Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

Péntek, 1987. július 31. 3 „Zöld ecsettel" a Budalakknál Az elmúlt hónapokban kezdte meg a Bu- olajfestékekből is megfelelő kínálatot biztodalakk a környezetbarát festékek gyúrta- sítanak továbbra is. sát. „Fessen zöld ecsettel!" — hirdeti a Gond viszont a diszperzit gyártása és vállalat legújabb jelmondatával. -Üj fejlesz- forgalmazása körül továbbra is tikad, mert tési elgondolást is tükröz ezzel: több éves jelenleg még kézzel töltik dobozba a kedprogram keretében szeretnének átállni a veit falfestéket. Szeptembertől azonban egy környezetre ártalmatlan festékek előállítá- új gépsor is bekapcsolódik a gyártásba, sára. Az új olajfestékek, többek kö- várhatóan ezután több kerül majd az üzlezött a Standoli/t család, már ilyen módszer- lekbe. A napokban jelent meg a vállalat rel készül. Az Alpesi barnát augusztus ele- legújabb terméke, a Szabinot rozsdagátló jétől mar gyártja is a Budalakk szegedi alapozó, amely az eddigi míniumnál „bagyáregysége. ígérik, hogy a hagyományos Túlságosabb". Szóltunk már egy régebbi írásunkban arról, hogy elapadt a hajdani székháti iskola kútja. Régóta n?m iskola már, kettőshatári alkotóházként szolgál, így a Örömmel írjuk le, hogy azóta hozzáfogtak, az olajosok a javításhoz, másfél héten belül be is fejezték, vizet kiszikkadó kút hiánya még fájóbb: lanciát is vállaltak érte nem . ihatnak a környéken lakók, legföljebb a maguk kútjából pocsolya vizet, és víz nélkül nem működhet maga az alkotóház se. Nyaranként különböző táborokat rendeznek itt' más-más népművelési csoportnak, félő volt, víz nélkül „kútbaesnek" a nyári táborok. Arról is szóltunk egy másik írásunkban, hogy a vízügyi igazgatóság tanácskozásra hívta össze az érdekelteket. Azért 6, mert minden dokumentáció rendelkezésére állt. Előző írásunkpót;" is, így tavasztól őszig, nem kell pumpálni annak se, aki kintről viszi a vizet. Hogy -télen se lehessen semfakasztotlak a mi akadály, a pumpa szíkútból, és ga- vécsövét js megtoldották és a csövekre rakodott algatenyészetet is eltávolították savazással. Huzamos használat esetén is többszörösét adja a kút a legtupírozottabb szükségletnek is, de fölajánlotta a három brigád. Erről azonban érdemes részletesebben is szólnunk. Három szocialista brigádból toborozták össze azt a huszonhárom embert, aki a kút körül dolgozott. Volt ... olyan nap, amikor csak •fm.Ü„,ok S^J0™^?. garanciát vállalnak hárman, másikon négyen, harmadikon hatan voltak, de megérkezésük után két perccel már mindig dolgoztak. Jártak oda a szomszédok, és jó páran fölöslegesnek mondták az igyekezetüket: ez a kút rossz, ide úgyis újat kell majd fúrni, és a munka tehát kido- értelmes célokért készséggel ban még kénytelenek vol- bott pénz Nyilván sokkoló- vállalkoznak bármikor. A>nilesznek, érte. Alkalmam volt találkozni néhány közreműködő olajossal is. Mondták, egyre nehezebb társadalmi munkára buzdítani, hiszen mindenki kénytelen a saját dolgait előtérbe helyezni, de kor első írásunk megjelent, azonnal elkezdődött az önkéntes toborzódás. Ritkán használjuk ilyen alakban ezt az igét, de ez a megfelelő, mert többen kezdték <imlegetni„ ennél hasznotunk említeni, hogy azért lag hatott az újságból olvaállt meg a kútjavitás ügye, sott közel egymilliós költmert azt se tudták, ki a ségt ami nézetük szerint «azda' A vá=nd,mte*g elkerülhetetlen lesz, de megkepviseloje többek