Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

2 Szerda, 1987. július 8. Magyar—mongol barátsági nap A Hazafias Népfront vendégek megtekintették az Csongrád Megyei Bizottsá- állattenyésztő telepet és ha­gának meghívására tegnap, tárjáráson vettek részt, és kedden megyénkbe érkezett ellátogattak Szélpál Lajos Dangászuren Szaldón, a háztáji gazdaságába. Mongol Népköztársaság A szakszövetkezetben rendkívüli és meghatalma- megemlékeztek Mongólia zoll nagykövete és Zsamc nemzeti ünnepéről, a vörös Cedenszodnom, a mongol hadsereg segítségével 66 nagykövetség attaséja. esztendeje győzedelmeskedő A mongol vendégeket elő- forradalomról. Beszédet szőr Mórahalmon látták mondott Máthé Ellák, a Ha­vendégül, ahol fogadásukra zafias Népfront községi megjelent Szűcs Istvánná a bizottságának alelnöke, és városi jogú nagyközség párt- felszólalt a mongol nagykő­bizottságának titkára. Mu- vet is. Az ünnepségen filmet rányi György tanácselnök vetítettek Mongólia életéről és Szécsi Antal, a helyi nép- és fotókiállítás nyílt, amely front titkára. Ezt követően az ország gazdaságát, hét­a delegáció Zákányszékre köznapjait mutatja be. látogatott. az Egyetértés Végezetül a delegáció Bó­Mezögazdasági Szakszövet- ka István gazdaságát nézte kezeibe. Itt Borbás István meg, majd pincelátogatással elnök tájékoztatta őket a zárta Csongrád megyei szövetkezet életéről, majd a programját. Korszerűbb szervezet Az állattenyésztéssel fog­lalkozó mezőgazdasági nagyüzemek, termelési rend­szerek, szolgáltató vállala­tok és kistermelők ezentúl tenyésztőszervezetet — egyesületet, országos szö­vetséget — alakithatnak — jelentette be kedden Ma­gyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes a MÉM-ben a megyei tanácsok elnökhe­lyetteseinek és mezőgazda­sági osztályvezetőinek érte­kezletén. Az intézkedés ré­sze annak a programnak, amelyet a minisztérium a hatósági és a szolgáltatóte­vékenység szétválasztására, illetve javítására kidolgo­zott. Helyette megalakítják az Állattenyésztő Szerveze­tek Egyesülését. Szegedi Ruhagyár A digitalizált nadrág Somogyi Károlynó felvétele ^w-f"".. A türelmetlenség a rend szer halálát jelenthetné Szabó Erikát kértem meg hozatali értéket jejző szám A munkaidő bővítését a arra, .hogy a Szegedi Ruha- aiképerny^i.-SökBt gyorsult rendszer1'-fejlesztésével pár­gyárba néhány hónappal itt a munka a hagyományos huzamosan tervezzük. A ezelőtt megérkezett Gerber sablonkészitési eljárásokhoz rpost itt dolgozóknak lesz a rendszer munkahelyein vé- képest. A régi sok-sok szá- feladata a másik műszak gigkalauzoljon. Az bizonyos, molgatás helyett, most egy betanítása. Ebben a pilla­hogy az egész vállalatnál, de pillanat alatt vibrálnak a natban még nincs annyi talán az egész városban ez a monitoron a számjegyek. adat betáplálva a memóriá­Jegkellemesebb terem a S a rajzasztalon pontos ba. hogy a második műszak forró, páradús júliusi na- nagyságban és méretek sze- munkaidejét is tartalmasan pókban. A klímaberendezés rinti eltérésben a gép ceru- kilölthessük. a 20 Celsius-fokos hőmér- zája le is rajzolja a sablont. — Milyen termékek ada­sékletet tartja, akárhogy Sőt, parancsra vágókésével tainak rendszerbe táplálását perzsel odakint a nap. pontosan darabolja is a pa- tervezik a közeljövőben? pírt! — Az idei év második — Hol tartanak a Gerber- félévében a női köpenyek, sysfem megismerésében? — valamint új modellek és új kérdezem Szilágyi Józsefet, méretállások koordinátái ke­a Szegedi Ruhagyár műsza- rülnek terveink 1 szerint a Gerber-system adattárába. B.I. Ugyanis a sok-sok műve­letre képes gépek így tud­jak biztonsággal nyújtani a tőlük elvárt teljesítményt. Erika neve mellett beosz­tásként ez áll: digitalizáló, ki igazgatóját, llogy ez pontosan mit je- — Meg nem ismerjük tel­lent; azt mindjárt a rend- jesen. Ez a rendszer annyi szer kezdőpontjánál meg- mindent tud, hogy az elmúlt tudhatom. A digitalizáló rövid idő alatt