Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

Szövetkezeti nap Ásotthalmon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Békéscsabán vasárnap megnyitották az iskolai és a munkahelyi felnőttneveléssel foglalkozó szakemberek XI. nyári akadémiáját; az ese­ménynek hagyományosan a békési megyeszékhely ad otthont. A nyári akadémia idei rendezvénysorozatán 120 szakember vesz részt: nép­művelők, pedagógusok, szak­szervezeti tanácsok és bizott­ságok, továbbá vállalatok és üzemek felnőttoktatás-szer­vezéssel megbízott munka­társai. Az akadémia 6 napján elhangzó 24 előadás alapján dolgozzák fel a felnőttkori képzés-önképzés időszerű kérdéseivel foglalkozó idő­szerű témákat. Az első napon Szabolcsi Miklós, az Országos Pedagó­giai Intézet főigazgatója tar­tott előadást arról, hogy az ezredfordulóig várhatóan mi­lyen új tartalmakkal bővül­het műveltségeszményünk. A továbbiakban két tagozatban hangzanak el az előadások az önképzés lélektanáról, a foglalkoztatási szerkezet és a munkaerőpiac viszonyáról, a képzettség, a kommunikációs készség, a termelékenység kérdéseiről, valamint szá­mos más, a kulturális és gaz­dasági életet egyaránt érintő témáról. A békéscsabai felnőttneve­lési akadémia munkájába néhány éve rendszeresen be­kapcsolódnak előadóként külföldi oktatási és közmű­velődési szakemberek is. Ez­úttal a francia oktatási vál­lalatok munkájáról, a jugo­szláv felnőttnevelés rend­szeréről, áz NSZK-ban mű­ködő népfőiskolákról szól­nak a külföldi előadók FILMESEK A SZÍNHÁZBAN. Különös társaság — gondolhatták a járókelők. Az elmúlt hét napjain a Szegedi Nemzeti Szín­ház környékén estélyi ruhás hölgyek és frakkos urak pihegtek a hőségben — sta­tiszták múlatták ez időt. Szabó István: A próféta című új filmjének néhány jelene tét rögzítették színházunkban (Koltai Lajos az operatőil — s mi képeinken a filmesek munkás hétköznapjait, töprengő és intő pózban a rendezőt, a főszereplő Brandauert, a hölgyeket, s urakat. Schmidt Andrea föl­vételeihez ajánljuk olvasásra a „Forgatva" című írást az 5 oldalon Felnőttnevelési nyári akadémia fl programok programja A programok programjának nevezhető a párt Központi Bizottságának július 2-iki állásfogla­lása, hiszen valóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este, a televízió Hír­háttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv ri­portere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fonto­sabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első, és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmi adó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyijövedelem-adó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk, a harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre — amint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk, nincs, mert a bérre­form a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társadalmilag hasznosabb, értékesebb alkotó­munka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. Nepredikként szólunk a szociálpolitika reformjá­ról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermek­nevelésben ... „stabilizálni, majd növelni kell az ál­lami részvétel arányát". Itt említjük meg a nyugdíj­rendszer reformját is, amely az elmúlt hónapok tár­sadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fon­tosságára — a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Ország­gyűlés ipari bizottságának a napokban megtartott ülé­sén már nemcsak arról szóltak részletesen, hogy mi­lyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell ab­bahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sor­rend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politi­kai intézményrendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibon­takozhat a gazdasági alkotmányosság. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezút­tal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaságirányítás és a politikai intézmény­rendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan do­kumentumról, amely hosszú évekre előretekintve fel­vázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fóru­mok, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok leg­fontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emleget­ték például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már, a világ egyik legmagasabb életszín­vonalát érték el, s mégis: az 6 iparuk termelési szer­kezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazda­ság teljesítőképessége, kiéleződtek a társadalmi fe­szültségek, ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elha­tározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. H a a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? Hiszen az idős vagy idő­södő emberek a megmondhatói: volt már ma­gyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszü­letése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Must, az összehasonlíthatatlanul erösebb gazda­ság birtokában, a szocialista népek nagy