kozo.t azt is elmondta ezen a ta- meg a javítási sza.nnácskozáson, hogy kapcso- dékból végzett reng;teg latba léptek a ceglédi kút- munka. Néhányan már két- sabbra és szakmájukhoz kőtárokkal es ket lehetosegre mjUió em,egettek. szamithatnak: vagy eleg lesz egy gyöngébb kútjavitás, kc- Kétszáztizenöt és fél mérülbelúl kétszázezer fo- lerre mentek le fúrójukkal rintért, vagy újat kell fúr- az olajosok, és harmincméni. Az új ára megközelítené teres homokdugót fúrták át. az egymilliót, de ennyi A korábbi adatok szerintit alkotohazba, semmire pénze a városnak nincsen eresztették bele először, ilegy tanyai kútra, tehát az letve a hozzá illő vékonyabis megeshet, hogy hamaro- bat, nehogy megrongálják a san nem lessz kútja a szék- csövet, de a talpa felé kőháti alkotóháznak. A víz- zeledve észrevették, az alsó ügyesek fölhívták akkor a traktusban az is vastag. Kifigyelmet, ne egyetlen cég- huzigálták a csöveket, még gel tárgyaljanak, és főleg vékonyabb fúrót raktak rá, és ne a legdrágábbikkal, mert újra eresztgették vissza, így, egyszerű gazdasági szá- Kompresszorozás, öbli'es mításokkal is el lehet érni, következett utána. Az öblihogy valamj ne valósulhas- tövízben, annak egy iiterjéison ímeg. illetve sokszo- ben negyujjnyi üledék jött rosába kerüljön. Azon a föl, addig szívatták tehát, tanácskozáson jelentette be amíg"' kristálytiszta vizet nem kaptak. zelibbre nem fordíthatják idejüket. Ha ugyanis' viz nincsen, hiába öLt már bele súlyos pénzeket a .város az nem használható. Olajosok, köszönet érte! Horváth Dezső A vagyonjegy meg a többiek Értékpapírok a vállalatoknál „Ne csak ismételgessük, hogy a dolgozók érdekeltek a vállalati nyereség növelésében, hanem tegyük lehetővé, hogy valóban, közvetlenül érdekeltek legyenek!" Az utóbbi években akár a vállalatoknál, akár az irányítói szférában mind gyakrabban lehetett hallani így, vagy hasonló megfogalmazásban a korszerű követelményt. Egyre világosabbá vált ugyanis a felismerés, miszerint a leszükítetten személyes — legjobban a darabbérrel jellemezhető — érdekeltség nem eléggé hatásos, ha mai. versenykepes produkcióval kíván egyegy kisebb vagy nagyobb termelőszövetkezet előállni. Ehhez a kollektív teljesítményben való, mégis közvetlen érdekeltség lehet célravezető az új kihívásoknak kitett magyar gazdaságban is. A kellő hatás eléréséhez régi eredetű, de a mai követelményekhez igazított, finomított eszközök megvannak, alkalmazásukra a politikai elhatározás megszületett. Alkalmazkodás és kritika A szándék megerősödését két tényező is elősegítette: ez a párt Központi Bizottságának a társadalmi, gazdasági kibontakozásra vonatkozó állásfoglalásából jól kitűnik. Egyrészt kimondja a dokumentum, hogy a fejlesztési források bővítéséhez a vállalati eszközök mobilizálása mellett „a lakossági pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére" is lehetőséget kell teremteni. „Ezt"'szolgálja*— így az állásfoglalás — az. értékpapírok formáinak bővítése, forgalmuk szélesítése". Azaz gazdasági nehézségeink köJ zepette nem mondhatunk le azokról az erőtartalékokról, amelyek a lakosság körében halmozódtak fel, s ma még nem mindig a gazdaság épülését, fejlődését szolgálják. Ezeket is az előrevivő, fejlödéshozó kezdeményezésekre, célokra kell fordítanunk. A másik tényező, amely a lakossági pénzek fejlesztésbe való bevonását ma sietteti, épp az, amiről a bevezetőben szó esett. Az