képtelenség asztalra egy-egy ruhadarab lett volna minden funkcióját kozepsablonját fektetik le. megismerni, megtanulni és Aztán ennek a meghatáro- alkalmazni. Időnként — hí­zó pontjait egy kis kézi ké- vasunkra — jön a szállító szülekkel — talán a televi- egy szoftvermérnöke, ő nyit ziók infrás irányitódobozá- meg egy-egy új modult a ra hasonlít a leginkább — programból. A továbbhala­rogzitik. Minden ruhaalkat- dást elkapkodni nem sza­resz speciális kódszámmal bad, az esetleges türelmet­kerül be a számitógép me- lenségünk a rendszer „halá­móriájába. Ehhez a számhoz la" lehetne. Tögzülnek a koordináták is. — Mit tárol most a me­Ennek alapján néhány bil- mória? lent.vü lenyomásával bármi- — Angol és amerikai ve­kor megjeleníthető a graíi- vőink adatait már teljes kus diszplén. Ugyanitt lát- egészében rögzítettük itt, hatóak a méretek szerinti sőt, már ezeknek az érté­eltérések is. A rendszer a keknek alapján szabást is kockás és csíkos anyagok végeztünk, illesztésénél képes a mintá- — Megváltoztatja-e a ra is odafigyelni. Amikor gyors és korszerű rendszer egy modell minden mégha- a szabaszati munkának ezt tározó pontját már rögzitet- a területét? tek az adattárban. akkor — Igen. Például sokkal közlik a géppel melyik da- precízebb szerkesztői mun­rabból kell jobbos és balos, kát igényel. A régebbi mód­osak jobbos, illetve csak szernél előfordulhatott, hogy balos. pontosan csak kevés pontot Ezután kezdődhet a kép- mértek ki a modellszerkesz­ernyón a teritékrajz elkészi- tök- az ezeket összekötő vo­tése. A vég. amelvböl majd 113,31 — rutinból — csak a nadrágot kiszabják, kicsi- meghúzták. A rendszerrel nvitve megjelenik a monito- szeriázando pontoknál ez ron. Ugyancsak méretará- nem lehetséges. Minden nvosan zsugorítva rajzolód- szerkesztőnek egységes nak ki a ruhaalkatrészek is. szemlelettel, azonos módon Ezek egv elektronikus ceru- kel1 majd dolgozni. Ezeknek zával „megfoghatóak" és 32 alapoknak a lepakolása a tetszés szerint mozdithatóak, mostani hetek, hónapok elfordithatóak. Ahogy készül feladata. a teritékrajz, zsúfolódnak a — Mennyit üzemel napon­tablonimilációk a szövet ta a rendszer? „..i.uelljen, úgy változik — Ebben a teremben most automatikusan az anyagki még csak egy műszak van Információ a partnerről Maradék reménysugár? Még észlelhető életjel? Ez is, az is — vagyon, mely mind­máig értékállónak bizonyult a nemzetközi piacon. Kere­sik, igénylik, értékén meg­fizetik e szellemi produktu­mokat, közülük talán a leg­jobb áron a Hannoverben amikor óránként keletkezik annyi tudományos-műszaki információ, amennyi a szá­zad első felében egy esz­tendő alatt, akkor az adat­nemrégiben osztatlan sikert feldolgozás, -rendszerezés, aratott lapolvasó rendszert. A Számítástechnikai Ku­tató Intézet és Innovációs Központ produktuma nagy sebességgel olvas bármilyen tipográfiájú latin, ciril vagy gót betűs szöveget, s termé­szetesen a számítástechnika segítségével több lexikon­nyi információ tárolható, il­letve kezelhető. Ez az alko­tásuk egyszersmind egy újabb nagy dobás: mint az előzőre, erre is felfigyel a fél világ. Korábban a Pro­log és az Mprolog számítás­technikai programnyelvvel adtak hatékony támogatást az ötödik generációs szá­mítógépek kifejlesztéséhez a kutatóknak. Egy másik ha­zai cég, a Számítástechnika­Alkalmazási Vállalat pedig éppen napjainkban egy új rendszerfilozófia és matema­tikai modell alapján vesz részt jó eredménnyel ebben az „ötödik" generációs szel­lemi versenyfutásban", A pénzügyi helyzetük A mesterséges intelligen­ciarendszereket kutató Vá­mos Tibor akadémikus és a Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet­ben (Sztakiban) dolgozó munkatársai immáron bő másfél évtizede közzétették elsőként a világban az alak­felismerést szolgáló, igen bonyolult algoritmust. Az­óta pedig már olyan „hét­köznapi" eszközt is kifej­lesztettek, mely segíteni ké­pes az állampolgárokat ab­ban, hogy átlássák a