megtanultam. a földrajzi fogalmak sem csodaszerek Azt írtam: megtanultam; De mint ;á jó pap, éh is holtig tanulgatom a & „föl" és a „fönt" magyarországi jelentését. Tanulom a rádióból, ahol a sportszerbalt vezetője arról panaszkodik éz bizony (értsd: Szeged) nem Pest, a jobb cikkekért keményen meg kell küzdeni. és ami természetes az egyik Lenin körúton (Pest), az álmélkodásra okot adó csoda a másikon (Szeged) Tanulgatom az orvostól, aki az úszóház deszkáján panaszolja végre mi magyarok is megvettük azt a jó műszert, azonnal ötöt, de természetesen mindegyiket Pest kapta. A „természetesen" olyan nemes egyszerűséggel csúszik ki a száján, mintha ő is rövid nadrágosként kezdte volna a „föl" és a „fönt" szó elemzését. És tanulgatom a tévéből, ahol hetente emlékeztetnek rá: pestiesen másképp mondják, mint szegediesen, ahol magyar riporterünk foci-világbajnokság idején azon elmélkedik Mexikóban, milyen lehet otthon Pesten 7 Folytassam? Ugyan minek, hisz épp ez utóbbi elszólást kollégám is tollhegyre tűzte annak idején a „Hánnyurrk borsot a falra" című össznépi társasjáték ba bekapcsolódva. Tehát itt vége. Inkább fordítsunk gyersan az alapálláson, és figyeljünk a „fönti" panaszokra. „Itt bi zony sokkal drágább az élet, mint vidéken" — hallom a Magyar Rádió budapesti stúdiójának adásából Rosszkor hallom. Ugyanis éppen „.fölutazásra" készülök, abban a reményben, kapok is valamit a fővárostól vidéki pénzemért Az időpont pedig június 29 S hogy mi ért fontos ez? A háziaszszonyok azonnal kitalálják A standokon ilyen ártáblák bámultak vissza rám karfi ol 15, kelkáposzta 18, cse resznye 38, zöldpaprika 47 í«h nt kilónként. De hadd árulkodjak tovább! A méregdrágának tartott Váci uti ca környékén egy vászon fSf «Wic- ¿M&vnntifíiCM.-J kosztümért 1950-t., egy selyemkompléért 2700-at, egy pár férficipőért 1000—1350et kértek. A nőicipő-árak 750—1390, a férfiingek pedig . 370—480. Férfiöltöny olasz importanyagból (már a Váci utca legdrágább közepén) 3590 forint. Kommentár nincs — csupán ajánlom a szegedi kirakatokat De mielőtt elmerülnék az elfogultság vizében, bevallom, láttam ilyen húsárakat is: egy kiló 273, 425, 230 forint Az áruk fölött pedig ez állt vadkacsacomb, őzgerinc, vaddisznógerinc. Mindezeket a Skála Aletro hipermarketjében leltem föl a fúrj és a filézett, pulykacomb között. Mit tagadjam, már á látványtól megkívántam a 27-fajta kenyér valamelyikét. Xom.men.l4r most . sincs. Csak ajánlat szegedi ABCpultok kánikula (vagy akár télvíz) idején * „Miről akarsz írni?" „A fizetésekről. A pestiről, meg a szegediről. Arról, vajon igaz-e a pletyka, miszerint azonos munkáért, azonos képzettségű és azonos teljesítményt produkáló szeged.i munkás kevesebb fizetést kap, mint fővárosi kollégája?" Pár másodpercnyi szünet, majd a telefonvonal túlsó végén, a budapesti gyár szegedi gyáregységének gazdasági szakembere rövidre zárja a választ: „Igaz, körülbelül 20 százalék a különbség. De miért fontos ez? Csak nem lepődtél meg?" Valljam be, hogy meglepődtem? Nem is lenne igaz. Legfeljebb rosszul esett, hogy ilyen természetesen vágták a képembe Az orvos műszert, a színész filmet, szinkront, hírnevet, az író könyvet, az esztergályos pénzt) hiányol. A rókusi kiskölyök, akinek elhasznált autógumit ás a a földbe egy lelkes szociális la brigád játszótér gyanánt, szóval a rókusi kiskölyök annak örül. milyen szépre sikeredett Budapesten a Pe tőfi Csarnok. Bevallom, ez a példa lopott. Üjságíró kollégám a nyírségi viszonyok jellemzéséül vetette papírra talán egy éve az Elet és Irodalom hasábjain. Rókus helyett ott falunevet talált az olvasó, de az autógumi úgy tűnik általános példa. Ha meg gyerekpélda, hadd beszéljek gyerekszájjal szia, Nyírség, akkor mi barátok vagyunk' Híres-neves jogász ma már aligha válna belőlem, de annyit azért megtanultam öt év alatt, hallgattassák meg a másik fél is! Most ő következik. Átlagértelmiségi Magyarországról, pesti születési hellyel., évtii i.