együttes, közös teljesítményben való közvetlen érdekeltség emberi igénye. Mint az. állásfoglalás fogalmaz: „Meg kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy ;i/. erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak". Ehhez, az alapvető tulajdonformák változatos kombinációjával kell megfelelő keréteket létrehozni: így a természetes gazdasági erők, mozgások, impulzusok összhatása egy, a mainál hatékonyabb értéktermelés lesz. A nálunk újnak számító ösztönzésü forma elsősorban az új követelményekhez, a változó korhoz való alkalmazkodás. Am észre kell vennünk benne a korábbi módszerek bizonyos fokú kritikáját is. A tudomány már régebben feltárta, hogy a tulajdonformák egyszínű alkalmazása egyrészt nem eléggé hatékony, másrészt az érdekek érvényesítését illetően is eltér a céloktól. Ez utóbbira a leginkább közkeletű példa, hogy a termelőeszközök tulajdonosának: a társadalom egeszének érdekei helyett sok döntésben inkább részérdekek — iparági, nagyvállalati, esetleg vállalat,vezetőségi érdekek — érvényesülnek. Befektetett évek Ügy tűnik, hogy — mint a KB-állásfoglalás fogalmaz — „az alapvető tulajdonformák változatos kombinációja" — e korábbi gyengeségeket nagyrészt kiszűri. A társadalmi tulajdonforma meghatározó volta a biztosíték arra, hogy a helyi közösség ne tudjon elszakadni az összérdekektől. A termelőcsoportokban meglévő személyes és kollektív érdekeltség pedig — várhatóan — azt szavatolja, hogy ne történhessen egészségtelen mértékű jövedelemközpontosítás a gazdaságban. Azaz a megtermelt jövedelem ott szolgálhassa a fejlesztést, a megújulást, ahol e jövedelem létrejött (s ne a másutt keletkező veszteségeket „tömje be", konzerválván a rossz struktúrát.) A gyakorlati kísérletezés néhány hazai vállalatnál már a KB-állásfoglalás előtt kezdetét vette. Az. értékpapír elnevezése — miként tartalma, gyakorlata is — igyekszik eltérni az ehhez hasonló nyugati változatokétól. Ott nagyrészt „alkalmazotti", „elsőbbségi", „érdekeltségi" részvényekről beszélnek a dolgozóknak — mennyiségi es jogi megszorításokkal — eladott értékpapírokkal kapcsolatban. Nálunk például a Taurusnál „érdekeltségi jegynek", a Villanyszerelóipari Vállalatnál „vagyon-jegynek" hív-, ják a vállalati embereknek szánt értékpapírt. Az „eladott" vagy „embereknek szánt" kifejezések a sajátosságokra, ezek különbségére utalnak. A hazai kísérletek között ugyanis foglalkoznak olyannal Is, amelyben a dolgozó nem fizet a neki juttatandó érdekeltségi jegyért. Ezt — az elképzelések szerint — a „vállalatba befektetett évekkel" érdemli ki. Azaz. a hagyományos kifejezéssel nevezett törzsgárdát ezzel a formával becsülik meg, ezen értékpapírok alapján kap — az. éves nyereség mértékének megfelelő — osztalékot. Ez utóbbi változat termeszetesen az említett két előny közül „csak" az egyiket kínálja: a kollektív teljesítményben való érdekeltséget. A máslkat: a fejlesztési források növelését nem érinti. Kontroll is! A forrásokat — az állásfoglalás szavai szerint — „az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel" gyarapíthatják. Vagyis a tehető-* ségeket kelt megteremteni, s ha a dolgozók látnak jövőt a vállalatban, bíznak az ott összpontosuló technikában és szakértelemben, akkor ezt fejük, kezük munkája mellett financiálisán, pénzzel is kifejezésre juttathatják A váltott érdekeltségi, vagy vagyon jegyek egyrészt igenlést jelentenek a vállalat jövőbeni