legbo­nyolultabb . közigazgatási döntési rendszereket is. A mesterséges intelligencia tu­dományos kutatásának és eredményeinek gyakorlati alkalmazása maholnap ah­hoz teremti meg a feltétele­ket, hogy valóságos, tényle­ges döntési terekben embe­ri szempontok mérlegelését oldja meg a számítógép — mindgzt, ami eddig valóban csak az emberi gondolko­dásnak volt a sajátja. A lista talán tobb is az iméntinél, akad még jó pár becses számítástechnikai szellemi produktum, ame­lyet hajlandó a világ valós értékén elismerni. Ez per­sze nem is csoda. Hiszen ma, -hasznosítás új és hatékony eszközei minden pénzt meg­érnek. Persze csak azok­nak, akiknek gazdasági hasznuk, profitjuk függ at­tól, hogy mennyire tájéko­zottak a versenytársakról, Pár héttel ezelőtt nyugat­német és amerikai — honi fogalmak szerint — export­fővállalkozással foglalkozó szakemberek Szirákon ma­gyar hallgatóság előtt a koc­kázat csökkentésének és az információk gyűjtésének, rendszerezésének közvetlen összefüggését tényekkel bi­zonyították. Csupán két pél­da közülük. Az egyik NSZK­beli szakember a „korai fi­gyelmeztető rendszerek", „elektronikus orrok" meg­teremtéséről fejtette ki vé­leményét: olyan elektronikus adatbankokat működtetnek, amelyekben a projektekhez tartozó feladatokat minél kisebb munkacsomagokra bontják. Minden lépést, moz­zanatot forintosítanak, pon­tosabban márkásítanak, to­vábbá előrevetítenek, s pél­dául korábbi projektek szi­tuációival összevetnek. Nemcsak felfelé — oldalra is Az amerikai előadó egy, a saját kárán tanulni kény­szerült brazil cégről elmond­ta, hogy a következő nagy vállalkozás előtt potom 500 ezer (!) dollárt költött saját maga — például informáci­ós hálózata — megszervezé­sére, további kétmillió dol­lárt pedig arra, hogy ki­alakítsa szám ítástech n i kai rendszerét a fővállalkozói rendszer szállítói projekt gazdaságos elvégzése érde­kében. A sziráki rendezvény vé­gül is már haza, Magyaror­szágra kalauzolt bennünket, oda, ahol az információ még nem vált igazán termelőerő­vé. Azért-e, mert nincsenek elégséges számban, és mi­nőségben elektronikus esz­közeink az adattovábbításra, -feldolgozásra, vagy azért-e, mert az információáramlás csatornái és szabályai gaz­dasági szempontból mindin­kább irracionálisnak bizo­nyulnak? Bizonyosan mind­» Uj neve: Magyar Gazdasági Kamara Rövidesen megváltozik a Magyar Kereskedelmi Ka­mara neve — erről határo­zott a közelmúltban a Ka­mara elnöksége. Az MKK státusa, feladatköre az el­múlt években bővült, tevé­kenysége megváltozott, s így szükségessé vált, ezt neve is kifejezze. Az MKK leendő új neve: Ma­gyar Gazdasági Kamara. A névváltozás okairól Zányi Jenő, a Kamara alelnöke nyilatkozott az MTI munka­társának. Elmondta: nemrégiben kezdemenyezték a Kamará­ról szóló 1965. évi 11. számú törvényerejű rendelet mó­külpiacj tevékenység, a kül- működik az MKK keretein kereskedelmi kapcsolatok belül a kisvállalkozói tago­szervezése mellett ma már za; is. elsősorban a hazai gazdái- A Kamara arra törekszik, kodó egységek érdekképvi- hogy ellássa a hazai gazda­seletével, érdekeik közveti- ságban működő vállalkozói lésével és egyeztetésével szervezetek érdekképvise­foglalkozik. A 60 tagozat letét. így fokozatosan bőví­hogy munkája révén lehetővé ti területi, megyej szerveze­váük egy-egy szakma, fon- teit. Már jelenleg is 6 terü­tos terület problémáinak leti bizottság működik, és nyomon követése, összegzé- minden megyében kamarai se, a gazdaságirányítással megbízottak is tevékeny­foglalkozók folyamatos tá- kednek. Tovább kívánják jékoztatása a gondokról, az javítani a helyi iparral és ellentmondásokról. Az MKK szolgáltatással foglalkozók jelentős szerepet vállal a érdekképviseletét, fejleszt­vállalatok és a népgazdaság irányi tó szervezetei közötti rendszeres párbeszed, véle­ve a Kamara területi szer­vezeteit, növelve önállósá­gukat. (MTI) kettő egyforma súlyt kép­visel e negatív mérlegben. A Magyar