Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

Szövetkezeti nap Ásotthalmon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Békéscsabán vasárnap megnyitották az iskolai és a munkahelyi felnőttneveléssel foglalkozó szakemberek XI. nyári akadémiáját; az eseménynek hagyományosan a békési megyeszékhely ad otthont. A nyári akadémia idei rendezvénysorozatán 120 szakember vesz részt: népművelők, pedagógusok, szakszervezeti tanácsok és bizottságok, továbbá vállalatok és üzemek felnőttoktatás-szervezéssel megbízott munkatársai. Az akadémia 6 napján elhangzó 24 előadás alapján dolgozzák fel a felnőttkori képzés-önképzés időszerű kérdéseivel foglalkozó időszerű témákat. Az első napon Szabolcsi Miklós, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tartott előadást arról, hogy az ezredfordulóig várhatóan milyen új tartalmakkal bővülhet műveltségeszményünk. A továbbiakban két tagozatban hangzanak el az előadások az önképzés lélektanáról, a foglalkoztatási szerkezet és a munkaerőpiac viszonyáról, a képzettség, a kommunikációs készség, a termelékenység kérdéseiről, valamint számos más, a kulturális és gazdasági életet egyaránt érintő témáról. A békéscsabai felnőttnevelési akadémia munkájába néhány éve rendszeresen bekapcsolódnak előadóként külföldi oktatási és közművelődési szakemberek is. Ezúttal a francia oktatási vállalatok munkájáról, a jugoszláv felnőttnevelés rendszeréről, áz NSZK-ban működő népfőiskolákról szólnak a külföldi előadók FILMESEK A SZÍNHÁZBAN. Különös társaság — gondolhatták a járókelők. Az elmúlt hét napjain a Szegedi Nemzeti Színház környékén estélyi ruhás hölgyek és frakkos urak pihegtek a hőségben — statiszták múlatták ez időt. Szabó István: A próféta című új filmjének néhány jelene tét rögzítették színházunkban (Koltai Lajos az operatőil — s mi képeinken a filmesek munkás hétköznapjait, töprengő és intő pózban a rendezőt, a főszereplő Brandauert, a hölgyeket, s urakat. Schmidt Andrea fölvételeihez ajánljuk olvasásra a „Forgatva" című írást az 5 oldalon Felnőttnevelési nyári akadémia fl programok programja A

programok programjának nevezhető a párt Központi Bizottságának július 2-iki állásfoglalása, hiszen valóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este, a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első, és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmi adó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyijövedelem-adó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk, a harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre — amint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk, nincs, mert a bérreform a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társadalmilag hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. Nepredikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelésben ... „stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát". Itt említjük meg a nyugdíjrendszer reformját is, amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fontosságára — a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ipari bizottságának a napokban megtartott ülésén már nemcsak arról szóltak részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaságirányítás és a politikai intézményrendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumentumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fórumok, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már, a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érték el, s mégis: az 6 iparuk termelési szerkezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítőképessége, kiéleződtek a társadalmi feszültségek, ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. H