- "TiTtMl-i'----lJ zedes vidéki tapasztalatokkal. — A különbség? Számomra legfeltűnőbb a csönd volt Nem.vrtk arra gondolok, hogy S::e.:.£d Pesthez képest eseménytelen, hanem arra is, esti Tisza-parti sétámon jóleső némaság vesz körül. A másik: itt még legalább úgy tesznek az emberek, mintha érdekelné a másik sorsa. Pesten már a látszatra sem adnak, . rohan mindenki a lehetőség, a pénz után. Az a bizonyos 20 százalék egyébként szerintem nem igaz, legalábbis az értelmiségi pályákon nem. Ennél sokkal nagyobb lehetőségek kínálkoznak. Kérdezz meg mondjuk egy színészt, egy műfordítót, egy szakmádbelit. De megkérdezhetszt akár egy taxisofőrt is. 11 yéíífejr" "jfőii' afftárty kérdés— hol jóbír élni? Nézd, Szegeden biztos, hogy később kapok infarktust vagy gyomorfekélyt, de az is biztos; később tudok felmutatni valamit, ami az enyém. Tessék választani . „S az árak?" — Mondom, minden a lehetőségekkel függ össze. Pest valóban drágábbnak tűnik, mert van mire elkölteni a pénzt. Elég, ha magad elé rakod a Pesti műsort és a szegedit. Mondjam tovább? Az orvos műszert, a színész filmet, az író könyvet, az esztergályos pénzt hiányol — írtam pár mondattal korábban. De egyben mind egyetértett faggatózásom idején „Aztián mire lesz jó, ez a cikk? Azt hiszed, változik valami? Mert ha azt, akkor haver, te vidéki vagy ' vágták hozzám a pesszimisták egykedvüségével. Hogy mit válaszoltam? Bevallom, semmit. Csak táskába raktam a golyóstollamat, a jegyzettömbömet, es zsebre vágott kézzel elballagtam a Dóm felé — úgy szegediesen. Az már csak a sörkert sarkánál jutott eszembe nemcsak a lehetőségek üldözéséért mérik manapság a gyomorfekélyt Bátyi Zoltán Roncskerék a Induljon korán, aki aratni akar. Az intelem csak a magamfajta kocaaratókra vonatkozhat, aki — régi humorista vicc szerint — anynyira szereti a munkát, hogy órákig el tudná nézni, az igaziak nem sietnek anynyira. Amíg a harmat föl nem szárad, úgysem indulhatnak. Én azonban azt is látni akartam, hogyan készülődnek napjaink hősei, a kombájnosok. Sietnek-e egyáltalán, ekkora természeti késés után? Beleesve Azt hallom Zákányszéken, Gyuris Szilveszter mondja, hét közös és két maszek kombájn dolgozik idén a faluban. Már kombájn is van maszekban? Ki ne emIékezhé'fá. annak idejérf c.to.trog4hy cséplőgéppel is kulák lett .mindenki, most mégis ákaí, aki kombájnt vesz magának? És a szövetkezet hagyja? Nemcsak hagvía, de ö szervezi neki a munkát Jó, hogy átszálltunk a szövetkezet terepjáró gépkocsijába, akkora homokban járunk, a mienk elakadt volna. Fél kilenc lehet, de még otthon találjuk az egyik kombájnos maszekot, Oltványi Istvánt és öszszes segítőjét. Szögi hegyen járunk, Tömörkény apósának, Kiss Palcsinak hajdani tanyája mellett. Reggeliznek éppen. — Egészen jól megy: a szövetkezet szervezi a munkát, a munkások meg kényelmesen eszegetnek? Ezt is el lehet tanulni a közösből? — Nem egészen jól látja, amit Ját. Tizenöt éve csinálom, az én kuncsafti köröm kialakult már, és én azt fejben is tudom tartani. A szövetkezet csak annyit segít, hogy nem kell elbújnom előle, mert beszámítja a kötelező munkanapokba. Egy holdra körülbelül három órát számol. Idén egyébként legjobb lett volna kimaradni a buliból, annyira gazos a gabona. Száraz homokba vetették ősszel, ki se nagyon kelt. Ami kicsírázott, az kifagyott, és mivel nem takarta semmi a földet, kinőtt szépen a paré. Nem is igen költenek a fél holdakra gyomirtó vegyszert, többe kerülne, mint amennyi hasznot hozna. Ellenben ott a gazda mindenhol, és ha rávinne is a lélek la fölületes munkára, nem hagyja. Neki kizárólag kitűnő munka kell, különben lemond rólam, és mást választ. És pontosnak is kell lennem. Ha azt mondtam két héttel ezelőtt, hogy ma délután kettőre ott leszek, akkor kettőre várnak is. Nem mondhatom, pardon, hoszszú volt az út, elromlott a gép, sok volt a gaz. Az egész család munkaidejét én nem ronthatom el. Hej, ha a szegedi szerelők is ide jönnének pontosságot tanulni! 