Posta saját becslése szerint a telefon hiányos­ságai miatt legkevesebb 11 milliárd forint kára kelet­kezik a népgazdaságnak évente. Amit azonban kép­telenség pénzre átszámolni, az az a kár, amelyik a ho­rizontális információáramlás elé állított gát miatt kelet­kezik. Nem számitógép és nem telefonvonal kérdése az, hogy X. vállalat az Y. vál­lalattól tájékozódjon: ugyan fizetőképes-e, ha már egy­szer árut rendelt tőle? Ha pedig valamely nagyobb lé­legzetű vállalkozáshoz, mint beszállító ajánlkozik X-nél Y-cég, információ hiányá­ban semmi sem garantálja, hogy nem ülteti-e le az egész munkáért felelőssé­get, anyagi-pénzügyi garan­ciát vállaló X-et partnere. Az információ szinte ki­zárólagosan fölfelé megy, a különféle apparátusok gyűj­tik, tárolják és használják fel például műszaki-fejlesz­tési szempontok eldöntésé­hez, ami sokszorta megala­pozottabb lehet, ha a ter­melőszférábaiiv a verseny, a piaci értékítélet, az üzleti érdek és ésszerű kockázat­vállalás alapján mondaná­nak igent vagy nemet. Egy­egy vállalat éves mérlegbe­számolója csak fölfelé „nyil­vános", csak Tölfelé infor­máció — a Magyar Vagon­és Gépgyár, a Tungsram, a Ganz-MÁVAG például nem juthat hozzá, ilyen gazdasági alapok alapján nem dönt­hetnek arról, hogy melyik cégtől rendeljenek, melyik cégnek adjanak megbízást. Kisebb a kockázat Pedig meglehet, egyik­másik vállalat még tökét is átadna, ha információi len­nének az üzletköréhez tar­tozó üzemek gazdálkodásá­nak minőségéről, eredmé­nyességéről. A Rába nyuga­ti ügyfelei például tudni akarják — és mérlegszerű adatokból tudják is —, ki­vel állnak szemben: általá­nos gyakorlat ugyanis, hogy a partnerséget a másik mű­szaki felkészültségéről, gaz­dálkodásáról kapott infor­mációk megismerése után építik ki. Vámos akadémikus és csapata végtére is ma már eszközt kínál információ­,,gazdálkodásunk" hiányos­ságainak felszámolására: ír­tuk az iméntiekben, a mes­terséges intelligencia tudo­mányos kutatásának és ered­ményeinek gyakorlati alkal­mazása maholnap ahhoz te­remti meg a feueteleket, hogy valóságos, tényleges döntési terekben emberi szempontok mérlegelését oldja meg a számítógép. Komputertől függetlenül a gazdaság vajon valóságos és tényleges döntési tér-e? Hisz' egyre halaszthatatla­nabb megmondani merre, hogyan, milyen csatornákon áramoljék az információ, s e csatornákon vajon egy, avagy mindkét irányban közlekedhetnek-e az ada­tok? A választ megadni — ma már könnyű. Meglépni — még igen nehéz. De aligha van választásunk ,. • Gergely László dositását. Erre várhatóan — rnénycsere szervezésében, a az Elnök, Tanács döntése vállalatokat érintő jogsza­alapján — még az idén sor bulyok, rendeletek elökészi­kerül, és ezután Magyar Gazdasági Kamarára válto­zik az MKK neve Erre azért van szükség, mert az elmúlt húsz esz­tendő során jelentősen bő­vült a Kamara tevékenysé­ge. Mig 1968-ban tagsága kizárólag külkereskedelmi vállalatokból állt, ma mint­egy 1500, döntő többségében ipari, mezőgazdasági, illetve vetve a bankreformot, lét­szolgáltató vállalat tagja a rehozták a pénzintézeti szervezetnek A Kamara a szekciót, s ered mén yeseiv. tésében, azoknak az érde­keltekkel történő megismer­tetésében. A Kamara tevékenységé­nek sokrétűségét jelzi, hogy az elmúlt években kulturá­lis tagozatot hoztak létre például a művelődéssel, a könyvkiadással foglalkozó vállalatoknál. Nemrég ala­kult a vízügyi tagozat. Kö­Magyar—csehszlovák tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával kedden a Parlamentben be­fejeződtek a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások. A megbeszélések eredményeit rögzítő okmányt Marjai József és Pavel Hrivnák miniszterelnök-helyettesek, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei látták el kézjegyük­kel. A bizottság 22. ülésszakának munkájában részt vett Kovács Béla, hazánk prágai és Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is

Next

/
Thumbnails
Contents