a a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? Hiszen az idős vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Must, az összehasonlíthatatlanul erösebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában, sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: lesz magyar újjászületés! Magyar László Ez volt a hatvanötödik Gyönyörű környezetben, az ásotthalmi pihenőerdőben gyűltek össze tegnap, vasárnap délelőtt megyénk szövetkezeteinek képviselői. Hagyomány már, hogy július első vasárnapján kötetlen formában emlékezzünk meg a nemzetközi szövetkezeti napról, amely immár a 65. Molnár Lajos, a téeszszövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Gál Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét. Majd szólt arról, hogy aratásra készülnek, szőkül, kasza alá érik a búza, keresve sem találhattak volna ennél szebb időpontot a megemlékezésre. Kakuszi László, a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszédében a Pécsett szombaton megtartott országos ünnepi ülésen elhangzott gondolatokat idézve elmondta, hogy az első szövetkezetek öntevékeny alapion szerveződtek, a tagok szolgálatára. Az évtizedek során kialakult szövetkezeti hagyományok az egész társadalom számára szolgálnak, tanulságokkal. A téeszek, áfészok, takarék- vagy lakásszövetkezetek, ipari szövetkezetek gazdasági és társadalmi szervezetek is egyben. Ahhoz, hogy elért p>ozicióikat megtarthassák, nem mondhatnak le a szüntelen fejlődésről, a belső megújulásról, a környezetükhöz való aktív alkalmazkodásról. Az érdekeltségen alapuló gazdasági törekvéseik tapasztalatait egyre nagyobb mértékben alkalmazza a népgazdaság egésze. sok tapasztalatai szerint a mozgalomban megvan az az erő, amely a gazdasági megújulást sikerre viheti a maga területén. Elsődleges szempontok: a kapacitások jobb kihasználása, a minőségi munka, az érdekeltség kiteljesedése, a jövedelmező gazdálkodás. A szövetkezeti demokrácia gyakorlatának mindinkább le kell vetkőznie a formalitásokat, jobban kell élnie az önállóság, az önelszámolás és az önálló döntési jog szabadságával. A szövetkezetek eredményeikkel, eddigi történetükkel is kifejezik, hogy a reformok hívei, s a július 2-i, gazdasági-társadalmi kibontakozást megfogalmazó KB-határozat termékeny talajra találhat a tagság körében. A megváltozott körülmények nagyobb teret engednek az értékalkotó vállalkozási munkának, s ebben a szövetkezetek az átlagostól több tapasztalattal rendelkeznek. Ezt követően Ocskó Imre, a Mészöv elnöke Fekete Ferencnének, a makói Erdei Ferenc Lakásszövetkezet felügyelő bizottsága elnökének, Muzsik Józsefnénak, a Székkutas és Vtrléke Takarékszövetkezet dolgozójának és Szabó Ernőnének, a Hódmezővásárhely és Környéke Afész felügyelő bizottsági tagjának Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést adott át. Emellett a kimagasló eredményeket elért kistermelők és szakcsoporttagok emlékplakettet vehettek át. Az ünnepélyes hangulatnak jó aláfestő zenét az apátfalvi fúvósegyüttes adott. A zákányszéki parasztkórus és citerazenekar színvonalas előadása nagy tetszést aratott. Ételről, italról a Mórahalom é's Vidéke Áfész dolgozói gondoskodtak. A pihenőház és az alkalmi sátor hangulatos asztalainál elfogyasztott marhapörkölt után ki-ki vérmérséklete szerint választhatott a jégbe hűtött sör vagy kóla közül. A sátorban a pad támlájául egy kifeszített sátorkötél szolgált. Az egyik férfi meg is jegyezte: „ha sokat iszom, megtart". A lognéptesebb csapat a sándorfalvi áfészé volt, ók külonbusszal jöttek, hetvenen, családostul, gyerekestül. Saját maguknak főzték a bográcsos ebédet, de előtte már egy erdei túrán is túljutottak. Kirándulással tették felejthetetlenné e napot. S hogy az erdő porát lemossák, átrándultak a kiskunma jsai téeszfürdöbe. T. Sz. I. Mától: Deszken is aratnak A múlt hét végén az ország számos helyén, így Baranya megyében több helyen megkezdték az őszi árpa aratását. Vasárnap a Bajai Mezőgazdasági Kombinát földjein is megjelentek a kombájnok. Az utóbbi napx>k kánikulai melegeinek hatására megyénkben is hirtelen beérett az első aratnivaló. A Deszki Maros Tsz-ben épp ma kezdik a betakarítást. Más években a Szeged környéki gazdaságok az elsők között szoktak indulni, az idei szeszélyes Időjárás változtatott a sorrenden. A szövetkezés eszméjének nemzetközi súlyát mi sem fémjelzi jobban, mint hogy s mozgalom 72 ország 740 szövetkezetében félmilliárd embert tömörít. Megyénk 200 ezer taggal veszi ki részét a mozgalomból. A szövetkezeti szerveződés ról, hogy a választott vezető és az ügyvezető munkája hogyan hangolható össze, s miként tartható meg az önigazgató jelleg. Az moszkvai kongresszuson újabb kihívást fogalmaztak meg. A vállalatok sorra átveszik a jő megoldásokat, így ez további kísérletezésre ösztönöz. A tavaly megtartott szövetkezeti kongresszuelső nagy korszaka a század végén zárult le. Ekkor az emberek bizalmának megszerzése, az életképesség bizonyítása volt a leglényegesebb. Egy hosszú időszak, mely a hetvenes évekig tartott, ellentmondásoktól sem volt mentes. Sok vita volt ar*