családjában, sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhet­jük az egykori jelszót: lesz magyar újjászületés! Magyar László Ez volt a hatvanötödik Gyönyörű környezetben, az ásotthalmi pihenőerdőben gyűltek össze tegnap, vasár­nap délelőtt megyénk szö­vetkezeteinek képviselői. Ha­gyomány már, hogy július el­ső vasárnapján kötetlen for­mában emlékezzünk meg a nemzetközi szövetkezeti nap­ról, amely immár a 65. Molnár Lajos, a téeszszö­vetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Gál Gyulát, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Majd szólt arról, hogy aratásra készül­nek, szőkül, kasza alá érik a búza, keresve sem találhat­tak volna ennél szebb idő­pontot a megemlékezésre. Kakuszi László, a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke beszédében a Pécsett szombaton megtar­tott országos ünnepi ülésen elhangzott gondolatokat idéz­ve elmondta, hogy az első szövetkezetek öntevékeny alapion szerveződtek, a tagok szolgálatára. Az évtizedek so­rán kialakult szövetkezeti hagyományok az egész társa­dalom számára szolgálnak, tanulságokkal. A téeszek, áfészok, takarék- vagy lakás­szövetkezetek, ipari szövet­kezetek gazdasági és társa­dalmi szervezetek is egyben. Ahhoz, hogy elért p>ozicióikat megtarthassák, nem mond­hatnak le a szüntelen fejlő­désről, a belső megújulásról, a környezetükhöz való aktív alkalmazkodásról. Az érde­keltségen alapuló gazdasági törekvéseik tapasztalatait egyre nagyobb mértékben al­kalmazza a népgazdaság egé­sze. sok tapasztalatai szerint a mozgalomban megvan az az erő, amely a gazdasági meg­újulást sikerre viheti a ma­ga területén. Elsődleges szempontok: a kapacitások jobb kihasználá­sa, a minőségi munka, az ér­dekeltség kiteljesedése, a jö­vedelmező gazdálkodás. A szövetkezeti demokrácia gya­korlatának mindinkább le kell vetkőznie a formalitá­sokat, jobban kell élnie az önállóság, az önelszámolás és az önálló döntési jog szabad­ságával. A szövetkezetek eredmé­nyeikkel, eddigi történetük­kel is kifejezik, hogy a re­formok hívei, s a július 2-i, gazdasági-társadalmi ki­bontakozást megfogalmazó KB-határozat termékeny ta­lajra találhat a tagság köré­ben. A megváltozott körül­mények nagyobb teret en­gednek az értékalkotó vállal­kozási munkának, s ebben a szövetkezetek az átlagostól több tapasztalattal rendel­keznek. Ezt követően Ocskó Imre, a Mészöv elnöke Fekete Fe­rencnének, a makói Erdei Fe­renc Lakásszövetkezet fel­ügyelő bizottsága elnökének, Muzsik Józsefnénak, a Szék­kutas és Vtrléke Takarékszö­vetkezet dolgozójának és Sza­bó Ernőnének, a Hódmező­vásárhely és Környéke Afész felügyelő bizottsági tagjának Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kitüntetést adott át. Emel­lett a kimagasló eredménye­ket elért kistermelők és szak­csoporttagok emlékplakettet vehettek át. Az ünnepélyes hangulat­nak jó aláfestő zenét az apát­falvi fúvósegyüttes adott. A zákányszéki parasztkórus és citerazenekar színvonalas előadása nagy tetszést ara­tott. Ételről, italról a Móraha­lom é's Vidéke Áfész dolgo­zói gondoskodtak. A pihenő­ház és az alkalmi sátor han­gulatos asztalainál elfogyasz­tott marhapörkölt után ki-ki vérmérséklete szerint vá­laszthatott a jégbe hűtött sör vagy kóla közül. A sá­torban a pad támlájául egy kifeszített sátorkötél szolgált. Az egyik férfi meg is jegyez­te: „ha sokat iszom, meg­tart". A lognéptesebb csapat a sándorfalvi áfészé volt, ók külonbusszal jöttek, hetve­nen, családostul, gyerekestül. Saját maguknak főzték a bográcsos ebédet, de előtte már egy erdei túrán is túl­jutottak. Kirándulással tet­ték felejthetetlenné e napot. S hogy az erdő porát lemos­sák, átrándultak a kiskun­ma jsai téeszfürdöbe. T. Sz. I. Mától: Deszken is aratnak A múlt hét végén az ország számos helyén, így Bara­nya megyében több helyen megkezdték az őszi árpa ara­tását. Vasárnap a Bajai Mezőgazdasági Kombinát földjein is megjelentek a kombájnok. Az utóbbi napx>k kánikulai melegeinek hatására megyénkben is hirtelen beérett az első aratnivaló. A Deszki Maros Tsz-ben épp ma kezdik a betakarítást. Más években a Szeged környéki gazdasá­gok az elsők között szoktak indulni, az idei szeszélyes Idő­járás változtatott a sorrenden. A szövetkezés eszméjének nemzetközi súlyát mi sem fémjelzi jobban, mint hogy s mozgalom 72 ország 740 szövetkezetében félmilliárd embert tömörít. Megyénk 200 ezer taggal veszi ki részét a mozgalomból. A szövetkezeti szerveződés ról, hogy a választott vezető és az ügyvezető munkája ho­gyan hangolható össze, s mi­ként tartható meg az önigaz­gató jelleg. Az moszkvai kongresszuson újabb kihívást fogalmaztak meg. A vállalatok sorra át­veszik a jő megoldásokat, így ez további kísérletezésre ösztönöz. A tavaly megtar­tott szövetkezeti kongresszu­első nagy korszaka a század végén zárult le. Ekkor az emberek bizalmának meg­szerzése, az életképesség bi­zonyítása volt a leglényege­sebb. Egy hosszú időszak, mely a hetvenes évekig tar­tott, ellentmondásoktól sem volt mentes. Sok vita volt ar­*

Next

/
Thumbnails
Contents