céljaira, másrészt ezek elérésének személyes szándékát, ám ezzel együtt a végrehajtás folyamatos kontrollját is „ígérik"! Molnár I'ál a Bartók Művelődési Központ igazgatója, hogy társadalmi munkában fölajánlotta segítségét az egyik olajosbrigád. Az is lelkesedett azonnal, aki percekkel azelőtt még aggodalmakkal volt tele: mégis lehet megoldás! A búvárszivattyúról már az elején kiderült, hogy annak semmi baja nincsen. A biztonság kedvéért a korábbi hét méteres mélység helyett harminc méterre tették le. Bár a kútfejen maradt kézi pumpa az első löketre vizet hoz már fol, szereltek mellé egy vizcsaHulladéktároló üsződön Aszód mellett építik az ország első, különleges hulladékot fogadó telepét. A kivitelezés fővállalkozója, a Földgép Általános Mélyépítő Vállalat, már elvégezte a 90 hektáros terület úthálózatának, energiaellátó rendszerének és vízhálózatának kiépítését, s jelenleg a tereprendezésen dolgoznak. Ehhez összesen 700-800 ezer köbméter földet kell megmozgatniuk. Hozzálátták a tárolóhelyek kialakításához is. A hulladék egy része acélhordókban és konténerekben kerül majd ide, ahol betonnal, vízzáró agyaggal, gumiréteggel borítják. Erre legfelül földréteg kerül, amit fűmaggal vetnek be. A hulladék másik részét a vízzáró agyagrétegbe ásott gödrökbe temetik, szintén agyag-, gumi- és földréteggel takarják, majd a felszínt gyepesítik. Az 500 millió forintos beruházással létesülő telep 2(10 budapesti és Fest megyei vállalat, szövetkezet és intézmény hulladéklerakó helye lesz. Bodor Mihály köszöntése wr*- Í A Nyolcvanadik születésnapján, tegnap. csütörtökön délután -köszöntötték a városi pártbizottságon Bodor Mihályt, a munkásmozgalom ismert szegedi alakját. Ebből az alkalomból érdemes felidézni a mozgalmas életút néhány jelentősebb állomását. A Kiskundorozsmán, napszámos családba született fiatálember a 20-as évek közepéig cselédeskedett, majd utána téglaveréssel, egyéb alkalm! munkával kereste kenyerét. Már ekkorihan bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1927-ben tágja lett a földmunkások szakszervezetének. majd két évvel késpbb alapító tagja volt a szociáldemokrata párt k>Rkundorozsmai szervezetének. Itt pénztárosként és könyvtárosként dolgozott, de részt vállalt a munkásmozgalom különböző kulturális rendezvényeibon is. A 30-as években a csendőrségi zaslatás miatt a községi pártszervezetet feloszlatták, s ezt követően az akkoriban megalakult MEMOSZ szervezet aktívája volt a felszabadulásig. 1944 őszén újra az alapftók között találjuk, a dorozsmai pártszervezet egyik létrehozója és a polgárőrség szervezőjeként is sokat dolgozott. A demokratikus íendörség megalakulásáig a polgárőrség parancsnoka volt, majd a rendőrség kötelékében politikai nyomozó, később párttitkár lett. 1959tő! az MDP Szeged járási bizottságán politikai munkatársként dolgozott, majd 1952—54 között a borforga'mi vállalatnál, később a Kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben. 1966-tól nyugdíjazásáig a Taurus szegedi gyárában dolgozott. Munkásságát pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el, így tulajdonosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, valamint többször részesült Munka Érdemrend kitüntetésben is. Bodor Mihályt születésnapján Bartha László, a megyei és Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára köszöntötte »« átadták a megyei pártbizottság emléklapját és ajándékait.