45 ezerért vette a gépet egy kevermesi árverésen. Négyet árultak, de csak hárman vettek, így licitálniuk se kellett. Vitt magával olyan társat, akÍ"cíolgőzölt már ilyen kombájnnal, megállapították ketten, lábra lehet ezt még állítani, ahogy az összes rossz taktort is lábra állította a gazdák igyekezete. Többet költött azonban pótalkatrészre, mint amennyibe a gép került, nehogy baj legyen vele, amikor aratnia kell — A segítők? — összeszoktunk már. Mindenkinek van valamije, egész kis szakcsoport alakult ki a szövetkezeten belül. Egyik szánt, a másik trágyát szór, a harmadik pótkocsit ad, a negyediknek ültetője van. Most mindnyájan aratunk. — A gyerek? — Ezt az egyet kiverem a fejéből. Akármi lehet, csak az nem, ami az apja. Nekem is mondták már az orvosok, megárt a poros munka, de nem tehetek róla, én ebbe vagyok beleesve a legjobban, az aratásba. A beleesés mást jelent persze, mint a cséplőgépes balladában a Farkas Julcsa dobba való esése. Apró kotú Kalóriaszegény a pécsi sör „Pécsi extra" néven új kalóriaszegény sör gyártását kezdte meg a Pannónia Sörgyár. A hagyományosnál 15 százalékkal alacsonyabb szénhidráttartalmú sört bárki fogyaszthatja, akit egészségi állapota vagy testsúly-feleslege energiában szegényebb étrendre kényszerít. A Pécsi extrát Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megye boltjaiban, valamint a Balaton Fúszért által ellátott egyes üzletekben árusítják (MTI) A közös táblájára megyünk most, három kombájn készülődik neki a nagy rohamnak. Ugyanaz a típus, mint a maszek, de sokkal újabb. Első pöccintésre ugrik az egyik is, a másik is, de a harmadikat nem is pöccintik. Eltörött az olajnyomócsöve, be kellett menni a raktárba érte. Ha van bent, térül-fordul a küldönc, de ha nincsen, akkor mehet Szegedre. Gyönyörű munkát végez a kettő. Mintha borotválná a földet, olyan kicsi tarlót hagy Itteni szóval, apró kotúra vágja. Föltűnik, mert máshol mindig térdig ért a tarló. — Itt a szalma a legnagyobb érték, nem herdálhatjuk el De másihol azt mondják, nem is lehet alacsonyabbra venni, mert beleakadna a kasza. — Az már a talaj elmunkálásán múlik. Ahol jól dolgoztak szántásnál, ott lehet borotválni. Hirtelen fekez az egyik behemót gép, lekászálódik a masiniszta, és egy rozzant biciklikereket halász elő a nagy kaszából: — A fene ette volna meg, cserélhetem a vágóetet! Mivel tehenek alá nem almoznak biciklikereket, a trágyával se jöhetett ki. A fémzároltnak mondott vetőmagnál ugyan megesik, hogy kétharmada csak az árpa, egyharmada rozs — pedig a fémzároltság kötelező tisztaságot jelentene —, de abba se tesznek roncskerékét. Valaki kiszerelte á biciklijéből és belehajította' a táblába, a bolond kombájn meg mindent összeszed. Pelenkás pótkocsi Itt áll a vadonatúj teherautó is, pótkocsival, várja, hogy ürítsenek a gépek. Minden sarka zsákokkal van kitömve, a hátsó fölhajtója alól pedig fólia lóg ki. Olyan az egész, mintha csecsemőkorúnak járna a pelenka. Megkérdezem, egy motor dugattyújánál milyen pontosan dolgozhatnak a gyárban? — Ezredmilliméterre, biztosan. — A pótkocsi is fémből van. Azt miért csak úgy lehet összeütni, hogy sugárban szökjk belőle a gabona? — Látja, ez a legnagyobb méreg. Már a németek is igy csinálják! Minket meg a rendőr is megbüntet, ha látja, hogy szórjuk, de a kombájnos is ránk pirít: az ő keresetét ne szeleljük el az úton. Ezért pelenkázunk. Egy kombájnra két masiniszta jut, ők is javították, és ők panaszkodnak az ékszíjhiányra is. Se ők, se én nem értem, hogyan lehet évtizedek óta minden évben gond az ékszíj. Ha van gumigyárunk, és a kereskedelem már húsz évvel ezelőtt bebizonyította, hogy ékszíjat nem tud behozni, akkor miért nem gyártunk itthon? Akár egy gumisszövetkezet, vagy egy gumis maszek is ráállhatna a gyártására. Tessék csak elképzelni, sürget az idő aratáskor, és a vagyont érő gép filléres ékszíj miatt kénytelen állni! Mintha még mindig tanulnánk a kombájnos aratást. A gépészek tudják már, de a háttér még mindig készületlen Horváth Dezső